Gyöngyszöv, 1977 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1977-04-15 / 3. szám

г A kör­zet felelősök, a városi és község felelősök Fogyasztási szövetkezetünk feladata az 1977. évben — az egyesülést is figyelembe véve — tovább növekszik. A terület bővítésével előállt politikai, társadalmi és gazdasági fela­datok növekedése indokolja, hogy az eddigiektől is szoro­sabb kapcsolatot építsünk ki a helyi párt-, tanácsi- és társa­dalmi szervek vezetőivel. Ha­tékonyabbá kell tennünk a he­lyi intézőbizottságok tevékeny­ségét is. Mindezekkel kapcsolatban szövetkezetünk igazgatósága határozott a körzeti emelési megbízások kiadásáról, továb­bá a városi és községfelelősi megbízások átszervezéséről. Az igazgatóság a megbízáso­kat az alábbiak szerint hagy­ta jóvá: Körzetfelelősök: dr. Boros Zoltán elnökhelyettes Gyön­gyös, Gyöngyösorszi, Harmati László elnökhelyettes Nagyré­­de, Gyöngyöshalász, Gyöngyös­­solymos, Gulyás Lajos főköny­velő tí­yöngyöstarján, Gy­ön­pata, Szűcsi, Medve János alapegységvezető Adács, At­­kár, Vámosgyörk, Visznek he­lyi szerveknél. Városi és községfelelősök: Patinszki Alajos osztályvezető Gyöngyös, Kovács Kálmánné titkárságvezető Gyöngyösha­lász, Holma György osztályve­zető Gyöngyössolymos, Angeli József osztályvezető Gyöngyös­­oroszi, Rózsavölgyi Pál osz­tályvezető Gyöngyöstarján, Tornay Mária osztályvezető Gyöngyöspata, Lengyel Sándor csoportvezető Szűcsi, Bakorik Imre áruházigazgató Nagyré­­de, Tari József osztályvezető Vámosgyörk, Plósz János cso­portvezető Visznek, Farkas Im­re előadó Adács, Pesti György előadó Atkár helyi szervnél. Ezt mondták a felszólalók A szóbeli kiegészítés elhang­zása után a küldöttgyűlés a vi­tával folytatta a munkáját. Az írásban kiküldött beszámoló és a szóbeli kiegészítés, valamint a határozati javaslatok kerül­tek a középpontba, erről mond­tak véleményt a küldöttek. NAGY MIKLÓS GYÖN­­GYÖSPATÁRÓL azt emelte ki a többi között, hogy a község­ben élő szövetkezeti tagok ki­fogásolják a sertések felvásár­lásának eddigi módszereit. Vé­leményük szerint ezen még ja­vítani kell. Úgy is, hogy a fel­ajánlott állatokat minél előbb elszállítsák. Azt is nehezen ér­tik meg a­­ pataiak, hogy miért késik a szerződések megkötése a fólia alatt zöldséget termelő szövetkezeti tagokkal. A ter­melési biztonság megkívánja, hogy a szerződéseket mielőbb megkössék a termelőkkel. TÓTH KÁLMÁN VÁMOS­­GYÖRKRŐL azt emelte ki, hogy az egyesülést követő né­hány hónap tapasztalatai alap­ján bizakodók azok is, akik a vámosgyörki szövetkezettől ke­rültek át a gyöngyösihez. A beszámoló adatai nagyon el­gondolkoztatóak a véleménye szerint. Talán még részleteseb­ben kellene foglalkoznia az egyes üzletek forgalmával is. A környékükön a szakcsopor­tok szeretnének tovább fejlőd­ni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a körzetük boltjaiban ke­vés a tőkehús és a töltelékáru. Nincs péksütemény. A tsz-től szállított kenyér minőségével nem mindig elégedettek. A vá­mosgyörki vegyesüzletté újtelepi italboltot kellene átszer­vezni, úgy véli. Többet kell tö­rődni a boltok kirakataival is. Már nagyon várják, hogy a terv szerint 1980-ra új ABC- üz­letük legyen. HALÁSZ MIHÁLY GYÖN­­GYÖSHALÁSZRÓL azt emelte ki, hogy az árukészlet nem mindig felel meg a vásárlók igényeinek, ahogy gond a köz­ségben a melegétel biztosítása is a megfelelő üzlet hiányában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a már megalakult szak­csoportok irányítását fokozni kell. DR. BOLLA ANTALNÉ ADÁCSRÓL elismeréssel szólt a két új üzletről. Az