Gyöngyszöv, 1989 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
4 GYÖNGYSZÖV valutáért ••• Önök bizonyára emlékeznek még arra, hogy négy évvel ezelőtt — megnyitása után néhány hónappal — bemutattuk az Intertourist üzletet, mint a városunkban elsőként megnyitott valutásboltot. Két év elteltével újra hírt adtunk róla, de még mindig úgy, hogy konkurencia nélkül üzemel. Ebben az évben azonban merőben más a helyzet. Egy éves múlt van a Fő téren nyílt Konsumtourist mögött és lassan fél éve fogadja vevőit az importárukat forintért áruló DÉLKER-shop. Innentől kezdve már érdekesebb a dolog. Gondolom az olvasóban is ugyanazok a kérdések fogalmazódnak meg, amelyekre e cikkben válaszokat várunk, visszaesett-e az elsőként nyitott Intertourist forgalma, valóban van annyi valuta a zsebünkben, hogy két üzlet is meg tud élni belőle, és vajon a szeptember 18-i csekkes figurának mi lesz a hatása, hogyan befolyásolják a hazai üzletek forgalmát a szigorodó vámrendelkezések? Beszélgetőpartnerem a bevezetőben említett Intertourist vezetőnője, Megyeriné Tardosi Márta, aki a következőképpen összegzi az üzlet múltját: — Szeptember 26-án volt a boltunk öt éves. (Gratulálunk!) A nyitás utáni első teljes évben, amely 1985 volt, a forgalmunk elérte a 194 ezer dollárt. A következő év is hasonlóan alakult, a harmadik évben enyhe csökkenés következett be, akkor 180 ezer dollár éves forgalomal zártunk. — Majd jött az emlékezetes 88-as év, amikor megindultunk nyugatra... —Igen, így volt, ennek hatására 32 ezer dollárral esett vissza a bevétel és igen nehéz helyzetben kellett megítélni az idei tervet, amely végül is 190 ezer dollár lett. Ma már biztosan meg tudom mondani, hogy meg is lesz annak ellenére, hogy ebben az évben már velünk párhuzamosan dolgozott a városban egy másik üzlet is. — Mi az egyéni véleménye ennek a hátteréről? — Elsősorban az emberek rájöttek, hogy az utazás nélkül itthon is hozzájutnak szinte mindenhez, amiért eddig kiutaztak. Másodsorban az időközben bekövetkezett vámrendelkezések erre ösztönöztek, végül pedig látni kell, hogy nagyon sokan biztosították maguknak a valutakeretből nekik járó valutamennyiséget, és folyamatosan élnek a vásárlás lehetőségével. — Gondolom, az 1988-as év hatással volt az árpolitikára? — Igen. Azóta az árakat szinte csak lefelé visszük. Ez nem saját kezdeményezésünk, hanem a központunké és az Intertourist bothálózatban egységesen jelenik meg. Ma már ott tartunk, hogy több olyan áru van, amelyet a hazai boltokban olcsóbban lehet megvásárolni, erre jó példa a TDK és a Panasonic Természetesen videókazetta, csak azonos minőségű áru árát lehet egymáshoz viszonyítani, de a műszaki áruk egyértelműen olcsóbbak. Ezt a vásárlók is folyamatosan megerősítik. — Kanyarodjunk egy kicsit vissza még az idei forgalomhoz. Tapasztalható-e lényeges, említésre méltó szerkezeti eltolódás és nagyjából hogyan alakulnak a cikkcsoportok arányai? — Kismértékben megemelkedett a műszaki áruk forgalmi aránya, de egyébként maradt az eddig kialakult szerkezet. A forgalom negyedét a műszaki áruk adják, 17—18 százalék az illatszer és az italáruk, 11 százalék a ruházat, 10 százalék a dohány édesség és 9 százalék a játék. A többi apróságokból tevődik össze: óra, bizsu, fényképezőgép, népművészet, porcelán. — És az megítélhető, hogy a vásárlók összetétele a régi-e? — Hát a vásárlókat nehéz „kategorizálni”, de megpróbálom. Ha, mondjuk, megkülönböztetünk csoportos külföldi vásárlót, egyéni külföldi