Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

Házkutatás a Francia Kommunista Párt székházában A párizsi rendőrség­ szombaton reggel rendőrosztagokkal házkuta­tást tartott a Francia Kommunista Párt Székházában. A házkutatást az éjszaka folyamán határozták el annak a vizsgálóbírónak a „kérel­mére", aki az úgynevezett „állam­ellenes összeesküvés” ügyében a nyomozást vezeti. A Francia Komunista Párt szék­házának ajtaját betörték. A szék­házba igen sok rendőr hatolt be. Ezzel egyidőben a Francia Kom­munista Párt, a békemozgalom és a CGT több helyiségében szintén házkutatást tartottak. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye A Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága pénteken este Marcel C­a­c­h i­n elvtárs elnöklé­sével ülést tartott Az ülésről ki­adott közlemény megállapítja, hogy a szerdai Ru­lgway-ellenes tüntetés méretei minden korábbit megha­ladták. A közlemény ezután rámutat, hogy a kormány provokációkkal akar bosszút állni a francia né­pen, majd Jacques Duclos letartóz­tatásának kérdésére tért át. „A megszállás idején alkalma­­zott rendőri módszerekre emlékez­­tető törvényellenes körülményei­ között tartóztatták le Jacques Duc­l­los-t, a Francia Kommunista Párt titkárát, a francia munkásosztály és az egész nép szeretett irányító­ját, a volt verduni frontharcost, aki Maurice Thorezzel együtt hozta létre a Népfrontot — emeli ki a közlemény. A Politikai Bizott­ság ezután fel­hív minden párttagot, a párt min­den szervezetét: szervezzenek kon­krét akciót a háború ellen és Jacques Duclos kiszabadítása érde­kében. Jacques Duclos-t, a békéért és a fasizmus ellen folyó küzdelem nél­külözhetetlen harcosát ki kell sza­badítanunk! — fejeződik be a köz­lemény. A francia dolgozók sztrájkokkal követelik Duclus elvtárs szabadonbocsátását Franciaország minden részében nagygyűléseken, figyelmeztető munkabeszüntetésekkel és tünteté­sekkel tiltakoztak Jacques Duclos letartóztatása és fogvatartása el­len. Ilyen megmozdulásokra került sor a többi között a párizskörnyéki Levalois-ban, Saint-Étienne-ben, a roannei vas- és fémiparban, Nimes­­ben, Lyonban és Vichyben. A dunkerquei dokkmunkások el­határozták, hogy szombaton egész nap sztrájkolnak. Toulonban nagy­arányú tüntetések voltak a munka­közvetítő hivatal előtt. A roham­­rendőrök megtámadták a tömeget. A dulakodás során több­ tüntető megsebesült. Marseille-ben is tüntetés zajlott le. Ennek során az „Humanité ’ je­lentése szerint a rendőrök lőfegy­verüket használták és két tüntetőt megsebesítettek. Ivry peremvárosban többezer dolgozó tüntetett péntek reggel Jacques Duclos szabadonbocsátá­­sa m­ellett és Ridgway franciaor­szági tartózkodása ellen, vala­mint a mozgó bérskáláért. Elő­zőleg a peremváros több nagy gyá­rának dolgozói tiltakozáskép­pen beszüntették a munkát. A dolgozók a polgármesteri hi­­vatal elé vonultak és követelték Jacques Duclos szabadonbocsátá­sát. Nord, Pas de Calais, Loire és Card megyében összesen 20 tár­na dolgozói léptek sztrájkba, til­takozásul Jacques Duclos letar­tóztatása ellen. A nancy környéki Micheville és Villerupt nagy acélgyárainak 3500 dolgozója pénteken tiltakozó sztrájkba lépett. Sztrájkba lépett Fonderei dAuberives 1500 dol­gozója, az Offrigny vasgyár és az Aubry bánya dolgozói is. A nizzai, a marseillei közleke­dési dolgozók, a nantesi vasuta­sok pénteken tiltakozó sztrájkot tartottak. A párizsi iparmedencé­ben pénteken délután ismét sok gyár és üzem dolgozói tartottak tiltakozó sztrájkot. Joliot Curie, a Béke Világta­­nács elnöke több világhírű francia tudóssal együtt felke­reste Herriot nemzetgyűlési elnököt és tájékoztatta arról a hatalmas felháborodásról, mely az egyetemi dolgozókat eltölti Jacquees Duclos letartóztatásá­val kapcsolatban. A középfranciaországi Chollett város szocialista pártszervezete határozatot juttatott el a megye­­főnökségre. A határozat felhívja a hatóságokat, bocsássanak sza­badon minden francia polgárt, akit önkényesen, az emberi sza­badságjogok megsértésével tar­tóztattak le. Czapik Gyula egri érsek és Dr Hamvas Endre Csanádi püspök