Gyulai Hírlap, 1968. január-június (9. évfolyam, 1-49. szám)

1968-01-05 / 1. szám

IMS. január 5. Beszéljünk róla is! Az író találkozik régen látott barátjával. Hosszasan, apróléko­san beszámol neki pályafutásá­ról, sikereiről, terveiről, színesen ecseteli népszerűségét. Fél óra el­teltével hirtelen megjegyzi: — De hát, öregfiú, folyton-folyvást magamról fecsegek, pedig van annak már tíz esztendeje is, hogy találkoztunk. Nos hát, beszél­jünk végre rólad is: mondd, mit szólsz a legújabb könyvemhez? Eddig a történet, amely — te­gyük szívünkre a kezünket — barátok és szomszédok, ismerő­sök és rokonok, munkatársak és vendégek vonatkozásában, legye­­­­nek írók vagy fűtők, tisztviselők vagy postások, minduntalan meg­ismétlődik. Némely ember csak egyfajta mozgást ismer: körforgást ön­maga körül. A világ számukra csupán kulissza, háttér, személyi­ségük visszfénye. Lehet, hogy kicsit túlozunk, de az önzés és az egocentrizmus a legsúlyosabb túlzás. Az örökös szereplési vágy, a vaskos maga­mutogatás — torzulás; olykor rossz szándék, s indulatok nél­kül, de mégiscsak az, mert ép­pen az a vonás, az a magatartás hiányzik belőle, amely a mi tár­sadalmi rendszerünkben szerfö­lött fontos és nélkülözhetetlen: egymás tisztelete, a közösségi elv. Fabatkát se ér az olyan huma­nizmus, amely csupán szólamok­ban él, de annyi ereje, készsége sincs, hogy a másik felet szóhoz engedje jutni. Lyukas petákot se ér az a demokratizmus, amely bárdolatlan — vagy akár finom — módszerekkel hallgatásra, az önálló vélemény elfojtására ítéli a környezetet, minduntalan rákény­szerítve egy vagy két személy megfellebbezhetetlen vélemé­nyét. Szóval, beszéljünk róla, az ő problémáiról is, s amikor szól, figyeljünk oda. Érezze a m­egér­értést, a segítőkészséget, a feléje nyújtott kezet. Sárközi Andor W Épületszerelő részleget alakított a csárdaszállási Petőfi Tsz A gazdasági épületeikben szük­séges gépek beszerelése és kar­bantartása nagyon vontatott volt és az még most is megyénkben. A Mezőberényi Gépjavító Állomás­nak van ugyan egy épületszerelő részlege, de nem győzi a munkát. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben is késedelmesen sikerült beszerel­ni a szükséges gépeket, vizet és villanyt, a 98 és a 76 férőhelyes tehénistállóba, továbbá a borjú­nevelőbe. Ezek mellé most két 600 férőhelyes hizlaldát, két 30 férő­helyes fiaztatót és 120 férőhelyes kocaszállást és egy gépműhelyt építenek. Mindezeket már a ter­melőszövetkezet építő-szerelő részlege szereli fel. Egyelőre még mindössze hatta­gú a részleg, azonban eléggé elit, hiszen egy mérnökből, két techni­kusból és három szerelőből áll. A cél az, hogy rövid időn belül mintegy húszra növeljék a részleg létszámát, s a megye egész terü­letén ki tudják elégíteni a jelent­kező épületgépészeti, villany- és vízvezetékszerelési és karbantar­tási munkákat. A részleg szoro­san együttműködik majd a ter­melőszövetkezet húsztagú építő­­brigádjával, amely nemcsak a szö­vetkezetben, hanem máshol is építkezik. Többek között 16 kis­lakást is építettek és segítettek felépíteni a Mezőberényi Gépja­vító Állomás irodaházát, konyhá­ját, éttermét, öltözőjét és fürdő­jét. Az építőbrigád által vállalt munkákat ezután kompletten, a szükséges villany- és vízvezeték beszerelésével tudják átadni a megrendelőknek. Egyesinek a vízgazdálkodási társulatok - Három esztendőre programozzák a Körösök vidékének belvízrendezését