vásárlót és hazai vásárlót, akkor ez a szerkezet lényegében nem nagyon változott az előző évekhez viszonyítva, de az egyéni külföldi vásárlók száma nőtt. Akkor boncolgassuk egy kicsit a szeptember 18-i változást, amióta is a kiváltott valutáját 90 százalékban Citicorp utazási csekkben kapja a hazai állampolgár. Az időpont előtt és után a napi forgalomban volt-e említésre méltó változás? — Nem. A megelőző héten és az azt követő hetekben sem változott a mindennapi életünk, de a későbbiekben minden bizonnyal lesz hatása. — Arra gondol, amit szeptember 21-én a rádió Hírvilág adásában fogalmazott meg a Skála Sztráda valutásboltjának vezetője sérelmezve, hogy a csekkeket a hazai valutásboltokban fizetőeszközként nem fogadják el és a beváltáshoz kiutazva, annak jelentős részét már el is vásárolják? — Pontosan arra. Ez az intézkedés nem fogja növelni a hazai boltok forgalmát, és eddig nincs is információnk a megváltoztatásáról, mivel a neve is turistaellátmány és utazási célokat szolgál. Már hallottuk a vevőktől, hogy a határ mentén bankok létesülnek, például Nickelsdorf mellett a beváltásra. Eddig a kereskedelem aratott, most a bankszakma fog. — És van-e információ esetleg arra nézve, hogy az otthon tartható 4 ezer forint értékű valutakorlát változni fog? — Nincs... úgy tűnik, hogy ez egyelőre tartósan maradni fog. — A beszélgetésünk folyamán említette, hogy a forgalom egy részét szolgáltatás képezi. Milyen szolgáltatása van egy valutásboltnak? — Ilyen például a Dinner for Two kártya, mely 360 schillinbe kerül és egy évig érvényes. A kártya tulajdonosa több mint 3000 európai étteremben ebédelhet vagy vacsorázhat, ahol a kártyatulajdonos vendége ingyen étkezhet, tehát egyet fizet, kettőt kap. Egyébként ebbe a láncolatba már bekapcsolódott két gyöngyösi, magánszemélyek által üzemeltetett vendéglátóhely is. — Akciókról is hallottam ... — Igen, két akciónk fut párhuzamosan. Az egyiket csak devizaszámlával rendelkezők vehetik igénybe. Ennek lényege, hogy minden 300 dollár feletti összegben vásárló kap egy 1000 forintos csemegevásárlási utalványt. Aki 500 dollár fölötti egyedi értékben vásárol például fagyasztóládát fagyasztószekrényt, Sony-terméket, az nyerhet Európa 200 szállodája valamelyikében két éjszakát, 1000 dolllár fölött 6 éjszakát. Ezt már a külföldiek is igénybe vehetik. Akkor még egy utolsó, praktikus kérdés. Hogy sikerült úgy egyeztetni, hogy a városban mindkét valutásbolt hétfőn van zárva? — Erre csak a magam nevében tudok válaszolni. Mi eleve így indultunk, ez a vállalati általános szabadnap. Amikor a Konsumtourist megnyitott, ők is ezt az időpontot választották. Érzem, hogy ez így nem túl jó, elképzelhető, hogy ezen változtatni fogunk. ... valutáért... tehát ezt és így vásárolhatunk ma Gyöngyösön. Lógnak a levegőben különböző hírek és információk, egyike kedvezőnek tűnik a kapcsolatban, valutásboltokkal másika azt érezteti, hogy már megint pofont fog kapni a néhány száz hazai bolt. De reménykedj, hazai boltos és vásárló! Biztosan születnek olyan rendelkezések is ezután, melyek tartósak lesznek és a mi érdekeinket szolgálják elsősorban. Dr. Pócsik Józsefné A bolt vezetője Megyeriné Tardosi Márta. (Fotó: Vidók Róbert) (Folytatás a 2. oldalról) tele van a hócipőm. Itt mindenki meg akarja magyarázni. És mindenki másként. A boríték meg egyre vékonyabb. Igaz az infláció csak évi 15 százalék. Ezt írja az újság. De én, aki a pult másik oldalán állok, tudom hogy több 20 százaléknál is. A