Gyulai Hírlap, 1963. január-június (4. évfolyam, 2-50. szám)
1963-01-08 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK JANI. 8., KEDDI BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSI IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Négy esztendő a mérlegen Alkotmányunk értelmében lejárt a tanácsok megbízatása — ismét tanácsválasztásokra készül az ország. A Hazafias Népfront már megalakította a különböző választási bizottságokat, s ezrek ügyködnek azért, hogy a legjobbak kerüljenek ismét az államhatalom fontos vezető fórumaiba: a tanácsokba. A választásra készülés időszakában a tanácsok munkája most mérlegre kerül. Az egyik serpenyőben négy év van. Négy vetés, négy aratás, szüret, munka, eredmények. A másikban esetleges kudarcok, sikertelenségek. S ha a mérleget vizsgáljuk, javunkra billen annak serpenyője, hisz’ az elmúlt négy év nagy jelentőségű az ország, a megye életében. Ez az időszak a tömegek alkotó kezdeményezése kialakulásának, s a parasztság tömeges szövetkezeti útra térésének ideje. Ez a kora annak, hogy népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelési viszonyok az uralkodók, ez a kora, hogy búzából, kukoricából és több mindenből — a két nehéz, aszályos esztendő ellenére — növekedtek a terméshozamok, az árutermelés. S ez nem véletlen. A párt helyes politikai vonalvezetése, a kormány helyes intézkedései révén fokozódott a tanácstagok munkakészsége, egyre többen vállaltak részt az államhatalmi, államigazgatási feladatok ellátásából, s munkájuk fe részét"különösen falun — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, megszilárdításának hogyanja, mikéntje képezte. Tanácsaink e négy év alatt serényen munkálkodtak. Községi és városi tanácstagok százai, ezrei személyes példájukkal vezették rá gazdatársaikat a szövetkezeti útra. A pártszervezetek támogatásával sokszor heves vitáktól zajos, éjfélbe nyúló tanácsüléseken vitatta és példás munkájával a gyakorlatban egyengette, a mintegy kétezer szövetkezeti paraszt-tanácstag az új paraszti élet eddig járatlan útját Négy év nem nagy idő, s e négy év alatt néphűségből, a közügyek iránti munka szeretetéből, számtalan tanácstag jelesre vizsgázott. A Hazafias Népfront szervezte előadásokon tanulták az állami ügyek intézésének felelősségteljes munkáját, s azt jól kamatoztatták a gyakorlatban. Akaratuk, hozzáértésük révén szélesedett és vált termékenyebbé a végrehajtó bizottságok, az állandó bizottságok munkája, a falu, a város lakosainak tevékeny közreműködésével, a legtöbb helyen valóra váltak a négy évvel ezelőtti elképzelések. Igaz, nekünk embereknek megvan az a tulajdonságunk is, hogy szeretünk mindent természetesnek venni. Ezért szükséges nagyobb távlatokba visszatekinteni, lemérni, ellenőrizni, mit tettünk, mit kaptunk, közösen mit alkottunk. Ha összegezzük, legtöbb esetben meglepő a kép. Csodálkozva mondjuk: valóban, ezt már egészen elfelejtettük, ki gondolta volna, hogy négy év alatt ennyit változott a város, a község arculata? Pedig ez tény. És többes számban kell mondani: a községek, városok, a helyes ipar-, mezőgazdaság város- és községpolitika hatására fejlődtek. Kivétel nélkül mindegyik, egyik többet, másik kevesebbet, de a négy év összértékét tekintve, mindegyik sokat. Hogy csak néhány példával éljünk: 1962-ben befejeződött a megye falvainak villamosítása. Évente több tízezer kilométerrel kígyózott tovább a járdahálózat. Leírni is hosszú lenne, ha mindezt felsorolnánk. De a községi-városi tanácsok összegezték ezt. Az egész várost, községet érintő létesítmények mellett számba vették, hány állami lakás épült, mennyit csináltak maguk erejéből az emberek, hogyan