Gyula és Vidéke, 1921. július-december (1. évfolyam, 74-152. szám)
1921-07-31 / 87. szám
. évfolyam* 87* szám Ara 2 K. Vasárnap, 1921* Julius 31. Telefonszámok: Szerkesztőség 134 Nyomda . 133. POLITIKAI LAP Megjelenik kedden, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Béla utca 9 sz. Előfizetési ár: Negyed évre 50 K. Egyes szám ára vasárnap 2 K., hétköznap 1 K. Hirdetések díjszabás szerint. — Nyilttér soronként 5 K. Rakovszky lemondásának következményei lesznek Budapest, júl. 30. Tudott dolog, hogy Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke váratlanul lemondott állásáról. A nemzetgyűlés mai ülésén jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak Rakovszkynak és elhatározták, hogy Rakovszky lemondását nem fogadják el. Rakovszky lemondásának súlyos következményei ma még beláthatatlanok. Az elnök ezirányú lépését nem lehet pusztán lemondásnak tekinteni, mert ez szoros összeköttetésben áll a múlt heti eseményekkel. A pártkörökben bombaszerűen hatott a lemondás híre. A pártokban nagyarányú átcsoportosulások várhatók és ha Rakovszky ragaszkodna lemondásához, úgy az elnöki állásra legtöbb esélye Huszár Károlynak van. A legújabb mód. (F.) Mikor tavaly a szovjetoroszok hatalmas, jól fegyverkezett tömegeikkel mint egy ellenállhatatlan forgószél söpörtek végig Lengyelországon, a francia kamarában remegve szólalt fel Dechanel és ezt mondta: mint a váratlan vihar, csaptak rá a szegény lengyelekre a németek. Most, hogy a törökök verik a görögöket és angolokat, egyik francia képviselő megint így kiabált bele a párisi fejetlenségbe : Vigyázz, jönnek a németek! Július 23-án a marokkói kabilok és riffek megöltek vagy ötezer spanyolt és eltüntettek a Szahara homokjába ezerötszáz francia legionalistát: már újból előjönnek azzal, hogy a németek vetették el a marokkói tűztengerben is a viharmagot. Ezek a sirámok, minden látszólagos érdektelenségükben is annyi komoly valóságot tartalmaznak, amennyi éppen elég ahhoz, hogy az agyoncsigázott ententehadsereget újra és pedig sietősen talpraállítsák és odaküldjék, ahol a török vagy kabil álarc alatt Berlin harcol a gyarmatpolitika vagy anyaállam érdekében. Azon, hogy a német diplomácia szerte a világon a legkülönbözőbb meglepetéseket gyártja a legyőzőknek, — azon csodálni való nincs és nem szabad, hogy csak a szemünk pillája is megrezzenjen akkor, ha azt halljuk, hogy az agyongyötört, bilincsbe vert, kifosztott germánok nem Berlinben, hanem Konstantinápolyban, Tangerben vagy Kalkuttában, vagy akár magában Londonban vagy Páris szívében indítják meg a maguk revánsháborúit a vérszomjas, telhetetlen franciák és angolok ellen. Mert él-e ember ezen a földön, legyen az bármilyen nemzethez tartozó, aki elhiszi, hogy Germánia ingyen adja át hajóhadát az angolnak, bányáit és aranyát a franciának, hogy Németország ingyen adja Felsősziléziát és Potsdamot és a Rajnát, vagy a Ruhr vidéket, hogy elismeri a világháborúban való legyőzöttségét ? Van-e ember, aki azt hiszi, hogy a Hindenburgok, Mackensenek egy „elveszített“ háború után kastélyaikba vonulnak vissza pihenni ? Ennyire naiv senki sem lehet. A franciák tudják legjobban, hogy Berlin életerét még nem bírták átvágni teljesen és érzik azt is, hogy a világháború befejezése közeledik. Mert amit most élünk át, az csak szünet, kölcsönös pihenés, melyet azonban a német éberség hallatlan felkészülődésre használ ki. Hiába prüszkölnek a francia bizottságok, a Krupp-gyár mégis működik és jellemző a gyár társtulajdonosának kijelentése: „Ha a franciáknak szöget üt a fejébe a Krupp gyár itteni működése, megnyitjuk az orosz határt és áthurcolkodunk Moszkvába !”