Gyulai Hírlap, 1970. július-december (11. évfolyam, 51-101. szám)

1970-10-20 / 81. szám

A Laporte-ügy Kanada, a világ területileg­ egyik leghatalmasabb országa, ritka kivételektől eltekintve, új hit­ek perifériáján szerepel. Ilyen­­ ritka kivétel volt, amikor a kor­mányfői székbe került „Kana­da Kennedyje”, Pierre Elliot Trudeau, aki nem is annyira politikai koncepciója, mint sze­mélyi érdekessége miatt került a világsajtó első oldalára.­­ Az ország következő szenzá­ciója Charles de Gaulle tábor­nok emlékezetes québeci látoga­tása volt. A Francia Köztársa­ság akkori elnöke a diplomácia történetében meglehetősen szo­katlan módon nem közvetett gesztusokkal, hanem a lehető legnyíltabb beszédekben támo­­gatta a francia nyelvű tartomány elszakadási törekvéseit. Lépésé­nek visszhangja érthető módon­ rendkívül vegyes volt — annyi bizonyos, hogy hónapokra volt szükség, amíg a kanadai körút viharai valamelyest lecsendesed­tek. Ezzel a második szenzációval már legalább­is tematikailag­­ feltétlenül összefügg az a szo­morú ok, amiért Kanada ezek­ben a napokban vezető helyre került: az újságok lapjain, az éter hullámain és a legkülönbö­zőbb televíziós állomások kom­mentárjaiban. Mint emlékezetes, ez a leg­újabb kanadai ügy úgy kezdő­dött, hogy a québeci szeparatis­ták, akik már korábban is ka­cérkodtak bizonyos anarchista módszerekkel — pokolgépes robbantásokat követtek el, meg­fenyegettek politikai személyi­ségeket stb. — most egy nagy lépéssel tovább léptek az egyéni terror útján. Először Cross brit diplomatát rabolták el, majd miután mind a tartományi, mind a központi kormány megtagadta anyagi természetű, valamint be­börtönzött társaik kiszabadítá­sára irányuló követeléseiket, kertjében rajtaütöttek Laporten, a tartomány munkaügyi minisz­terén. Trudeau szövetségi és Robert Bourassa québeci kormányfő ez­után is nemet mondott, illetve csak a követelések egy részét volt hajlandó teljesíteni. A sze­­paratisták erre megölték Lapor­­tet — vagyis más körülmények között, de megismétlődött a guatemalai Spreti-ügy. Talán nem túlzás, ha azt állít­juk, hogy körülbelül ugyanazzal a tanulsággal. Ezt a tanulságot az­ angol kom­munisták lapja példamutatóan elemzi. Kimutatja, hogy a que­ j­becieknek valóban okuk van az­­ elkeseredésre és a francia ki­­­sebbség háttérbe szorítana még a brit imperializmus öröksége. A gyilkosságot ugyanakkor „megdöbbentő fejleménynek” nevezi a Morning Star, amelyet ,,a leghatározottabban el kell ítélni”. „Nem beszélve a cse­lekmény embertelen voltáról — írja a lap — politikailag is ér­telmetlen volt, mert semmit sem oldott meg, ami történt. A tömegtámogatásra számító ha­ladó mozgalmak nemcsak azért ítélik el az egyéni ten­ort, mert zsákutcába vezet, hanem azért is, mert rendszerint éppen azok­nak az erőknek a kezére játszik, amelyek ellen állítólag irányul...’’ Befejezte munkáját a Béke Világtanács és Delhi A Béke Világtanács Elnöksé­gének ülésszaka, amely október 16-án Delhiben nyílt meg, va­­s­árnap befejezte munkáját. Az ülésszakon elfogadták a világ országainak kormányához szóló felhívást. Az ülésszak fő dokumentuma arra hívja fel a kormányokat, hogy ,,állítsák meg az agresszív és háborús erőket”. Az ülésszak résztvevői hatá­rozatot fogadtak el a közel-ke­leti és az indokínai helyzetről, valamint az európai biztonság kérdéseiről. fi KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkva Antal, a Forradalmi Munkás— A KGST Végrehajtó Bizottság Paraszt Kormány elnökhelyet­­annak 49. ülésszakára Moszkva- tese képviseli, ha érkeztek a tagállamok: Bul- A vendégeket a seremetyevói gárda, Csehszlovákia, Lengyel- repülőtéren M. A. Leszecsko, a ország, Magyarország, Mongo- Szovjetunió Minisztertanácsá­­b­a, az NDK és Románia km-- nak elnökhelyettese, N. V.