Gyöngyös, 1879 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1879-05-04 / 18. szám
9 VIII. Évfolyam. 1879.<B Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. — Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyes számára: 12 kr. Előfizetés, levelezés, ügy minden, a lap szellemi részét illető küldemény, kiadóhivatalunkba utasítandó. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. [p íjdleink mindéi! Ytisórtia]). s 9' Hirdetési díjak: Minden halálozott petitsorhely után 6 kr. Nyilttérben egy petitsorhely ára 20 kr. Kéziratok viasza nem küldetnek. Hivatalos hirdetések egyszeri közléséért 30 petit sorig 1 frt. 50 kr., ezen felül 2 frt. előre fizetendő. &VEGYES TARTALMÚ TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Gyöngyös, május 4. TÁRCA. Bertához. (Május 1-ére.) Hány ifjú visz ma zöldfát kedvesének ? Virággal és szalaggal gazdagon........ Reményét látja benne mind a kettő S örülnek.... május elseje vagyon ! Szivem szerelme és átka szép Berta Teneked én mily május-fát tegyek? Hisz életemnek nincs öröm virága Bús szivemnek reményi nincsenek ... Mégis teszek a kinszenvedéseimnek Tüskéiből egy koszorút fonok . Azt teszem ablakodra, s arra ékül A sírokról virágokat hozok. De nem, nem igy ... bevárom mig a kínok Viharja összezúzza éltemet, Mig oly hő s oly boldogtalan szerelmem A nyugtató sirbant alá temet. Majd akkor május első éjfelében A néma sir öléből felkelek S virágokat hozandók, melyek annak Halmán szivem porából nöttenek. S ha megborzadsz, látván mint porlanak szét Midőn azokhoz érne kis kezed. Ejts egy könyűt, tudván, hogy si rmáj-fát Hozott boldogtalan szerelmesed. Pásztói. -ikszám. A megyei alispán úrnak s a városi hatóságnak. (F. A.) Az utóbbi esőzés s az ebből eredett nagy viz, a nagy-patak medrét annyira megtöltő, hogy a partokat több helyen leszakasztó, egy, évtizedeken át fennállott erős kőfalat, az izr. kórház kertjének kőfalát is ledöntötte. A nagy víz lefolyása után, a nagy patak mentén végig menve azt tapasztaltam, hogy a patak árja általában sokkal mélyebben van, mint ezelőtt volt. Különösen látható ez a hídfőknél, a patakpartra épített házaknál. A kaszárnya előtt levő híd oszlopzatának talapzata, mely évekkel ezelőtt egészen fedve volt, ma már szabadon áll, s a keleti részen annyira megnyílt, hogy a mélyített víz alá bujt. Hasonlóképen van a tó utcai nagy kőhíd; a mellette levő épület s átalában azon épületek, melyek a partra épitvek. Figyelmeztető eset volt ez úttal a fönnebb említett izr. korház kertje kerítésének lehülése. Intő például szolgálhat ez úgy a patak mellett lakóknak, valamint a megyei alispán úr s a városi hatóságnak, hogy ha a bajt idejekorán meg nem előzzük, óvintézkedéseket nem teszünk: hasonló sors éri a hidakat a patakparti épületeket A patak medre mélyedésének okát hol’keressük ?... Nem kell messze mennünk s meg fogjuk találni: a kikotrásban azaz abban, hogy évtizedeken át figyelmen kívül hagytuk s megengedtük, hogy a kő kavics és a homok a patakokból kiszedetett. Megengedtük s elnéztük, hogy az agyag gödrök nyakra-főre ásattak s legkevesebb intézkedéseket sem tetettünk a patak medrének töltésére. A patak medre már a viz lefolyásának sajátságánál fogva mindig habár lassan is bemélyittetik. Máshol, hol a hidak oszlopzatait s igy vele az épületet megmenteni akarják akkép intézkednek, hogy a lúd után nehány méter távolságra védgátat csinálnak. A patak szélességében cölöpöket vernek, melyet élőből megtölteinek. Az ily cölöpölés azután nemcsak folytatólagosan tölti az utánna következő medret, sőt állandóan föntartja, magasbitja s igy vele a hidoszlopot, avagy épület talapzatát mindinkább betölti, erősiti. A nagypatakon két nagy kőhíd van. Mind a kettő a megye tulajdonát képezte s igazság szerint képezné is. S mint ilyennek felügyelete szintén a megyei gondok közé volna sorolandó. Mióta