távirata Vincent Auriol francia köztársasági elnökhöz Elnök Úr! Jacques Duclos francia nemzet­gyűlési képviselő letartóztatásá­nak flkre országunkban és ben­nünk is igen nagy megdöbbenést keltett. Nevezett francia képvise­lőt — aki a világbéke előmozdí­tásának közismert személyisége — mint a francia parlament tag­ját mentelmi jog védi és letar­tóztatása ennek megsértése, mely az egész jogi rendet rombolóan érinti. Mindezen okokból, a béke és a jogrend érdekében tiltako­zásomat jelentem be és kérem azonnali szabadonbocsátását. Czapik Gyula egri érsek, az egri érseki tartomány metropolitája: Elnök Úr! Sajnálattal értesültem Jacques Duclos nemzetgyűlési képviselő­nek a francia kormány által tör­tént letartóztatásáról. A világbé­ke érdekében kívánatosnak tar­tom azonnali szabadonbocsátását. Dr. Hamvas Endre Csanádi püspök. " Nyugat-Németországban... * “• Mi van kiírttal, sohasem volt SS... Állás után járkál... • RIBBENTROP BIZALMI EMBE­RÉT NEVEZTÉK KI BONN MEXI­KÓI „NAGYKÖVETÉVÉ" Adenauer Fritz Von Twarddow­­skit, Ribbentrop volt náci birodal­mi külügyminiszter bizalmi embe­rét nevezte ki mexikói „nagykö­vetévé". " 1952 JÚNIUS 1. VASÁRNAP A Don vize egyesült a Volgával Május 31-én a Don vize áthaladva a Volga—Don hajózható csa­torna 100 kilométeres útján egyesült a Volgával. A Volga így kijá­ratot kapott az Azovi és Fekete tengerhez. A Volga és Don hajózható csatornával történt egyesítése befe­jezte azt az óriási munkát, amelyet a szovjet hatalom fennállása óta végeztek a Fehér, Balti és a Kaspi tengert az Azovi és Fekete ten­gerrel összekötő hajózható viziutak újjáépítése és építése terén és a Szovjetunió európai részének öt tenger közötti összekötő viziút létesítése terén. A bonni kormány jóváhagyta a „keretszerződést“ A szövetségi kormány pénteken jóváhagyta a háborús keretszerző­dést minden kiegészítő egyezmé­nyével, függelékével, titkos zára­dékával és Adenauernak a három nyugati külügyminiszterrel folyta­tott levélváltásával együt­t. Ezzel az Adenauer köré csoportosult klikk az amerikai parancsnak enge­delmeskedve­ szentesítette a Né­metország ellen elkövetett árulást. Kötél általi halálra ítélték a koreai hazaárulókat Phenjanban véget ért Hon Hi­ Szun, Coi Han, Li Du Hon és Jun Man Von amerikai ügynö­kök perének öt napig tartó nyil­vános tárgyalása. A vádlottak, a koreai néphadsereg ideiglenes visszavonulásakor Hvanho tarto­­mány Szincson járásában az am­e­e­rikai megszállókkal együtt vad­­állatiasan legyilkoltak békés la­­kosokat. Két hónap alatt több, mint 35 ezer ember vált a borzalmas gyil­­kosságok áldozatává. A kihallga­tott tanuk egy része a meggyil­­koltak és halálra kínzott koreaiak hozzátartozói közül került ki. A tanuk szörnyűséges eseteket mondtak el, olyanokat, amelyeket csak az emberi mivoltukból ki­­vetkőzött vadállatok követhetnek el. Egy asszonyt, 1 éves csecse­­mőjével együtt élve temették el, Oncshon faluban 80 gyermeket fojtottak tóba. A tanuk elmond­­ták, hogy e gyilkosok gaztetteit az amerikaiak irányították és su­galmazták s a rémtettek az ame­­rikai katonák és tisztek részvé­telével folytak le A tanuk kihallgatása, a vádlot­­tak és védőik felszólalása után a bíróság a gyilkosokat kötél általi halálra ítélte. Az amerikaiak ismét hadifoglyokat öltek meg a kocsedói hadifogolytáborban A­mint a Reuter hírügynökség tokiói tudósítójának jelentéséből kitűnik, május 30-án reggel ame­­rikai ,, őr“, egy­ségek négy hadi­foglyot megöltek, hármat p­edig megsebesítettek a kocsedói hadi­fogolytáborban —*_ Az Új Kína hírügynökség tudó­sítója jelenti: Amerikai hírügynökségek jelen­tései arról számolnak be, hogy az amerikaiak Kocsedo szigetén csü­törtökön ismét hadifoglyokat gyil­koltak. Amerikai és angol csapa­tok — újabb fegyveres provoká­ció­k során — feltűzött szuronnyal és könnygázbombákkal támadtak a hadifoglyokra. Az „Associated Press” május 29-én Kocsedo szigetéről keltezett jelentése szerint egy hadifogoly életét veszítette, egy másik pedig megsebesült, amikor egy amerikai katona „a 66. számú táborrészleg­ben automata fegyverét használta’’* A véres