Néplap, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

1*99 április 1, péntek Szabotázs és kulákgártelás nie!! azsinali hatállyal felfüggesztenék Sóvári Gézát és Rédlai Lászlót, a debreceni emüttestsetség vezeti! Rendkívüli ülésre gyűlt össze tegnap reggel 8 órakor Hajdú megye közigazgatási bizottsága. A tagok szinte teljes számmal megjelentek, akiket Domokos János főispán üdvözölt, majd rátért az egyetlen napirendi pont ismertetésére. — A tegnapi nap folyamán — mondotta a főispán — Tatár Kiss Lajos alispánnal és Dani Imre hajdúmegyei földművelésügyi igazgatóval hivatali vizsgálatot tartottunk az erdőfelügyelőségen. Megállapítottuk, hogy az erdőfelügyelőség előzetes kivizsgálás nélkül adott ki fairtási engedélyeket, annak ellenére, hogy az engedélyek kiadását a közigazgatási bizottság rendelkezése szerint csupán a Népi Bizottság véleményezése alapján adhatták volna ki. Az erdőfelügyelőség vezetői, Sóvári Géza erdőfőtanácsos és Rédai László erdőtanácsos egyetlen esetben sem fordultak a Népi Bizottsághoz. Hiába figyelmeztettük őket, hogy Hajdú megye egyes községeiben s a Nyírségben vágják az erdőket, hiába kértük őket, hogy vonják vissza a már kiadott engedélyeket, ők kötelességüket elmulasztották, sőt az elmúlt napokban is 20—40, sőt 100 akácfára is megadták a kitermelési engedélyeket. — Előttem fekszik egy akta a sok közül — folytatta tovább Domokos János —, mely szerint Sóvári és Rédai — özv. Váczi Józsefné nánási 44 holdas kulák asszonynak 33 akácfára és 36 gyümölcsfára megadtak irtási engedélyt. Eszük ágában sem volt ezeknek az uraknak kivizsgálni az ügyet, megnyugodtak abban, hogy a kulákasszony beírta a levelezőlapjára, hogy betegek a fák s Sóvári és Rédai „jóvoltából” 28 akác-, 3 nyár- és 35 ép és egészséges gyümölcsfát az elmúlt napokban kiirtottak. — Sóvári és Rédai segédkezet nyújtottak minden esetben a sculákok szabotálásához, súlyosan megsértették hivatali kötelességüket. Ezért indítványozom, hogy a kulákpártolás és szabotázs címén mindkettőt azonnali hatállyal függessze fel a közigazgatási bizottság és indítsák meg ellenük a rendőri eljárást. — Semmi közük nem volt ezeknek az embereknek a valóságos élethez — mondotta ezután a következő felszólaló, Tatár Kiss Lajos alispán elvtárs. — Nem látták meg, hogy jelenleg osztályharc folyik városban és falun egyaránt s rosszakaratukkal és korlátoltságukkal segédkezet nyújtottak a kulákoknak, akik sivatagosítani akarták egész Hajdú megyét. Hiányzott náluk a jó gazda gondossága, sőt kihallgatásuk alkalmával beismerték, hogy tehetetlenek voltak a reájuk bízott feladatokkal. Nincs semmi helye Rédainak és Sóvárinak a népi demokrácia közigazgatásában. Dr. Soltész György elvtárs felszólalása után Kecskés János a Nemzeti Parasztpárt nevében elismerését hangoztatta a közigazgatás vezetőinek, akik minden bürokratikus formát legyőzve, azonnal intézkedtek a szabotálok eltávolítására. Javasolta végül, hogy Sóváriék munkatársait is felelősségre kell vonni. — Egy epizódot szeretnék a közigazgatási bizottság ülésén feltárni — mondotta Major Gyula elvtárs, hajdúböszörményi polgármester , amely legjobban jellemzi a szabotáló erdőtanácsosok munkáját. A napokban jelentették, hogy özv. Jóna Miklósné, mikor már kivágott vagy 100 darab