Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

Lelkesen jegyzik megyénk üzemeinek dolgozóia Negyedik Békekölcsönt Köpgyűlés a Még ragyogtak az élüzemcsillag piros nedltényei, amikor reggel jóval 6 óra előtt sűrű áradatban vonultak a dolgozóik a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárba. A bejáratnál a fúvószenekar hangjai fogadták őket. A hangszórók a vállalatvezetés, az üzemi pártbizotság és a szakszervezeti bizottság elismerő, köszönő szavait továbbították abból az alkalomból, hogy a dolgozók a III. negyedéves tervüket határidő előtt, kedden délben teljesítették. A daruüzemben befejezéshez közeledett az éjszakai műszak, amikor az egymáshoz kapcsolódó két 30 tonnás futódaru, a terven felül készülő vasúti gőzdaru hatalmas forgórészét emelte az alvázra. Aztán ott találkoztak a csarnok közepén a befejeződött és a kezdődő műszak dolgozói, hogy a röpgyűlésen beszéljék meg a minisztertanács felhívását a Negyedik Békekölcsön - jegyzésre. Lelkes hangulatban, figyelemmel hallgatták meg Koch Sándor párttitkárhelyettes beszámolóját arról, hogyan segíti a jól végzett munka, meg a kölcsönjegyzés a kormány Programmjának, az életszínvonal emelésének megvalósítását. Csupán a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban 70 millió daruüzemben forintot fordítottak ebben az évben építkezésekre. Ennek keretében létesült az i daruszerelőcsarnok is, korszerű öltözővel, mosdóval, étkezőhelyiséggel. A dolgozók részéről Séra Antal ifjúmunkás szerelőlakatos kért szót és örömének adott kifejezést, hogy a békekölcsön-jegyzéssel is segíthetik akormány programjnjának megvalósítását. Nincs szükségünk arra — mondta —, hogy a nyugati imperialistáktól kérjünk kölcsönt és eladjuk függetlenségünket. A DISz fiatalok nevében megígérte, hogy méltón vessük ki részüket a kölcsönjegykééből, egyben pedig a munkaverseny fokozásával is megmutatják, hogy a kormány, a párt mindenkor számíthat rájuk. A darugépműhelyben Porubszky Lajos sztahanovista esztergályos tett ígéretet, hogy még jobb munkával segítik a műhely dolgozói akormányprogramm megvalósulását és a maga részéről felajánlotta, hogy az utolsó negyedévi terv teljesítéséhez szükséges munkákat, rabokat november 15-ig elkészíti. Mire felzúgtak a gépek, számos dolgozó már ott szorongatta kezében a kis jegyzési lapot: a haza javára, a maguk hasznára reírve ratélk a békekölcsönt, szívesen békekölcsönt, mert most már egészséges, új erőműben dolgozhat. Az erőmű ebben az évben épült és a szélesön jegyzéssel is hozzá akar járulni a további beruházásokhoz, életszínvonalunk növeléséhez. Cs. Varga József 62 éves dolgozó a múltban cselédember volt. Elmondotta, hogy kilenc gyermeke van és örömmel jegyez békekölcsönt, mert fia sportoló és a békekölcsönből a sportra is jut. Délelőtt 9 órakor az irodákban, amikor und és a vuinádium üzemben már valamennyi dolgozó jegyzett békekölcsönt. Kölcsön jegyzés ■i soproni üzemekben Szerdán reggel a Soproni Pamutiparban az üzemi zenekar pattogó indulókkal fogadta a dolgozókat. A többi soproni üzemben hangoshíradók, csasztuskabrigádok köszöntötték a dolgozókat. Sopronmind a hat textilüzemeiben a délelőtti műszak megkezdése előtt röpgyűléseket tartottak, amelyeken ismertették a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívását a Negyedik Békekölcsön-jegyzésre. A SOTEX-ben ■Vízvári Antal munkamódszerátadó az elsők között jegyzett félhavi keresetének megfelelő összeget. Kijelentette, hogy gyermekei még jobb jövőjét akarja megalapozni a békakölcsön-jegyzéssel is. A Soproni Vasöntödében is nagy lelkesedéssel kezdődött meg a békekölcsön-jegyzés. Reggel 7 óráig az üzem valamennyi műszaki dolgozója befejezte a jegyzést . A további beruházásokért az életszínvonal növekedéséért jegyeznek a timföldgyári dolgozók A Mosonmagyaróvári Timföld, hát, mert tudják, hogy a jegyek Moscorundgyár