Gyógyszerészi Hetilap, 1868 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1868-11-21 / 47. szám
926 dás, szürlézés, kimosás, üvegsavanyítás és elpárolási műtétek rellőztetnének. E célra még utóbbi időben is a higanyéreget ajánlják, mely azonban, eltekintve attól, hogy a tiszta, maradék nélkül elpárló higanyéreg előállítása sok fáradsággal jár, már azért sem képes kielégítő eredményt nyújtani, mert ez összeköttetés kiűzésére oly nagy hőfokot igényel, hogy annak következtében a szénsavégvény csekély mennyiségei a higanygőzökkel elpárolnak, pedig a szén e hőfoknál ez élenyitő szer alkalmazása nélkül is tökélyesen elégethető. Rose tankönyvében ajánlja, hogy a szenes tömeget ismételve s óvatosan csekély mennyiségű légenysavas ammoniummal kezeljük, minek következtében a szén alantibb hőfoknál is könnyen és tökéletesen elég, az égvény pedig légenysav és légenyessavas, de szabad égvénynyé is átváltozik, mely chlorammonium, vagy kénsavas ammoniummal lemérhető alakba vezethető át. Ezen eljárás a képződött keverék tulajdonsága következtében , miszerint az erenyt nagyon megtámadja, alkalmazhatlanná válik. Ez eljárás megfordítva, általa minden további műtét nélkül a fémégvényeket lemérhető alakba változtathatjuk át, midőn közönséges úton az anyagot lehető alacsony hőfoknál szenesitjük s kihűlés után nehány darabka kénsavas ammonium-jegecet teszünk a szenes tömeghez, ezt vízzel összegyűjtjük s most a tégely födelének hevítése által előbb a vizet s a képződő szénsavas ammoniumot, később pedig a tégely fenekének hevítése által a fölös kénsavas amoniumot űzzük ki. Gyakran a fölös kénsavas ammonium, mely elillanása közben elbomlik, máris minden szénrészt előnyit, s ha ez eset nem következne be, akkor a tömeg csekély mennyiségű légenysavas ammoniummal kezelendő. Légenyélecsgáz-légben, mely e sónak elbontása által állittatik elő, a szén rendkívül könynyen elég, anélkül, hogy a kénsavas égvényre behatna, melyet közvetlen az izzítás után lemérhetünk. Szervezett érték az árubeli kétszénsavas nátronban, Le Ricque de Mouchy-tól. Az árubeli kétszénsavas nátron tömör oldatában, szürlézés előtt, górcsővel igen kicsiny, mozgékony testecseket észlelünk. Ezek szerző kísérletei szerint szervezett érték, növényi sejtek. Szürlézés által elkülönítve s lepárolt vízzel kimosva, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy e testecsek kömnye és cukorra elváltoztatólag hatnak be s bizonyos körülmények között barlangot is szolgáltatnak.