Gyulai Hírlap, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-49. szám)

1973-01-05 / 1. szám

Feli Mezőberényé is Szerdán este 7 órakor a me­­­­zőberényi tanácsháza díszter­­í­mében emlékünnepséget nyitott­­ meg Siklósi Ferenc tanácselnök . Sokan eljöttek ea ünnepségre, a község emlékező lakói, és vendégek is: Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára és mások. Pe­tőfi mindenkié, mondotta a ta­nácselnök, minden­kié, aki sza­badságszerető, aki a szabadsá­gért küzd. Mezőberényé is, ahol annyiszor járt, és ahonnan tra­gikus, utolsó útjára indult Bem táborába. Az ünnepi szónok Miklós Ró­bert, a Petőfi Irodalmi Múze­­um tudományos főmunkatársa volt. A forradalmár költő tiszta, emberi arcát mutatta fel az ünneplőknek. „Az egész világon megemlé­keznék róla — mondotta. Ve­nezuela fővárosában, Caracas­­ban a napokban állítják fel Fe­­renczi Béni híres gyulai Petőfi­­szobrának mását, Moszkvában, Berlinben, Weimarban és Bécs­­ben emlékkiállításokat nyitnak. Petőfi versei ott találhatók mindenki asztalán, aki felelős­séget érez az emberi kultúráért. Nem is tudni pontosan, hány nyelvre fordították, de az biz­tos, hogy mindenütt, ahol könyvnyomtatás van. Bármiről beszélünk, forradalmi helytál­lásról, szerelemről, a táj szép­ségeiről, ezekről ő beszél a legszebben. Ki tudja, mikor ta­lálkozott először Petőfivel? Sen­ki. Petőfivel együtt nőttünk fel, életműve a János vitéztől az Apostolig észrevétlenül vált tu­datunk részévé.” Idézte a költő mezőberényi tartózkodásait, látogatásait, az utolsó napokat, 1849 júliusát, és halálát, melyet a nép sehogyan sem akart tudomásul venni, nem hitte, hogy legkedvesebb gyermeke elveszett Emlékbe­szédét Jókai szavaival zárta: „Úgy tűnt el, mint a felhő, hamvait szétfújta a szél, hogy egy-egy porszem jusson belőle a világ minden tájára!” Dr. Irányi István mezőberé­­nyi Petőfi-kutató szólt ezután a költő mezőberényi kapcsola­tairól, Orlayékról, és az utolsó napok tragikus, igaz emberi eseményeiről. Az emlékünnep­ségen a mezőberényi művelődé­si ház irodalmi szakkörének tagjai mondtak Petőfi-verseket, híven és értően szólaltatva meg világirodalmi nagyságú költőnk néhány költeményét. S. E. Dr. Irányi István Petőfi Sándor mezőberényi tartózkodásainak eseményeiről beszélt az emlékü­nnepségen. Az emlékünnepség napján Petőfi műveiből kiállítás nyílt a községi könyvtárban. _ ÍFotó: Béla Ottó? Túlteljesítették 1972. évi szállítási tervüket A MÁV Szegedi Igazgatósága az 1972. első félévi fuvarozási tervét 112,2 százalékra teljesítet­te. A második félévi — főként gabona-, cukorrépa- és gyü­mölcs- — szállítás is nagy fel­adatok elé állította a vasutaso­kat. Munkájuk eredményességét igazolja, hogy 1972-ben — a tervhez képest — 913 ezer tonná­val több árut szállítottak rendel­tetési helyére, ami 458 ezer ton­nával haladja meg az 1971. évit. Megnövekedett a Lökösházán Kelebián és Röszkén keresztül lebonyolódó tranzitforgalom is, amit az igazgatóság az előirány­zathoz képest 120 százalékra tel­jesített. Az idei első negyedévi szállí­tásokra a vasút az előkészülete­ket megtette. Segítség a felvételi vizsgára készülőknek Sok egyetemi, főiskolai karon kell történelemből felvételizni­ük a továbbtanulásra jelentke­zőknek. Nekik segít a Tudomá­nyos Ismer­etterjesztő Társulat ötvenkét órás békéscsabai tanfo­lyama, melynek előadásain — január 16-a és április közepe kö­zött — az egyetemes és a ma­gyar történelem legfontosabb eseményeivel, fordulópontjaival, különösképpen pedig a huszadik századdal ismerkedhetnek mé­lyebben, alaposabban a jelentke­zők. Megjelent az új telefonköny? A múlt esztendő végén elké­szült a Szegedi Postaigazgató­ság területi