fát, még tovább szerette volna irtani az erdőt. Az erdőfelügyelőségen azt tanácsolták neki, hogy a feltűnés elkerülése végett most már a menye nevén kérje a fairtási engedélyt. Az erdőfelügyelőség furfangos eszű tisztviselőjének haditerve sikerült, özv. Jónáné megkapta az engedélyt és tovább vágta ki az egészséges, több évtizedes akácfákat. Major elvtárs után Dani Imre elvtárs hangoztatta: a jövőben csak a földművelésügyi igazgatóság véleményezése alapján bocsájtják ki a favágási engedélyeket, majd Domokos főispán elrendelte a titkos szavazást, melynek alapján Hajdú megye közigazgatási bizott. Szó sem lehet róla. Én azt mondom, hogy amíg itt vagyok, addig ide egy kulák sem teszi be a lábát. Hát azért gürcöltünk mi kezdettől fogva, azért birkóztunk meg a rengeteg nehézséggel, hogy most meg egy kulákot beültessünk ide a szövetkezetbe. Fülöp László, a debreceni földművesszövetkezet igazgatósági tagja dühöng ilyen keményen. Arról van szó, hogy egy debreceni kulák beadta kérelmét, hogy szívesen lenne ő is „dolgos” tagja a szövetkezetnek — ha bevennék. Hát ezen mérgeskedett úgy Fülöp László. — Ismerem el a fajtáját is. Világéletében sose dolgozott. Most meg itt dolgozni akar? — Jó, jó. Senki se mondja, hogy vegyük be. Csak megkérdeztük, mert minem -ismerjük-, hogy ki ez az illető. A biztos elenőrzés miatt kérdeztük meg. Nekünk se kell kulák, az biztos, így elbeszélgettek, aztán ki-ki ment a munkájára. A debreceni földművesszövetkezetben szigorúan vigyáznak arra, hogy kulák ne kerüljön a tagság közé. Nagyon vigyázni kell, mert egyszer-kétszer már megjárták. Bejött, egyszer egy B. Kiss nevű kulák és olyan ügyesen álcázta magát, hogy senki sem gondolta volna róla, hogy kicsoda. Olyan szépeket mondott a szövetkezeti életről, amilyet tán még az ügyvezető sem tudna. Ahogy azonban felvették, mindjárt azzal kezdte, hogy ő igen jól ért a terményekhez, úgy gondolta, hogy tegyék meg őt termény bevásárlónál. Itt már gyanút fogtak és gyanújuk be is igazolódott, amikor az egyik tag elmondta, hogy ez az az ember, aki valamelyik nap tajtékozva uszított a gépállomás ellen a piacséren. Persze, rögtön kitették. De megtanulták, hogy ezentúl sokkal óvatosabbnak kell lenni. — Nem is igen volt ebben a szövetkezetben kulákveszély — mondja Fülöp György —, mert gondoskodtunk róla, hogy igen alaposan ellenőrizzük a belépéseket. — Meg aztán a kulákok se igen tolakodtak — mondja Bagi Ferencné —, mert látták, hogy itt a vezetőségben mind kisparaszti, meg saga egyhangúlag elrendelte Sóvári Géza erdőfőtanácsosnak és Rédai László erdőtanácsosnak állásától azonnali hatállyal való felfüggesztését és mindkét tisztviselő ellen a fegyelmi eljárás megindítását is. De az erdőfelügyelőség több beosztottja ellen is lefolytatják a vizsgálatot. A közigazgatási bizottság ezután Balogh József erdőügyi felügyelőt bízta meg az erdőfelügyelőség vezetésével. Balogh József eddig Dani Imre elvtárs mellett a földművelésügyi igazgatóságon teljesített szolgálatot, nincstelenek vannak. A vezetőség nagy része a felszabadulás előtt úgyszólván minden debreceni kuláknál dolgozott egy darabig és így nehéz lenne annak a kuláknak bejönni, bármilyen szép szavakkal, akinél valamikor mi cselédkedtünk. Itt vannak a vezetőségben Dien István, Tollas