italbolt­ban rendszeresen lehet kapni cukrászsüteményt is, ami jó dolog. Az iparcikkbolt raktára nagyon kicsi, ez az áruellátás színvonalát is meghatározza. A méhész szakcsoport a vándo­roltatáshoz szállító járművet kér. JUHÁSZ JÓZSEF ATKÁR­RÓL megállapította bevezető­ül, hogy az áruellátás javul náluk. Az üzletvezetők is elé­gedettek a központ gondosko­dásával és a forgalommal. Ar­ra kérte a Gyöngyszev vezetőit, hogy a volt vámosgyörki áfész területén a már kialakult jó kapcsolatokat ápolja tovább a helyi vezetőkkel, a párt- és a tanácsi szervekkel. Elmond­ta, hogy Atkáron régi gyakor­lat a zöldségfélék termesztése. Csak az utóbbi években ha­nyagolták ezt el. Fel kell tehát eleveníteni a régi gyakorlatot. Ehhez nyújthat hathatós tá­mogatást a szövetkezet. Sokat tudnak segíteni a sertéshizla­lásban is. De az elmúlt év ta­pasztalata több sertéstartó gaz­dának vette el a kedvét. Baj volt a zöldségfélék felvásárlá­sával is. Nem vették át például a zöldbabot, mert a metszési vonalával nem volt elégedett a felvásárló. Úgy gondolja, hogy a városi munkások a nem egé­szen esztétikus metszési vonal ellenére is szívesen vásárol­tak volna több és olcsóbb zöld­babot. Gyakori az is Atkáron, hogy a termelők csak­ kisebb tételeket kínálnak fel megvé­telre. Ezeket is el kell fogadni tőlük. A vámosgyörkiek szól­tak az atkári tsz által sütött kenyér minősége miatt. Ezt az észrevételt nem engedik el a fülük mellett. De azt javasol­ja, hogy velük együtt minden­ki nézzen szét a maga portá­ján, és amit javítani lehet, azt tegye meg. MOLNÁR FLÓRIÁN NAGY­­REDERŐL a tavalyi eredmé­nyek számadatait nagy elisme­réssel fogadta. Az idei tervek is nagyon figyelemre méltóak, állapította meg. Arra hívta fel ő is a figyelmet, hogy a felvá­sárlással jobban kell törődnie a szövetkezetnek, mint tette ezt tavaly. A rédeiek egy ré­sze Gyöngyösre szállította be a sárgabarackot. A szőlő árával sem volt minden rendben. A MÉK 13 forintot rögzített a szerződésben, de csak 8 forin­tot fizetett a felvásárláskor. A termelők emiatt méltatlankod­tak. Azt kérte a szövetkezet vezetőségétől, hogy a község ne maradjon tőkehús nélkül. SZABÓ ZOLTÁNNÉ, a szö­vetkezet párttitkára az alap­szervezetek és a párttagok munkáját, példamutatását han­goztatta. Rámutatott, az idén is a legfontosabb feladat a ha­tékony gazdálkodás és az éssze­rű takarékosság elérése, meg­valósítása. A zöldség- és a gyü­mölcs­akcióprogram végrehaj­tása a városi és a járási párt- és tanácsszervek irányításával folyik az idén is. Az ebben a programban meghatározott feladatokat mindenütt mara­déktalanul végre kell hajtani. HAJDÚ ISTVÁN GYÖN­­GYÖSTARJÁNBÓL előbb a ta­valy még előfordult takar­mányhiányt említette. Megál­lapította, hogy az átmeneti ne­hézség már elhárult. A serté­sek elszállítása azonban még mindig nem megy zökkenők nélkül. A község szakcsoport­jának tagjai azt javasolják, a szövetkezet vásároljon egy te­herautót, és azzal szállítsa be a sertéseket a községből. Sokan szeretnének a bisztróban ét­kezni, akár előre rendelt étel szerint is. A bisztró azonban nem felel meg mindenben a közegészségügyi követelmé­nyeknek. Miután 1980-ra ter­vezik az új bisztró megépítését, nem látszik gazdaságosnak a régi bisztró átalakítása. A megoldás az lenne, ha az új bisztró a tervezettnél koráb­ban készülne el. SZABÓ JÁNOS VISZNEK­RŐL azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy dinamikus fej­lődés előtt áll a szövetkezet. Várják ezt a községi üzlethá­lózat vonatkozásában is. A vá­mosgyörki áfész korábban megígérte, hogy