Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-04 / 131. szám

A kongresz mi hét lendületével dolgozunk tovább Levél a Csavargyárból Cteupa örömteli, vidám arcot látni mostanában a Csavargyár üzemrészeiben. Mosolygós arccal szorítanak kezet egymással a hideg- és melegüzem, a TMK és a szérszármazom dolgozói — műszakiak és fizikai dolgozók egyaránt. Tekintetükből ki lehet olvasni: érdemmes,folt egymással versenyezni. * Olyan szép eredményeket, mint a líra pártkongresszus tiszteldére indított versenyben elértünk, még ebben az évben nem tudtunk felmutatni. Hogy ma ist ne mondjunk, a vállalat dolgozói ■kongresstsusi vállalásukban arra tettek ígéretet: 100,2 százalékra teljesítik fenüket. Ezzel szembeti 103,7 százalékos tervteljesítést értünk el. Ezzel a teljesítménnyel üzemünk kommunistái és párton kívüli dolgozói egyaránt bebizonyították, hogy szeretik párbunkat, harcolnak a párt politikájának magvalósításáért. fősége, mert a fejfinző szerszámok hiánya hátráltatta volna az egész melegistem kongresszusi versenyét. Balogh József főtechnológus megoldotta a gömbölyű anyagból való anyagyártást Balogh József fődiszpécser a rugósgyűrű gömbölyű anyagból való előállítását oldotta meg. Ezzel nagy segítséget adott a melegüzem dolgozóinak ahhoz, hogy vállalásaikat máradéktalanul teljesíteni tudják. Tovább akarunk haladni a megkezdett úton Dicséret illeti a karbantartó üzemrész dolgozóit is. Ennyire, mint most, még sohasem forrtak összes cselekvésükben a produktív üzemek dolgozóival. Ági Sándor elvtáns pártvezetőségi tag brigádja és Jungwirth János DIBz tag brigádja szinte egymást múlták felül a törött gépek mielőbbi üzembehelyezésében. Azt hisszük, jellemző ama a lendületes munkáira, amely a kongresszusi versenyben kivétel nélkül minden dolgozót magával ragadott, hogy a kongresszusi hét utolsó napján a melegüzem napi tervét 235,1 százalékra, a hidegüzem pedig 145,8 százalékra teljesítette. Most, a kongresszusi verseny után, tudjuk, hogy mi a feladatunk: töretlen lendülettel továbbhaladni a megkezdett úton. Annál is inkább kötelességünk ez, mert még sok a törkesztenivalónk a II. negyedéves terv maradéktalan teljesítése érdekében. Kovács László párttitkár. Kiváló egyéni teljesítmények A kiváló teljesítmények szintte meglepetésszerűen, egyik napról a másikra születtek, különösem a kongresszusi héten. Friodovan,a Frigyes sztahanovista melegsajtoló és melegítője, Szabó József T.: Állandóan tartották 200 szárzalék feletti teljesítményeiket. Jász Mária sztahanovista nagy-anyafúvós sem adta 150 százaléknál alább egyetlen napon sem. A Indeg üzemben Kovács Margit amigasajtoló átlagos teljesítménye 145 százalék volt. Hallos Ferenc, Németh Lajos hidegsajtolók a kongresszusi versenyben elérték a 180 százalékos teljesítményt. Saját magjuk mondták el, nem emlékeznek arra, hogy valaha is értek volna el ilyen szép eredményt. Dicséret illeti a csapszegmarós brigád beállítóit és tagjait, valamint a menetvágó és menethengerlő brigádokat is. Kiteltek magukért a műszakiak is Abban, hogy üzemünk szépenteljesítette, sőt túl is teljesítette kongresszusi vállalását, jelentős szerepük volt a műszaki dolgozóknak is. Elmondhatjuk, hogy ötletesen, rugalmasan oldották meg a felmerülő problémákat mind az üzemszervezés területén, mind műszaki vonalon. Kaufmann János főművezető, de a többi művezetők is, valóban a termelés parancsnokai lettek. Megint itat közölt ez abban is, hogy szorgalmasan értékelték a verseny eredményeit. A melegüzemben Csizmadia Géza beállító eredményesen foglalkozott melegpréselő tanulóval. Czeimer József, a szerszámüzem főművezetője, újított és összel 3 óra munkaidőt takarított meg a fejhúzó szerszámok elkészítésénél. Ennek azért is volt nagy jelen Felejthetetlen bakonyi kirándulás Az ország minden részéből jönnek dolgozók gyárunkba, a Wilhelm S’ieck Vagongyárba. Sokan vannak közüttük akik még sohasem látták a Bakonyt, ezért nagyon örülitek, amikor a vállalat vezetői kirándulást rendeztek a munkásszálláson lakóknak a Bakonyba. Porva-Osesizniekfr© mentünk