szépült, gazdagodott a családok élete. S ott találjuk a számot: a tanácstagok buzdítása révén egyre jobban fellendült a városok, falvak építéséért, szépítéséért indult társadalmi munkamozgalom, mely csaknem nyolcmillió forint értéket képviselt a múlt esztendőben. S ha mindezt pastieállítja nyelébe rakjuk, bizton egyensúlyban marad az eltelt idővel. A mérleget azonban nemcsak úgy lehet felállítani, hogy az időt és az eredményeket vetjük össze, hanem úgy is, hogy adtunk-e annyit, amennyit kaptunk. Nem tudnánk-e még többet, még jobban hozzájárulni a népgazdaság gyarapodásához. Most, amikor a jelölőgyűlések elkezdődnek, ezek is szóba kell, hogy kerüljenek. És helyesen. Szóba kerül majd a megtett út és a megteendő. Programmal lépnek elő a Hazafias Népfront jelöltjei, s ez a program nem más, mint a párt VIII. kongresszusán elhangzott határozatok helyi megvalósítása úgy, hogy minél gyorsabb ütemű, költségmentesebb legyen városon, falun a termelés, szilárduljon a munkafegyelem, s különösen falun erősödjenek, szilárduljanak a szocialista gazdálkodás új hajtásai, a termelőszövetkezetek. A megye lakossága készülődik a jövő nagy eseményére — a választásokra. Néhány nap és elkezdődnek a jelölőgyűlések, ahol mérlegre teszik a választók, hogyan dolgoztak a tanácsok, a tanácstagok, a mérleg nyelve pedig megmutatja a nagy döntés előtt: ki érdemes a további bizalomra? Deák Gyula Az Ifjúsági Akadémia sikere Gyulán A gyulai városi KISZ-bizottság szervezésében már öt éve működik a téli hónapokban Ifjúsági Akadémia. Különösen a gimnázium, a Kertészeti Technikum, Románn Gimnázium, Ápolónőképző Intézet és az Iparitanuló Intézet fiataljai körében népszerűek az akadémia előadásai. A járási művelődési házban minden második héten 600—650 fiú és leány hallgatja meg az előadásokat, közülük sokan bérletet is váltottak. A tíz előadásból álló sorozatban eddig az ifjúság célkitűzéseiről s feladatairól, a modernségről, a háború és béke kérdéséről volt szó. Az elkövetkező hetekben a pályaválasztásról, a VIII. pártkongresszusról, Latin-Amerikáról és az űrutazásról hallhatnak előadást a résztvevők. Az előadások után filmet vetítenek. Városi pártnap A Magyar Szocialista Munkáspárt gyulai járási-városi végrehajtó bizottsága január 10-én, csütörtökön este hat órai kezdettel a városi tanács nagytermében, az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, az MSZMP VIII. kongresszusáról, valamint a tanácsválasztásról nyilvános pártnapot tart, melyre meghívja az érdeklődőket. Előadó: Sütő Ottó elvtárs, a pártfőiskola tanára. Az év első „termése” Tóth Józsefné, a Gyulai Baromfikeltető állomás dolgozója válogatja a naposcsibéket. Az év első keltetéből már több ezer darabot szállítottak a szövetkezeteknek. «■auiUHIUlUUUUHIUHHMtlINaHHHHMS^IIHMÍuíia^ij« - - — ...... Kétszeresére növeljük a baromfisillományt • Termelőszövetkezetünkben 1961- ben fogtunk hozzá a nagyüzemi baromfineveléshez. Mint a legtöbb esetben, a kezdet itt is nehezen ment. Ráfizetéses ágazat volt a baromfinevelés, akár az egy kilogramm hús előállításában, akár a felnevelési arány tekintetírása 26 forintba került, míg az elhullás 30 százalékos volt. Miért volt ez így? Elsősorban az elhelyezés körülményei, másodsorban a gondozó-vezető tapasztalathiánya, de nem utolsósorban a takarmányozás egyoldalúsága volt a fő ok. 1962-ben elért eredmények alapján viszont elmondhatjuk, hogy elégedettek lehetünk. December 1-ig összesen 16 és fél ezer csirkét hoztunk ki a gyulai keltetőállomástól, amelyből a békéscsabai Barneválnak 14 900 darabot, 14 410 kilogramm súlyban adtunk át. A áss ntrmr iSmét ro—12 Tibies korban elérte az egykilogrammos