Gyulai Hírlap, 1970. július-december (11. évfolyam, 51-101. szám)
1970-10-20 / 81. szám
A Laporte-ügy Kanada, a világ területileg egyik leghatalmasabb országa, ritka kivételektől eltekintve, új hitek perifériáján szerepel. Ilyen ritka kivétel volt, amikor a kormányfői székbe került „Kanada Kennedyje”, Pierre Elliot Trudeau, aki nem is annyira politikai koncepciója, mint személyi érdekessége miatt került a világsajtó első oldalára. Az ország következő szenzációja Charles de Gaulle tábornok emlékezetes québeci látogatása volt. A Francia Köztársaság akkori elnöke a diplomácia történetében meglehetősen szokatlan módon nem közvetett gesztusokkal, hanem a lehető legnyíltabb beszédekben támogatta a francia nyelvű tartomány elszakadási törekvéseit. Lépésének visszhangja érthető módon rendkívül vegyes volt — annyi bizonyos, hogy hónapokra volt szükség, amíg a kanadai körút viharai valamelyest lecsendesedtek. Ezzel a második szenzációval már legalábbis tematikailag feltétlenül összefügg az a szomorú ok, amiért Kanada ezekben a napokban vezető helyre került: az újságok lapjain, az éter hullámain és a legkülönbözőbb televíziós állomások kommentárjaiban. Mint emlékezetes, ez a legújabb kanadai ügy úgy kezdődött, hogy a québeci szeparatisták, akik már korábban is kacérkodtak bizonyos anarchista módszerekkel — pokolgépes robbantásokat követtek el, megfenyegettek politikai személyiségeket stb. — most egy nagy lépéssel tovább léptek az egyéni terror útján. Először Cross brit diplomatát rabolták el, majd miután mind a tartományi, mind a központi kormány megtagadta anyagi természetű, valamint bebörtönzött társaik kiszabadítására irányuló követeléseiket, kertjében rajtaütöttek Laporten, a tartomány munkaügyi miniszterén. Trudeau szövetségi és Robert Bourassa québeci kormányfő ezután is nemet mondott, illetve csak a követelések egy részét volt hajlandó teljesíteni. A szeparatisták erre megölték Laportet — vagyis más körülmények között, de megismétlődött a guatemalai Spreti-ügy. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy körülbelül ugyanazzal a tanulsággal. Ezt a tanulságot az angol kommunisták lapja példamutatóan elemzi. Kimutatja, hogy a que jbecieknek valóban okuk van az elkeseredésre és a francia kisebbség háttérbe szorítana még a brit imperializmus öröksége. A gyilkosságot ugyanakkor „megdöbbentő fejleménynek” nevezi a Morning Star, amelyet ,,a leghatározottabban el kell ítélni”. „Nem beszélve a cselekmény embertelen voltáról — írja a lap — politikailag is értelmetlen volt, mert semmit sem oldott meg, ami történt. A tömegtámogatásra számító haladó mozgalmak nemcsak azért ítélik el az egyéni tenort, mert zsákutcába vezet, hanem azért is, mert rendszerint éppen azoknak az erőknek a kezére játszik, amelyek ellen állítólag irányul...’’ Befejezte munkáját a Béke Világtanács és Delhi A Béke Világtanács Elnökségének ülésszaka, amely október 16-án Delhiben nyílt meg, vasárnap befejezte munkáját. Az ülésszakon elfogadták a világ országainak kormányához szóló felhívást. Az ülésszak fő dokumentuma arra hívja fel a kormányokat, hogy ,,állítsák meg az agresszív és háborús erőket”. Az ülésszak résztvevői határozatot fogadtak el a közel-keleti és az indokínai helyzetről, valamint az európai biztonság kérdéseiről. fi KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkva Antal, a Forradalmi Munkás— A KGST Végrehajtó Bizottság Paraszt Kormány elnökhelyetannak 49. ülésszakára Moszkva- tese képviseli, ha érkeztek a tagállamok: Bul- A vendégeket a seremetyevói gárda, Csehszlovákia, Lengyel- repülőtéren M. A. Leszecsko, a