Római Katolikus Népiskolák, Gyula, 1880

melné sokszoros hálánkat. De ő azt is kivitte, hogy legalább 2 évig Gyulán 2 gymnasiumi osztály állott, kivitte azt, hogy mind­két város a tanitóknak nagyobb, biztos, jövedelmet adott. (Pléb. K­ár. 1809. 1. sz.­. és 1810. 1. sz.) kivitte azt, hogy a leányok, elválasztattak a fiuktól s a kisebb fiúk új tanítót kaptak. Azért méltán mondhatjuk, hogy: áldás emlékére! Ha már odaírtuk értekezésünk homlokára, hogy „első kísér­letek“ beszéljünk hát még legalább egyről, hogy ki­jöjjön a töb­bes szám, no meg azért is, mert e kísérlet még mindig kisértett Gyulán. — Spiegel utóda Braun József — gyulai születésű, s még csak 9 éves áldozó pap — lett. Nem tartozik hozzánk elmondani, hogyan építették emeletre az iskolát, kivált a bőkezű földesur gr. Wenckheim Ferencz segítségével, csak azon kezdjük, hogy mikor a város nemzeti vagy népiskolája (trivialis) főelemivé (ca­pitalis) lett2) a jó eredmény újra fölbuzdította a buzgóbb embe­reket, hogy ezt a főelemi iskolát fölemeljék vagy­is valami na­gyobb iskolát létesítsenek annál is inkább, mert az uraság az épület másik részét is fölajánlotta, ha kisebb gymnasiumot ala­kítanak. Hogy ez volt szándékuk, kitűnik a németvárosi lakosok kö­telezvényeiből, kik „zur Errichtung der in Hungarischen Gyulaer Stadt befindlichen Capital Schull“ „a Magyar Gyulavárosban levő főelemi iskola fölemelésére“ tettek alapítványokat, míg a magya­rok a „N-Gyulán felállítandó Nemzeti oskolára­ atlakoztak.3) A gyűjtés szépen, sőt tekintve az 1817-ki csapásos eszten­dőt, bőven és gazdagon folyt. De a gyűjtés és egyátaljában az egész mozgalom élén most nem a plébános, hanem Tomcsányi Kristóf, a lelkes szolgabiró. 3) Ezen fontos okirat 4 példányban készült, s egyik a kir. helytartó tanácshoz, a második az urasághoz, a harmadik az iskolák felügyelőjéhez tétetett át, s végre a ne­gyedik a városnak maradt. Furcsa mégis, hogy két példány belőle a plébánia levéltárá­ban van. Talán Spiegel folyamodványával kerültek oda. 5) Mária Therézia 1777-ben kiadott nevelés-szabályzata szerint az alsóbb iskolák 3 rendbe soroztattak 1. Normalis, melyet ma minta-iskolának neveznénk. 2. Capitalis, melyben IV osztály s legalább két tanító volt, és azok a tárgyak adattak elő, melyek a normálisban. 3. Trivialis a többi szegényebb iskolák. 8) Itt nem lehet az iskola épület emeletre vevését érteni, mert ez már 1819. júl. megtörtént, a kötelezvények pedig 1819. decz. 16. után és 1820. elején keltek.

Next