Gyulai Hírlap, 1969. január-június (10. évfolyam, 1-49. szám)
1969-01-03 / 1. szám
A gyulai vezetőké a szifi Egy kérdésre sok válasz Az óesztendő utolsó napjaiban felkerestünk több gyulai vállalati, intézményi és hivatali vezetőt, hogy egyetlen kérdésre választ kérjünk. Bizonyos értelemben nehéz helyzetbe kerültek, mivel 1968 legjelentősebb üzemi, hivatali eredményét 15—20 gépelt sorba kellett összegezniük. A kérdés így hangzott: Mit tart ön 1968 kimagasló üzemi, intézményi eredményének s milyen jelentősebb feladat megoldására készül az ön által vezetett üzem 1969-ben. Lássuk a válaszokat. KENDRA GYÖRGYNÉ, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatója: 1967-ben, amikor megszületett az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének terve, tisztában voltunk azzal, hogy a vállalati össztevékenység közvetlen célja, a minél magasabb piaci áron realizálható nyereség elérése. Ezt a célt úgy érhetjük el, ha a megnövekedett termelési költségek ellenére árainkkal piacképesek maradunk. Ezért üzemen belül sok mindent kellett elvégeznünk. Csak a legfontosabbakat említem: gondoskodtunk a munka termelékenységének és a termelés mennyiségének növeléséről, ezek műszaki megalapozásáról, új termékek tervezéséről, gyártásuk racionális szervezéséről, a piaci kapcsolataink továbbfejlesztéséről, a vállalat pénzügyi egyensúlyáról, a termelésben a jó üzemi légkör kialakításáról. Hogy a vállalat ezeknek a követelményeknek milyen eredménnyel tett eleget, az az éves mérlegből derül ki. Annyit azonban már most is látunk, hogy eredményeink nem rosszak. Termékeinkkel 1968-ban minden fizetőképes keresletet kielégítettünk. Lényegében 70 százalékkal termeltünk többet, mint a múlt évben, ugyanakkor munkáslétszámunkat mindössze csak 15 százalékkal növeltük. Többlettermelésünknek mintegy 80 százalékát a munka termelékenységének növelésével biztosítottuk, össztermelésünkből 21 százalék volt az export. Közreműködtünk az ipar fizetési mérleget javító tevékenységében. A vállalat dolgozói és vezetői bizakodással tekintenek az 1969- es év elé. Programunk változatlan. Tovább kívánjuk növelni a munka hatékonyságát — amelynek műszaki előkészítése folyamatban van — igyekszünk a kereskedelmet jó minőségű, divatos és olcsó termékekkel ellátni. Tovább fejlesztjük exportunkat. Fennállásunk óta — év elején — még sohasem volt olyan exportrendelés-állományunk, mint most. Még Ausztráliából is rendeltek termékeinkből. DR. HORVÁTH ÉVA városi főorvos: Gyula város 1968. évi egészségügyi ellátásában több vonatkozásban igen figyelemre méltó eredmények születtek. A gyermekkörzeti szakrendelés, amely tulajdonképpen 1967 szeptemberében indult meg, 1938-ban kibontakoztathatta tevékenységét. A végleges helyén való működésére azonban csak 1969-ben kerül sor. Ugyanis a Béke sugárút 139 szám alatt dr. Werner Dénes körzeti orvos lakásából — az egészségügyi követelményeknek megfelelő — gyermekszakrendelőt alakítottunk ki. Ennek építése 1968 októberében kezdődött el. A műszaki átadás december 20- án megtörtént. Az épület berendezését 1969-re ütemeztük. A 2. számú öregek napközi otthona Máriafalván 1968 tavaszán indult be. Ebben az időszakban egy közegészségügyi ellenőri és egy szociális gondozónői státuszt is kaptunk. Az 1969. évi terveink között szerepel a lakosság orvosi ellátásának tovább javítása. Meg kívánjuk szervezni az otthon levő betegek gondozását Beállítjuk a lányka szakrendelést, a nővédelmi tanácsadást, a terhes-, belgyógyászati és a fogászati szakrendelést. Foglalkozunk a lakosság egészségügyi ismereteinek szélesítésével, társadalmi fórumokon Gyula közegészségügyi és szociális problémáival. LÁSZLI PÁL, a Köröstáj Tsz elnöke: Egy esztendeje, hogy a gyulai Köröstáj Tsz élére új szakmai és politikai vezetés került. Rövid visszapillantásként lássunk néhány jellemző adatot a gazdaság állapotáról. A 7000 holdas szövetkezet 7 750 000 forint mérleghiánnyal zárta az évet. Az állatok átteleltetéséhez szükséges takarmány nem állt rendelkezésre. A megye különböző helységeiből szállították a szálas, lédús takarmányt és az alomszükségletet. A géppark elhanyagolt állapotban volt. A tagság hangulata rossz volt, a vezetés iránti bizalom