feleségem elmegy a gyerekboltba cipőt, vagy egyéb holmit vásárolni, káromkodva jön haza. Pedig vallásos. Hát szabad volt idáig elengedni az országot? Hogy érzi magát? — Majd lesz nemsokára változás — vetem közbe tétován. — Változás? De milyen irányba, uram? Itt már nagyon kevesen bíznak, örülnék, ha egy órát eltöltene az üzletben. Hallgatná, hogy mit mondanak a vevők. Ide kellene jönni a közvélemény-kutatóknak. Csak azt nem tudom, hogy eddig honnan vették a „közvéleményt”? Az íróasztal fiókjából? Vagy kitalálták? Higgye el, ennek rossz vége lesz. Nem ezt érdemelné a kisember. — Magyarország a demokratikus fejlődés felé indul majd... — Negyvenötben is ez volt a szólam. Ki hiszi ezt már el? Itt mindenki mást beszél. Hogyan jutunk így előre? Egyáltalán, előre jutunk még? Nézze, én most nagyon is borúlátó vagyok. De most már sietek, sok a dolgom. Maga se kérdezi meg egyhamar, hogy hogy vagyok, az egyszer biztos. Sönperger Márton Bővítették A volt téglagyár helyén — csaknem minden vásárló így ismeri — immár két éve működik a vas műszaki boltunk. Azt hallottam, hogy az üzlet áruválasztéka bővült, így némi kíváncsiságtól hajtva kerestem fel a boltot. Székely Zoltán üzletvezető készségesen vezetett végig az új áruk sora között. A hír igaz. Eddig csak négy nagy szállító termékeit forgalmaztuk úgymint a budapesti Vasért és Thermo Elektromechanikai Kisszövetkezet, a miskolci Vasvill, valamint a békéscsabai Vidia áruféleségeit. A választék bővítése érdekében kezdtünk tárgyalásokat korábban a budapesti Gép- és Szerszámértékesítő Vállalattal. Az volt a célunk, hogy kisgépekkel, készülékekkel, szerszámokkal és azok pótalkatrészeivel biztosítsuk részben a hivatásos mesteremberek, részben az amatőr barkácsolók igényeit. • Mikor kezdték meg az új cikkek árusítását? — Ezt a részleget szeptember közepi végleges megállapodás alapján október 3-án nyitottuk meg a vásárlóink számára. Részletünk nagyságrendje jónak mondható, hiszen az összérték megközelíti a három és félmillió forintot, a kínálatot — Kaphatnék részletes felvilágosítást a választékról? — Köszörűgépeket, elektromos fúrókat, profil- és lemezhajtókat, hegesztő apparátokat, sarokcsiszolókat, lemez- és csempevágókat, festékszórókat forgalmazunk, hogy csak a nagyobb árucsoportokat említsem. — Várható-e szállítói részéről a folyamatos áruellátás? — A nem egész kéthetes forgalom alapján erre még korai lenne válaszolni. Mindenesetre elmondhatom, hogy a napokban folyó leltározásunk előtt négy tehergépkocsival szállítottak árut a zavartalan ellátás érdekében. — Mutatna nekem valami újdonságot? — Természetesen. Itt van például a nyugatnémet AEG gyártmányú kézi fúrógép. Látszólag olyan mint a többi. Nagy előnye azonban, hogy ott is lehet használni, ahol nincs hálózati elektromos áram ugyanis saját, beépített akkumulátorral működik. Egy telep körülbelül 30 perc időtartamú folyamatos üzemeltetést tesz lehetővé. A külön formatervezett töltőkészülékkel együtt 15 600 forintba kerül. Szalay Iván 1989. október Hírek KÉSZJEGY: A célrészjegyek kamatát az áfész igazgatósága szeptember 1-jétől 19,5 százalékra emelte. MÉRÉS: Ingyenes vérnyomásmérés lesz a Gyöngyszer áruházban október 30-tól november 4-ig délután 2 órától 6 óráig. Ugyanekkor egészségügyi tanácsot is adnak a szakemberek a rászorulóknak. SEGÍTSÉG: Majdnem száz örmény fiatal felruházásában a Gyöngyszer áruház cipő-, divat- és konfekció osztályának dolgozói október 7-én több mint 600 ezer forint értékben