A múlt év decemberében jelen­tős változás állt be a Körösök vi­dékén működő vízgazdálkodási társulatok életében. A közgyűlé­sek tizenkét helyen határozatban foglaltak állást az egységes víz­gyűjtőknek megfelelő vízgazdál­kodási társulat szervezésében. Ennek nyomán a Körösök vidé­kén működő tizenkét vízgazdál­kodási társulat — a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségei­nek megfelelően — három egy­ségbe tömörült, összesen tíz víz­műtársulat is csatlakozott a há­rom nagy társulathoz. A vízgazdálkodási társulatok élén területi választmány, a vá­lasztmány élén pedig elnökség áll. A területi választmány mel­lett szakbizottságok dolgoznak. A vízgazdálkodási társulatok egyesülése után az eddigieknél nagyobb lehetőség kínálkozik a Körösök vidékének belvízrende­zésére és a célszerű vízhasznosí­tás szervezésére. A végleges meg­oldást három évre programoz­zák. A három társulat 1968. évi beruházási programjában 28 mil­lió forint költségvetés szerepel, melyből főként belvízvédelmi műveket készítenek. Az 1968-ra előirányzott 28 millió forint 9 millió forinttal több az 1967. évi beruházásra engedélyezett ös­­­szegnél. A társulatok saját alap­jukból, főként azonban állami tá­mogatásból valósítják meg az 1968-as célkitűzéseiket. Az állam ebben az esztendőben 16 millió forintot folyósít, melyből Endréd és Gyoma térségében, Vésztő és Okány környékén, továbbá az Élővíz-társulat használ fel jelen­tősebb összeget. Említésre méltó, hogy a Sebes- Körös, a Hármas-Körös és a Hortobágy—Berettyó által bezárt területen — a szeghalmi vízgaz­dálkodási egységben — az endrő­­di és a gyomai vízgazdálkodási társulat korábban nem értett egyet az egységes vízgyűjtő terü­leten szervezendő új, nagy társu­lat létrehozásával. Most, mivel a belvízrendezést a torkolati ré­szektől felfelé haladva kezdik, így elsőnek az endrődi és a gyo­mai határban 3 millió forintot fordítanak új csatornák építésére, a belvízvédekezéshez szükséges eszközök beszerzésére. Megyénk egyik legbelvízjárá­­sosabb területe a Fekete-, a Ket­tős- és a Sebes-Körös deltája. Ebben az esztendőben 15 millió forintot költenek az itteni mun­kálatokra. Elsősorban Okány és Vésztő, valamint a sarkadi rész biztonságát fokozzák. A munká­latok elkezdésére kotrógépet vá­sároltak. A Körösök vidékén működő három vízgazdálkodási társulat a jövőben a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségeivel együtte­sen oldja meg a belvízvédekezést és a vízhasznosítást. A társulati vezetést éppen ezért alkalmassá teszik arra, hogy a termelőüze­meknek szaktanácsot is adjon. Meliorációs tervező és szakta­nácsadó csoportot hoznak létre, melyek adott körzetben önállóan, a vízügyi igazgatóság felügyele­te mellett látják el munkájukat. álllamtitkár. Ő egyike ama bizo­nyos „tizenkét kapitánynak”, akik még az 1918-as Károlyi Mihály-féle polgári forradalom idején szövetkezetek, s akik a szegedi tisztikart befolyásuk alatt tartják. A hadügyminiszter és államtitkára elérik, hogy a Szegeden összegyűlt tisztek fel­emelt illetményt kapjanak, pe­dig a kormánynak honnan is lenne pénze. Az általános zűrzavarban a különítményes századok vi­szonylag nyugodtan várják az időt, hogy hatalmuk túlterjed­jen Szegeden, s véres terrorral felszámolják a Tanácsköztársa­ságot, annak katonai veresége után. Horthy Gömbös Gyulával „katonapolitikai alapokat ké­szít, s abban leszögezi: „Miután az antant segítsége vagy