dolgozóira már tett összeget sokszorosan visszaa kora reggeli órákban nagy lel kapják az államtól. Rákász Kalkeselléssel jegyezték a békékormán vezető gépész elmondotta, csönt. A reggeli nöpgyűléseken ahogy az árleszállítás következtedolgozók felszólaltak és felszólal benceilarja egy év alatt kotlásaik arról tanúskodtak, hogy havi fizetésének megfelelő összeszívesen adják kölcsön forintjaiget takarít meg. Azért is jegyez A mezőgazdaság dolgozói is megkezdték a haza javára, a maguk hasznára a Negyedik Békekölcsön jegyzését Népgyűlés a kapuvári gépállomáson Szerdán reggel röpgyűlésre jöttek össze a dolgozók a kapuvári gépállomáson. Alig hangzott el a Negyedik Békekölcsön jegyzéséről szóló felhívás, máris megkezdték a traktorosok a jegyzést, hogy azután mielőbb kimehessenek a mezőre folytatni az őszi szántást és vetést. A jegyzésnél a fiataltraktorosilányok akartak elsők lenni. Varga Gizella, Kovács Mária, Rosta Brigitta, Zsirai Jutka is ott tolongtak a tömegben, nevetve, félre"tolva az idősebb dolgozókat, hogy megelőzzenek mindenkit a békekölcsönjegyzésben. Mikor aláírták nevüket a jegyzési ívre, meg is mondták: azért jegyeznek szívesen és örömmel békekölcsönt, mert nekik is az ,, állam tette lehetővé, hogy traktoros lányok legyenek. — Azt akarjuk, hogy minél több traktor szántson, minél több lány üljön az acélparipán, ezért is jegyzőnk! Id. Varga József, békebizottsági elnök ezalatt a körülsérókkal beszélget. — Örömmel jegyzek én is, mert százszorosan kapunk vissza minden fillért, arait az államnak adunk. A szociális juttatások is többet tesznek ki, mint amit mi adunk. Meg aztán nyerhetek is, hiszen hányan nyertek még eddg is. Van aki házat is vett azon a pénzen, de motorkerékpárt, bútort sokan. Alig hangzott el a minisztertanács felhívása a Negyedik Békekölcsön jegyzésére, máris megkezdődött a jegyzés a soproni állami gazdaság különböző üzemegységeiben is. Ambrus János fejőgulyás — a sopronpusztai üzemegységben az elsők között írta nevét a jegyzési ívre. — A filullban hét gyermekkel a legnagyobb nélkülözések között lengettem életemet, ma pedig családomból négyen dolgozunk az állami gazdaságban. Keresetünk meghaladja a havi 3000 forintot, amelyből biztosítva van a megélhetésünk és békés munkánk. Azért segítjük államunkat azzal, hogy békekölcsönt jegyzünk, mert tudjuk, hogy ez az összeg népünk életszínvonalának további emelését segíti, ami a mi családunkra is kihat. Hummel Béla, az állami gazdaság növénytermelési dolgozója 500 foktartót jegyzett és azt mondta: — Azért jegyeztem békekölcsönt, mert tudom, hogy minden forinttal, amit az államnak kölcsön adok, az ötéves terv mielőbbi befejezését én ezáltal családom, magam jövőjét segítem. Én ammondó vagyok, kérjünk kölcsönt, mint hogy inkább mi adjunk ahogy ezt Olaszországban kölcsön az államnak is tették. Ennek bizony mint hogy mi külföldről rossz vége lesz. Örömmeljegyeznek a soproni állami gazdaság dolgozói Dolgozók nyilatkozata a Negyedik Békekölcsönről Lajos József középiskolai igazgató Harmadik éve vagyok Sopron egyik legnagyobb gimnáziumának, a Széchenyi gimnáziumnai’c igazgatója — mondja Lajos József. — Ilyen minőségben bőségesen volt alkalmam megfigyelni népi demokráciánk gazdasági fejlődését. 1916 óta a pedagógusok mind anyagi, mind önművelési szempontból hatalmas utat tettek meg, Nagyon sok kartonsam szerzett az elmúlt esztendőkben újabb szaktárgyakból oklevelet, vagy magasabb képesítést. Ez a körülmény a havi jövedelmet is lényegesen növelte. A soproni iskolák minden esztendőben szebb és jobb berendezéssel fogadták szeptemberben a tanárt és a diákot egyaránt. Ehhez az állandó és fokozatos fejlődéshez járult még hozzá, kormányunk árleszállítása. Egész természetes tehát, hogy mi, pedagógusok is, a legnagyobb örömmel adjuk forintjainkat a Negyedik Békekölcsön céljaira. Tudjuk és látjuk, hogy