ország, Magyarország, Mongo- Szovjetunió Minisztertanácsába, az NDK és Románia km-- nak elnökhelyettese, N. V.mány elnökhelyettesei. Magyar- Faggyejev, a KGST titkára és országot az ülésszakon Apró más személyiségek fogadták. Kedden mutatkozik be az EAK új miniszterelnöke Harcok Jordániában • Egyiptom a béketárgyalások mellett Kairó A kairói Al Ahram hétfői számának értesülései szerint Anvar Szadat, az EAK új elnöke egy „prominens személyiséget” választott a miniszterelnöki poszt betöltésére. A lap az illető személyt nem nevezi meg, csak annyit közöl, hogy olyan emberről van szó, aki „nagy tekintélynek örvend országos és nemzetközi szinten egyaránt”. Szadat kedden mutatja be jelöltjét az Arab Szocialista Unió központi bizottságában. Amman jelentések szerint változatlanul tartanak a harcok a kormánycsapatok páncélos egységei és a gerillák között Észak-Jordániában, a szíriai határ közelében. A bagdadi rádió úgy tudja, hogy a harcok átterjedtek a fővárosra is. A Reuter-iroda értesülései szerint a hadsereg hatvan harckocsira növelte az Irbid és Ramtha között fekvő gerillaközpontok ellen bevetett páncélos erőit. Az arabközi békéltető és felügyeleti bizottság vasárnap esti közleménye szerint a harci cselekmények „korlátozott” jellegűek és nem befolyásolják a helyzet normalizálását. New York Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter New Yorkban elhangzott tv-interjújában kijelentette: az amerikai hírszerzés által készített fényképek korántsem bizonyítják, hogy az EAK megsértette volna a kilencvennapos tűzszüneti megállapodást. A külügyminiszter szerint a Szuezi csatorna mentén telepített rakétaállásokat nap mint nap áthelyezik, így a „tegnapi készített fényképek ma már semmit sem mondanak”. Riad rámutatott, hogy az amerikai hírszerzés megfigyelései kizárólag a csatorna egyiptomi partjára szorítkoztak, s így nem vettek tudomást a tűzszünet izraeli részről történt sorozatos megsértéséről. Interjújában a külügyminiszter ismételten kijelentette, hogy az EAK hozzájárul a tűzszünet érvényességének meghosszabbításához, amennyiben Izrael hajlandó folytatni a Jarring ENSZ-megbízott védnökségével megkezdett közvetett béketárgyalásokat. Szovjet űrhajósok az Egyesült Államokban New York Andrian Nyiklajev és Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajósok vasárnap este tíznapos látogatásra az Egyesült Államokba érkeztek. A New York-i Kennedy-repülőtéren a szovjet űrhajós-pilótákat amerikai kollégáik, Neil Armstrong és Edwin Adrin fogadták. A NASA, az Amerikai Űrhajózási Hivatal szóvivője kijelentette, hogy a két szovjet kozmonauta látogatásának célja az Egyesült Államok és a Szovjetunió világűrkutatási együttműködésének fejlesztése. A szovjet vendégek New Yorkba érkezésük után nyomban folytatták útjukat Washingtonba. ^ «■ ol a • rr Gyümolcsozo magyar—lengyel együttműködés Varsó Stanyslaw Majewsiki, lengyel miniszterelnök-helyettes, a lengyel—magyar gazdasági együttműködési bizottság lengyel tagozatánál elnöke, sajtónyilatkozatot adott országaink gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól. — 1958 óta a magyar—lengyel árucsereforgalom négyszeresére emelkedett — mondotta a többi között a miniszterelnök-helyettes. Kétségkívül pozitív eredménynek számít, hogy különösen gyorsan növekedett a gépek és berendezések szállítása. Az áruforgalomban jelentős helyet foglalnak el a nyersanyagok. Lényegében Magyarország biztosítja az egész lengyel alumíniumkohászat timföldszükségletét, Lengyelország viszont ként, kokszot és szenet szállít Magyarországnak. Igaz, hogy a termelési kooperációban és szakosodásban eddig még nem értünk el komolyabb eredményeket, de figyelmet érdemel az autógyártás és a vegyipar közötti együttműködési szerződés. Több ilyen megállapodás már az egyeztetési vagy zárótárgyalási szakaszban van. A tudományos-műszaki együttműködés példájaként megemlíthető a színesfémiparban, a szervetlen vegyészetben és a textiliparban kibontakozó kapcsolat. