Néplap, 1945. július (2. évfolyam, 144-169. szám)

1945-07-01 / 144. szám

1945 Július 1, vasárnap N­a­p­l­­­P A magánipar teljesítménye messze elmaradt a vasúti műhelyek mögött Gerő elvtárs beszéde a szolnoki nagygyűlésen A Magyar Kommunista Párt pénteken Szolnokon nagygyűlést tartott, amelyen felszólalt Gerő Ernő elvtárs, krreskedelmi miniszter is. Is­mertette a vasutak és posta újjáépítésében eddig elért eredményeket. — Meg kell mondanom — mondotta —­, hogy az első hó­napban, júniusban a vasutak, műhelyek az előre meghatározott mozdony- és vagonépí­­tési tervet nemcsak ke­­­­resztülvitték, hanem a legtöbb esetben még túl is haladták. Sajnos, a magánipar ezen a téren messze elmaradt a vas­utak és műhelyek mögött. Azt hiszem, nemcsak azért marad­tak el, mert ezeknek az üze­meknek nincs meg a kellő gyakorlatuk a munkában, ha­nem bizonyára azért is, mert egyes vállalkozók és bi­zonyos urak nem lelke­sednek különösképpen az ország újjáépítéséért. Ezen a helyzeten változtatni kell és változtatni is fogunk. Ha szükség lesz reá, a vállal­kozók és igazgató urak feje felett a magánipar munkásai­hoz fordulunk, az üzemi bi­zottságokhoz és feltárjuk előt­tük a helyzetet. Semmi ok nem lehet arra, hogy ezek az üze­mek a helyreállítási munká­ban elmaradjanak a vasutak, műhelyek mögött. Gerő Ernő ezután a posta kérdéséről, majd a földreformról beszélt. Hangoztatta ezután, hogy a földreform még nin­csen befejezve. Meg kell szabadítani a parasz­tot a hírhedt Jurcsek-féle terv béklyóitól. Felléptünk minden olyan kísérlet ellen — mon­dotta —, hogy ez a terv­ meg­fejelt formában életbe lépjen és elvegye a paraszttól azt, amit termelt. A Magyar Kom­munista Párt, újjáépítési pro­­grammja visszhangra talált az egész országban. Mezőgazdasági gépekkel is el kell látni az új bir­tokosokat. Meg kell i­ndítani az építő­ipart, hogy őszre mindenki biztos fedél alatt legyen. Nincs senki, aki nyíltan szembe he­lyezkednék vele. Nem min­denki ért azonban ezzel egyet. A háború bűnösei számítanak arra, hogy nem tudunk meg­birkózni az újjáépítés felada­taival és várják a pillanatot, hogy ismét rátegyék a jármot a dolgozó nép nyakára. Nem arról van szó — folytatta a miniszter —, hogy apró kis­embereket fogjunk össze és a nagyokat, mint a bajok oko­zóit futni engedjük. Bűnhődjenek azok, akik az ország szerencsétlen­ségét okozták, az értelmi szerzők, akik bele­­vitték az országot ebbe a bű­nös állapotba és akik éveken keresztül benne tartották t, akik, amikor már a vak is látta, hogy elveszett a háború, még tovább folytatták. Állít­sák végre Népbíróság elé az illető bűnösöket. k­önyvelési szakiroda Vörösmarty­ u. 24. TELEFON: 117. Aranyatt drágakö­vet veszek. —PIAC-UTCA 56. STASSIK órás Meg kell szilárdítani a munkás-paraszt szövetséget . Az újjáépítésnek azon­ban más előfeltételei is van­nak. A dolgozóktól több munkát, nagyobb munkafegyelmet kérünk, de ugyanakkor követeljük, hogy azok, akiknek döntő sze­repük van az újjáépítésben, megfelelő ellátásban részesül­jenek. Még szorosabbra kell kovácsolni a két munkáspárt harci egységét, mert enélkül nincs Nemzeti Függetlenségi Front és újjáépítés. Megingathatatlanná kell tenni a munkásosztály szövetségét a parasztság­gal, erősíteni kell a demokratikus erők szoros összefogását, mert a reakció mozog, arcát­­lankodik. Vannak, akiknek nincs más dolguk, mint a rendőrséget támadni. A rendőrségnek megvannak a maga hibái, de azok az urak, akiknek egy szavuk sincs a Dunántúl egyes helyein fel­tűnő csendőrök ellen, csak a rendőrséget kritizálják, ezt pe­dig csak becsületes demokra­táknak szabad, nem pedig a nép ellenségeinek. Végezni kell a Dunántúl reakciójával. A Magyar Kommunista Párt kész arra, hogy leszámoljon vele. Nem azért szenvedett a nép éveken keresztül, nem azért hozta meg a szabadságot a Vörös Had­ser­g, hogy most a hátsó ajtón besurranni en­gedjük a reakciót. A kereskedelmi miniszter zúgó tapssal fogadott beszéde után Kossa István, a Szak­­szervezeti Tanács főtitkára beszélt a szakszervezetek sz°­­repéről és az üzemi bizottsá­gok feladatairól. «Ne engedjjünk soraink közé éket verni...