azonban a megyeháza Egerbe vándorolt, a jelenleg kaszárnyának használt megyei épület előtti nagy kőhidnak nincs gazdája. Lévén pedig oly tárgy, mely nem értékesíthető, csak kiadást venne igénybe. Mivel azonban ezen kőhíd eddigelé a városi hidak közé föl nem vétetett, mert a megye által át nem adatott, a megyei hidak között foglal helyet, s mint megyei tulajdon , megyei gondozást illet. Ez alapon tisztelettel felhívjuk a megyei alispán, úr figyelmét, szíveskedjék sok gondjai között ezen hidra is tekinteni. Avagy akkép intézkedni, hogy hivatalos, alantas közege által vizsgáltassa meg, s addig mig kevés költséggel kijavítható, kijavítani, ne pedig odáig halogatni, hogy a több ezer írtba került kőhíd összeomolják, s tetemes kiadással legyen helyrehozható. Ha pedig a dolog aképpen állna, hogy ezen kőhid a megyei hidak közül terülve a város hidjai közé vétetett volna föl, avagy ha - mivel csak kiadást igényel — gazdátlan volna, felsőbbi jogánál fogva szíveskedjék az említett hid sorsa lett intézkedni s oda hatni, hogy ha bár a megye, bár a város, bárki által, de idejekorán kijavitassék, s szakértői helyes megállapodás folytán védművet elláttassék. Ezzel egyidejűleg figyelmébe ajánljuk a v. hatóságnak is az előbb elmondott körülményt, s a város azon lakóinak jól felfogott érdekében, kik a patakpart mellett laknak, hogy a nagypatak partját vizsgáltassa meg, s szakértők által óvintézkedésekre alkalmas javaslatot készítetve azt az érdeklett lakosokkal közölje. Sok hivatalos létszáma konstatáltatok. Pontban 10 órakor jelentek meg Freinreisz elnöklete alatt Székács és Párvi birák s a jegyző , kik helyeiket elfoglalva, az elnök által az esküdtek nevei egy urnába tétettek, onnan egyenként mindaddig huzattak ki, mig a vádló s védő ügyvéd visszavetésével a 12 tagból álló esküdtszék a következőképen alakult meg: Hampel Sándor, ifj Szaszovszky József, Kadocsay Lajos, Türsch Nándor, Gold Zsigmond, dr. Appel Lajos, Varga András, Baranyi Benedek, Lusztig Szigfried, Halbauer Nándor, Fenyvesy Adolf, Nyiry Lajos, pótesküdtek: Morzsányi Károly s Klenovics György. Az esküdtek, eskü letéte után elnök Freinreisz felhívja első rendű vádlottat Csömör Kálmánt, hogy mondja el: a cikk kiáltal s miképen íratott? Csömör. Tek. Esküdtszék! November hó 16-án szombaton délután fél egy órakor Borhy F. ügyvéd barátom Ivanits Ferenc úrral hozzám jött s előadta, hogy Lipkay K. ügyvéd, mind a három bíróság által hamis okmánykészítés s csalás bűnténye miatt vád alá helyeztetett. Elmondotta, miszerint L. három horti lakos Dénes testvérekkel hamis okmányt készíttetett, s a hamis okmány alapján megvett birtoknak nevükre leendő telekkönyvi bekebelezését 200 frt. előre kikötött árért fölvállalta. Lipkay urat mint rész embert (elnök figyelmezteti vádlottat, hogy vádlót ily nevekkel e helyen ne illesse, mit megköszönve folytatja) ismertem ; a hamis okmány készítés s az azzal összeköttetésben álló manipuláció folytán, de különösen azért, hogy 200 frtot zsarolt az illető tudatlan parasztoktól egy telekkönyvi átírásért, méltán fölindultam s Borhy Ferenc által tollba mondott vád alá helyezést leírtam, s saját keblem sugalata szülte kommentárral kisértem. Leszámítva a vád alá helyezési kitételt, melyért a felelősséget Borhy F. ügyvéd úr elvállalja, s hogy való igazolja ; a többiért a felelősséget elvállalom s megjegyezni kívánom, miszerint csakis azért hivatkoztam B. arra, hogy igazoljam azt, miszerint én nem kerestem azt, hogy L. ellen írjak, mivel azonban csúf eljárása nálam irodámban elmondatott: kötelességemnek tartottam a már összeállított lapot szétszedetni s az inkriminált cikket beszórhatni közzététetni. Borhy: A kérdéses cikknek csak azon részéért vállalom el a felelősséget, amelyben a vád alá helyezés jeleztetik, s azt a kezeim között levő vád alá helyezési végzéssel igazolom. Vádló