eddigi jegyzéseink is meghozták a maguk gyümölcsét. Közvetlenül, amikor sok pedagógus, köztük magam is, örömmel vettük fel a nyereményt, de közvetve is látjuk, amikor épülő és állandóan szépülő országunkban nyitott szemmel körülnézünk. Szalai József, Járműjavító KTSz elnöke Szövetkezetünk, a Járműjavító és Gazdaságfelszerelést gyártó KTSz 1952-béli alakult is a taggal. Ma már 19 tagunk van. Megalakulás után az államtól kölcsönt kaptunk, hogy szép, világos műhelyeket építsünk magunknak. A műhelyek,ban új gépek könnyítik meg a dolgozóink munkáját. Kaptunk két szalagfűrészt, egy gyalugépet és ebben az évben meg három kézi villanyfúrógépet. Most létesítünk mosdót, fürdőt és a vidékről bejáró dolgozók részére éjjeli, szállást, hogy télen a hóvihar és rossz idő következtében ne kelljen hazajárniok, hanem itt biztosíthassunk nekik megfelelő meleg helyiséget. Öltözőt és ebédlőt is fogunk létesíteni még ebben az évben. Szép János kováosmester volt és most kijelenti, hogy a szövetkezetben sokkal jobb megélhetése van, mint mikor egyénileg dolgozott. Itt gépek könnyitik meg az emberek munkáját, ezáltal növekedik a termelés és vele együtt a kereset és ezen keresztül jz az életszínvonal is. Szövetkezetünk dolgozói, mindezt látva, örömmel adják forintjaikat a Negyedik Békekölcsönre, amivel még jobban meg akarják alapozni a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztését és életszínvonaluk növelését. Üdvözlő távlat a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából Mao Ce Tung Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének, Peking. A Kínai Népköztársaság megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép nevében szívből jövő szerencsekívánataimat fejezem ki. Népünk őszinte örömmel üdvözli azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a felszabadult kínai nép országának felvirágoztatása, jólétének állandó emelése és a háborús gyújtogatók távolkeleti szerveinek meghiúsítása terén elért. További nagy sikereket kívánok a testvéri kínai népnek ötéves terve megvalósításához és a béke megszilárdítása érdekében kifejtett történelmi jelentőségű munkájához. . NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A párt és a kormány főtanácsa Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, a bács-kiskun megyei termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak kedden megtartott értekezletén felszólalásában ismételten leszögezte a párt és a kormány álláspontját mezőgazdaságunk helyzetének és különösen a termelőszövetkezetek további fejlődésének kérdésében. „A kormány is, a párt is változatlanul azon a nézeten van — mondotta Nagy Imre elvtárs —, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a parasztság felemelkedésének a szövetkezeti gazdálkodás, az, egyetlen járható és eredményes útja.“ Éppen ezért, minden, a mezőgazdaságot érintő intézkedés, amely a kormányprogramul alapján az elmúlt három hónapban megjelent, külön rendelkezéseket tartalmaz a termielőszövetkezetek javára. Mindezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy „a termelőszövetkezetek bő termő, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét forrásai legyenek, amelyek boldog és gondtalan életet teremtenek tagjaiknak Érdemes é® szükséges is, hogy újra és újra elmondjuk: mennyivel könnyítették meg már eddig is a különböző kormányintézkedések termelőszövetkezeti tagjaink helyzetét. Hogy csak néhanyat említsünk: a termelőszövetkezeteknek nyújtott 10 százalékos beadási kedvezmény megyéinkben kenyér- és takarmánygabonánál 126 vagon 14 métermázsát jelent. Ha ehhez hozzászámítjuk az állatos állati toraiékbe a húsból eredő idei kedvezményt, akkor ez pénzre átszámítva, majdnem 10 millió forinttal növeli megyéink termelőszövetkezeteinek jövedelmét. De ugyanígy sorolhatnánk a többi rendelkezést is, a hitelek jórészének fő ülését , illetve meghosszabbítását, a gépállomás tartozások törlését, stb. Vagy melyik szövetkezeti tag nem üdvözli örömmel kormányunknak azt a határozatát, hogy mától fogva a háztáji gazdaságban lévő tehén után nem kell tejet beszolgáltatnia. Mindezek az intézkedések is azt bizonyítják, hogy „a kormány a programm minden pontját és célkitűzését ingadozás nélkül, szívósan és következetesen megvalósítja.