Gyulai Hírlap, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-50. szám)
1970-01-13 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A1a: 1 forint Vasárnap is tevékenykedtek Gyulán a népszámlálási adatok feldolgozásán A városi tanács vb-termében vasárnap reggel 8 órakor éppenúgy összeült a népszámlálási bizottság, mint a hét többi munkanapjain. Nem tartottak munkaszünetet. A lakosság összeírása lényegében a megye többi városához és községeihez hasonlóan pénteken estére Gyulán befejeződött, szombaton már csak néhány hiánypótlással foglalkoztak az összeírók. Jelenleg az összesítésen dolgoznak és az összesítők elkészítése a fő feladat városunkban is. Az összesítések alapján a hét közepén ismeretessé válik Békés megye, illetve Gyula népességadata. Hatályba lépett a magyar—román kishatárforgalmi egyezmény Nagyváradra és Szatmárra nem érvényes A Békés megyei Népújság vasárnapi számában MTI-jelentés alapján közölte, hogy a két ország kormánya között a közelmúltban a határ mentén lakó magyar, illetve román állampolgárok érintkezésének megkönnyítése érdekében egyezmény jött létre a kishatárforgalomról. Az egyezmény alapján magyar, illetve román területen az államhatártól számított 15—15 kilométeres sávban, állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok határátlépési engedéllyel utazhatnak egymáshoz rokonok vagy barátok meglátogatása céljából. Az egyezményt mindkét állam kormánya jóváhagyta és így az 1970. január 12- én hatályba lépett. A magyar állampolgárok az államhatárt a nemzetközi utasforgalom, valamint a kishatárforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken a járási, városi rendőrkapitányság által, kérelemre kiállított személyi igazolvánnyal együtt érvényes határátlépési engedéllyel léphetik át. A személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú gyermekek a szülők egyikének vagy törvényes képviselőjének határátlépési engedélyébe való bejegyzés alapján utazhatnak. A kiállított határátlépési engedély évenként négy utazásra és a román kishatárforgalmi sávban minden utazásnál hatnapi tartózkodásra ad lehetőséget. A határátlépési engedélyt minden kiutazás előtt az azt kiállító rendőrkapitánysággal láttamoztatni kell. A kishatárforgalomban részt vevő állampolgáraink oda- és visszautazásuk során ugyanazt a határátkelőhelyet kötelesek igénybe venni. Ettől csak kivételes esetben lehet eltérni. A határátlépési engedély a magyar állampolgárokat nem jogosítja fel a román kishatárforgalmi sávban Nagyvárad és Szatmár városokba való utazásra. Állampolgáraink úticéljuk elérése érdekében a két említett városon csupán átutazhatnak. Gyula múlt évi természetes szaporulata 49 IS Az év végi zárszámadásokhoz hozzátartozik az a kimutatás is, amit hazánk népességi helyzetéről szokás készíteni egy-egy tovatűnt év után. Hogyan is állunk a népszaporulattal a korban, amikor sok minden divatos. Ezekről a divatos dolgokról a közeljövőben, a statisztika elkészülése után külön is beszámolunk, ezúttal az anyakönyvi hivatal adataira támaszkodva ismertetjük városunk helyzetét az elmúlt év születési, halálozási, tehát a kettő összevetéséből a természetes szaporulatra vetítve. Gyulán 1969-ben 1505 gyermek született, ebből az itteni lakosok újszülötteinek a száma 304. A gyulai lakosok vonatkozásában azonban ehhez még hozzá kell adni azt a 28 újszülöttet, akik a békéscsabai szülőotthonban látták meg a napvilágot. Velük összesen 332 az újszülöttek száma, ugyanakkor az elhaltaké 283. A természetes szaporulat tehát 1969-ben 49. Ez a szám is örvendetes. Az elmúlt év elején, hasonló időszakban is szaporodásról számolhattunk be. Az évi statisztikai adatok közé tartozik még, hogy 227 pár kötött házasságot, ebben két aranylakodalom is szerepelt. A városi tanács igazgatási osztályához tartozó anyakönyvi hivatalban ezekben a napokban még javában dolgoznak az elmúlt évi adatok, események kimutatásán. Gál Imre anyakönyvezető a nagy munka közben is néhány igen érdekes eseményre, jelenségre hívta fel a figyelmet. Ezek közé tartozik például, hogy több esetben előfordult, az anyák olyan nevet kívántak adni gyermeküknek, amelyben a gyermek neme egyértelműen nem fejezhető ki. Az anyakönyvi hivatal hiányát érzi a még el nem készült utónevek katalógusának, amely