Hadtörténelmi Közlemények 1929. évfolyam (30. kötet. Budapest, 1929)

Follajtár József: Ocskay Gáspár, Pozsony város főkapitánya 1621-ben 34. p.

csak a főkapitány tudtával történhessék, nézesse meg a jövő-menők málháját, írásait. A halászok ne mehessenek ki az ő tudta nélkül. Városbeli lakása előtt állandó őrség legyen, ügyeljen a város lakosságára, nehogy valami titkos dolgokat műveljenek. A hadi életre, az ellenségre ügyeljen, puhatolja ki annak állapotát, szándékait, készülődésit s erről gyakorta küldjön jelentést a fejedelemnek. Tartson megbízható kéme­ket. Január 14-én pedig értesíti a brucki tanácskozásról (jan. 16) és ez alkalomból elrendelt 12 napos fegyverszünetről. Ám mindezen rendelkezések, utasítások ellenére Buquoy február 22-én, Erdődy Zsigmond csapatainak segítségével, elfoglalta Dévényt. Elképzelhető a hatás, melyet a hír kivál­tott. Bethlen természetesen goromba levelet írt a két kapi­tánynak, melyben keserű szemrehányással illeti mindkettő­jüket, „nem tudjuk mire tartunk két kapitányt abban az hetben, holott csak azt sem tudja egyik is közölük, Pozson­nak az tövében mik történnek". Meghagyja, hogy rögtön megtorló discursiót tegyenek Dévény ellen. Gyújtsák fel azt, valamint a Horvát-Újfaluban levő urasági épületeket ,­ne legyen csak egy embernek is hová szálljon az ellenség­nek," oda se szállhasson be az ellenség, másutt is hol gon­dolnátok szükségesnek". Személye szerint azonban nem vonta el tőle kegyeit, így a V­águjhely táján telelő hadak fosztogatásai ellenében az azon a tájon fekvő birtokait, — nevezetesen Ocskót, Or­vistyét, Dubovánt — oltalom levelével mentesíti a kiélés ellen, teszi pedig azon megokolással, hogy mivel Ocskay jelenléte Pozsonyban kívánatos és ezért a maga jószágaira gondot nem viselhet, meghagyja, hogy senki oda szállani, sem azok gondviselőit, cselédségét vagy jobbágyait szemé­lyükben, marháikban s egyéb javakban bántani, háborgatni és károsítani, gabonás vermeket fölszedni, a szegénységet hódolásra erőltetni, vagy azok akarat­a ellen pénz nélkül valamit elvenni- ne merészeljen, mert ilyenért életével fizet. A hadak élelmezése ebben az időben rettenetes lehetett. A folytonos háborúk, az elvonuló hadak fosztogatása s az ismételt árvizek következtében nyomorgó nép nem bírta a beszállásolások terheit. Hogy ilyen helyzetben elszedték a szegénység utolsó betevő falatját, köztudomású dolog.13 El­vitték még a magnak szánt élelmet, bort, természetesen a szegény fuvaros igájával együtt.14 Így nélkülözött Pozsony 13 Bossányi írja Thurzónak, hogy a hadak élelmezése nyomorú­ságos, kenyerük zöld a penésztől stb. (Thurzó-iratok.) 14 O. L.: Dicalis conscript: „Nincs mit arassanak" írja az adó­ szedő a Vágmelléki falvakról. Thurzó György özvegye nem meri elszállíttatni borait Szomolyán­ról, nehogy elvegyék.

Next