Gyógyszerészek Lapja, 1943 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-01 / 1. szám
ÓGYSZERÉSZEK | K | A XXXVIII. ÉVFOLYAM 1. SZ. U I BUDAPEST. 1043 wmf^n 101^, január 1. AZOkjEGYENES GYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE 1943 Január 1. Irtás Urszinyi Károly az O. Gy. O. E. elnöke A december 13.-án megtartott közgyűlés hangulatában és a karácsonyi ünnepek áhítatának hamsa alatt írjuk e sorokat. Ilyenkor az ó esztendő utolsó napián mindig megállunk egy pillanatra és visszanézünk. Számot vetünk az elmúlt eseményekkel lelkiismeret vizsgálatot tartunk és megkérdezzük önmagunktól, hogy az elmúlt évben hűen sáfárkodtunk-e a reánk bízott értékekkel és helyes úton meneteltünk-e az örök magyar célok felé. A közgyűlés ebben az esztendőben egész közel esett az év végéhez. Az alkalmazotti kar életének eseményeiről témát könnyű képest nyerni, mert a közgyűlés itt van még előttünk. Könnyű a visszatekintés, könnyű annak megállapítása, hogy helyesen követtük-e az elmúlt esztendőben is a magyar élet útmutatásának szigorú parancsait. Az első, amiről írnunk kell az, hogy a közgyűlés ünnepi hangja építő lelki tartalommal és mélyen a magyar szívekben gyökeredző hazafias lelkesedéssel töltötte ki azt a közel 4 órát, amely idő alatt minden kérdés, amely ma a gyógyszerészi rendet érdekli, napirendre került. Ennek a lelkes hangulatnak a középpontjában az az üzem állott, amelyet dr. vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter küldött Dr. Atzél Elemér miniszteri tanácsos, a Gyógyszerészek Országos Jóléti Alapja intézőbizottságának elnöke útján a közgyűlésnek. Ez az üzenet az igazi karácsonyra készülés hangulatát sugározta a lelkiekbe. Feltette a legdíszesebb koronát a testvéri megbecsülés uralkodó szellemének homlokára és végig ünnepélyessé, lelkesítően hazafiassá, a mai időknek megfelelővé varázsolta a légkört, amelyből fényes eleven színekkel rajzolódott ki a jövő, hogy köszönetet mondjon a múltnak, elfogadva a jelennek, a mai időknek öntudatos megállapításait. A közgyűlés megértette, hogy az élet nagy rohanásában jut idő a gyógyszerészek nagy ügyének a rendezésére is. A közgyűlés megértette és hálás, hogy a háború, amelyben minden idegszálunkkal benne vagyunk, nem lesz akadálya annak, hogy a készen álló gyógyszerészi törvényjavaslat mielőbb a törvényhozás elé kerüljön. A belügyminiszter üzenete által egy régen sok elfogultsággal és megértéssel tagadott igazság győzedelmeskedik: a kiegyenlítő és őszinte szociális igazság, olyan időben, amikor a gyógyszerészet két ágazata, a tulajdonos és alkalmazott kiállta már a próbát és megmutatta, hogy nem látszat béke az amit évek óta folytat, hanem a lelkek igazi békéje, amit üres szólamokkal percekig sem lehetne fenntartani. Ez az évek óta tartó testvéri együttműködés kapta meg a jutalmát abban az üzenetben, amit Dr. vitéz Keresztes-Fischen Ferenc küldött a közgyűlésnek, hogy reánk árassza bennünket igazoló megértésének világosságát. Felszabadultunk egy nagy lelki kényszer hatása alól. Megéreztük a jövő kialakulásának melegen felénk áramló szelíd simogatását. Megláttuk jövőnk kedvező fordulatát, átmentünk a szakadék felett és örülünk, hogy együtt, vagyunk és senkinek sem történt semmi baja. örülünk, hogy mentünk tovább előre, mert a megértés, az igazság pártjára kelt és eldöntötte a sorsunk alakulását, kijelölte, hogy mit hoz az év, ha a jó Isten is úgy akarja. Kijelölte a gyógyszerészet jobb jövőjének útját, hogy beleépítsük a magyar jövő vasbeton fundamentumába a magyar gyógyszerészet újjáépítésének alapokmányát, az új gyógyszerészi törvényt. Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete az elmúlt esztendőben is szakadatlanul arról az igazságról beszélt, amely december 13.-án ülte meg nagy ünnepét, amely irányt mutatott a jövőbe és kirajzolta ennek a társadalmi rétegnek a jellemét. Közös erővel kell építeni a jövőt, ezt az igazságot hangoztatta, hogy megmutassa az igazi arcát annak az ősi magyar televénybe gyökeredző építő akaratnak, amely nemcsak magának, hanem minden magyarnak nagyobb kenyeret akar a kezébe adni. . Az elmúlt időben tehát egyetlen mondat, egyetlen szó sem veszett kárba. Senki sem mondhatja, hogy hiábavaló volt minden tollvonás, minden erőfeszítés, mert íme az egyik világháborús esztendő decemberében, az emberiség legtragikusabb korszakában, amikor öt világrész ádáz csatát vív egymással és amikor a napnak minden órájában újabb és újabb magyar hősök születnek, reményt és bizakodást keltve felragyog az újévi csillag, hogy egy üzenet formájában megvilágítsa a magyar gyógyszerészet békés harmóniában élő nagy családjának ünnepi örömét és boldogságát. A magyar gyógyszerész társadalom 1942 .december 13.-án megnyerte a testvéri szeretet nagy csatáját. Ennek tanúja volt a gyógyszerészi rend színes java, számos kitűnősége, akik soha nem látott nagy számban bizonyára örömmel látták a lm-