Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1873
—4 — oly szoros és benső összefüggés, hogy az emberre nézve nagy érdekű e két csillag kölcsönös viszonyába tüzetesebb beletekintést szerezni. A természet csodáit nem szabad egyedül a pillanatnyi haszon szűkkeblű szempontjából vizsgálnunk, hiszen tudjuk tapasztalásból is, hogy sok dolog, mely ma talán a phantasia üres játékának látszik, holnap gazdagságunk forrása lehet, de mindenek előtt nem egyedül kenyérből él az ember, a szellemi élet fenntartására is minden tényleg fennállót fel kell használnunk, mely összeségben ismereteinkre a Teremtő szavát foglalja magában — mindegy lévén, akár hir, akár nem, szembeötlő céllal és haszonnal. Értekezésünk keretébe óhajtjuk illeszteni rövidlétben jelen korunk híresebb csillagászai kutatásának eredményét, La naptávolas méreteiről, II. annak physikai mivoltáról és felületén mutatkozó néhány tüneményről, mutatványul ily című kézirati művünkből: „Ég és föld természettana." Sajnos, hogy a jelen tudomány céljától még igen messze áll, nincsen ugyan hiány megfigyelési anyagban, bővelkedik az elég sok elmés speculatióban és hypothesisben; de azon sajátszerű nehézségek hiúsítják meg nagy részben erőmegfeszítésünket, melyek ilynemű kutatásokkal elválaszthatlanul egybekapcsolvák. Talán jelen nemzedékünknek mégis fog sikerülni széttépni ama fátyolt, melylyel a nap titkait oly ügyesen tudja előttünk elrejteni; jelenleg minden erőmegfeszítés dacára csak annyit mondhatunk, hogy a természettel folyó harcban, a nap titkaiba való hatolást illetőleg, még a győzelmet ki nem vívtuk. I. Nap távol. A nap távola és annak méretei. Valamely égitest távolának meghatározására szolgál annak parallaxisa. Az állócsillagoknál az évi parallaxist alkalmazzuk. Közelebb fekvőkre, mint a nap, használjuk a napi parallaxist, t. i. azon szöget, mely alatt földünk sugara valamely égitest középpontjából látszik. Ezen napparallaxis lehet magassági és láthatári parallaxis — az első földünk tetszésszerinti sugarára, a második pedig csak arra vonatkozik, mely a napközéppontjából a föld középpontjához gondolt vonallal derékszöget képez. Minden eddig meghatározott láthatári parallaxisok középértéke H. J. Klein „Himmelsbeschrei-