Sándor, özv. Barna Andorné, mind nincstelenek. De a tagság nagy része is szegénypardsztokból áll. Itt az ügyvezető meg is jegyzi, hogy a szövetkezetnél az is a hiba, hogy még kiszépparasztok se igen vannak benne. — Most ezt is igen fontos feladatnak tartjuk — mondja —, hogy a szövetkezetet kiszélesítsük a becsületesen dolgozó középparasztság felé is. Az a hiba m ing még kétségkívül megvan a szövetkezetben, hogy a középparasztság beszervezésére kevés gondot fordítottunk eddig. Miközben a beszéd tart, a munka is szakadatlanu folyik. Műtrágyát, vetőmagot osztanak, útbaigazításokat, tanácsokat adnak. — Mi most a szövetkezetnek a legközpontibb feladata? Már úgy értem, milyen feladat áll a szövetkezet előtt? — Már most természetesen a legnagyobb erővel azon vagyunk,, hogy a tavaszi munkák végzését elősegítsük. Ezen a téren most jobban állunk, mint tavaly őszön, mert akkor nem tudtuk elég jól, megszervezni a kapcsolatot a gépállomással. Most azonban szinte eggyé nőttünk, mert csak így, jól megszervezett együttműködéssel tudjuk biztosítani az ütemtervi előirányzat időbeni teljesítését. „Kiszélesítjük a sinettezetet a középparasztság falén$“ A debrecenii földpsVresszőzetkezet a gyepállorgással karöltve igyekszik a tavaszi vetésterv megvalósítását elősegíteni -------------CSOKONAI SZÍNHAZEMs=£=gj|?^ * TOSCA Puccini operája 3 felvonásban 1SZÁNTÚLI NÉPLAP wsn* Ma hirdetnek ítéletet a Gestapo-besúgó Varjassy Imre bőnügyébet A Gestapo-besúgó Varjassy Imre volt ipartestületi elnök népbírósági tárgyalását tegnap folytatták A Cseke-tanács zsúfolt padsorok előtt több tanút hallgatott meg a németbarát fasiszta bűnügyében, köztük Nemes Pál Sándort is, akit kihallgatása végén hamis tanúzás címén dr. Jócsák Géza népügyész letartóztatott. Nemest — az előjelekből ítélve — Varjassy rokonsága biztatott fel hamis tanúzásra. A vádlottat igyekezett a népbíróság előtt kimenteni és ezzel félrevezetni a tanács tagjait. Ma a perbeszédekre, majd az ítéletre kerül sor. Bízunk a népbíróság igazságos ítéletében, hogy a Gestapo-besúgó elnyeri méltó büntetését! nt ■muam Másfél évet kapott az Egyetértés sikkasztó pénztárosa Lindenberger 1946 novemberétől 1949. február közepéig, mint a MÁV Egyetértés pénztárosa és borkimérője, sorozatos sikkasztásokat követett el. Sikkasztásai során összesen 25.760 forintot tulajdonított így el a MÁV Egyetértés pénzéből. Lindenberg.., hogy elleplezze sikkasztását, meghamisította a pénzügyigazgatóság által kiállított, fogyasztási adóbefizetési nyugtákat, ezzel közokirathamisítást követett el. Ezenkívül magánokirathamisítással is vádolta az államügyészség mivel Lindenerger bortermelők nevében állítólagos borszállítmányokról hamis nyugtákat állított ki, hogy ilymódon tüntesse el számadásában jelentkező hiányait. Lindenerger a tárgyalás során töredelmes beismerő vallomást tett. Ezt a bíróság enyhítő körülménynek vette, de ugyanakkor súlyosítanak az elkövetett bűncselekmény sorzatos voltát. A bíróság egyévi és hathónapi börtönbüntetést szabott ki, valamint 5 évi politikai és hivatali jogvesztést, amelyben mind az ügyész, mind a vádlott megnyugodott, így az jogerőre emelkedett. Egyévi és hathónapi börtönre ítélte a debreceni törvényszék Lindenberger Gyula MÁV főművesztőt sikkasztás bűntette