‘ Annyi bizonyos, hogy a nagynémet érdekek az egész világ alá bombát raktak és ezek a bombák mindég ott robbannak fel, ahol azt az angolok és franciák a legkevésbé sejtik és várják. A török fronthoz közel van Konstantinápoly és Marokkóhoz közel van Gibraltár. Az egész ügy annál inkább gyanús, mert hiszen a nyugati hatalmak még mindég a német jóvátételen rágódnak, mialatt India, Perzsia, Északafrika és Egyiptom szent háborúra készül. Vagy talán természetes tünemény az, hogy az új hatalom csoportosulási tervezet döntő faktorát, a németet az amerikaiak is, a franciák és angolok is hirtelenében agyonudvarolgatják ? A világháborúnak még nincs vége, mert ha vége lenne, eddig már elült volna a harci zaj és csendben dolgoznának tovább a nemzetek. De mit látunk ? Európában megint két nemzet versenyez egyedül: a német és a francia. Mi többiek, kik az ő érdekeikért harcoltunk, még most is vérző tagokkal ülünk az ut homályos porában és percről-percre erősödve, mind nagyobb érdeklődéssel várjuk, hogy mi fog történni. Adná Isten, hogy a németek legújabb módú kulisszaharca mielőbb válaszúthoz vezessen, mert hiszen ezt lessük szívszakadva és amely pillanatban a német ész vagy ököl ütésre emelkedik, mi is útnak indulhatunk arra a Hargita, vagy Tátra, avagy Pécs felé . . . Mayer János sikere a Zöld Internacionále ülésén. Jóbarátaink megnyilatkozása. (Budapesti tudósítónk jelentése.)Budapest, júl. 30. Fővárosi munkatársunk felkereste a Parisból most visszatért Mayer János földmivelésügyi államtitkárt, aki mint magyar kiküldőit a Párisban tartott zöld internacionale ülésen beszédet mondott és azzal hatalmas sikert ért el. Az államtitkár munkatársunknak így nyilatkozott : Az ülésen hosszú, magyar nyelvű beszédet mondtam. Mikor elvégeztem, a jelenlevők azt kérdezték, vajjon milyen nyelven hangzott el a beszéd ? Azonban mikor a tolmács szavaimat francia nyelven adta vissza, oly szeretetteljes ovációban részesültem, amilyenre magyar létemre számítani sem mertem. A jelenlevő franciák kijelentették, hogyha rajtuk múlna, úgy a magyarok országuk legkisebb darabkáját sem veszítenék el. Különös szimpátiával vannak irányunkban az írek, hollandok, svájciak és olaszok. Séta a múseum köröl. (Folytatás.) Megírtuk keddi számunkban, hogy dr. Cs. Varga Antal, a gyulai múzeum újonnan kinevezett igazgatója az átvétel alkalmával a múzeumot nem éppen a legnagyobb rendben találta. Az ügyben megkérdeztük Csete József dr. h. polgármestert, aki a következőket mondotta : “ A városi tanács az igazgató bejelentését érthető meglepetéssel fogadta. Domonkos János jelentése szerint a hiányok régebbi keletűek, az érmek pedig a háború első éveiben elkövetett betörés alkalmával tűntek el. Ezt Domonkos szabályszerűen bejelentette akkor, a rendőrség a legszigorúbb nyomozást léptette életbe, de sikertelenül. A magam részéről újból mindent megteszek a tolvajok kézrekerítésére. Kízoít a spanyol-marokkói íáborút. (Tudósítás a 2. oldalon.) Szilvát, szilvacefrét minden mennyiségben legmagasabb árban vásárolunk Weiss Mór és Társa Központi Szeszfőzdéje Gyulán. Egy gyermek öngyilkos lett. Pénteken délután ‘a 6 órakor a Vad utca 14. számú házban lakó Krausz Jenő kereskedelmi ügynök 14 éves gimnazista leánya Irén, pisztollyal agyonlőtte magát és szörnyet halt. Krausz Irén testvérkéje Katuska ezelőtt 3 hónappal hunyt el és nővére elvesztése a félig meddig búskomor leánykát annyira bántotta, hogy kölcsönkért egy browningot és miután egy cédulára ezt írta: „Megyek Katóka után“, a szájába lőtt. A golyó irtózatosan szétroncsolta a kedves fejet és azonnali halált okozott. Krausz Irén Lorber Lajos pénzügyi irodaigazgatónál vakációzott, ott tanult főzni és éppen tegnapelőtt kapott szorgalmáért egy gyönyörű csokrot. A mélyen sújtott szülők iránt az egész városban általános a részvét. Az öngyilkos gyermek temetése ma délután 5 órakor lesz.