leg­alábbis hallgatólagos beleegye­zése nélkül az akció megkezdése egyáltalán lehetetlen, miután továbbá a jelenlegi elosztás alapján a mi területünk a fran­cia érdekszférába tartozik, az egész politikai ténykedésünknek úgy kell alakulnia, hogy a fran­ciák bizalmát és ezzel támogatá­sukat is megnyerjük”. Horthy pozíciói egyre erősöd­nek a franciáknál. Egy, ebben az időben tett nyilatkozatában a Szegedi Friss Újság riporteré­nek kijelenti, hogy fő feladatá­nak „a bolsevizmus letörését tartja”, s ha „elvégezte munká­ját és a kitűzött célt elérte, visszavonul, eltűnik, átadja he­lyét másnak”. A hadügyminisz­teri székből azonban jóval előbb távozni kell, minthogy „elvégez­te volna feladatát”. A francia közvéleménynek lehetetlen len­ne megmagyarázni, hogy a köz­ponti hatalmak elleni háború után, amelynek során a Habs­burgok ellen is harcoltak, miért éppen Ferenc József egykori szárnysegédjét ülteti a balkáni francia haderők főparancsnok­sága bábkormányának hadügy­miniszteri székébe. Ilyen meg­fontolások alapján mennie kell Horthynak mint hadügyminisz­ternek, sőt hasonló okokból az egész Károlyi Gyula kormány­nak is. Teleki gróffal, a külügy­miniszterrel De Lobit tábornok, a magyarországi francia erők főparancsnoka közli, hogy Pá­rizsban így döntöttek. Egyszer­smind megkérdezi Telekit: a Tanácsköztársaság ellen megin­duló katonai akcióról szóló ta­nácskozáson ki képviselje a ma­gyar fehéreket? — Horthy Miklós! — válaszol­ja Teleki. — Hiszen éppen az imént kö­zöltem, hogy nem lehet had­ügyminiszter! Ez a Horthy volt Ferenc József szárnysegédje, s azt mondják, hogy még magya­rul is csak törve beszél... — Igen. Mégis ő a legalkal­masabb személy... — Akkor hát legalább arról beszéljen, mikor és hol tett már valamit ez a Horthy tengernagy a magyar ügyért? — fakadt ki a tábornok. Teleki gróf: — Ilyesmit nem tudok emlí­teni, de nekünk nem ez a fon­tos. Horthy kemény katona és kegyetlenül gyűlöli a kommu­nizmust. Bízhatnak önök is ben­ne, rendet fog teremteni... (Folytatjuk) 3 Termelő­szövetkezetek, állami gazdaságok figyelem! Fekete lemezből készült 1000x2000x1 mm nagy­ságú hullám­lemezre rendeléseket azonnali szállításra elfogadunk. VASÉRT VÁLLALAT balassagyarmati telepe. Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 28/a. x Péntek Érdekes szakmai és műszaki előadások hónapja Azettudományi Egyesületek Szö­vetsége megyei szervezetéhez tar­tozó tudományos egyesületek ja­nuári programja. Figyelemre mél­tóak a tervek, mivel a szakmai és műszaki előadások zöme sok vonatkozásban kapcsolódik az életbe lépett új gazdaságirányítá­si rendszer egy-egy kérdéseihez. A Magyar Agrártudományi Egyesület keretében az Állator­vosok Társasága szaküléssel egy­bekötött klubestet rendez január 3-én, ma este Békéscsabán, a Technika Házának előadótermé­ben. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szervezé­sében a Gyulai Harisnyagyárban január 8-án este Kiss Ferenc tart előadást az új gazdasági me­chanizmus és a gyárfejlesztés fő­vezetőnek elnöksége január 11-én, csütörtökön délután 2 órakor tart­ja idei első ülését Békéscsabán, a Technika Házában. Ugyanezen a napon délután az Orosházi Üveg­gyárban Kovács Zoltán Magyar­­ország energiahelyzete címmel tart előadást. E nap harmadik ér­dekesnek ígérkező rendezvényét a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezi. Délután 5 órai kezdettel a Technika Házában a jövedelemelosztás a