­mány elnökhelyettesei. Magyar- Faggyejev, a KGST titkára és országot az ülésszakon Apró más személyiségek fogadták. Kedden mutatkozik be az EAK új miniszterelnöke Harcok Jordániában • Egyiptom a béketárgyalások mellett Kairó A kairói Al Ahram hétfői szá­­­mának értesülései szerint Anvar Szadat, az EAK új elnöke egy „prominens személyiséget” vá­lasztott a miniszterelnöki poszt betöltésére. A lap az illető sze­mélyt nem nevezi meg, csak annyit közöl, hogy olyan ember­ről van szó, aki „nagy tekintély­nek örvend országos és nemzet­közi szinten egyaránt”. Szadat kedden mutatja be jelöltjét az Arab Szocialista Unió központi bizottságában. Amman jelentések szerint változatla­nul tartanak a harcok a kor­mánycsapatok páncélos egységei és a gerillák között Észak-Jor­­dániában, a szíriai határ közelé­ben. A bagdadi rádió úgy tudja, hogy a harcok átterjedtek a fő­­­városra is. A Reuter-iroda érte­­­sülései szerint a hadsereg hat­­­van harckocsira növelte az Irbid és Ramtha között fekvő gerilla­­­központok ellen bevetett páncé­­­los erőit. Az arabközi békéltető­ és felügyeleti bizottság vasárnap esti közleménye szerint a harci cselekmények „korlátozott” jel­legűek és nem befolyásolják a helyzet normalizálását. New York Mahmud Riad egyiptomi kül­ügyminiszter New Yorkban el­hangzott tv-interjújában kije­lentette: az amerikai hírszerzés által készített fényképek koránt­sem bizonyítják, hogy az EAK megsértette volna a kilencven­napos tűzszüneti megállapodást. A külügyminiszter szerint a Szuezi csatorna mentén telepí­­­tett rakétaállásokat nap mint nap áthelyezik, így a „tegnapi készített fényképek ma már­ semmit sem mondanak”. Riad rámutatott, hogy az amerikai hírszerzés megfigyelései kizáró­lag a csatorna egyiptomi partjá­ra szorítkoztak, s így nem vet­tek tudomást a tűzszünet izraeli részről történt sorozatos megsér­téséről. Interjújában a külügyminiszter ismételten kijelentette, hogy az EAK hozzájárul a tűzszünet ér­vényességének meghosszabbítá­sához, amennyiben Izrael haj­landó folytatni a Jarring ENSZ-megbízott védnökségével­­ megkezdett közvetett béketár­­gyalásokat. Szovjet űrhajósok az Egyesült Államokban New York Andrian Nyik­lajev és Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajó­sok vasárnap este tíznapos láto­gatásra az Egyesült Államokba érkeztek. A New York-i Ken­­nedy-repülőtéren a szovjet űr­hajós-pilótákat amerikai kollé­gáik, Neil Armstrong és Edwin Adrin fogadták. A NASA, az Amerikai Űrha­józási Hivatal szóvivője kijelen­tette, hogy a két szovjet kozmo­nauta látogatásának célja az Egyesült Államok és a Szovjet­­­unió világűrkutatási együttmű­ködésének fejlesztése. A szovjet vendégek New York­ba érkezésük után nyomban­­ folytatták útjukat Washington­ba. ^ «■ ol a • rr Gy­ümolcsozo magyar—lengyel együttműködés Varsó Stanyslaw Majewsiki, lengyel miniszterelnök-helyettes, a len­gyel—magyar gazdasági együtt­működési bizottság lengyel ta­gozatánál elnöke, sajtónyilat­kozatot adott országaink gaz­dasági és kereskedelmi kapcso­latairól. — 1958 óta a magyar—len­gyel árucsereforgalom négysze­resére emelkedett — mondotta a többi között a miniszterel­nök-helyettes. Kétségkívül po­zitív eredménynek számít, hogy különösen gyorsan növekedett a gépek és berendezések szállí­tása. Az áruforgalomban jelen­tős helyet foglalnak el a nyers­anyagok. Lényegében Magyar­­ország biztosítja az egész len­gyel alumíniumkohászat tim­földszükségletét, Lengyelország viszont ként, kokszot és szenet szállít Magyarországnak. Igaz, hogy a termelési koo­perációban és szakosodásban ed­­­­dig még nem értünk el komo­­­­lyabb eredményeket, de