olajkutat léte­sít a községben. Ezt az ígére­tet be kellene váltani. Furcsa dolog, de szódavíz nem kapha­tó Viszneken. Bár a községben már évek óta vezetékes vízzel látták el a lakosságot, a bekö­tések az üzletek egy részéből még mindig hiányoznak. Így az italboltban sincs vezetékes­ víz, pedig a bejárattól másfél mé­terre ott megy el a vízvezeték az üzlet előtt. A kenyeret ed­dig Jászárokszállásról vitték Visznekre. Most ezt a szállítást le akarják mondani. Segítsen a szövetkezet abban, hogy a kenyeret továbbra is a meg­szokott módon kapják meg. Kérte azt is, hogy az üzletek nyitvatartását szabályozzák, és a meghatározott időpontokat tartsák is be. Végül azt kérte a szövetkezettől, hogy az iskolá­hoz kapjanak támogatást. NEMES ZOLTÁN GYÖN­GYÖS—MÁTR­AH­ÁZÁRÓL az üdülőkörzetek ellátásának elő­segítését kérte. Az üdülőkben dolgozók szeretnének több alu­­fóliás készítményhez is hozzá­jutni. A kiskertek tulajdonosai részére áruljanak kis súlyú nö­vényvédő és tápszereket is. Megállapította, hogy az üzleti dolgozók átlagbére elég ala­csony, ami nehezen köti a dol­gozókat a szövetkezethez. Kér­te, létesítsenek egy benzinku­tat Mátraházán, mivel az autó­sok a Mátra egész déli részén nem találnak töltőállomást. CSERNYÁNSZKY tamás engedélyt kért a küldöttgyűlés­től, hogy a felszólalók írásban kaphassanak választ az igazga­tóságtól. Bejelentette, hogy a viszneki iskola támogatására 100 ezer forint megszavazását javasolja a küldöttgyűlésnek. Helyesen Az atkári helyi szervezetnél megválasztott intézőbizottság névsorában tévesen közöltük Hasznosi László, Atkár, Fő u. 72. sz. alatti lakos nevét, tény­legesen ifj. Márkus Zoltán, Atkár, Petőfi Sándor u. 14. sz. alatti lakost választották meg. GYÖNGYSZÖV A nemzetközi nőnapról A március 7-én megtartott termelési tanácskozáson nemzetközi nőnap alkalmából a Csernyánszky Tamás, a szövet­kezet igazgatósága, pártalap­­szervezete, szakszervezeti bi­zottsága, és KISZ-bizottsága nevében szeretettel köszöntöt­te a szövetkezet nődolgozóit, akik a szövetkezet létszámának több mint 76 százalékát teszik ki. E kedves ünnepen 710 nődol­gozót, ebből 84 tanulót köszön­töttek szövetkezetünk férfi dolgozói virággal és ajándék­kal. Azoknak a nődolgozóknak, akik e tanácskozáson megje­lenni nem tudtak, másnap sze­mélyesen adták át férfi dolgo­zóink a nőnapi megemlékezést. Ez alkalomból öt nődolgozó kapott „Kiváló dolgozó” kitün­tetést, 3 nődolgozó külföldi ju­­talomúton vett részt és 12 nő­­do­lgozó részesült jutalomban. A szép ünnep alkalmából tisztelettel és nagyrabecsülés­sel köszönte meg a szövetkezet elnöke valamennyi nődolgo­zónknak azt a sok munkát, amelynek nyomán az elmúlt években is kimagasló eredmé­nyeket értünk el. 1971. április 15. Tizenegyezer szövetkezeti tag nevében (Folytatás az 1. oldalról) get, a mindenki álltal ismert áremelkedések miatt. Küldöttgyűlésünk határozata értelmében szövetkezetünk csak azokat a fejlesztéseket beruházásokat valósította meg illetve a kivitelezéseket csak abban az esetben kezdtük meg, ha ahhoz minden forrásból a pénzügyi alap rendelkezésre állt. Így is voltak nehézsége­ink, mivel a tervezett összegek túllépése negatív hatást gyako­rolt a forgóeszköz hitelszük­ségleteinkre, mivel a beruhá­zások pénzügyi rendezéséig forgóeszköz-hitelt nem vehet­­­tünk igénybe. Az 1976. évben elért eredmé­nyeink teljesítésénél — figye­lembe véve a megváltozott köz­­gazdasági szabályozókat — szá­­mos nehézséggel kellett meg­birkózni munkánk során. Eredményeink mutatják, hogy összességében sikeresen oldottuk