súlyt. Ebben az évben az egy kilogramm baromfihús előállításához 3,80 kilogramm takarmányt etettünk meg, és 16 forintért állítottunk elő egy kilogramm baromfihúst. Az eredményeket elsősorban az állandó tápetetésnek, a gondozók anyagi érdekeltségének, és nem utolsósorban a nagyobb szakértelemnek, a megfelelő férőhelyek építésének tulajdoníthatjuk. Az elek keverőüzem a tsz részére teljes egészében biztosította a szükséges baromfitakarmányt. Meggyőződésünk, hogy a baromfitáp tartalmazza mindazt a szükséges tápanyagot, amely kielégíti a növekvő baromfi szükségleteit. A másik döntő tényező a gondozók anyagi érdekeltségének emelése volt. Ugyanis az év kezdetén a tsz tagságával karöltve termelési ágazatokra kidolgoztuk a premizálást, így Gőg Mária és Lehóczki Zsófia egész évi készpénzprémiuma például több mint tízezer forint volt. Nagy Mária hétezer, Német Teréz kétezer, Sebestyén Mária másfél ezer, Herman András takarmányos több mint 4 ezer forintot, összesen 42 990 forintot kapott munkaegységen felül. Ebben az évben az első hétezer csibe már a szövetkezetben csipog a baromfitápért és 33 ezer darabot, a tavalyinak több mint a dupláját kívánjuk felnevelni, úgy gondoljuk, még nagyobb sikerrel. Molnár János A Zöld Mező Tsz párttitkára Tizedszer az élüzem címért 1961-ben nyerték el kilencedszer a megtisztelő élüzem címet a Gyulai Cementipari Vállalat dolgozói. Az elmúlt évben sajnos a megrendelések nem feleltek meg a várakozásnak, ezért az 50 százalékkal megemelt terv teljesítésében bizonyos nehézségek keletkeztek. A megrendelések hiánya miatt később módosított tervet azonban — mely természetesen magasabb volt az előző évinél — túlteljesítették... Jó a törzsgárda, sok a leleményesség az üzem munkásaiban. Ez a munkasiker titka — mondta Tar Ferenc elvtárs, az üzem igazgatója, miközben arról beszélgettünk, hogy vajon ebben az évben sikerül-e teljesíteni az élüzem cím elnyerésének feltételeit. Megjegyezte, nem akar jósolni, de ha nem lesz az anyagellátásban zavar, elérik az élüzem szintet. A tervet ugyanis még nem kapták meg, de előreláthatóan mintegy négy—négy és fél millió forintos ervre számítanak. Kicsiny, mintegy félszáz létszámú üzemükben három szocialista brigád dolgozik. Valamennyiük folyamatos munkája elsősorban azon múlik, hogy a két távoli bányából — a Miskolc melletti Nyékládházáról és Félegyházáról — időben megkapják a kavicsot, Lábatlanból és Tatáról pedig a cementet. A bányák dolgozóin nem múlik a szállítás, a bajokat leginkább a vagonhiányból keletkező szállítási nehézségek okozzák. Gyakori náluk az újítás. Ez évre szóló elgondolásaik a nehéz fizikai munkák további megkönnyítésére irányulnak. A vállalatnál új szocialista brigád van alakulóban és bizakodásuk a „tízszeres élüzem”-re nem alaptalan. B. Z. Teljesen beépül az Eötvös utca Néhány éve nyitották meg városunkban az Eötvös utcát. Az utca első lakóháza a városi tanács által épített hatlakásos bérház volt, s ezt követték az utca bal oldalán épített családi házak. Az év tavaszán a fenti hatlakásos bérház és a Somogyi B. utca közötti területen felépül az Országos Takarékpénztár kétszintes, nyolclakásos társasháza. Ennek közelében, a vízügyi igazgatóság bérházától nyugatra épül fel egy háromszintes, alápincézett hétlakásos, modern szolgálati lakóház, mely szintén a vízügyi igazgatóság dolgozóinak készül. Az utca bal oldala is teljesen beépül. Jelenleg két lakóház építésének engedélye van a városi tanács építési osztályánál. Ezen házak felépítésével összesen 17 család jut lakáshoz az Eötvös utcában. A lakóházépítéseken kívül a parkosítás, a járdaépítés és a közvilágítás korszerűsítése folyamatosan történik. Gőg