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a mostani ötéves tervidőszak közepe táján átmenetileg lefékeződött a kétoldalú áruforgalom fejlődése. Éppen az együttműködési állandó bizottság lépett közbe, hogy újból ütemesen növekedjék a forgalom. A magyar—lengyel árucsere az idén a tavalyihoz képest 20 százalékkal emelkedik. A következő években elsősorban az elektronikai és elektrotechnikai iparban akarjuk elmélyíteni az együttműködést — mondotta végül Majewski. 1910. OKTÓBER 30. 2 BÉKÉS Hierum. Gazdaságfejlesztésünk kiemelt programja A vezető új munkatársai • A negyedik ötéves terv legjellegzetesebb vonása, hogy valamennyi programpontjával a gazdálkodás magasabb szintjének megteremtésére szervezi a társadalom anyagi és szellemi erejét a gazdasági élet minden szektorában, így is fogalmazhatnánk: kicsiben és nagyban is. Nagyban: cél az iparszerkezet korszerűsítése — azoknak az ágazatoknak dinamikusabb fejlesztését irányozza elő, amelyek korunk tudományos-technikai színvonalának teljes mértékben megfelelnek, hazai adottságokra épülhetnek, a társadalom gyarapodását hosszabb távon jobban szolgálják. Kicsiben: ehhez a gyarapodáshoz olyan eszközöket ír elő, amelyek a gazdálkodást minőségileg fejlettebb eszközeik sorába tartoznak: intenzív fejlesztés, hatékonyság fokozása, új műszaki haladás, a tudományos eredmények gyorsabb alkalmazása. A jobb hatásfokú gazdálkodás egyik nélkülözhetetlen eszköze ma már a számítástechnika. A terv kiemelt fejlesztési programjai között ott szerepel a hazai számítástechnikai program [UNK] is, így: „számítástechnikai program” — s nem leszűkítve: számítógép-termelés. A számítógép ugyanis egymagában, megfelelő környezet, személyzet, kisegítő berendezések és nem utolsósorban — alkalmas, pontos programok nélkül nem hozhatja meg a kívánt eredményt. Közismertek legfőbb teendőink: a termelékenység javítása, a munka szervezettségének tökéletesítése, a beruházási piac egyensúlyának megteremtése, a vezetés színvonalának javítása, a termékek versenyképességének emelése — mindezek együtt vezethetnek a gazdálkodás magasabb szintjéhez. Ezek a feladatok, amelyekbe be kell vonnunk a számítógépet — munkatársként és ellenőrként, amiért a IV. ötéves tervben el kell terjednie a számítástechnika eszközeinek, és szellemének gazdasági életünkben.* A számítástechnikai program lényegében több — s egyaránt fontos — fejezetre, teendő csoportra oszlik, s legalább 4 tárca feladatköréhez tartozik. Feladat a számítógépek és tartozékok — ahogy a szakemberek mondják: perifériák — hazai gyártásának fejlesztése. Ez a Kohó és Gépipar feladata. Jelenleg 80 számítógép dolgozik hazánkban, s ezek szinte kivétel nélkül külföldi gyártmányok. A tervidőszak végére összesen 400 számítógéppel kell rendelkeznie az iparvállalatoknak, a kereskedelemnek, közlekedésnek, a kutató- és oktatási intézményeknek, az államapparátusnak. Ennek a számítógépparknak a mainál nagyobb aránya lesz már hazai gyártmány, illetve a felfutó hazai gyártás exportjából fedezhetjük az importgépek beszerzését. A hazai számítógépgyártás alapjait a III. ötéves terv időszakában megvetettük — ennek fejlesztése, bővítése most a cél Az EMG 830-as típusú gépe már ismert konstrukció, a IV. ötéves tervben egy ennél fejlettebb, ún. harmadik generációs