“ Mindezek az intézkedések természetesem nem jelentik azt, hogy a termelőszövetkezetekben lévő hibák és bajok egy csapásra megkezdnek. Kormányrendeletekkel nem lehet megszüntetni azokat a bajokat, amelyek a szövetkezeti demokrácia megsértéséből, a rossz munkaszervezésből, a tagság egy részének fegyelmezetlenségéből és az ebből eredő nem kielégítő osztalékból származnak. De a párt és a kormány mindezeknek a hibáknak kijavításához is megad minden segítséget, mint ahogyan azt a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozása és az ott elfogadott határozatok is bizonyítják. Mindez azt igazolja, hogy jó úton haladunk, azon ax úton, amelyen orvosolva az eddigi hiányosságaikat, a termelőszövetkezeteket az igazi jólét forrásaivá fejlesztjük. A számmel látható eredmények ellenére, még mindig akadnak megyénkben is olyan szövetkezeti tagok, akik a termelőszövetkezetből való kilépés gondolatával foglalkoznak, őhozzájuk szólott Nagy Imre elvtárs, amikor felvetette a kérdést: „vájjon észszerű-e akkor otthagyni a szövetkezetet, amikor a hibákat és bajokat, amelyek az elégedetlenség okai voltak, a kormány gyökeresen orvosolja Világos szavakkal, félreérthetetlenül adta meg erre is a választ a minisztertanács elnöke, amikor elmondotta: „Érdemes megfontolás tárgyává tenni, hogy minden kilépő az egyéni gazdálkodással magára vállalja az egyéni létküzdelmeit. Számot kell vetni azzal is, hogy a kilépéssel megszűnnek a szövetkezeti tagsággal járó előnyök és kedvezmények, ugyanakkor terheket kell vállalnia a ráeső rész erejéig, ami feltétlenül jogos és igazságos, egyben terhes is.“ Vajjon mi az oka annak, hogy egyes szövetkezeti tagok minden józan ész ellenére, a jó helyett a rosszabbat, a könnyebb út helyett a nehezebbet akarják választani! Egy részük kétségtelenül beleesett a kulákok és egyéb ellenséges elemek hazugságainak hálójába. Vannak olyan szövetkezeti tagok is, akik még mindig csak az elmúlt évek nehézségeit látják, csak visszafelé néznek, csak azt’látjákk, mi volt tegnap, de nem látják meg, hogy mi van már ma is és még kevésbbé akarják meglátni, hogy milyen boldog jövő vár rájuk holnap. Vannak végül olyan ingadozó szövetkezeti tagok is, akik szorgalmasan dolgoztak, míg egyénileg gazdálkodtak, becsülettel megálltak a helyüket a termelőszövetkezetben is, de nem helyeslik az eddig meglévő tűrhetetlen állapotokat, civakodást fegyelmezetlenséget, rossz gazdálkodást. Mindezeknek igazuk van, amikor fellépnek a termelőszövetkezetben meglévő hibák ellen. „De nincs igazuk abban, hogy emiatt ki akarnak lépni a szövetkezetből.“ A hibák és bajok orvoslásának nem az a módja, hogy az ilyenek kilépnek a termelőszövetkezetből, hanem az, hogy közös összefogással belül teremtenek rendet. Különösen vonatkozik ez azokra az ingadozó, jól gazdálkodó volt középparasztokra, akiknek szakismereteit, eddig nem igen vették figyelembe és akiknek most nyílik majd igazán lehetőségük arra, hogy ne 10 —12 holdakon, hanem száz- é® ezer holdas gazdaságokban fejthessék ki képességeiket a maguk és az egész termelőszövetkezetjavára é® boldogulására. A minsztertanács elnöke világosan, érthetően fejezte ki a párt és a kormány jótanácsát és figyelmeztetését a terraelőszövetkezetek tagsága felé. Értsen és okuljon ebből minden termelőszövetkezeti tag és akik megtorpantak a nehézségek előtt, azok most álljanak be a sorba és közösen, vállvetve munkálkodjanak tovább termelő szövetkezeteink felvirágoztatásáért.