Hadtudomány 10. (2000)
2000 / 1. szám - RENDVÉDELEM - Gergely Attila: A bűnüldözés alakulása a rendszerváltás óta
GERGELY ATTIL: A bűnüldözés alakulása a rendszerváltás óta Minél nagyobb települést veszünk ebből a szempontból szemügyre, annál lazább, hiányosabb a rendőrség tömegkapcsolata. Pedig ennek állandó fejlesztése, kiszélesítése nélkül változatlan marad a lakosságban a rendőrségről kialakult összkép. Erre nem lehet mentség a szokásos kifogás, hogy nincs rá idő és energia. A tartalmas tömegkapcsolat „kifizetődik", a lakosság a bűnüldözéshez nyújtott segítséggel honorálja ezt a magatartást. Ehhez tartozik a lakosságnak szánt rendőri iratok stílusa, amelyek még az alattvalóknak szóló, monarchiabeli hatósági utasítások hangnemére emlékeztetnek. Dermesztő a régi rendőrségi épületekben a félfogadásra szolgáló helyiségek állapota, ahol a beidézett vagy ügyeiket intéző polgárok órákat töltenek el sorban állással, várakozással. Sehol nincs elegendő ülőbútor, olvasnivaló (esetleg a bűnözés elleni védekezést szolgáló tanácsokkal), virág, képek a falon (ami van, az legyen olcsó és ízléses), amelyek a rendőrséget vagy az egyes rendőrt népszerűsítik. Ez a pénz mellett még több figyelmet, törődést és fantáziát igényel. A rendőrség nevében viseli a rend kifejezést. A rendet nemcsak az állampolgártól kell megkövetelni, hanem a szervezetnek is önmagától. Méghozzá naprakész, példás rendet! 1999-ben például az egyik hozzátartozóm gépkocsijáról - szabálysértésért - jogosan levették a rendszámtáblákat. A büntetés kifizetése és a gépkocsi levizsgázatása után jelentkezett a rendszámtáblákért. Ekkor közölték vele, hogy azok eltűntek és vetettek vele (egy újabb pénzbüntetés) másik rendszámtáblát. Vita vagy felelős nem volt, csak ellentmondást nem tűrő utasítás. Úgy gondolom, hogy a jelen cikkben felsorolt okok, körülmények és fejlemények vezettek oda, hogy a Független Rendőrszakszervezet országos választmánya és ügyvivő testülete 1999. októberi ülésén egyhangú szavazással többek között a következő drámai megállapításokra jutott: „A rendőrség szervezetében az egyre leplezetlenebből megnyilvánuló politikai nyomás és megfélemlítés miatt egyedül a FRSZ rendelkezik a véleménynyilvánítás korlátozás nélküli szabadságával... a magyar rendőrség hosszabb ideje egyre mélyülő anyagi, strukturális, vezetési és morális válságban van." A morális válság egyik torz tükre, hogy a közvélemény-kutatások legutóbb már azt mérték, hogy a rendőrség vagy a 29-szeres bankrabló a népszerűbb. Az tagadhatatlan, hogy a korrupció a rendőrségen belül is fenyegető méreteket öltött. Ennek nyílt bevallása volt, hogy megszüntették a helyszíni bírság azonnali befizetését, helyette csekket ad az intézkedő rendőr. Véleményem szerint azonban az intézményes korrupció lehetőségét a hatalom teremtette meg azzal, hogy a szűkre szabott rendőrségi költségvetés miatt arra bíztatták a rendőri vezetőket, hogy önkormányzatokat, alapítványokat, vállalkozókat stb. bírjanak rá pénzbeli és dologi javak adományozására, így jutnak pénzhez, benzinhez, gépkocsihoz, épülettatarozáshoz, jutalomkerethez stb. Alkalmi alamizsnából nem lehet nemzetközi illeszkedésre törekvő bűnüldöző szervet működtetni, előbb-utóbb, akarva-akaratlanul a jelentősebb adakozók lekötelezettjeivé válnak. Csak tájékoztatásul említem: kb. 5 évvel ezelőtt Németországban országos botrány keletkezett abból, hogy az egyik község önkormányzata rádiótelefont adott a területén működő rendőrnek azzal a megokolással, hogy annak igen nagy területet kell motorkerékpárján bejárnia, és így gyorsan elérhetővé válik. A rádiótelefont vissza kellett adni, és a rendőr ellen fegyelmi indult.