miatt. Bíró Bössörménki Imre hadbíróezredes A debreceni főállamügyészség vezetőjét, dr. Bösörményi Imre főállamügyész elvtársat Farkas Mihály honvédelmi miniszter elvtárs hadbíró-ezredesnek nevezte ki. Ő lesz a honvédelmi minisztérium igazságügyi osztályának vezetője. Böszörményi Imre új beosztását már a jövő hét folyamán elfoglalja. Egyébként a volt főállamügyész, hadbíró-ezredes kinevezése napján pontosan 15 évvel ezelőtt került az igazságügy szolgálatába. Tíz évig mint ügyész teljesített szolgálatot, míg a felszabadulást követő napokban a debreceni főállamügyészség vezetőjévé nevezték ki. Utódjáról még nem történt intézkedés. Ha Debrecenben nem rali fi, Szegeden jé tesz? Ismeretes, hogy Domokos János János főispán mintegy három héttel ezelőtt felfüggesztette állásától Zentai Árpád gazdajegyzőt, aki hanyagul látta el feladatát, a gazdáktól felvett pénzösszegeket saját céljaira fordította, veszélyeztette a tavaszi vetési ütemtervet s minden lehetőt elkövetett, hogy szabotálja felelősségteljes hivatalát A felfüggesztett Zentai ellen egyébként a főispán megindította a fegyelmi eljárást is. Annál nagyobb meglepetést keltett tegnap délelőtt a megyeházán egy földművelésügyi minisztériumi leirat, mely szerint a minisztérium Zentait a Almaból Szegedre helyezte át s a volt gazdajegyzőnek a jövőben ott kellene szolgálatot teljesítenie.* A legnagyobb mértékben csolatkozunk a földművelésügyi minisztérium rendelkezésén. A régi, fasiszta világban volt bevett szokás: ha egy bevágódott köztisztviselő szolgálati helyén csalt, lopott, vagy szélhámoskodott, akkor „szolgálati érdekből” az ország másik részén helyezték el, hogy ott folytassa tovább „áldásos tevékenységét". Zentai Árpád debreceni működésével már bebizonyította: nem méltó arra, hogy a magyar népi demokrácia bizalmával tüntesse ki , már itt csalt, szabotált és egész biztos, hogy amit Debrecenben elkezdett, azt Szegeden folytatni akarja. Vagy talán ezt szeretnék a földművelésügyi minisztérium egyes , még ottmaradt reakciós — urai is? A népi demokrácia közigazgatása azonban már van olyan éber, hogy ez esetben sem szerzi meg ezeknek az uraknak és Zentainak ezt az örömet! A Szabadságharcos Szövetség felszabadulási emlékversenyt rendez Április1-én lesz négy éve, hogy a Szovjet Hadsereg az utolsó fasiszta katonát is kiverte hazánk földjéről. Ezen a napon az ország népe hálával és szeretettel fordul a nagy szovjet nép felé.A felszabadulás évfordulóján a Magyar Szabadságharcos Szövetség emlékversenyt rendez, „Ötágú csillag“ kegyeleti motoros túraversenyt indítanak Nagybudapesten és vidéken. Az első verseny Nagybudadapestről indul április 4-én reggel 8 órakor. A versenyzők visszafordulva elhozzák az ötágú csillag 5 végpontjából a koszorúkat és 11.45 órakor gyülekeznek a Hősök terén. Onnan indulva koszorúzzák meg a Budapest területén lévő öt szovjet hősi emlékművet. A második verseny a hajnali órákban indul el a vidék városaiból és községeiből. Ezek 9—10 óra között találkoznak a Hősök terén. Jegyét célzi a% 'TOTO dpMelveny ára 339 Pt Artans minden faluba «port* pályát? Akarod a magyar sportot? Akarod a tömegsportot? A célok érdekében fogadj: NYERHETSZ» Tipízelvények kaphatók: trafikokban, osztálysorsjáték főáru,silóknál és postahivataloknál.