Hadtörténelmi Közlemények 1929. évfolyam (30. kötet. Budapest, 1929)
Follajtár József: Ocskay Gáspár, Pozsony város főkapitánya 1621-ben 34. p.
csak a főkapitány tudtával történhessék, nézesse meg a jövő-menők málháját, írásait. A halászok ne mehessenek ki az ő tudta nélkül. Városbeli lakása előtt állandó őrség legyen, ügyeljen a város lakosságára, nehogy valami titkos dolgokat műveljenek. A hadi életre, az ellenségre ügyeljen, puhatolja ki annak állapotát, szándékait, készülődésit s erről gyakorta küldjön jelentést a fejedelemnek. Tartson megbízható kémeket. Január 14-én pedig értesíti a brucki tanácskozásról (jan. 16) és ez alkalomból elrendelt 12 napos fegyverszünetről. Ám mindezen rendelkezések, utasítások ellenére Buquoy február 22-én, Erdődy Zsigmond csapatainak segítségével, elfoglalta Dévényt. Elképzelhető a hatás, melyet a hír kiváltott. Bethlen természetesen goromba levelet írt a két kapitánynak, melyben keserű szemrehányással illeti mindkettőjüket, „nem tudjuk mire tartunk két kapitányt abban az hetben, holott csak azt sem tudja egyik is közölük, Pozsonnak az tövében mik történnek". Meghagyja, hogy rögtön megtorló discursiót tegyenek Dévény ellen. Gyújtsák fel azt, valamint a Horvát-Újfaluban levő urasági épületeket ,ne legyen csak egy embernek is hová szálljon az ellenségnek," oda se szállhasson be az ellenség, másutt is hol gondolnátok szükségesnek". Személye szerint azonban nem vonta el tőle kegyeit, így a Vágujhely táján telelő hadak fosztogatásai ellenében az azon a tájon fekvő birtokait, — nevezetesen Ocskót, Orvistyét, Dubovánt — oltalom levelével mentesíti a kiélés ellen, teszi pedig azon megokolással, hogy mivel Ocskay jelenléte Pozsonyban kívánatos és ezért a maga jószágaira gondot nem viselhet, meghagyja, hogy senki oda szállani, sem azok gondviselőit, cselédségét vagy jobbágyait személyükben, marháikban s egyéb javakban bántani, háborgatni és károsítani, gabonás vermeket fölszedni, a szegénységet hódolásra erőltetni, vagy azok akarata ellen pénz nélkül valamit elvenni- ne merészeljen, mert ilyenért életével fizet. A hadak élelmezése ebben az időben rettenetes lehetett. A folytonos háborúk, az elvonuló hadak fosztogatása s az ismételt árvizek következtében nyomorgó nép nem bírta a beszállásolások terheit. Hogy ilyen helyzetben elszedték a szegénység utolsó betevő falatját, köztudomású dolog.13 Elvitték még a magnak szánt élelmet, bort, természetesen a szegény fuvaros igájával együtt.14 Így nélkülözött Pozsony 13 Bossányi írja Thurzónak, hogy a hadak élelmezése nyomorúságos, kenyerük zöld a penésztől stb. (Thurzó-iratok.) 14 O. L.: Dicalis conscript: „Nincs mit arassanak" írja az adó szedő a Vágmelléki falvakról. Thurzó György özvegye nem meri elszállíttatni borait Szomolyánról, nehogy elvegyék.