figyel­­­met érdemel az autógyártás és­­ a vegyipar közötti együttműkö­­­­dési szerződés. Több ilyen meg­­­­állapodás már az egyeztetési­­ vagy zárótárgyalási szakaszban­­ van. A tudományos-műszaki együttműködés példájaként megemlíthető a színesfémipar­ban, a szervetlen vegyészetben és a textiliparban kibontakozó kapcsolat. Nem lehet azonban figyel­men kívül hagyni azt a tényt, hogy a mostani ötéves tervidő­szak közepe táján átmenetileg lefékeződött a kétoldalú áru­forgalom fejlődése. Éppen az együttműködési állandó bizott­ság lépett közbe, hogy újból ütemesen növekedjék a forga­lom. A magyar—lengyel áru­csere az idén a tavalyihoz ké­pest 20 százalékkal emelkedik. A következő években elsősor­ban az elektronikai és elektro­technikai iparban akarjuk el­mélyíteni az együttműködést — mondotta végül Majewski. 1910. OKTÓBER 30. 2 BÉKÉS Hierum. Gazdaságfejlesztésünk kiemelt programja A vezető új munkatársai • A negyedik ötéves terv legjel­legzetesebb vonása, hogy vala­mennyi programpontjával a gazdálkodás magasabb szintjé­nek megteremtésére szervezi a társadalom anyagi és szellemi erejét a gazdasági élet minden szektorában, így is fogalmaz­hatnánk: kicsiben és nagyban is. Nagyban: cél az iparszerke­zet korszerűsítése — azoknak az ágazatoknak dinamikusabb fej­lesztését irányozza elő, amelyek korunk tudományos-technikai színvonalának teljes mértékben megfelelnek, hazai adottságokra épülhetnek, a társadalom gyara­podását hosszabb távon jobban szolgálják. Kicsiben: ehhez a gyarapodáshoz olyan eszközöket ír elő, amelyek a gazdálkodást minőségileg fejlettebb eszközeik sorába tartoznak: intenzív fej­lesztés, hatékonyság fokozása, új műszaki haladás, a tudományos­ eredmények gyorsabb alkalma­zása. A jobb hatásfokú gazdálkodás egyik nélkülözhetetlen eszköze ma már a számítástechnika. A terv kiemelt fejlesztési prog­ramjai között ott szerepel a ha­zai számítástechnikai program­­ [UNK] is, így: „számítástechnikai prog­ram” — s nem leszűkítve: szá­mítógép-termelés. A számítógép ugyanis egymagában, megfelelő környezet, személyzet, kisegítő berendezések és nem utolsósor­ban — alkalmas, pontos progra­mok nélkül nem hozhatja meg a kívánt eredményt. Közismertek legfőbb teendő­ink: a termelékenység javítása, a munka szervezettségének tö­­­kéletesítése, a beruházási piac egyensúlyának megteremtése, a vezetés színvonalának javítá­sa, a termékek versenyképessé­gének emelése — mindezek együtt vezethetnek a gazdálko­dás magasabb szintjéhez. Ezek a feladatok, amelyekbe be kell vonnunk a számítógépet — munkatársként és ellenőrként, amiért a IV. ötéves tervben el kell terjednie a számítástechni­ka eszközei­nek, és szellemé­nek gazdasági életünkben.* A számítástechnikai program lényegében több — s egyaránt fontos — fejezetre, teendő­ cso­portra oszlik, s legalább 4 tárca feladatköréhez tartozik. Feladat a számítógépek és tartozékok — ahogy a szakemberek mondják: perifériák — hazai gyártásának fejlesztése. Ez a Kohó­ és Gép­ipar feladata. Jelenleg 80 szá­mítógép dolgozik hazánkban, s ezek szinte kivétel nélkül kül­földi gyártmányok. A tervidő­szak végére összesen 400 számí­tógéppel kell rendelkeznie az iparvállalatoknak, a kereskede­lemnek, közlekedésnek, a kuta­tó- és oktatási intézményeknek, az államapparátusnak. Ennek a számítógépparknak a mainál nagyobb aránya lesz már­­ hazai gyártmány, illetve a felfutó ha­zai gyártás exportjából fedez­hetjük az importgépek beszer­zését. A hazai számítógépgyártás alapjait a III. ötéves terv idő­szakában megvetettük — ennek fejlesztése, bővítése most a cél Az EMG 830-as típusú gépe már ismert konstrukció, a IV. ötéves tervben egy ennél fejlet­tebb, ún. harmadik generációs gép