meg feladatainkat, azonban a további feladatok meghatározása, végrehajtása megköveteli, hogy kritikus szemmel feltárjuk munkánk hiányosságait is és elemezzük azokat­­ a körülményeket, me­lyek negatív hatása gátolta a még jobb eredmények eléré­sét. Az 1977. évre készített intéz­kedési tervünkben konkrétan meghatároztuk azokat a tenni­valókat, amelyeket éves mun­kánk során maximálisan el kell végeznünk. A szövetkezet 1977. évi­ fela­­datjainak meghatározásában irányadók voltak a népgazda­sági terv célkitűzései és azok az elvek, melyeket a­z MSZMP Központi Bizottsága 1976. de­cember 1-i határozatában meg­jelölt. A szövetkezeti mozgalom he­lyét, szerepét, fejlődésének irá­nyát az MSZMP XI. kongres­­­szusa határozatai­­ alapján a fo­gyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa meghatározta. Feladataink a SZÖ­VOSZ VIII. kongresszusa határozatá­ból adódóan az 1977. évben to­vább növekednek. A feladatok eredményes megvalósítása érdekében foko­zottabban kívánunk támasz­kodni a vámosgyörki áfész egyesülésével kapcsolatban megnövekedett — több mint 11 ezer főt kitevő — szövetkezeti tagságra. A két szövetkezet egyesülé­sét gondosan előkészítettük és a két sorozatban , 1978. októ­ber 18 és november 16-a kö­zött, valamint 1976. december 1. és 15. között lebonyolított részközgyűléseken tagságunk megválasztotta az egyesült szö­vetkezet új vezetőségét, és dön­tött a két szövetkezet 1976. de­cember 31. egyesüléséről. A megtartott részközgyűlése­ken tagságunk elfogadta a szö­vetkezet V. ötéves tervét és az új alapszabályt is. Két ütemben, összesen 53 részközgyűlést tartottunk, mely részközgyűléseken 85 hozzá­szólás hangzott el, 85 szövetke­zeti tagunk mondott véleményt eddigi munkánkról, tettek ja­vaslatot az ellátás további ja­vítására, melyet a jövőben hasznosítani fogunk. Több felszólaló foglalkozott a háztáji gazdaságok termelé­sének elősegítésével, elismerve ez irányban tett eddigi támo­gatásunkat, egyben további se­gítséget kérve. Szövetkezetünk jelentős há­lózatfejlesztési tevékenységét elismerve, többen kérték a ter­vezett hálózatfejlesztés mi­előbbi megvalósítását. Több helyen is foglalkoztak a házartási pb-gáz ellátás kap­csán a jelentkező nehézségek­kel, kérve annak megszünte­tését, illetve javítását. A vagyonvédelemmel kap­csolatban helyenként kifogá­solták a nagyobb összegű több­letek és hiányok alakulását, melyeknek megszüntetésére az eddigiektől is hatékonyabb in­tézkedést sürgettek. Mi megköszöntük és megkö­szönjük az elért eredmények méltatását ugyanúgy, mint a munkánk során — objektív vagy szubjektív hiányosságok­ból fakadó nehézségek, prob­lémák felvetését, és a jövőben is igyekszünk ezeket hasznosí­tani tagságunk és a lakosság jobb ellátása érdekében. A gyöngyösi és a vámos­györki áfész egyesülésével a korábbinál kedvezőbb feltéte­lekkel rendelkezünk. El kell érni, hogy az 1977. január 1-i egyesülés után vi­szonylag nem hosszú időn be­lül megszilárduljon az új, meg­növekedett szövetkezeti szerve­zet és hogy a szövetkezeti a munka valamennyi területén, gazdasági és a mozgalmi munkában egyaránt, megnyil­vánuljanak az új szervezetből származó előnyök. Fontos feladatnak tekintjük ez évben a tagsági érdekeltség növekedését, a tagsági észre­vételek, javaslatok realizálását, a szövetkezeti demokrácia to­vábbi erősítését. Szövetkezetünk ez évi for­galmi és termelési előirányza­tát 575 millióban határoztuk meg és a forgalmi és termelé­si terv teljesítésével — vala­mint a hatékony gazdálkodás­sal — el kell érnünk, hogy szö­vetkezetünk mérleg