megnyugtatóan eligazít az utónevek választásában. Másik nagy gondja a hivatalnak a békéscsabai otthonban szült gyermekek ügye. A korábbi években 3—4, 1969-ben azonban már 28 gyulai anya szülte meg gyermekét Békéscsabán. A jelenség okát talán érdemes lenne közelebbről megvizsgálni. Az évi eseményekkel összefüggésben elmondotta azt is Gál Imre anyakönyvezető, hogy örvendetesen megnövekedett a társadalmi rendezvények keretében történt névadások, házasságkötések és temetések száma. Az év második felében a társadalmi rendezvények és családi ünnepek módszereiről, a tapasztalatokról tájékoztatást ad az anyakönyvi hivatal a megye négy városának az érdekelt hivatalvezetők számára. Ebből az alkalomból az itteni, országosan is szép eredményeket elérő módszerekből gyakorlati bemutatásra is sor kerül. Két szít zhárom igénylő részére 14 millió forint építési kölcsönt adott 1969-ben az OIP gyulai fiókja Pénteken délután munkaértekezletet tartottak a pártházban a Városi pártalapszervezetek titkárai részére. Meghívás alapján részt vett azon Szeli Mihály, a posta vezetője, Lehóczky Mihály, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója, Deák Gyula, a Békés megyei Népújság főszerkesztő-helyettese és többen a város politikai és gazdasági vezető személyiségei közül. Az értekezlet napirendjén szerepelt egyebek között a tájékoztatás az OTP gyulai fiókjának elmúlt évi tevékenységéről, amelyet dr. Horváth István fiókvezető ismertetett. A fióknál a betétállomány elérte a 120 millió forintot, az emelkedés az előző évihez viszonyítva 18 millió. Kiadtak 55 millió forint kölcsönt. A Totó— Lottó-részleg 1 millió 700 ezer szelvényt adott el, a gépkocsinyereménybetét-állomány 9 millió értékű. Az év végén a KST- tagoknak 4,5 millió forintot fizettek vissza, 1969-ben 2700 tagnak 2,5 millió forint KST-kölcsönt adtak. Állandóan növekszik az iskolai takarékbélyegforgalom, ami a takarékosságra való nevelést szolgálja. Építési kölcsönt 203 személy részére 14 millió forint összegben folyósítottak, ebben szerepelnek új lakások építése, felújítások, gázbevezetés. Az Április 4 téri új bérház 42 lakására eddig 92 jelentkező akadt, a Budrió-telepen 66 lakást értékesítettek, de még körülbelül 40-et el lehetne adni. Az új ötéves terv távlatában körülbelül 500 lakást épít Gyulán az OTP. Áruvásárlásra 1969-ben 1950 személy 2 millió hitelt kapott, 1520 személyi kölcsönt igénylő pedig 5 millió 800 ezer forintot vett fel. Ezt az elismerésre méltó tevékenységet a fiók 22 dolgozója meglehetősen mostoha körülmények között végezte el és végzi is mindaddig, amíg fel nem épül a Hétvezér utcában az új bérház, amelynek földszintjén kapnak elhelyezést az OTP irodái. Hogy erre mikor kerül sor, senki sem jósolhatja meg, már csak azért sem, mert az épülésre kiürített területen az alapozást még a múlt év decemberében akarta elkezdeni a Gyulai Építőipari Vállalat, ennek azonban semmi jele nem észlelhető még január első felében sem... . Az értekezlet további részében Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára, Lehóczky Mihály és Deák Gyula, a megyei sajtó szerepéről szóltak. Újabb külföldi gépek beállítása segíti a termelést a gyulai harisnyagyárban Újévi jelentés az üzemből A harisnyagyárban is most értékelik a múlt évi eredményeket. Bár még nem áll rendelkezésre minden fontos adat, elmondható, eredményes évet zárt az üzem. Felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére munkaversenyt indítottak, a vállalásokat teljesítették. A mennyiségben mért termelést a vállalás szerint 3 százalékkal kellett növelni, ténylegesen csaknem ötszázalékos volt a növekedés. Több mint 6 százalékkal túlteljesítették a termelékenységi feladatot, a harisnyaféleségek minősége fél százalékkal javult. Még ennél is nagyobb mértékű volt a javulás a nadrágharisnyáknál. A termelés növekedésénél és a minőség javításánál jelentős volt a műszaki fejlesztés. Az év elején a termelésnek csak mintegy egynegyed részét, az év végén már majdnem a felét rakláncolták az árunak, a hagyományos láncolás helyett. Az új módszer szerint egyetlen dolgozó teljesítménye négy dolgozó régebbi teljesítményének felel meg. Új gépek érkeztek az üzembe, ezeken a legkorszerűbb termékeket is elő lehet állítani. Az elmúlt