Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének mindentalpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. * A terv telje®üése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és Liza módszereit. Különösen fel kell számolniuk minden műalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csírájában el kell fojtaniuk minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondos■kodniuk kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását, vsként a népköztársaság minisztertanácsa az alábbi határozatot hozza: " Az 1953. évi tavaszi szántás vetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) Állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint célgazdaságokban a gazdaság igazgatója; b) Termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalék ingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője. 2. A t termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszövetkezetek kezelésében lévő számlóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetőleg annak elnöke, az állami gazdaságok területénél pedig az irányítószervük felelős. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot, vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kát, hold a szántóterületük. b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogyha járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek szántóterületét. c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, hogy a földművesszövetkezeteknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról, kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék; d) A felajánlott, defebruár 15-ig át nem vett szántóterületek megműveléséért a felajánló a felelős. 1953 február 15 és szeptember 1. között földfelajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet. II. Az 1953. évii növénytermelési terv végrehajtásaérdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előírt termelési kötelezettséget tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket kötelesek meghatározott területen termelni: a) aki őszi kenyérgabona vetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve, egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az összes gabona vetésterülete az ősziek, a■ tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. ti) a 83—4953. IV. 40. M. T. szá*mű rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörárpával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termelőként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 16- 20 km-es körzetében a burgonyatermelési kötelezettséget legalább ötven százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni : a) a mezőgazdasági igaerő tulajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát végezni, b) a községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű mezőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban mezőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadíjat kell fizetni. | III. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőnek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszövetkezetek a termelési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagokról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztított állapotban. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint is távozott vetőmagot kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig kötelesek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban legalább háromezer kát. hold tavaszibúza, 12 ezer kát. hold tavasziárpa, kétezerötszáz kát. fiold gyapot; a termelőszövetkezetekben hatszáz kát. hold tavaszibúza, háromezer kát. hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt jarovizálják. c) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás-vetés munkák minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításáról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket, február 15-ig kifogástalan minőségben kijavítsák. b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasználható ekét, toronát, simítót, hengert, vetőgépet legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15-ig kössék meg a gépmunkaszerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a műveési eszközöket, jegyzőkönyvileg adják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban február 15—20 között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gépek kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését. d) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak előkészítését, a munkagépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20. és 28. között helyszíni szemlén kell ellenőrizni. c) A gépállomások gépeinek kijavítását és a traktorosbrigádok felszerelését és megszervezését február 15—20 között minden gépállomáson helyszíni szemlén kell felülvizsgálni. d) A községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra. IV. A tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. 1. A téli időszakban el kell végezni az ősztől elmaradt mélyszántást. Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást. 2. A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. a) Azokon a szántóföldeken, ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni, legkésőbb nyolc napon belül be kell fejezni. A szántással egyidőben el kell végezni a fogasolást. b) A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a símítózást (fogasolást) azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb három napon belül be kell fejezni. c) Az összes szántóterületek felszántását és símítózását (fogasolását) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántóit és sírni tázolt területeken a vetésig fogasolással illetve kultivátorozással kell a vetőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása érekében fel kell használni az öszszes rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágya készleteket. a) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők azokon a területeken, ahol ősszel mélyszántást nem végeztek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve télen összegyűlt, érett és középérett istállótrágyák b) Azok az állami gazdaságokés termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istálló tárgyát február 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék ,el. c) Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejlett trágyakezelési módszerek megszervezésének és agrotechnikájának utasítását Biztosítják, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetkezetek legalább ötven százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyakezelés módszerét és a bevezetést folyamatosan ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni. a) a sirkítózással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostién, a lencse, a bükköny, a hagyma a füveskerék vetését. b) amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C. fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vöröshere, a baltacím, a napraforgó, a csillagfürt és cukorrépa, a takarmányrépa, vetését. c) 8—12 fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csniniz, a köles, a marha káposzta, valamint az Alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) a 14 C. fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. e) 12—16 C. fok talaj,hőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, a dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. f) a vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az állami gazdaságok három munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők hat munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelőik nyolc munkanapon belül, a gyapotot az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők egyaránt öt napon belül kötelesek elvetni, g) a földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét» a megyei tanácsok a megállapított végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéb termelők tudomására hozni. * h) a vetéseket az állami gazdaságok, a temetőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb területen a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kát. hold tavaszi gabonát és az össze® rostlent, a termelő®®vetkezetek legalább hatvanezer kait. hold tavaszi gabonát és az összes rostfont keresztsoros ott vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kát. hold kukorica és napraforgó, a térmelőszövetkezetek legalább 175 ezer kát. hold kukorica és napra forgó vetést végezzenek négyzetes vetéssel. i) az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a kukoricát és a burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen trágyázott területen vessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvetlen istállótrágyázásban nem részesültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállóitrágyával, komposzttal, baromfittrágyával, vagy fahamuval végzett fészektrágyázással növelték. 5. A tavaszi szántás-vetéssel egyidőben végre kell hajtani az őszi vetéseik, valamint a rétek és legelők télvégi és korafavasai ápolási munkáit. a) a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a belvizek levezetését a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályozzák a szántás-vetés munkáját és az őszi vetések fejlődését. b) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők tél végén és koratavasszal amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengerezését azonnal végezzék el. A jól áttelelt őszi vetéseket a fagyveszélyek elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogásolni (koronáim). c) A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket az erre a célra rendelkezésre bocsátott és a termelő üzemek készletében lévő pétisó műtrágya teljes felhasználásával, fejtrágyázásban kell részesíteni. d) A rétek, legelők és évelő szálas takarmányvetések ápolásánál elsősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését, a gyomirtást és talajegyengetést. e) A vetéseket meg kell védeni a növények kártevői ellen. V. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel és helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni és a kötelezettségeiket nem teljesítőket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonni. 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi termelést folytató gazdaságokat irányító miniszterek a Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentőszolgálatát és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítsák a jelentések megbízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. 2. A helyi tanácsok április 20. és 20. között minden községben tartsanak határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végezték el, határidőre kötelezzék a munkák végrehajtására. 3. Azok ellen az egyéni termelők ellen akik szántóterületüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács köteles eljárást indítani. 4. Azokat a községitanácselnököket pedig, akik nem gondoskodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdaságimunkák végrehajtásáról, a belügyminiszter vonja felelősségre. Budapest, 1953. január 30. Rákosi Mátyás sk., a minisztertanács elnöke.