gép gyártását kell a gyárnak felfuttatnia. A számítógépek nemzetközi mezőnyében a teljesítmények alapján megkülönböztetnek kis-, közép- és nagyteljesítményű egységeket. A magyar ipar a kis számítógépek gyártására rendezkedik be, míg a KGST keretében mások a közép és nagy gépekre szakosodnak, majd kölcsönös szállításokkal tesszük teljessé egymás számítástechnikai rendszerét. Ugyanígy a perifériák gyártásában is szakosított programban állapodtunk meg a baráti országokkal: a MOM, a BRG, az ORION, a VILATI és az EMG különféle lyukszalagtechnikai berendezéseket, memóriaegységeket, jelolvasó és leolvasó berendezéseket — parifériákat — gyárt majd, más szükségi berendezéseket pedig a KGfcT keretében szerezhetünk be. Hírre a gyártásfejlesztésre mintegy 7 milliárdot fordítunk. Az is kétségtelen, hogy ennek a gyártásnak a kibontakozása az egész magyar elektrotechnikai iparra serkentőleg hat majd. Feladat a program szerint — újabb fejezetként — gondoskodni a számítástechnika alkalmazásának szellemi bázisáról. Új technika ez — új szakma is egyben. Különböző szinten képzett szakembereket kíván: alapfoktól — felsőfokig. A gyártásban, és az alkalmazásban egyaránt. A gyártóműveknél meg fog jelenni a specializált szakmunkás, a computer-technikus és mérnök. Ezek képzése a felsőfokú intézményekben már kézzelfogható szándék. Hasonlóképp meg kell szervezni, illetve ki kell terjeszteni a karbantartók körét is. A szakemberek másik csoportjának oktatását részben már megszervezték: alap-, és középfokon a programozók oktatását. Ezek a szakemberek „etetik” majd a gépet, értik majd a nyelvét a gépeknek. Ők állítják majd össze a programokat illetve ők kezelik majd a berendezéseket. Ezek mind az oktatásügy feladatai, amelyek a tárca IV. ötéves tervében szintén szerepelnek. Az a gondolat is bontakozik, hogy a felsőoktatásban meg kell szervezni — mérnököknél, közgazdászoknál mindenképp — hogy a választott szakmájukra való felkészítés közben — kötelező tantárgyként — számítástechnikai ismereteket is szerezzenek. A termelésirányítás, de a kereskedelem, a közlekedés irányítása — közép- és felső szinten egyaránt — már ma nélkülözhetetlenül megköveteli azokat az ismereteket, amelyek alapján bárki pontosan felmérheti mit várhat a számítástechnikától, hol segíthet a számítógép, s milyen feltételek között. A felhasználás feltételeinek megteremtése is feladat ugyanis ebben a programban. A számítógépet nem lehet bárhol alkalmazni. Csak ott, ahol az adatszolgáltatás pontos, jól szervezett, az ügyvitel fegyelmezett, a termelésben, a gazdálkodásban rend van. Ahol nincs kapkodás, ahol pontosan tudják, eldöntötték mi a szándékuk, tervük — legalábbis középtávon. Ahol tehát okos, lényegre törő kérdéseket tudnak feltenni a gépnek, s ahol arra használják a számítástechnikát, amire kell — nem az írógép vagy a „tíz ujjuk” helyett. A gép ugyanis mindig pontosan annyit tud — amennyit a gazdája, csak azt „gyorsabban”, tévedhetetlenebbül vagy ha úgy tetszik „könyörtelenebből” tudja. A valóban hatékony termelésirányítás, de általában a magas szintű, eredményes munka, vezetés, programozás, szervezés előfeltétele ma már a számítástechnika. A gazdálkodás magasabb szintjéhez a legbiztosabb lépcsőfok. Ezért lett kiemelt programja a tervnek — s lényegében ezért tartozik, szinte valamennyiünkre e program végrehajtása. A számítástechnika tudománya a közeljövő üzenete. Akik holnap, holnapután is helyt akarnak állni előbb-utóbb meg kell ismerkedniük vele, de az irányítás kulcspontjain már ma kötelesség megtanulni — akárcsak a múlt század derekán a gőzgép működési elvét. Gerencsér Ferenc