Hadi és más nevezetes történetek, 5. kötet (1791)
37 •^ ( o ) ugyan azon Atzistens, az Ország* Fő írójától a’ Kir. páltzát, az Ország’ Fő Birájától pedig az Ország’ almáját, oda tartotta ezeket meg szentelni a’ Konfekrátornak; ’s végbe menvén a’ meg szentelés , vissza adta azokat az Ország’ említett Tisztviselőinek, kiktől ismét által vette a’Konfekvátor előbb ugyan a’ Kir. páltzát , azután pedig az Ország’ almáját. Az elsőt, mindjárt az állásvétel után, adta az ő Felsége’ jobb kezébe, a’ másikat pedig bal kezébe. E’ meg lévén , felillette az Onzág’ Fő Kamarássá ő Felsége’ fejére a’ Korona alá való veres allatz sipkát; a’ Konfektátor pedig által vette bal kezébe a’ Koronát a’ Fő Burggráftól, ’s minekutánna el mondotta volna ezen könyörgést: Deus iuorum Corona ’s a’t. fel tette azt, a’ Fő Burggráf ’s a’ két Assistens Püspökök’ segíttségek által, az ő Felsége’ fejébe. — Egész királyi ékességében lévén már most ö Felsége, megindult, minden körűlötte lévőkkel eggyütt, a’ tulajdonképpenvaló Cseh Királyi Trónushoz, mellybe midőn fel ment volna, így szóllott hozzája a’ Konfekrátor : Sta, Fretine. Ezen szavainál a’ Konfekrátornak: In hoc liegni folio confirmat, le ült ö Felsége a’ székibe. A’ Trónushoz lett érkezésével ö Felségének, kiki helyet foglalt a’ körül, az Udvari és Országos Tisztviselők közzül. Minekutánha vége lett volna fi’ könyörgésnek , elő állott a’ maga helyéről a’ Fő Burggráf, ’smeg hajtván magát ö Felsége előtt mélly tisztelettel, illy értelmű megszóllítását intézte Cseh nyelven a’ Rendekhez: ,, Tegyünk vallást, (A mi megkoronázott örökös Királyunkról és Urunkról. “ Illyen kiáltással fejezte be, ezen megszállítását, a’ Fő Burggráf, a’mellyel minden Jelenlévők is eggyesítették a’ magok is illyen kiáltásaikat. Ekkor, mélly tiszteletű maga meg hajtása után, ő Felségéhez közelített a’ Fő Burggráf, ’s meg illetvén két ujjaival a’ Kir. páltzát, vissza tért a’ maga helyére. Követték