távbeszélő névsora, amely egy kötetben tartalmazza Csongrád, Bács-Kiskun és Bé­kés megye távbeszélő előfizető­inek névsorát. Az ízléses kivi­telben és tartós borítólappal ké­szült új telefonkönyv ebben a hónapban jut el az előfizetők­höz. Ára 25 forint, amelyet a kézbesítést követő havi telefon­számlával együtt kell befizetni. A postaigazgatóságon tájékoz­tatásul a következőket mondot­ták el: célszerűnek tartják, ha a vállalatok, intézmények, vagyis az alközponttal rendelkező elő­fizetők kellő példányban meg­rendelik az új telefonkönyvet, mert az igények későbbi kie­légítése akadályokba ütközhet és a számítások szerint négy, öt éven belül új kiadásra — nyom­dai kapacitást, s egyéb körül­ményeket figyelembe véve — aligha kerülhet sor. Mint isme­retes, a posta legutóbb 1968-ban adott ki megyei névsorokat, s azok a megjelenést követően rö­vid idő alatt elfogytak. Az elő­zetes információk után felme­rült a kérdés: miért szükséges három megyét felölelő névsort kiadni? Erre választ az a gya­korlati tapasztalat ad, miszerint a szomszédos megyék közötti kap­csolat szoros, ezért célszerűnek és praktikusnak tartható ez a megoldás. Megjegyzendő: a telefonnévsor tartalmas, minden előfizetőt ér­deklő útmutatók, praktikus ma­gyarázatok egészítenek ki, mely­hez távközlési és postai díjsza­bás is tartozik. A telefonkönyv­­ben minden megyénél a megye­­székhely adatait lehet először megtalálni, hiszen, ezekre van leggyakrabban szükség. A név­sorban szereplő magyarázat ta­nulmányozása hasznos, mert se­gít jól igénybe venni a távbe­szélő szolgáltatást Pedagógusképzés - magasabb fokon A­z állami oktatás helyzeté­ről és feladatairól szóló — 1971. június 15-i — párthatározat kimondja: a kö­telező általános iskolai oktatás színvonalát minden módon nö­velni kell. Meg kell szüntetni a nagy nívóbeli különbségeket a nagyvárosi és kisvárosi a váro­si és falusi, a falusi és tanyasi iskolák között. A középiskolák és a felsőfokú oktatás színvo­nala sem emelhető mindaddig míg a legkülönbözőbb felké­szültséggel érkeznek oda a ta­nulók, de a munkás- és paraszt­­családokból is csak ak­kor nö­velhető a középiskolákban és egyetemeken tanulók száma, ha alapfokú oktatásunk demokra­tikusabb lesz, tehát minden­ki­­nek egyformán és egyaránt biz­tosítja a megfelelő és egységes alapműveltséget. Az alapfokú oktatási intézmé­nyek közötti különbségek tár­gyiak és személyiek. A tárgyia­kat illetően már napjainkban is arra törekszik az oktatási költségvetés, hogy a kisiskolák hátránya szertári felszereltség­ben, szemléltető eszközökben és magukban a­z iskola­termek­ben is csökkenjen, illetve végső soron szűnjön meg. A követke­ző ötéves terveket bátran lehet­ne a közoktatás ötéves terveinek is nevezni, olyan nagy hangsúlyt kapnak ezekben — az anyagi támogatást illetően — az alap­fokú oktatási intézmények. A színvonal emelésének azonban legdöntőbb feltétele maga a pe­dagógus, a nevelő felkészült­sége. A párthatározat arra ösz­tönzi az állami szerveket, hogy mielőbb teremtsék meg az egy­séges pedagógusképzést, s az óvodáktól a tanárképző főisko­lákig egységesen és magasabb színvonalon történjék a neve­lők képzése.