szerinti nyeresége 19 millió 500 ezer forint legyen. Munkánk során az eddigiek­ben kialakult jó kapcsolat to­vábbi elmélyítésére törekszünk a megyei, járási és városi, va­lamint a működési területün­kön lévő községi párt-, taná­csi­ és társadalmi szervekkel. Továbbra is számítunk szö­vetkezetünk pártalapszerveze­­te, szakszervezeti bizottsága, KISZ-bizottsága, ifjúsági bi­zottsága és nőbizottsága haté­kony segítségére. Feladataink meghatározásá­nál, azok várható realizálásá­nál kiemelten vettük figyelem­be a szocialista munkaverseny mozgalomban rejlő lehetősége­ket.4. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom, melyet ez évben — csatlakozva a csepeli és a hatvani áfész felhívásához — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indítottunk, elő kell, hogy segítse a lakosság és a tagság jobb ellátását, a ha­tékonyság további növelését. Ebben az évben még hatvá­­nyozottabb mértékben támasz­kodunk valamennyi szocialista brigádra. Csak közös összefo­gással tudjuk megvalósítani a ránk háruló és egyre növekvő feladatokat. Továbbra is egyik­ legfonto­sabb feladatunknak tekintjük a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelési tevékenységének elősegítését, melynek megfele­lően az elmúlt évben alakított új szakcsoportok szervezeti és gazdasági megerősítésére tö­rekszünk. A beszámolót követően 11 hozzászóló volt. A megjelent vendégek közül Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is szót kért. Köszöntötte szövetkezetünk azon alapító tagjait, kik a köz­ségekben az 1947—48-as évek­ben megalapították a szövetke­zetet. Elmondta, hogy a szövet­kezeti mozgalom a 32 év alatt nagyon sokat fejlődött. Elis­meréssel nyilatkozott a szövet­kezeti tagságról, kik a nagy­arányú fejlődést segítették és jelenleg is segítik. A Gyöngyszöv­efész 1976. év­ben elért eredményéhez az összes szövetkezetek nevében is szívből gratulált. Nagyon helyesnek tartotta, hogy szö­vetkezetünk nemcsak az ered­ményekkel dicsekszik, hanem a problémákat is felvetjük, ami a szövetkezet munkáját elősegíti. Szólt a SZÖVOSZ kongres­­­szusa jelentőségéről, a szövet­kezetek előtt álló nagyobb feladatokról, ezekből két igen lényeges dolgot emelt ki. Egyik kérdés a működési te­rületünkön élő lakosság jobb ellátása a következő évek so­rán, és ebből következően a jó politikai összhang biztosítása az ellátás területén is. Másik kérdés a kormány 1976. évben hozott határozatá­nak maradéktalan végrehajtá­sa a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésére vonatkozó­an, mely igen nagy jelentőségű a termelés növekedését illető­en, és az ösztönzés fokozásáról. A küldöttgyűlés az írásban előterjesztett és szóban is fel­olvasott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Dr. Boros Zoltán levezető elnök végezetül megállapította, hogy a testület igen eredmé­nyes munkát végzett. ★ A küldöttgyűlés jó hangulatban fejezte be munkáját. Azzal a tudattal távozhattak a gyűlésről a több mint tizenegyezer szövetkezeti tagot képviselő küldöttek, hogy felelősséggel, kö­rültekintően, nagy hozzáértéssel és ambícióval végezték el a rájuk hárult feladatot. Mérlegre tették az elmúlt év munká­ját, megállapították azokat az eredményeket, amelyek 1976- hoz fűződnek, és sorba vették azokat a tennivalókat is, ame­lyek 1977-ben várnak a szövetkezet tagjaira. Az egyesülést követő első küldöttgyűlés már felvillantotta azt a tényt, hogy az összefogás nyomán fokozódott a közösség ereje. A további fejlődés lehetősége adott. A küldöttek egy csoportja. (Fotó: Szabó György)

Next