Gyulai Hírlap, 1968. január-június (9. évfolyam, 1-49. szám)
1968-01-05 / 1. szám
IMS. január 5. Beszéljünk róla is! Az író találkozik régen látott barátjával. Hosszasan, aprólékosan beszámol neki pályafutásáról, sikereiről, terveiről, színesen ecseteli népszerűségét. Fél óra elteltével hirtelen megjegyzi: — De hát, öregfiú, folyton-folyvást magamról fecsegek, pedig van annak már tíz esztendeje is, hogy találkoztunk. Nos hát, beszéljünk végre rólad is: mondd, mit szólsz a legújabb könyvemhez? Eddig a történet, amely — tegyük szívünkre a kezünket — barátok és szomszédok, ismerősök és rokonok, munkatársak és vendégek vonatkozásában, legyenek írók vagy fűtők, tisztviselők vagy postások, minduntalan megismétlődik. Némely ember csak egyfajta mozgást ismer: körforgást önmaga körül. A világ számukra csupán kulissza, háttér, személyiségük visszfénye. Lehet, hogy kicsit túlozunk, de az önzés és az egocentrizmus a legsúlyosabb túlzás. Az örökös szereplési vágy, a vaskos magamutogatás — torzulás; olykor rossz szándék, s indulatok nélkül, de mégiscsak az, mert éppen az a vonás, az a magatartás hiányzik belőle, amely a mi társadalmi rendszerünkben szerfölött fontos és nélkülözhetetlen: egymás tisztelete, a közösségi elv. Fabatkát se ér az olyan humanizmus, amely csupán szólamokban él, de annyi ereje, készsége sincs, hogy a másik felet szóhoz engedje jutni. Lyukas petákot se ér az a demokratizmus, amely bárdolatlan — vagy akár finom — módszerekkel hallgatásra, az önálló vélemény elfojtására ítéli a környezetet, minduntalan rákényszerítve egy vagy két személy megfellebbezhetetlen véleményét. Szóval, beszéljünk róla, az ő problémáiról is, s amikor szól, figyeljünk oda. Érezze a megérértést, a segítőkészséget, a feléje nyújtott kezet. Sárközi Andor W Épületszerelő részleget alakított a csárdaszállási Petőfi Tsz A gazdasági épületeikben szükséges gépek beszerelése és karbantartása nagyon vontatott volt és az még most is megyénkben. A Mezőberényi Gépjavító Állomásnak van ugyan egy épületszerelő részlege, de nem győzi a munkát. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben is késedelmesen sikerült beszerelni a szükséges gépeket, vizet és villanyt, a 98 és a 76 férőhelyes tehénistállóba, továbbá a borjúnevelőbe. Ezek mellé most két 600 férőhelyes hizlaldát, két 30 férőhelyes fiaztatót és 120 férőhelyes kocaszállást és egy gépműhelyt építenek. Mindezeket már a termelőszövetkezet építő-szerelő részlege szereli fel. Egyelőre még mindössze hattagú a részleg, azonban eléggé elit, hiszen egy mérnökből, két technikusból és három szerelőből áll. A cél az, hogy rövid időn belül mintegy húszra növeljék a részleg létszámát, s a megye egész területén ki tudják elégíteni a jelentkező épületgépészeti, villany- és vízvezetékszerelési és karbantartási munkákat. A részleg szorosan együttműködik majd a termelőszövetkezet húsztagú építőbrigádjával, amely nemcsak a szövetkezetben, hanem máshol is építkezik. Többek között 16 kislakást is építettek és segítettek felépíteni a Mezőberényi Gépjavító Állomás irodaházát, konyháját, éttermét, öltözőjét és fürdőjét. Az építőbrigád által vállalt munkákat ezután kompletten, a szükséges villany- és vízvezeték beszerelésével tudják átadni a megrendelőknek. Egyesinek a vízgazdálkodási társulatok - Három esztendőre programozzák a Körösök vidékének belvízrendezését A múlt év decemberében jelentős változás állt be a Körösök vidékén működő vízgazdálkodási társulatok életében. A közgyűlések tizenkét helyen határozatban foglaltak állást az egységes vízgyűjtőknek megfelelő vízgazdálkodási társulat szervezésében. Ennek nyomán a Körösök vidékén működő tizenkét vízgazdálkodási társulat — a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségeinek megfelelően — három egységbe tömörült, összesen tíz vízműtársulat is csatlakozott a három nagy társulathoz. A vízgazdálkodási társulatok élén területi választmány, a választmány élén pedig elnökség áll. A területi választmány mellett szakbizottságok dolgoznak. A vízgazdálkodási társulatok egyesülése után az eddigieknél nagyobb lehetőség kínálkozik a Körösök vidékének belvízrendezésére és a célszerű vízhasznosítás szervezésére. A végleges megoldást három évre programozzák. A három társulat 1968. évi beruházási programjában 28 millió forint költségvetés szerepel, melyből főként belvízvédelmi műveket készítenek. Az 1968-ra előirányzott 28 millió forint 9 millió forinttal több az 1967. évi beruházásra engedélyezett