ügyvéd az egri törvényszék végzését s Gyöngyös városa által L. részére kiállított erkölcsi bizonyítványt kéri felolvastatni. Csömör védő-ügyvéde Dr. Szivák Imre ennek ellenében Gyöngyös városa képviselő-testületének 2 rendbeli mellékelt jegyzőkönyvi kivonatát kéri felolvastatni. Borhy F. vádlott a három biróság általi vád alá helyezési végzés felolvasását kéri. A bírák az iratok átvétele után egy negyed órai tanácskozásra visszavonulván, ennek eltelte után felolvastatott az egri kir. törvényszék végzése, melyben L pkay Kálmán hamis okmány készítése miatt 8 napi börtönre s rabtartási költségek megtérítésére ítéltetik ; a három Deuts testvér pedig, mivel a műveltség oly alacson fokán állnak, hamar tanúságot adtak ügyességökről, s mihamarább összeszedve magukat, Rákócz indulóval fogadták az érkező lakadalmas népséget. Persze ez mindkét részről nagy agyi volt a kölcsönös barátságos fogadásra, bakáink egethasité éljent, a bosnyákok pedig zmot kiáltottak, és hogy megmutassák, mikép ők is tudnak gavallért játszani, meglehetős számmal hullott a Medzse Diere (török ezüstpénz értéke 2 frt 40 kr) a cigányok lábaihoz. Föltűnt előttem, hogy az egész lakodalmi vendégsereg közt a mennyasszonyt kivéve, még csak egy női személyt sem vettem észre, nem mulaszthatom tehát el, a hozzám közeledett koncsiót (szomszéd) felvilágosításért kérni, hogy hol vannak a nyoszoló-leányok, s az örömanyák. Elbámultam, midőn tudomásomra adta, hogy az itteni szokás tiltja a lakodalmaknál a mennyasszony részéről bármely rokonnak is részt venni. A nyoszoló leányok elmaradása pedig, még török uralom idejéből maradt fel, mert nem merték leányaikat a törökök előtt mutatni; ez esetben , ha nekik egy leány megtetszett, nem tartózkodtak a legnagyobb bűn elkövetésére sem, csakhogy az illető leányt háremüknek megszerezzék. Különösen hagzott még azon megjegyzése is, hogy a mennyasszonynak, — ha ugyanazon helységből való, mint a vőlegény 2 hétig, ha közeliévő faluból egy hónapig, ha pedig egész más kadelákból való 3 hó lefolyásáig, — szülőit meglátogatni nem szabad. A mi sajtóperünk. Bosnyák lakodalom. Hogy mi módon tartatik meg Boszniában az egybekelési ünnepély, úgy hiszem, hogy a t. A Lipkay Kálmán ez idő szerint felfüggesztett ügyvéd úr által ellenünk s Borhy Ferenc úr ellen egyetemlegesen indított sajtóper esküdtszéki tárgyalása, múlt hó 26-án, a Fortuna épületben a következőkép tartatott meg: Reggel néhány perccel 10 óra előtt az esküdtszéki faolvasó közönség előtt még nagyobb részt ismeretlen lesz, tehát bátorkodom egy, általam az esketési ceremóniákat kivéve minden részben szemügy alatt tartottat ecsetelni. Laktanyánk egy meglehetős meredek hegyláncolat lábánál van épitve, mely előtt a szerajevói út vezet, s minden egyes utas, ki Vlasenicát elhagyja, vagy ide jön, laktanyáinkat el nem kerülheti. Farsangos időben volt még, midőn egy délután dobütések hatottak füleimbe, és valamely rendkívüli esetre figyelmessé tettek. Bosnyák lakodalom!!! Bosnyák lakodalom!!! hallatszott a kaszárnyában egyszerre százak torkából, mire általános kitörés a szabadba következett, hogy minden egyes szemtanúja legyen az itt divó szokásoknak. A menetet, mely egy közeliévő faluból vette ide útját, a Vlasenica város érdemes cigánya Begolics, ki a mellett, hogy kovács-mesterember, hegedűjét esetleg dobjával is cseréli s vigasztalja a vlasenicai közönséget, — légetreszkető dobütésekkel kezdte meg, ezt követte a lakodalmi vendégség, mely csupán férfi tagokból állott, kik paripájukon véghezvitt hencegésekről következtetve a rákival (közönséges pálinka) jól laktak. A mennyasszony, kiért a vendégsereg ment, a vendégek után vezettetett a vőlegény bátyja által lassú lépésekben, és végre a nem csekély súlyú mennyasszonyi láda egy lóra elég ügyesen felkötve zárta be a menetet. Ez alkalommal a mi cigányaink is csak