­deje például, hogy az óvónőket ugyanolyan pe­dagógusaiknak tekintsük, mint a tanítókat és tanárokat, és megszüntessük azt a hamis hierarchiát, ami a pedagógus társadalmon belül és közvéle­ményünkben is egymás fölé helyezi őket Miután valamen­­­nyi gyermekkorcsop­ort nevelé­sének adott a sajátos nehézségi foka, ez a különbségtétel mél­tánytalan és idegen társadal­munktól. A pedagógusképzés ú­j koncepciója már érvényt sze­rez a korszerűbb értékítéletnek: az óvónőképzőt ugyanis a tanár­képző iskolák kihelyezett intéz­ményeivé emeli, s ezzel szerve­zetileg és tartalmilag, tehát felkészültségük színvonalában is közelebb kerülnek a külön­böző pedagógus rétegek egy­máshoz. Jellemző a pedagógusképzés alapjainak összehangolására és egységesítésére, hogy a felsőfo­kú óvónőképzők, a tanítóképző főiskolák és a tanárképzők egy­aránt azonos órarendben tanít­ják a jövő évtől kezdődően a pedagógiai és a­ pszichológiai tantárgyakat. Más korosztályra alkalmazottan, de ugyanazt ta­nulja az óvodai és­ az általá­nos iskolai nevelőmunkára ké­szülő pedagógus, s ezzel a na­gyobb szakmai-emberi megér­tés, és „egy nyelven beszélés” lehetőségére is alkalom nyílik a pedagógusok között. E­z a tény óriási jelentő­séggel bír a családot­ számára, a gyermekek egységes és színvonalas ne­velése szempontjából. Az óvodai oktatás-nevelés rangjának eme­lésén túl a tanítóképző­ intéze­tek régi vágya is teljesül — a párthatározat alapján — a kö­zeljövőben. A tanítóképző főis­kolák a tanárképző főiskolák kihelyezett főiskolai karai lesz­nek, s szoros kapcsolatba kerül­nek egymással. A cél ismét csak az egységes és magasabb színvonalú általános iskolai ok­tatás megvalósítása, ezért ta­nul azonos tankönyvekből a ta­nítóképző és a tanárképző fő­iskola hallgatója egyaránt. A tanítóképző főiskolákon olyan speciálkollégiumi rendszert ala­kítanak ki a 72—73-as tanévtől, amely lehetővé teszi, hogy a három év alatt önkéntes válasz­tás alapján ki-ki szakosodjon, és az általános oklevele mellett ének, zenei, rajz, idegen nyel­vi, diákotthoni nevelői szakké­pesítést is szerezzen. Tanárkép­ző főiskoláinkon a cél nem ke­vesebb, mint a tananyag radi­kális csökkentése. A párthatározat szellemében a pedagógusképzésben a túlter­helés minden megnyilvánulását — például a szaktárgyi soviniz­must — erőteljesen és követke­zetesen el kell hárítani, mert a hatalmas anyagmennyiség már gátolja a hallgatók aktivitását, önálló kezdeményezését és al­kotó tevékenységét, mert gá­tolják a sokirányú szellemi ér­deklődés kibontakozását, az ön­állósulási törekvést, és végső soron attól riasztják el a peda­gógus-jelölteket, amiért lelke­sedniük kellene. Ahhoz, hogy a pedagógus-társadalom a közok­tatás színvonalát emelni tudja, szüksége van arra, hogy már a tanulás, a felkészülése idősza­kában, de természetesen később is, legyen ideje az állandó mű­velődésre. Az egységes általá­nos iskolai nevelőmun­ka szín­vonalának emelése csakis ilyen módon valósítható meg. H­a azt szeretnénk, hogy minden gyerekünk —­ éljen bárhol az ország­ban és bármilyen foglalkozású családban — demokratikusan és egységesen hozzáférjen a kor­szerű tudáshoz, elsősorban en­nek megvalósítóit, a pedagógu­sokat kell segítenünk nagy fel­adatuk elvégzéséhez. Kocsis Éva I Magyar áruk bemutatója világszerte Elkészült a HUNCEXPO-nál a külföldön tavaly megrendezett hivatalos magyar kiállítások elő­zetes gyorsmérlege. Az összesí­tésből kitűnik, hogy tavaly 42 hivatalos vásáron és kiállításon a magyar bemutatók 30 ezer négyzetméternyi területén mint­egy 160 vagon terméket, árut vonultattak fel. Csaknem kétszer annyi kiállításon vettek részt, mint 1967-ben. A KGST-orszá­­gok tíz nemzetközi vásárán ös­­­szesen 18 ezer négyzetméternyi területen mutatták be a magyar termékeket. A tengerentúli fej­lődő országok tíz városában, nemzetközi vásáron és önálló kiállításon összesen 8 ezer négy­zetméternyi területen mutatta be export-kínálatát a magyar ipar. A nyugateurópai és más tőkés országokban összesen 22 nemzet­közi vásáron és kiállításon je­lentek meg hivatalos résztvevő­ként a magyar kiállítók. A ma­gyar bemutatók iránt mindenütt nagy érdeklődés nyilvánult meg. 19*3. JANUAR 5. békés mm rWJSAG

Next