vettek részt. SZÍNHÁZ: Országos bemutatót rendezett a Népszínház a Mátra Művelődési Központban Csurka Ház mestersirató művének előadásával október 10-én. BÉLYEGEK: A Segíts, hogy segíthessünk mozgalom keretében a vöröskereszt helyi szervezete segélybélyegeket árusít, és pénzadományokat fogad el a Gyöngyszev áruházban a vérnyomásmérés idején. KIÁLLÍTÁS: Gazdag anyagot mutatott be október 4-től a Helyőrségi Klub színháztermében Jakkel Mihály erdész faszobrász. KABARÉ. A Hofi-kabaré októberi előadását november 7-re tették át megbetegedés miatt. Szövetkezetünknél sok tízezerre tehető azoknak a cikkeknek a száma, amelyet élelmiszerben, ruházati árukban vagy vegyesipari termékekben forgalmazunk; azt pedig, hogy egy-egy napon vagy egy héten belül mennyi darabot, métert, csak százezres vagy milliós nagyságrendben lehetne kifejezni. Minden egyes cikknek természetesen eladási ára van: ára, amelyen a vevőhöz kerül, s amellyel az adott egység elszámolni köteles. Az ár, az, amely manapság gyakran változik — jobbára felfelé. Az árreform célja a piaci viszonyok kifejezése, és az általános forgalmi adó bevezetésével kezdődött meg igazán. Emlékszünk, hogy az elmúlt év nyitásaként szinte valamennyi ár megváltozott. Ekkor egy negyedéves szünet következett, majd elszabadult az „ár”. Ma már alig van olyan hét, hogy valamely cikkek cikkcsoportok ára ne változna. Jól jelzi ezt az is, hogy az árcsoportunkról ez alatt a másfél év alatt közel a ezer árutasítást küldtek szét forgalmazó egységeknek. Ezek közül csak elenyésző számú volt a hatósági árváltozás, ugyanis növekedett a szabadáras termékek száma. Az árváltozás nem csak a vevőknek okoz többletkiadást, hanem a forgalmazóknál is sokba kerül: tetemes költségráfordítással jár, többletmunkát igényel — az indításban, a végrehajtásban, az elszámoltatásban egyaránt. A feladatok nagy része a forgalmazó egységekben jelenik meg. — Az áruház vegyescikk osztálya mintegy másfélezer cikket forgalmaz — tájékoztat Tari Istvánná osztályvezető. Az idén már legalább egyszer mindegyik ára változott, de több százé kétszer, sőt háromszor is; igaz néha csak fillérekkel, de ez a feladatunk szempontjából teljesen mindegy, mennyivel. — Milyen problémát okoz egy-egy árváltozás, és hogyan bonyolítható le a forgalom zökkenőmentessége nélkül? — Attól függően, hogy a forgalmazott cikkek milyen széles körét érinti és azokból mennyi a készlet, eléggé változó. Van amikor két óra alatt végzünk, van amikor 6—8 óra többletmunkát okoz az osztály minden dolgozójának. Az árváltozást megelőző napon zárás után ezeket a cikkekket gondos válogatás után visszahozzuk a raktárba. Azután a régi árat vagy átírjuk, vagy új címkét ragasztunk. Az eladótérbe Az áradat vissza már csak olyan cikk kerülhet amelyen az új ár szerepel. Ezzel gyakorlatilag a vevőt is informáljuk, de a pénztárosi munkát is megkönnyítjük. — És mi van, ha zárás után már belefáradtak és még nem végeztek a munkával? — Előfordult már ilyen eset is, hiszen az erőnk is véges, meg családi kötelezettség is van. Ilyenkor reggel korábban jövünk, de ha még így sem lennénk készen, addig folytatjuk a munkát, amíg nem végzünk. Ez nem okoz a forgalmazásban fennakadást, mert az árváltoztatott árukat vásárlóink már jóval előbb beszerezték és néhány napig-hétig nem is igen vásárolják. De ha netán mégis ilyen cikket keresnek, soron kívül kézbe vesszük. — A raktárban most elég sok az üres polc, míg korábban a zsúfoltság volt itt a jellemző. Csak nem