megrendült A felsőbb szervek segítségére siettek szövetkezetünknek. Ötmillió forint különleges termelési hitelt kaptunk. Legfőbb törekvésünk volt, hogy kialakuljon az egységes szakmai és politikai vezetés. Az első év zárása előtt megállapíthatjuk, hogy a kezdeti eredmények kellő garanciát szolgáltatnak a „gyengék” táborából való kiválásra. A tagság lelkiismeretes munkája, támogatása, a magasabb színvonalú vezetés, a kedvező időjárás biztató eredményeket hozott. Az elmúlt évihez képest 10 millió forinttal növekedett a termelési érték. Saját termésből biztosítjuk az állattenyésztés, abrak-, lédús, szálas takarmány és alomszükségletét. Műtrágyából, 100 vagonnal többet használtunk fel, mint az elmúlt évben. Az állattenyésztésben befejeztük a tbc-mentesítést. A tejtermelés 2000 literről 2500— 2600 literre emelkedett A marhahizlalás is jelentősen javult. A tervezett 384 helyett 435-öt értékesítünk, melyből 293 növendék hízó marha exportra került. Kialakítottuk a közös műhelyt egységes szakvezetéssel. A géppark a nehézségek ellenére teljesítette a rábízott feladatot. Vásároltunk öt SZK—4-es gabonakombájnt, melyekkel a nyári betakarítást időben és jó minőségben elvégeztük. Építettünk három vasvázas színt, 1600 négyzetméter felületű üvegházat, 25 kilométer belvízlevezető csatornahálózatot. A kezdeti eredményeink biztatóak. 1969-ben tovább kell lépnünk. Jobb szervezéssel biztosítjuk az állóeszközök kihasználását. Forrólevegős szárítóberendezést építünk a szálas és egyéb takarmányok biztonságosabb és veszteségmentesebb betakarítására és tárolására. Tovább növeljük az évelő pillangósok területét, összességében mintegy 5 millió forinttal több termelési értéket szeretnénk előállítani, mint 1968-ban. •Intézkedéseink a tagság jövedelmének növelését célozzák. TAKÁCS LAJOS, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 1968-ban befejezte a Fehér- Körös bal oldali lokalizáló töltésének építését. Ezzel a város árvízvédelmi biztonsága — a Románia felől betörő vizek ellen — nagymértékben fokozódott. A belvizek gyorsabb levezetése céljából megkezdődött egy új szivattyútelep építése a Fehér-Körös mellett. A szivattyútelep és a hozzá vezető csatorna építése a jövő évben folytatódik. Az épülő művek az égettföldi és bánomi határrészeken a belvízkárokat jelentősen csökkentik. A vízügyi dolgozók szociális körülményeinek javítására megépült az üzemi konyha a Nagyváradi úton. Ezzel egyidőben megkezdődött a gyulai építésvezetőség és szakaszmérnökség kétemeletes irodaépületének építése is. Az építkezések az új évben folytatódnak. Vízügyi szakemberek tapasztalatai szerint a városunkat átszelő Élővíz-csatorna partja igen gyakran beszakad és ez a víz folyását zavarja. A probléma megoldására vízügyi és városképi szempontokat figyelembe véve — egyelőre rövid szakaszon — megkezdjük a partfalak építését. A kísérleti szakaszon nyert tapasztalatok figyelembevételével az elkövetkezendő években ezt a munkát tervszerűen folytatjuk. SZILVESZTER éjszakájái. Végre megérkezett az, amit már karácsonyra sokan vártak: fehér lepel borította a fákat, utcákat, házak tetejét. A hó meghittebbé varázsolta az óesztendő utolsó éjszakáját. Az Erkel Ferenc Művelődési Központban szokatlanul nagy volt a látogatottság, amit nemcsak az ünnep, hanem az is elősegített, hogy a Jókai kultúrotthonban zárva volt az ajtó a nagyterem javítása miatt. A nyilvános szórakozóhelyeken a szokásos zsúfoltság mellett a kora hajnalig világító ablakok a házaknál azt jelentette, hogy nagyon sokan töltötték családi körben az éjszakát és búcsúztatták az óévet. Még ami örvendetes volt: 1968 utolsó éjszakáján semmi olyan nem történt a városban, ami a rendőrségnek gondot okozott volna. Mindent eladtak a szilveszter éjszakáját színessé és hangulatossá tevő dudák, csákók, konfettik Komló előtt fölállított ideiglenes „üzletében”. A Komló-étteremben az 500 vacsora és a 80 üveg pezsgő mellett tombolán egy élő malac is gazdára lelt. Bizonyára jó lesz ebben az évben hízónak. A beat-muzsika korszakában is nagy tábora van a hangulatos magyar nótáknak. Bizonyítja ezt az is, hogy a Otthon étteremben Deák György népi zenekarának nem volt sok ideje a pihenésre. Fotó: Béla Ottó