Állami Révai főreáliskola, Győr, 1898

Ezen olvasmányok alapján a névelők használata és elhagyása. A cselekvő, szenvedő és visszaható igék teljes hajlítása Igeidők származtatása A rendhagyó igék. Jelző főnevek. Jelző melléknevek egyeztetése, helye. Tárgyi és határozói névmások helye és sorrendje A subjectiv használa­tának főbb esetei. Hetenkint írásbeli dolgozat. Földrajz: Az Osztrák-Magyar Monarchiának részletes tárgyalása. Európa többi államának rövid ismertetése. Folytonos térképrajzolás. Mennyiségtan: Bevezetés az általános számtanba. Az algebra műnyelve és jelei A zárójelek használata és felbontása. A negatív szám értelmezése. Összevonás. Egy- és többtagú kifejezések szorzása. A leg­fontosabb szorzatalakok: összeg és különbség szorzata, négyzet és köb. A hatványozás fogalma és alaptételei. Egy- és többtagú kifejezések osztása. Az oszthatóság, a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes tárgyalása algebrai alapon. Számolás algebrai törtekkel A számtani és mértani haladvány fogalma és alapképletei Egyszerű algebrai kifejezések mértani ábrázolása. Az egyenlet fogalma és fajai. Egy ismeretlent tartal­mazó elsőfokú egyenletek megoldása a legkülönbözőbb tárgyi körökből. Az arány mint egyenlet. A helyettesítés, mint az algebrai műveletek helyes­ségének próbája. Óráról-órára egy-két példa házi feladványul, havonkint iskolai írás­beli dolgozat. Vegytan: A víz és levegő fizikai és kémiai tulajdonságainak meg­ismertetése. Oxigén, hydrogén, nitrogén. Az elem, vegyület és keverék fogalma. Atomsúly és molekulasúly. A közéletben fontosabb nemfémes és fémes elemek és fontosabb vegyületeik. Savak, bázisok, sók. Száraz le­párlás. Mocsárgáz, világítógáz, kátrány A nevezetesebb szerves vegyületek és azok alkalmazásai. Rajzoló geometria: A körre vonatkozó szerkesztési alapfeladatok. Körívekből összetett görbék. A kúpszeletek: elipszis, hiperbola és parabola alaptulajdonságai A gyakorlati földmérés elemei: a pont, egyenes és szög kitűzése; hossz- és kerületmérés; nivellázás. Rajzolás: a tananyag körébe vágó szerkesztések; összetett díszít­­ményi rajzok készítése és festése; a legegyszerűbb építészeti szerkesztések. Szabadkézi rajz: Várdai-féle fali minták után szalag díszítmények, négyzet, téglalap, kör stb térbetöltéses síkdíszítő elemekkel külömböző stílek szerint. Különös tekintettel a síkdíszítmények szerkezetének helyes felvázolására, továbbá a felvázolásban követett deductiv eljárásnak azaz általánosról a részlet felé, lehető megszoktatása. Mint a III-ik osztályban is a vonalzó, körző, másolópapír használa­tának szigorú kizárásával. Ugyanazon rajzoknak az iskolában­­ 2 óra alatt való felvázolása emlékezetből. — Később külömböző stilü színes lap­

Next