évben új üzem létesült Dobozon, az átalakítási munkálatok ugyan még tartanak, a termelés azonban így is elkezdődött. Jelenleg kilencvenen végeznek nadrágharisnya-konfekcinálási munkát ebben az üzemben. Az igen keresett nadrágharisnyából 1969-ben csaknem 1 millióval gyártottak többet, mint korábban. Ennek tekintélyes része exportra került. Tervük szerint az idén további 1 millióval többet termelnek, mint az elmúlt évben. A harisnyatermelésnek is gyors ütemben kell növekednie a mostani évben, ezt követeli a belföldi igény növekedése és az exportlehetőségek bővülése is. Éppen ezért 27 új, kéthengeres angol gép üzembe állítása esedékes az év első negyedében. A második negyedben további vakláncoló és konfekció-gépek beszerzését is elhatározták. A gyulai üzemben 1970-ben a termelés előreláthatóan 6—7 százalékkal növekszik majd. Ennek megvalósítása nagy erőfeszítést igényel, miután a gyár vezetősége azt tervezi, hogy ezt nem létszámemeléssel, hanem műszaki fejlesztés útján, a termelékenység növelésével kívánja elérni.—Szá— Városunk gyógyszerfogyasztása eléri az évi 10 milliót •Vincs influenzajárvány, a megbetegedések az évszaknak megfelelőek Az országos sajtó és rádió szinte naponta foglalkozik az influenzajárvánnyal, amely az idén is végigszáguld kontinensünkön. A legutóbbi, a hétvégi hivatalos jelentés szerint hazánkban, közelebbről megyénkben csak az évszakban előforduló hurutos megbetegedéseket észlelték eddig, a kimondottan influenzás jelenségek elkerülték Gyulát is. Ilyen értelemben nyilatkozott szombaton dr. Horváth Éva, a városi tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa is. Ez örvendetes, az viszont elgondolkoztató, hogy ennek ellenére a gyógyszerfogyasztás emelkedik. Erről Kökény Ferenc vezető gyógyszerész az alábbiakat közölte: — Hazánkban jelenleg még csak szórványos influenza-megbetegedésekről beszélhetünk, tehát kifejezett járvány nincs. Nem azért nincs, mert titkolnánk, hanem mert valóban az a helyzet, amit az Egészségügyi Minisztérium hivatalos tájékoztatója időről időre közöl. A gyógyszerfogyasztás Gyulán ezekben a hetekben mégis állandó növekedést mutat, ami különösen a téli és a tavaszi időszakban szembetűnő. Az Eszperantó téri állandó ügyeletes gyógyszertár forgalma az utolsó 10 évben megkétszereződött, a jelenlegi forgalom meghaladja az évi 6 millió forintot. Ha ehhez hozzávesszük a másik három gyógyszertár adatát, kiderül, hogy Gyula évi gyógyszerfogyasztása eléri a 10 millió forintot. Ebben a hatalmas összegben szerepet játszik az, hogy hazánkban a gyógyszereket csekély térítés ellenében mindenki beszerezheti, a világviszonylatban is igen fejlett iparunk pedig lehetővé teszi a legmagasabb színvonalú gyógyítást. Mégis úgy véljük — hangsúlyozta a vezető gyógyszerész —, az ismertetett számadat nem egyezik az indokolt igénnyel. A gyógyszerfogyasztás városunkban is — ez különben országos jelenség — túlzott, ezenkívül meglehetősen nagy mennyiségű gyógyszer megy veszendőbe az úgynevezett „házi patikákban’. A számadatok ismeretében elgondolkoztató, mit jelentene a népgazdaság számára, ha történetesen export formájában realizálódnék a felesleges igénylés — fejezte be tájékoztatóját Kökény Ferenc vezető gyógyszerész. A legnagyobb forgalmat az Eszperantó téri patika bonyolítja le. A gyulai gyógyszertári dolgozók, gyógyszerészek, asszisztensek felelősségteljes, nehéz munkájukkal mindenkor biztosítják a zavartalan ellátást. Most is felkészülten várják a járvány esetleges betörését. Éppen az annyira felelősségteljes munka zavartalan biztosítása érdekében a receptekkel megjelenők részéről több türelmet, időnként több fegyelmezettséget várnak. A gyógyszerek nagy része méreg is lehet, egyetlen milligramm tévedés súlyos bajt okozhat. Joggal elvárhatják, ne zavarják munkájukat, hiszen a hentesüzletben, a KÖZÉRT-ben vagy épp»á r a zöldséges boltban sokszor nagyobb türelmet tanúsítanak. És időszerű lenne arra is gondolni, hogy főképpen az Eszperantó téri gyógyszertár már kinőtte magát. Az újabb, soron következő építkezéseknél gondolni lehetne arra, hogy központi helyen létesüljön olyan körülmény, ami a pontos, lelkiismeretes, felelősségteljes munkát még jobban elősegíti. Nem utolsósorban az ott megfordulni kénytelenek érdekében is.