gyártását kell a gyárnak felfuttatnia. A számítógépek nemzetközi mezőnyében a telje­sítmények alapján megkülön­böztetnek kis-, közép- és nagy­teljesítményű egységeket. A ma­gyar ipar a kis számítógépek gyártására rendezkedik be, míg a KGST keretében mások a kö­zép és nagy gépekre szakosod­nak, majd kölcsönös szállítások­kal tesszük teljessé egymás szá­mítástechnikai rendszerét. Ugyanígy a perifériák gyár­tásában is szakosított program­­­­ban állapodtunk meg a baráti országokkal: a MOM, a BRG, az ORION, a VILATI és az EMG különféle lyukszalagtech­nikai berendezéseket, memória­­egységeket, jelolvasó és leolva­só berendezéseket — parifériá­­kat — gyárt majd, más szü­ksé­­gi berendezéseket pedig a KGfcT keretében szerezhetünk be. Hírre a gyártásfejlesztésre mintegy 7 milliárdot fordítunk. Az is kétségtelen, hogy ennek a gyártásnak a kibontakozása az egész magyar elektrotechnikai iparra serkentőleg hat majd. Feladat a program szerint — újabb fejezetként — gondoskod­ni a számítástechnika alkalma­zásának szellemi bázisáról. Új technika ez — új szakma is egyben. Különböző szinten kép­zett szakembereket kíván: alap­foktól — felsőfokig. A gyártás­ban, és az alkalmazásban egy­aránt. A gyártóműveknél meg fog jelenni a specializált szak­munkás, a computer-technikus és mérnök. Ezek képzése a fel­sőfokú intézményekben már kézzelfogható szándék. Hasonló­képp meg kell szervezni, illetve ki kell terjeszteni a karbantar­tók körét is. A szakemberek másik csoport­jának oktatását részben már megszervezték: alap-, és közép­fokon a programozók oktatását. Ezek a szakemberek „etetik” majd a gépet, értik majd a nyelvét a gépeknek. Ők állítják majd össze a programokat illetve ők kezelik majd a be­rendezéseket. Ezek mind az ok­tatásügy feladatai, amelyek a tárca IV. ötéves tervében szin­tén szerepelnek. Az a gondolat is bontakozik, hogy a felsőokta­­­tásban meg kell szervezni — mérnököknél, közgazdászoknál mindenképp — hogy a válasz­tott szakmájukra való felkészí­tés közben — kötelező tantárgy­ként — számítástechnikai isme­reteket is szerezzenek. A terme­lésirányítás, de a kereskedelem, a közlekedés irányítása — kö­zép- és felső szinten egyaránt — már ma nélkülözhetetlenül megköveteli azokat az ismerete­ket, amelyek alapján bárki pon­tosan felmérheti mit várhat a számítástechnikától, hol segíthet a számítógép, s milyen feltéte­lek között. A felhasználás feltételeinek megteremtése is feladat ugyan­is ebben a programban. A szá­mítógépet nem lehet bárhol al­kalmazni. Csak ott, ahol az adatszolgáltatás pontos, jól szer­vezett, az ügyvitel fegyelmezett, a termelésben, a gazdálkodásban rend van. Ahol nincs kapkodás, ahol pontosan tudják, eldöntöt­ték mi a szándékuk, tervük — legalábbis középtávon. Ahol te­hát okos, lényegre törő kérdése­ket tudnak feltenni a gépnek, s ahol arra használják a számí­tástechnikát, amire kell — nem az írógép vagy a „tíz ujjuk” he­lyett. A gép ugyanis mindig pontosan annyit tud — amen­­­nyit a gazdája, csak azt „gyor­sabban”, tévedhetetlenebbü­l vagy ha úgy tetszik „könyörte­lenebből” tudja. A valóban hatékony termelés­irányítás, de általában a ma­gas szintű, eredményes munka, vezetés, programozás, szervezés előfeltétele ma már a számítás­­technika. A gazdálkodás maga­sabb szintjéhez a legbiztosabb lépcsőfok. Ezért lett kiemelt programja a tervnek — s lénye­gében ezért tartozik, szinte va­lamennyiünkre e program vég­rehajtása. A számítástechnika tudománya a közeljövő üzenete. Akik holnap, holnapután is helyt akarnak állni előbb-utóbb meg kell ismerkedniük vele, de az irányítás kulcspontjain már ma kötelesség megtanulni — akárcsak a múlt század derekán a gőzgép működési elvét. Gerencsér Ferenc

Next