a hétvégi üdülővonattal. A kirándulók nem ijedtek meg egy iriiss gyaloglástól, azonnal nekivágtak az útnak. Horváth Győző és Vérségi Ferenc vezetők örömmel vállalkoztak rá, hogy a cseszneki várhoz elvezetik a társaságot, mégpedig a legszebb úton. Amikor felértek, Vörös Miklós daruüzemi esztergályos megjegyezte: kár, hogy nem ismerjük a vár történetét. Most újabb kellemes meglepetés ért bennünket, mertmintegy végszemolit termett Szabó Miklós tanár, a Tenyésztetudományi Ismeretterjesztő Társulat részéről, aki elmondta a vár történetét. A vár 1281-ben épült. A Csák nemzetség Ugod nevű ispánjának fia, Demeter építtette, hogy a királynőnek kedveskedjék vele. Soksok jobbágy erejét, vérét, könynyét használta fel a hatalmas Vár építésére. Törték, hordták fel a követ a magas hegyre a jobbágyok ezrei. Ami számunkra kényszerű, megállás nélküli robot volt, az a főuraiknak pompás palotát jelentett. Később több főúr kapta ajándékba a királyoktól ezt a várat és a körülötte fekvő hatalmas birtokot, amely végül is az Eszterházy grófok tulajdona lett, akik 1774-ben újjáépíttették a várat. A XIX. században villám csapott a belső palotába, s az leégett. A várrom régi idők tanúja, mást szabad, boldog embereket lát, akik előtt már szinte hitetetlennek tűnik fel a jobbágyi som, amiben őseik éltek. — Az előadás méltó befejezése volt a szép napnak — mondották Horváth Kálmán, Molnár Aranka, Mosokva László, Berkes Olga és sokan mások, akit köszönetüket fejezték ki a szép kirándulásért, amiből megismerték hazánk egyik gyönyörű vidékeit és a magyar pap történetének egy részletét. Borbély Gyöteiné. A soproni Liszt Ferenc múzeum kiállítása A soproni Liszt Ferenc-múzeum június 5-én délután fél hatkor nyitja meg negyvenkettedik külön kiállítását „Az 1950. évi ásatás a soproni belvárosban“ címmel. A kiállítást Radnótiné Alföldi Mária rendezte és mutatja be A múzeum nevében Csatkai Endre Kossuthdíjas múzeumvezető, a soproni dolgozók nevében pedig a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának küldőiké veszi át. Ugyanakkor bemutatnak a múzeumban a városi tanács zeneiskolájának 125 éves fennállása tiszteletére egy kisebb zenetörténeti gyűjteményt. Az ünnepélyes megnyitón közreműködik a Liszt Ferenc zenekar kamaraegyüttese. A két kiállítás egész hónap folyamán megtekinthető: hétköznapokon reggel 10 órától délután 6 óráiig, vasárnap délelőtt 10 órától 1 óráiig és délután 3 órától 7 óráig. Mindkét kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg nemcsak a soproni, de a Sopronban üdülő dolgozók körében is, akik örömmel veszik, hogy Sopronról szerzett ismereteiket ennek a két értékes kiállításnak megtekintésével is gyarapíthatják. Kommunisták munkája a rajkai Vörös Csillagban A rajkai „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet ezerötszáz hold földőit gazdálkodik, s tegyük hozzá, elég jól. Tavaly ősszel egy-egy tag jóval többet vitt a kamrájába, mint egyéni gazda korában. Ma már ott tartanak, hogy a „sok" is kevés. Elégedetlenségüknek van is alapja. Az ezerötszáz hold földterületen nagyobb eredménnyel lehetne gazdálkodni. — Lehetne, ha nem ilyen kevesen volnának• Sok a föld, kevés a munkaerő — mondják. — Valóban ez a helyzet. A termelőszövetkezetben alig lehet fiatalt találni. Megfutamodtak a nehézségek elöl. De az eredmények — melyeket szüleik érnek el —, visszut fogjál, csalogatni őket• Rájönnek arra, hogy a termelőszövetkezetben éppenúgy megtalálják a jövőjüket, mint a gyárban. Addig persze még sokat kell dolgozni. Különösen a párttagokra vár komoly feladat. Ők azok, akiknek példamutatásukkal is elő kell segíteniük a termelőszövetkezet fejlődését. A kertészetben dolgozik Hagy Mária, akit a termelőszövetkezeti tagok csak Manci néninek neveznek- a kertészet népnevelője. Azt tartja hogy a legjobb szépnevelőmunka a szeméyes példamutatás. Ez különben meglátszik eddigi munkáján is. Neki van az aszonyok között a legtöbb munkaegysége, összesen száznegyvenhat A férfiak között Kardos bácsi jár élen e munkában. A csoporttagok olyan kommunistának