Református gimnázium, Gyönk, 1915
I. Adatok az intézetnek 1915.—1916.-ik évi történetéhez. Iskolánk és a háború. Közel két éve és még folyton tart a rémes világháború ; az ellenfelek még mindig nem merültek ki , sőt újabb és újabb tömegeket vetnek egymás ellen; szinte megremeg az ember lelke, midőn szomorúan tapasztalja, hogy a dicső kárpáti harcok, a gorlicei áttörés s más fényes hadi tények, melyeket véghez vitt a vitéz magyar katona, mind kevés áldozat volt még, mert többet és többet kíván a háború Molochja. Vitézség, bátorság, lángoló és önfeláldozó hazaszeretet most sem hiányzanak, mutatják ezt északon, keleten, délen harcoló hős honfiaink lelkesedése ; mégis szívünk-lelkünk már nyugalomra vágyik; pedig még halvány fény sem dereng a láthatáron, mely a béke közeledtét jelentené. így tanárkarunk két kedves tagja is még mindig távol van iskolánktól ; az egyik Baky István, mint kicserélt orosz fogoly már édes hazánk földjén van ugyan, de még Tátraszéplakon üdül; a másik Dr. Tüske Béla, mint szerb fogoly Olaszországban, Szardínia sziget San Vito helységében várja a szabadulás óráját. Az iskola épülete. Iskolánk az év folyamán a hadvezetőség részéről sem szállásnak, sem kórháznak, semmi az internáltak részére nem volt lefoglalva, így e miatt a tanítás hátrányt nem szenvedett. Munka beosztás és az iskola év kezdete. A tanárok megfogyatkozott számához képest aug. hó 31.-én tartott alakuló értekezleten megfelelő munkabeosztást készítettünk, mégpedig úgy, hogy sem az egyes tárgyak óraszámát nem kellett leszállítani, sem pedig a testgyakorlást nem kellett elhagyni.