“ „A mi jelszavunk is: Arccal a vasút felé../* mondotta Tildy Zoltán, mint Szeged díszpolgára Szeged. Szeged város tör­vényhatósági bizottsága pén­teken délelőtt 10 órakor ünnepi közgyűlést tartott, amelyen Tildy Zoltánt díszpol­gárává választotta. A közgyű­lésen megjelent Tildy Zoltán, dr. Balogh István államtitkár, dr. Ortutai Gyula, a­ rádió ve­zetője, valamint a szegedi pár­tok és hatóságok vezetői. Tildy Zoltán köszönetet mondott a megtiszteltetésért. Cserébe a megtiszteltetésért — mondotta Tildy Zoltán — hitet, szeretnék adni a kétke­dőknek, hogy ne nézzék tétle­nül, sokszor idegenül, ezt a ma még gyermekcipőben járó magyar demokráciát. Szeret­ném átadni azt a hitet, hogy országunk a dolgozók becsüle­tes országa lesz, a szabad és demokratikus Magyarország. A közgyűlés után a buda­pesti vendégek a szegedi­ szín­ház épületébe mentek, ahol a Független Kisgazda Párt nagygyűlést rendezett. Itten Tildy Zoltán ismételten köszö­netet mondott Szeged város díszpolgárságáért, majd többi között a következőket mon­dotta : — Amikor 1939 nyarán vilá­gosan láttuk bekövetkezni a nácizmus és a fasizmus mohó­ságát, amely miatt az össze­omlás ránkszakadt, a Függet­len Kisgazda Párt eddigi poli­tikájához híven szembekerült az országvezetés bátor irányí­tásával és világosan, határo­zottan újra megmutatta, hogy nem ke­ll ez a politika, mert elvész az ország. A fasiszta országokban azért tarthatott oly sokáig a harc,, mert nem az országról volt szó, hanem egy bűnös rétegről, amely inkább veszni hagyta sa­ját népét, de nem adta meg magát, hogy nyomorult életét egy né­hány nappal meghosszabbítsa. Ezért, kellett az emberiségnek és nekünk is ilyen hosszú ideig szenvedni. Fe­l tudom mérni ma már, mennyi lehet az ország vesztesége em­berek­­ben. Ezt tartom a legnagyobb veszteségnek. De itt vannak az anyagi veszteségek is. A romokért nem mi va­­gyunk felelősek és mégis nekünk kell építeni. A romok felett fáradtan, meg­történ, de lelkünkből a hitet el nem veszítve vállaljuk az építést. Az építő munkának azonban feltételei vannak. Legelsősorban le kell zárni a múltat. Magyarországot egy olyan réteg kormányozta, amely megmutatta, hogy kép­telen az ország vezetésére. Ugyanez a­ rendszer egy em­beröltőn belül kétszer döntötte a nemzetet katasztrófába. Az is nagy vétek volt, hogy a tiszta népi erőket nem enged­ték felvonulni. Ha a csalással nem zárják el a dolgozók útját az ország vezetése felé, akkor a szabad nemzetek társaságá­ban vívtuk volna ki harcun­kat, nem pedig a zsarnokság táborában. Megbocsáthat ember az embernek, de a nemzetnek elégtételt kell vennie, ko­molyan és keményen. Nem ismerem el az egyéni bosszút, de ha a múlt lezárá­sánál gyengék leszünk és nem veszünk elégtételt a bűnösök­kel szemben, akkor megérde­meljük a magunk sorsát. Ne engedjünk soraink közé éket verni. Ma minden pártnak el­sősorban a történelmet kell élnie. A reakcióval való leszá­m­olás első feltétele a de­mokratikus pártok komoly egysége. A mi jelszónk is „Arccal a vasút felé", mert vasút nélkül nem indulhat meg a komoly gazdasági élet. A másik fon­tos feladat a mezőgazdasági termelés munkaeszközökkel és gépekkel való ellátása. Érezzük