ismerik, aki a szeme világánál is jobban félti a közös vagyont . Ha ráragadna egy zeni búza, még azt is lerázná magáról — szokták róla mondani. Most a tavaszi munkák idején ismét a termelőszövetkezet kommunistái járnak az élen, ők azok, akik példát mutatnak, nem késnek el, nem veszekednek. Ábrahám Lajos kétszázharmincnégy, Berkó Mihály kétszázhuszonegy, Csinglér Mihály százkilencvenegy, Kozák Ferenc százhetvenöt munkaegységgel gazdagította eddig saját magát és a termelőszövetkezeteit. A magyar ember keveset beszél, inkább cselekszik. Eredményeik beszélnek helyettük. Kérge„ tenyerük, kemény, bizakodó tekintetük záloga annak, hogy ezut még jobb lesz a temetőszövetkezetben De a feljövőben nég sok harco- kiállásra van szükség. Keményen fel kell épni olyan emberekkézemben min Krajnyák József, aki a faluban étálgat, mír, másol dolgoznak. Meg kell győzniük be idésmann Ferencet is, aki — becsületesen dolgozik, de — még mindig hitetlenkedik és kétkedéssel néz a jövő felé. Küzdelmekkel teli szép napokat élünk. Most rakjuk le annak a háznak az alapját, amelyikben már gondtalanul fogunk élni. Vigyáznunk kell tehát, hogy egyetlen laza tégla se kerüljön az alapba. Úgy kell dolgoznunk, hogy meggyőzzük a hitetlenkedőket. Mutassuk meg a párt hatalmas erejét■ Ne úgy, mint eddig, hanem j abban. Igyekezzünk olyan emberré válni, mint Kataim bács, aki úgy dolgozik a csoport érdekéét ahogy csak az olyan ember tud, aki a szobán var. a. jövő szénségeivel. Ha a csapon partizervezeti továbbra is így hajtsd ebbe, fokozza munkája lenyesegeti a vadhajtásokat akkor rövid dő múlva az ország legjobb csoportjai közé kerülhetnek, ami azt jelenti, hogy több jut az országnak és több kalács kerül a termelőszövetkezeti tagok asztalára is. Gáspár Jutka Rajka As ígéret szép szó . . . Elemeinkben már MűkÖrá vált, hogy az együttműködő vállalatok szerződést kötnek egymással, s írásban tesznek ígéretet kötelezettségeik betartására. Ez helyes is. Az Öntöde, és Kovácsos ágyáé is megkötötte szerződését május hónapra a Hajtóműgyárral. A szerződésben ígéretet tettek arra, hogy a hajtó, műgyáriak részére határidőre és a lehető legkisebb selejttel szállítják le az öntvényeket Eddig rendjén is van a dolog. A hiba azonban ott kezdődik, hogy az öntöde- és kovácsológyáriak ígértek, de nem tartották be a szavukat. Májusban nemhogy csökkentették volna a selejtes öntvények szántát,hanem még növelték. Egy esetben például a 72-es rigóbakból 100 dasebeteg futottak le a Hajtóműjear részére. A meglepetés csak ezután jött. A 100 rugóbakból alig egy-két darab volt jó, a többi mind selejtes! Hasonló a helyzet a kerék agyaimat is, de a többi öntvény minősége ellen is bőven van panasz. Az Öntöde- és Kovácsológyár dolgozói ne csak a kimagasló mennyiségi eredmények elérésére törekedjenek, hanem a kongresszus útmutatásai alapján a minőségre is fordítsanak nagyobb gondot, s ne pazarolják el hanyag munkájukkal a népgazdaság vagyonát. A Hajtóimrgyár dolgozóijogosan elvárják, hogy határidőre és jó minőségű iratokdarabokat kapjanak az Öntöde és Kovácsológyártól. Borbély József házat építtet Tizenhét kemény esztendeig szolgálta a 210 hold földet bérlő Haggenmacher Sándor „nagyságos urat“ Ez alatt a tizenhét év alatt Borbély Józsefnek még legmerészebb álmaiban sem ötlött fel, hogy házat építtessen magának, mert a kommenció csak arra volt elég, hogy szűkösen eltengődjék belőle a család. Ezért is látástól vakulásig húzta az igát hol mint kocsis, hol mint béres, vagy fejőgulyás A felszabadulás után Borbély József hátat fordított a Haggenmacher uradalomnak. Bejött az üzembe, ipari munkás lett. Szorgalmas munkáját tisztességgel megfizette a szabad ország. Gyűltek a forintok Borbély Józsefnél, mert most már nemcsak, hogy álmodott róla, de erősen elhatározta, hogy házat építtet Már tizenháromezer forint gyűlt össze, de ez kevésnek bizonyult, mert nem akármilyen házat, hanem modern, összkomfortos halat akart építtetni. Megdobbant a szíve, amikor olvasta a kormány rendeletét, hogy azokat, akik családi házat akarnak