jugoszláv üzemekben és a munkahelyek ér­tékének elemzése témakörből Gellér Lajos és Szkala Ernő, a Szu­bonnicai Pannónia Nyomda munkatársai tartanak előadást. Január 18-án délután a mezőbe­­rényi pamutszövőben Kerényi István A mezőberényi pamutszö­vő helyzete az új gazdasági me­chanizmusban a nagyvállalaton belül címmel tart előadást. Más­nap délután a békéscsabai pa­mutszövőben a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egyesület megyei és üzemi csoportjának idei munkatervét ismertetik és vitatják meg. Január 23-án dél­után Békéscsabán, a Technika Házában Váradi József tájékoz­tatja előadásában hallgatóit az érintésvédelmi mérésekről. Más­nap délután Gyulán, a vízügyi igazgatóságon dr. Kernács Sándor előadásában a vízminőségvédelem közgazdasági vonatkozásairól hallhatnak szakmai fejtegetést a részvevők. Érdekesnek ígérkezik a január 25-i program is. A Kjner Nyomda gyomai üzemében előadást tarta­nak a kétfor­dulatú gyorssajtókról. Békéscsabán, a Technika Házá­ban viszont előadást rendeznek a középmagas épületek építési technológiájáról. Január 27-én délután, a békéscsabai téglagyár­ban Lányi Frigyes, a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat főmérnöke a két csabai gyár középtávú műszaki fejlesztését is­merteti. A hónap utolsó előadá­sát Gyulán, az erdőgazdaságnál rendezik. Ezen Kállay József Az északi ipartelep fűrészüzem ter­vezésének alternatívái és műkö­désének várható gazdaságossága címmel tart előadást. Több törődést várnék Az a kérésem, hogy szívesked­jenek közzétenni többeket érintő panaszom. Karácsony előtt nem volt pet­róleum Békéscsabán, a Tanács­­köztársaság út és a Mednyánszky utca sarkán levő háztartási bolt­ban. Kérésemre a panaszkönyvet sem adták ide, csak mosolyogtak. Ellenben elmondták, hogy nem ők a hibásaik, hanem az ÁFOR, mert ők idejében rendeltek, de azok nem szállították. Persze ők talán el sem tudják képzelni, hogy tanyákon, sőt még a városban is vannak emberek, akik még min­dig kénytelenek petróleummal vi­lágítani és amellett dolgozni. So­kan petroforral főznek. És íme, egy-két ember hanyagsága miatt százaknak nem volt világításuk a karácsonyi ünnepek alatt, esetleg nem tudtak főzni. Bizony, több törődést várunk. Nádasi József kerékpármegőrző, Békéscsaba K­OROM Talán csak nem Belphegor ereszkedik le a kéményen? Vil­lanásnyi gondolat után a lég­nyomás hirtelen megremegteti a sparhelt füstcsövét. És egyszer­re csak korom csapódik ki kö­rülötte olyan erővel, mintha va­lami irdatlanul nagy tüdejű em­ber tüsszentené be a konyhába. Ez lenne hát a nyitány? De csak a korom buggyan új­ra és újra, megfeketedik tőle a levegő, majd az asztal, a szek­rény, a szék, a sámli, a kő. Szó­val minden, még az ember is. Közben a kéményből valami vésztjósló zúgás hallatszik, amely hol erősödik, hol gyen­gül. Mint égiháború. És ahogy jön, úgy múlik el a vihar. Kiderül, hogy a tettes mégsem Belphegor, hanem a kéményseprő bácsi. — Hát nem tudták, hogy ma kéményseprés lesz? — kérdezi annyira őszinte sajnálkozással, hogy elmegy a kedve az ember­nek attól is, hogy veszekedjen vele. Még boldog ú­j évet és a lottón 4-es találatot kíván. Ha tényleg szerencsénk lesz...? Egyelőre azonban kezdődik az isteni szín­játék a konyhában. Mi magunk, a 4-es találat várományosai ad­juk elő öntevékenyen, rongyok­kal, Ultra-mosóporral, szivac­­­csal és egyebekkel. A díszletet a balszerencse tervezte. —01.

Next