incidensek és fegyveres provokációk sorozata arra mutat, hogy az amerikaiak még az eddi­gieknél is nagyobb mészárlásokat készítenek elő a hadifoglyok sorai­ban. Az „Associated Press’ tudósí­tója május 29-én jelentette: „köze­ledte a kocsodószigeti nagy leszá­molás napja. Különböző országok­ból összeszedett, harcedzett csapa­tok lábhoz tett fegyverrel várják a parancsot”. * A. Tito Jugoszláviája az agresszorok katonai hídfője Az imperialista háborús gyúj­­togatók úgy tekintik Jugoszlá­viát, mint kisajátított hídfőállá­sukat. A titóisták nemrégen ka­tonai egyezményt kötöttek az Egyesült Államokkal, mely sze­rint a jugoszláv hadsereg telje­sen az amerikai imperialisták szolgálatára áll. Egész Jugoszláviát átfogja az imperialista országok katonai, gazdasági és kereskedelmi kép­viseletének hálózata. Csak egye­dül az Egyesült Államok belgrá­di követségén több mint négy­száz munkatárs van. A forradalmár jugoszláv emi­gránsok sajtója számos példát hoz fel, amelyek mind az ország veszett militarizálására mutat­nak. A belgrádi fasiszták nagy sietséggel szerelik fel Bar, Mel­­kovics, Split, Zadar, Sibenik, Ripka­ és Pola kikötőjét­, hogy azok be tudjanak fogadni nagy hadihajókat is. A belgrádi kormány urai még 1919-ben szerződést kötöttek ar­ra vonatkozólag, hogy az ameri­kaiak használhatják a jugoszláv légi kikötőket és légi közlekedési vonalakat. Jugoszlávia minden stratégiailag fontos vidéke az amerikai militaristák kezében van. Az imperialisták most már­­nem leplezik Jugoszláviával és a jugoszláv hadsereggel kapcsolatos terveiket. Midőn Trum­an a kon­gresszushoz fordult azzal a ja­vaslattal, hogy hagyják jóvá egy különleges alap megteremtését, amely majd Jugoszlávia, Spa­nyolország és Nyugatnémetor­szág támogatására szolgált kije­lentette, hogy az Egyesült Álla­mok részéről ,,sürgősen szüksé­ges a jugoszláv fegyveres erő megerősítése". A jugoszláv had­seregből kiűzték a nép iránt oda­adással viseltető tiszteket. Több mint húszezret közülük börtönbe és koncentrációs táborba vetet­tek. A parancsnoki pozícióra a volt királyi hadsereg tisztjeit, csetnikeket és usztasákat tettek. A titóisták tucatszám­ra alapítot­ták a tisztek, kémek és diver­­zánsok kiképzésére szolgáló isko­lákat. A­­káderek­ kiképzése amerikai oktatók vezetése mel­lett folyik. Rankovics nemrégen kijelentette, hogy Nyugatnémet­­országból és Ausztriából vissza­tért 15.000 csetnik és usztasa. A titóisták arra számítanak, hogy az ő segítségükkel megszilárdít­ják hadseregük agresszív magját. Tito klikkje kiszolgálja az im­perialistákat és politikájának alapjává a háborúra való felké­szülést tette meg a szocialista tá­bor ellen. Jugoszláviát pedig a népi demokratikus országok el­len intézett provokációk tűzhe­lyévé alakította át. Erről cinikus nyíltsággal számol be az Egye­sült Államok sajtósa. Az amerikai „Riseness Week" című hetilap a következőket írta: ,,Titó az Egye­sült Államok legolcsóbb fegyvere a Keleteurópa ellen viselt hideg­háborúban*“ Titó bandái csak a múlt esz­­tendő folyamán sokszáz fegyve­res provokációt hajtottak végre Bulgária, Magyarország, Romá­nia és Albánia határán. A jugo­szláv titkos rendőrség (UDB) ezeknek az országoknak a hatér­ia mentén különleges központo­kat teremtett, ahonnan a népi demokráciáikba kémeket, diver­­zánsokat és gyilkosokat dob­ál. Azoknak a millióknak jelenté­keny része, amelyeket az Egye­­sült Államok kormánya a szabad népek ellen folytatandó bomlasz­tó tevékenységére utal ki, a titó­­istákhoz kerül adományként. A háborús hisztéria szitása a belgrádi provokátorok kedvenc foglalkozása lett. A titóista újsá­gok tele vannak a kémbanda fő­nökeinek kijelentéseivel, ame­­lyekben arcátlanul rágalmakat szórnak a Szovjetunió és a népi demokráciák országaira. Titó leplezetlen dühvel lépett fel a békepaktum megkötését követelő felhívás ellen. A jugoszláv had­sereg egyik vezetője, Lapcsevcs kijelentette az amerikai tudósok­nak Belgrádban, hogy a litóisták nagyon örülnek, ha az Egyesült Államoktól kaphatnak bizonyos számú atombombát amelyeket „nagyon hasznosan" tudnának alkalmazni.

Next