összegnél. A társulatok saját alapjukból, főként azonban állami támogatásból valósítják meg az 1968-as célkitűzéseiket. Az állam ebben az esztendőben 16 millió forintot folyósít, melyből Endréd és Gyoma térségében, Vésztő és Okány környékén, továbbá az Élővíz-társulat használ fel jelentősebb összeget. Említésre méltó, hogy a Sebes- Körös, a Hármas-Körös és a Hortobágy—Berettyó által bezárt területen — a szeghalmi vízgazdálkodási egységben — az endrődi és a gyomai vízgazdálkodási társulat korábban nem értett egyet az egységes vízgyűjtő területen szervezendő új, nagy társulat létrehozásával. Most, mivel a belvízrendezést a torkolati részektől felfelé haladva kezdik, így elsőnek az endrődi és a gyomai határban 3 millió forintot fordítanak új csatornák építésére, a belvízvédekezéshez szükséges eszközök beszerzésére. Megyénk egyik legbelvízjárásosabb területe a Fekete-, a Kettős- és a Sebes-Körös deltája. Ebben az esztendőben 15 millió forintot költenek az itteni munkálatokra. Elsősorban Okány és Vésztő, valamint a sarkadi rész biztonságát fokozzák. A munkálatok elkezdésére kotrógépet vásároltak. A Körösök vidékén működő három vízgazdálkodási társulat a jövőben a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségeivel együttesen oldja meg a belvízvédekezést és a vízhasznosítást. A társulati vezetést éppen ezért alkalmassá teszik arra, hogy a termelőüzemeknek szaktanácsot is adjon. Meliorációs tervező és szaktanácsadó csoportot hoznak létre, melyek adott körzetben önállóan, a vízügyi igazgatóság felügyelete mellett látják el munkájukat. álllamtitkár. Ő egyike ama bizonyos „tizenkét kapitánynak”, akik még az 1918-as Károlyi Mihály-féle polgári forradalom idején szövetkezetek, s akik a szegedi tisztikart befolyásuk alatt tartják. A hadügyminiszter és államtitkára elérik, hogy a Szegeden összegyűlt tisztek felemelt illetményt kapjanak, pedig a kormánynak honnan is lenne pénze. Az általános zűrzavarban a különítményes századok viszonylag nyugodtan várják az időt, hogy hatalmuk túlterjedjen Szegeden, s véres terrorral felszámolják a Tanácsköztársaságot, annak katonai veresége után. Horthy Gömbös Gyulával „katonapolitikai alapokat készít, s abban leszögezi: „Miután az antant segítsége vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezése nélkül az akció megkezdése egyáltalán lehetetlen, miután továbbá a jelenlegi elosztás alapján a mi területünk a francia érdekszférába tartozik, az egész politikai ténykedésünknek úgy kell alakulnia, hogy a franciák bizalmát és ezzel támogatásukat is megnyerjük”. Horthy pozíciói egyre erősödnek a franciáknál. Egy, ebben az időben tett nyilatkozatában a Szegedi Friss Újság riporterének kijelenti, hogy fő feladatának „a bolsevizmus letörését tartja”, s ha „elvégezte munkáját és a kitűzött célt elérte, visszavonul, eltűnik, átadja helyét másnak”. A hadügyminiszteri székből azonban jóval előbb távozni kell, minthogy „elvégezte volna feladatát”. A francia közvéleménynek lehetetlen lenne megmagyarázni, hogy a központi hatalmak elleni háború után, amelynek során a Habsburgok ellen is harcoltak, miért éppen Ferenc József egykori szárnysegédjét ülteti a balkáni francia haderők főparancsnoksága bábkormányának hadügyminiszteri székébe. Ilyen megfontolások alapján mennie kell Horthynak mint hadügyminiszternek, sőt hasonló okokból az egész Károlyi Gyula kormánynak is. Teleki gróffal, a külügyminiszterrel De Lobit tábornok, a magyarországi francia erők főparancsnoka közli, hogy Párizsban így döntöttek. Egyszersmind megkérdezi Telekit: a Tanácsköztársaság ellen meginduló katonai akcióról szóló tanácskozáson ki képviselje a magyar fehéreket? — Horthy Miklós! — válaszolja Teleki. — Hiszen éppen az imént közöltem, hogy nem lehet hadügyminiszter! Ez a Horthy volt Ferenc József szárnysegédje, s azt mondják, hogy még magyarul is csak törve beszél... — Igen. Mégis ő a legalkalmasabb személy... — Akkor hát legalább arról beszéljen, mikor és hol tett már valamit ez a Horthy tengernagy a magyar ügyért? — fakadt ki a tábornok. Teleki gróf: — Ilyesmit nem tudok említeni, de nekünk nem ez a fontos. Horthy kemény katona és kegyetlenül gyűlöli a kommunizmust. Bízhatnak önök is benne, rendet fog teremteni... (Folytatjuk) 3 Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok figyelem! Fekete lemezből készült 1000x2000x1 mm nagyságú hullámlemezre rendeléseket azonnali szállításra elfogadunk. VASÉRT VÁLLALAT balassagyarmati telepe. Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 28/a. x Péntek Érdekes szakmai és műszaki előadások hónapja Azettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetéhez tartozó tudományos egyesületek januári programja. Figyelemre méltóak a tervek, mivel a szakmai és műszaki előadások zöme sok vonatkozásban kapcsolódik az életbe lépett új gazdaságirányítási rendszer egy-egy kérdéseihez. A Magyar Agrártudományi Egyesület keretében az Állatorvosok Társasága szaküléssel egybekötött klubestet rendez január 3-én, ma este Békéscsabán, a Technika Házának előadótermében. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szervezésében a Gyulai Harisnyagyárban január 8-án este Kiss Ferenc tart előadást az új gazdasági mechanizmus és a gyárfejlesztés fővezetőnek elnöksége január 11-én, csütörtökön délután 2 órakor tartja idei első ülését Békéscsabán, a Technika Házában. Ugyanezen a napon délután az Orosházi Üveggyárban Kovács Zoltán Magyarország energiahelyzete címmel tart előadást. E nap harmadik érdekesnek ígérkező rendezvényét a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezi. Délután 5 órai kezdettel a Technika Házában a jövedelemelosztás a jugoszláv üzemekben és a munkahelyek értékének elemzése témakörből Gellér Lajos és Szkala Ernő, a Szubonnicai Pannónia Nyomda munkatársai tartanak előadást. Január 18-án délután a mezőberényi pamutszövőben Kerényi István A mezőberényi pamutszövő helyzete az új gazdasági mechanizmusban a nagyvállalaton belül címmel tart előadást. Másnap délután a békéscsabai pamutszövőben a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megyei és üzemi csoportjának idei munkatervét ismertetik és vitatják meg. Január 23-án délután Békéscsabán, a Technika Házában Váradi József tájékoztatja előadásában hallgatóit az érintésvédelmi mérésekről. Másnap délután Gyulán, a vízügyi igazgatóságon dr. Kernács Sándor előadásában a vízminőségvédelem közgazdasági vonatkozásairól hallhatnak szakmai fejtegetést a részvevők. Érdekesnek ígérkezik a január 25-i program is. A Kjner Nyomda gyomai üzemében előadást tartanak a kétfordulatú gyorssajtókról. Békéscsabán, a Technika Házában viszont előadást rendeznek a középmagas épületek építési technológiájáról. Január 27-én délután, a békéscsabai téglagyárban Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnöke a két csabai gyár középtávú műszaki fejlesztését ismerteti. A hónap utolsó előadását Gyulán, az erdőgazdaságnál rendezik. Ezen Kállay József Az északi ipartelep fűrészüzem tervezésének alternatívái és működésének várható gazdaságossága címmel tart előadást. Több törődést várnék Az a kérésem, hogy szíveskedjenek közzétenni többeket érintő panaszom. Karácsony előtt nem volt petróleum Békéscsabán, a Tanácsköztársaság út és a Mednyánszky utca sarkán levő háztartási boltban. Kérésemre a panaszkönyvet sem adták ide, csak mosolyogtak. Ellenben elmondták, hogy nem ők a hibásaik, hanem az ÁFOR, mert ők idejében rendeltek, de azok nem szállították. Persze ők talán el sem tudják képzelni, hogy tanyákon, sőt még a városban is vannak emberek, akik még mindig kénytelenek petróleummal világítani és amellett dolgozni. Sokan petroforral főznek. És íme, egy-két ember hanyagsága miatt százaknak nem volt világításuk a karácsonyi ünnepek alatt, esetleg nem tudtak főzni. Bizony, több törődést várunk. Nádasi József kerékpármegőrző, Békéscsaba KOROM Talán csak nem Belphegor ereszkedik le a kéményen? Villanásnyi gondolat után a légnyomás hirtelen megremegteti a sparhelt füstcsövét. És egyszerre csak korom csapódik ki körülötte olyan erővel, mintha valami irdatlanul nagy tüdejű ember tüsszentené be a konyhába. Ez lenne hát a nyitány? De csak a korom buggyan újra és újra, megfeketedik tőle a levegő, majd az asztal, a szekrény, a szék, a sámli, a kő. Szóval minden, még az ember is. Közben a kéményből valami vésztjósló zúgás hallatszik, amely hol erősödik, hol gyengül. Mint égiháború. És ahogy jön, úgy múlik el a vihar. Kiderül, hogy a tettes mégsem Belphegor, hanem a kéményseprő bácsi. — Hát nem tudták, hogy ma kéményseprés lesz? — kérdezi annyira őszinte sajnálkozással, hogy elmegy a kedve az embernek attól is, hogy veszekedjen vele. Még boldog új évet és a lottón 4-es találatot kíván. Ha tényleg szerencsénk lesz...? Egyelőre azonban kezdődik az isteni színjáték a konyhában. Mi magunk, a 4-es találat várományosai adjuk elő öntevékenyen, rongyokkal, Ultra-mosóporral, szivaccsal és egyebekkel. A díszletet a balszerencse tervezte. —01.