építeni, hozzálejáratú kölcsönnel segíti az állam. Borbély József számvetést csinált. Beszélt az építőmesterrel: mennyi pénz kellene olyan ház építéséhez, amilyet ő szeretne. Megdöbbenéssel hallotta, hogy ötvenháromezer forint kell hozzá. — A megtakarított pénzem csak tizenháromezer, még negyvenezer kellene . • számolgatott. — Sokc pénz ez, nagyon sok. Várjon ad-e ennyit kölcsön az államunk. Hosszas töprengés után végre elhatározta, hogy megkísérli. Megírta a kérvényt, remény és kétség között várakozott. Nem is kellett sokáig várnia Megjött a válasz, amelyben az állt hogy megkapja a negyvenezer forint kölcsönt. Volt öröm a Borbély családban! Olyan házban laknak nemsokára, amilyenbe régen csak, mint cselédek léphettek be. A három Borbély gyerek: József, aki üzemlakatos a Wilhelm Pieck-gyárban Antal és Erzsike általános iskolások együtt örültek a szüleikkel. .A család nőtagjai már eltervezték, hogyan díszítik majd az új otthont virágokkal, képekkel, kézimunkákkal. Az új otthon, amelyet államunk szerető gondoskodása juttat a Borbély családnak. Farkas Lajos levele alapján■ Fogarasi Béla Kossut díjas akadémikus nyilatkozata Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Nyilatkozatában többi között hangsúlyozta: " A Magyar Dolgozóik Pártja III. kongresszusa minden tekintetben beváltotta azokat a reményeket, amelyeket a haladó sziedenta tudományos értelmiség hozzáfűzött.A Központi Vezetőség beszámolójának, a kongresszus határozatainak fényében világosan állnak előttünk a magyar tudomány legfontosabb feladatai a fejlődés következő szakaszában.. Ahhoz, hogy a tudomány e várakozásokának megfejelhessen, állandóan együtt kell haladnia országunk egész társadalmi fejlődésével. A tudomány akkor tudja igazán a népet szolgálni, ha művelői minél szorosabb, minél bensőbb kapcsolatba kerülnek népünk egész életével. A kongresszus egyik fontos célkitűzése ebben a tekintetben is új távlatokat nyit, amikor a népi demokratikus egek legszélesebb összefogását, a függetlenségi népfrontba való tömörítését hangsúlyozza. A tudományos értelmiségnek aktív részt kell vennie a nemzeti egység jegyében álló népfront életében, hozzá kell járulnia annak megszilárdításához, eszmei tartalmának gazdagításához, elmélyítéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az akadémiai bizottságokban tömörült sz éles tudományos aktíva és az egésztudományos értelmiség mindent megtesz, hogy képességei szerint kivegye részét a kongresszus határozatainak megvalósításából. Javult a minőség a Gardéniában A Gardéniában a dolgozók nemes versengése tovább fokozódott a kongresszusi hét alatt. Különösen szép eredmény született a gyár II.-es telepén, a II.-es telep ez évben még egyetlen hónapban sem teljesítette tervét. Májusban már 126 százalékot értek el 90,3 százalékban elsőosztályú árut termeltek Az egész gyár havi tervének 108,5 százalékban tett eleget A kongresszus versenyben a minőség is állandóan javult. Május első tíz napjában viszonylag még kevés volt az elsőosztályú áruk százaléka, de a hónap hátralévő szakaszában egyre emelkedett. Az etantinszövődő dolgozói a 87 százalékos minőségi vállalásaikat 88,7 százalékban teljesítették. A függönyszövők pedig vállalásuknál 4,2 százalékkal több kifogástalan minsségű árut termeltek, a dolgozók közül a minőségi munkában élenjártak. Csiszár Ferenc, Nagy Jenő, Nagy Lajosné, Lohr József, akik messze túlteljesítették minőségi vállalásukat. A Gardénia drogozói a kongreszszusi hét után sem akarnak megpihenni eredményeiken, hanem tovább akarják javítani munkájukat. Egyik fontos feladatuknak tekintik az önköltség csökkentését. Az önköltségre azért is fordítanak nagy gondot, mert az első negyedévben 1,7 százalékkal túllépték önköltségcsökkentési tervüket. Ebből már 1,5 százalékot áprilisban és májusban felszámoltak. Most azon vannak, hogy a még meglévő adósságot minél előbb megszüntethessék. Az önköltség további csökkentését akarják elősegíteni a bérfegyelem megszilárdításával, a fokozottabb anyagtakarékossággal, a minőség javításával is.