és tudjuk meg, hogy mit kaptunk a fegy­verszüneti szerződéssel: nemzetgyűlésünk van, a magyarság megkezdhette önálló nemzeti életét. Most a magyar népre van bízva, hogy milyen hazát te­remt magának. Ebben a mun­kában valamennyiünknek részt kell venni. — Életkérdés, hogy ezt a bizalmat, amelyet nekünk elő­legeztek, megszerezzük a jö­vendő számára és hogy Ma­gyarország úgy álljon a jövő­ben elsősorban nagy szövetsé­gesünk, a Szovjetúnió előtt, mint a szabadság, a megbe­csült­ dolgozók országa. Örü­lünk, hogy Románia miniszter­­elnöke, Groza felől a barátság és megértés szelleme árad fe­lénk. Sajnos, északról még nem mondhatjuk el ugyanezt. Tito marsall országa is hatá­rozottan akarja a komoly és becsületes együttműködést a magyarokkal. A magyar nép csak úgy maradhat meg és úgy teremthet magának új or­szágot, ha mindenki közülünk bátran dolgozik és átérzi fele­lőssége súlyát. VÁLASZTÉKOS olcsó textiláru minden mennyiségben kaphatók Márkus és Dukesz PIAC­ UTCA 51. SZÁM. Elegáns kivitelű készruhák, eső- és munkaköpenyek, férfi ingek és méteráruk nagyválasztékban Dr. Nágelné PIAC-UTCA 46. szám Páll sörözőben ngf1' 3 Két főispáni beiktatás Hajdú vármegye főispánjá­nak beiktatásán Juhász Nagy Sándor beszédet mondott a­ demokráciáról, a magyar füg­getlenségről, népünk jobb jövőjéről. Ez a főispáni beik­tatás és ez a beszéd egy másik, gyötrelmes emlékű képet idéz. Alig múlt el egy éve, hogy Debrecen főispáni székébe csalt közismert németbérenc, or­szágáruló fasiszta lépett, vitéz Bessenyei Lajos. Ennek a fő­ispánnak is volt beiktatása, ezen is mondott valaki beszé­det és mi, akik azóta átéltünk egy szörnyű évet, akik m­a már tudjuk, milyen történések és cselekedetek követték a sza­vakat, borzongva olvassuk a ,, Debreczeni Újság—Hajdú­föld" hasábjain dr. Böször­ményi Béla debreceni ügyvéd beiktató beszédét. ..Huszonnégy éven keresztül oda szilárdult ez a nemzeti meggyőződés, hogy a vezetet­tek nem töprengtek, nem vi­tatkoztak, nem aggályoskod­tak, várjon jól vezet-e bennün­ket az a férfiú, aki 24 eszten­deje élünkön áll, akinek bölcs vezetését megszoktuk, mert árnyéka sem férhetett hozzá annak a gondolatnak, mintha valaki is jobban tudná kezé­ben tartani ennek az ország­nak sorsát, mint 5." Így beszélt Böszörményi úr Horthy Miklósról, pusztulá­sunk és nyomorúságunk aty­járól. És mivel következetes ember volt, természetesen örömmel üdvözölte a német megszállást, s az áruló Sztójai­­kormányt, Szálasi előfutárjait. „Tudjuk, hogy a szakadék szélén állottunk és kellő elő­készítés mellett az orosz ször­nyűségekkel szemben másként is fel lehetnénk készülve, de hisszük, hogy nem késtünk el,­­mert kellő időben jelentkezett az a felettünk őrködő vezérlő akarat, mely mint eddig, úgy most is megtalálta a helytelen útra tévedt irányítás helyes­bítését és a kormány élére olyan férfiakat állított, akik a magyar nemzeti szocialista elgondolást nemcsak hirdetik, de meg is valósítják és nem engedik, hogy árny férkőzzék abba a bizalomba, melyre e nemzet egyeteme sohasem volt méltatlan." T­ermészetesen ezekhez a mondatokhoz nem kell kom­mentár. A szónok Böszörményi Béla ma a rendőrség foglya. Neki és minden társának felel­nie kell a halottaiból újjáéledt ország előtt azért, mert sír­ásóinak táborába álltak. 77. É. Havancsák tánciskolája! Építőmunkások Otthona, Kossuth utca 1. Július 1-én d. u. 3 órakor Ünnepi megnyíló össztánc! Debrecen legszebb terme. Kitűnő zene! Új cím: György Imre papírnagykereskedő BUDAPEST Deák Ferenc­ u. 15. Fióküzlet és üzem: BUDAPEST, Rózsa­ u. .9,5. sz. Csomagoló­papír és papírzsákok Cigarettapapír eladás nagyban. gmmumnmmmmmmmammm

Next