HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 19. ÉVFOLYAM (1973)

1973 / 4. sz. - KRÓNIKA - HOPP LAJOS: Die Aufklärung in Ost- und Südosteuropa (Wien, 1972)

Die Aufklärung in Ost- und Südosteuropa (Wien, 1972) Az európai felvilágosodás kutatásának kialakult egy erőteljesen művelt területe, amelyet általánosan kelet-európainak neveznek. Ez a jelentékeny kultúrzóna sokáig a szlavisztika érdekszféráját alkotta, ami a szlavisztikai szempont egyoldalú érvényesülé­sére vezetett. Újabban tért hódít az a helyes felfogás, hogy keletközép- és délkelet-európai szomszédos szláv és nem szláv népeknek a társadalmi fejlődés analóg feltételei között alakult ki közös történelmi sorsuk. A legújabb két és több oldali (lengyel, szlovák, cseh, ukrán, orosz, szerb, horvát, bolgár, lett, litván, magyar, osztrák, szász (német), román, görög stb.) kapcsolatok komplex kutatásai igazolják, hogy a nyelvek azonosságán vagy különbözőségén túltekintve, ezekben az országokban — igaz, erősen megvonható kon­túrokkal — a kulturális fejlődésnek hasonló volt a ritmusa, történeti menete. Mindez alátámasztja azt a megalapozott szemléletet, hogy az európai fejlődésen belül a kelet­közép- és délkelet-európai művelődéstörténeti folyamatok — belső differenciáltságuk mellett is — természetes egységet alkotnak. A nyelvi rokonsághoz mérve, az ún. sok­nemzetiségű államalakulatok, feudális monarchiák történeti kereteit is figyelembe véve, a társadalmi, fejlődéstörténeti tényezők bizonyulnak döntőbbnek, még akkor is, ha a rokon nyelvek közvetlen közvetítő szerepének fontosságát nem vonjuk kétségbe. A fel­világosodás korszakában egyébként ilyen közvetítő funkciót töltött be a kulturális, hivatalos, diplomáciai, állami érintkezésekben a rendi nemesség ún. második anyanyelve, a latin nyelv. Időszerűnek és indokoltnak látszik mindezt előrebocsátani a Studien zur Geschichte der Kulturbeziehungen in Mittel- und Osteuropa kiadói vállalkozás, amelynek gondozója és szerkesztője egy kisebb munkaközösség (Studienkreis für Kulturbeziehungen in Mittel­und Osteuropa), kötetének bemutatásakor. A közép- és kelet-európai tanulmányok kereté­ben megjelent, kelet- és délkelet-európai felvilágosodás problémáinak szentelt kötet (Die Aufklärung in Ost- und Südosteuropa Red. Heinz Ischreyt. Böhlau Verlag, Köln— Wien, 1972) kiadásában E. Lesky, J. Matl, St. K. Kostic és G. von Rauch vettek részt; a két utóbbi egyben szerző is. A filológiailag jól kidolgozott részlettanulmányokból, vázlatosabb, átfogóbb tárgyú előadásokból s egy disszertáció részleteiből álló gyűjtemé­nyes kötet a jelzett munkaközösség aktivitására vall. (A közölt előadások is a tudományos munkaprogramon dolgozó közösség korábbi konferenciáján hangzottak el.) Általános jellegüket tekintve inkább szlavisztikai megalapozásúak, ill. jobbára az egyébként igen jelentős szláv—német kapcsolattörténet körébe­n részben a felvilágosodás korai szakaszá­hoz kapcsolódnak. A szerzők egyéni kutatásaik mellett gyakran hivatkoznak E. Winter kutatási eredményeire, valamint a Studien zur Geschichte der russischen Literatur des 18. Jahrhundert berlini (NDK) sorozat eddig megjelent köteteinek sokrétű tanulmány­anyagára. Tartalmi szempontból a gazdag tematika művelődéstörténeti tanulságokat nyújt, mint a felvilágosult tudós, Christoph Schmidt-Phiseldek oroszországi viszonyokról al­kotott képének feldolgozása (G. Wiegand) vagy a jeles bánáti, temesvári iskolaigazgató, Theodor Jankovic tevékenységéről és az 1782-es oroszországi iskolareform előkészítésében végzett munkájáról szóló fejezet (P. Polz). Értékes kapcsolattörténeti vonatkozások találhatók a Journal des Savants példájára indított, szűkebb olvasóközönségű lipcsei Acta Eruditorum hagyományait folytató anyanyelvű sajtóorgánum, a Neue Zeitungen von gelehrten Sachen c. folyóirat (1716—1784) lengyelországi irodalmi és tudományos érdekű híranyagát áttekintő s rendszerező dolgozatban (M. Ciesla); az olmützi „Sociétas incognitorum" (1746) és a magukat a „Societas eruditorum incognitorum in terris austri­acis" tagjainak nevező Társaság alapítója (Joseph Freiherr von Petrasch) jubileumára készült írásban (E. Wondrak), valamint a német „literarisch-volskrümlieher" felvilá­gosodás kisugárzása a délszláv térségben különös tekintettel az iskolaügyekre (St. A. Kostié) témájú tanulmányban. A feltételezettnél szűkebb tablót fest­ő XVIII. századi kelet-nyugati kulturális kapcsolatokat politikai oldalról megközelítő vázlatos előadás szövege (G. von Rauch). Differenciálásra törekszik és történeti összehasonlító módszerű kutatásokat sürget a „Gestaltwandel und Trägerschichten" problematikát Kelet- és Délkelet-Európában társadalmi­­(nemesi, polgári) és nemzeti szempontból vizsgáló előadás szerzője (E. Turczynski). Átgondolt fejtegetéseket tartalmaz az ún. felvilágosodott abszolutizmus és a korai iparosítás témakörű előadás, amely az 1840—1790-es időszak Habsburg Monarchia gazdaságpolitikai reformjainak kérdés-komplexumából igyekszik a kiválasztott fontos részproblémát megvilágítani. Mindhárom utóbbi problémakör körül viták folynak nemzetközi eszmecserékben és a szakirodalomban. A kutatások

Next