azzal számol, hogy az eladótérből kell újra feltölteni? — Nem, most erről szerencsére szó sincs. Az ok kettős: Nagyobb mennyiségű áru beérkezésére a napokban számítok. De azután is marad még üres hely mert a tervezett készletszintet szeretném betartani. Ütemezettebb utánpótlással rendelek, figyelemmel a vásárlói szokásokra. Az eladótérben mindenből a kialakult igényeknek megfelelően bőséges a választék és a raktári utánpótlás is több napra biztosított. Persze ha valamelyik szállítóm árváltozást jelent be és megkezdődik a felvásárlás, más a helyzet, de a jó partneri kapcsolatok alapján erre is fel lehet készülni. A szintén az Április 4. téren lévő 90. számú ABC csupán néhány száz méterre van. Az árváltozásokkal járó problémák is csaknem azonosak, noha itt főleg élelmiszereket forgalmaznak. Igaz, mintegy kétszeres cikkmennyiségben, mint a vegyesipari osztályon. Kóczián Valéria üzletvezető-helyettes is hasonló problémákat sorol fel. A cél itt is az, hogy az árváltozáskor a nyitás időpontjában már minden árucikken az új ár legyen feltüntetve és a pénztárnál emiatt ne keletkezzen vita, torlódás. Annyival viszont nehezebb a helyzet, hogy itt napi szükségletre vásárolnak. Tehát jobban is kell sietni. Azaz, ha még lehet átírják vagy felülragasztják az árcímkét, ami gyorsabb. Ha meg már az sem megy, leszedik a régit és újat ragasztanak fel. A raktár szűkössége miatt itt az átárazást az eladótérben is végzik. — Az „átárazópisztolyunk” most is töltve van — mutatja a bűvös szerkezetet az irodába invitálva. Egy ilyen tekercs 108 forintba kerül és percek alatt elfogy ha sor kerül rá. Ez már önmagában is nagyon fontos költségtényező. És néha, bizony tucatszám fogy. De a már felragasztott címkék leszedése sem könnyű. Pedig ez azt jelenti, hogy a legutóbbi árváltozás óta az áru nem talált gazdára, az előző ár olyan rövid életű volt. Az a tapasztalat, hogy a vevők elsősorban az átírt, átragasztott címkék iránt bizalmatlanok. Sokan azt hiszik, hogy ebből nekünk hasznunk van, és azért csináljuk. Pedig nekünk ez csak többletmunkát és újabb költségeket jelent: az átárazás miatt is, a megváltozott áron történő elszámolás és a készletgazdálkodás miatt is. És még valamit: az árváltozások, legalábbis nekünk, a költségeinkhez viszonyítva, néha pitiánernek tűnnek: a többletmunkát a 10 és 20 fillérek nem fedezik. De az is előfordult már, hogy a szállítónk egy vagy két forintot emelt, azután egy-két hét múlva 10-20 vagy 30 fillért csökkentett. Ez valami piaci ismeret hiányából eredő kapkodás, de a kereskedelmi dolgozók rovására. No és persze az sem szívderítő, amit ilyenkor a pénztárosnak, vagy az eladónak a vevők kritikájaként le kell nyelni. A kereseti és kínálati viszonyokhoz alakulgatnak az árak, miközben a vevők meggondoltabban költenek, termelői értékesítési szándéka pedig növekszik. A kézben lévő kereskedelem pedig viseli az árváltozásokból eredő többletterheket: küszködik a többletmunka kompenzálási gondjaival. kS GYÖNGYSZÖV A gyöngyösi GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ lapja Felelős szerkesztő: G. Molnár Ferenc A szerkesztő bizottság elnöke: Plósz János A szerkesztő bizottság tagjai: Benczéné Balla Mária, Futaki Antalné, Galó Béláné, Patinszki Alajos dr. Pócsik Józsefné, Rohánszky Ferenc, Senperger Márton, Szalay Iván, Vidók Sándor Tótfalusi Zsuzsanna Kiadja: a Heves M. Lapkiadó V. Felelős kiadó: Gazsó László Egri Nyomda gyöngyösi tel. 89-1043 - 3000 pld. Felelős vezető: Корка László