Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

­ A Lenin-csatorna hajóforgalmának első napjai A Lenin-csatornán mindkét irányból egymást követik a sze­mély- és teherszállító hajók. A Volga­ menti kerületekben donyeci szenet és kubányi búzát szállíta­nál, a hajókaravánok, a Volga vi­dékéről pedig fát és egyéb szállít­mányokat visznek a Donyec-me­­dencébe. A csatornán halad Sztálingrád felé két nagyteljesítményű földszí­­vattyúhajó. Ezeket a földszívat­­­tyúkat amelyek eddig Karacs kör­nyékén dolgoztak, a sztálingrádi vízie­rőmű építkezésénél állítják munkába. A rendszeres hajóforgalom első napjaiban megmutatták, hogy a Lenin-csatorna hajósai jól állják meg helyüket. A hajók kiesés né­l­kül haladnak a csatornán és me­netrend szerint érkeznek rendelte­tési helyü­kre. A zsilipek pontosan és gyorsan működnek. Német parasztküldöttség utazott a Szovjetunióba A Német Demokratikus Köz­társaságból dolgozó parasztok, kiváló mezőgazdasági munkások, agronómusok és traktoristák 70 tagú küldöttsége utazott négyhe­tes tanulmányútra a Szovjetunió­ba. A küldöttség ünnepélyes bú­csúztatásán Paul Scholz , n­nisz­­terelnökhelyettes kijelentette „Az első német parasztkü­löttség tanulmányútja a Szovjetunióban, nagyszerű tapasztalatokkal fogja gazdagítani a Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozó paraszt­ságát". Az I. G. FarbeltIndustrie busás haszna A newyorki ,,Daily Worker1’ írja: Az I. G. I­arbenindustrie, Nyu­­gat-Németország vegyipari tröszt­­je, amely annak idején Slitlerék megbízásából emberirtásra hasz­nált gázokat is gyártott, újból óriási hasznot hadó nagyarányú haditermelést folytat, holott a potsdami szerződés szerint ez a mammut­ vállalat is a leszerelendő hadiipari üzemek egyike. Az I. G.Farbenindustriet­ „de­­kartellizálák", azonban bebizo­nyosodott, hogy ez az amerikai ellenőrzés alatt végrehajtott üz­leti mesterkedés nem egyéb kö­zönséges csalásnál. A dekartelli­­zálás a mammutvállalatot három részre bontotta és így jött létre a „Farbenfabriken Bayern’“, a ..Ba­dische Anilin, und Sodafabriken'* és a .Farbenwerke Höchst". Az eredmény: a tröszt termelőképes­­ségének növekedése. A „Farben­fabriken Bayern“’ forgótőkéje az 1949. évi 409.8 millió márkáról 1951-ben 890.9 millió márkára, a ,.Farbenwerke , Frochst“-é 321.7 millió márkáról 638 millió már­kára, a „Badische Anilin- und Sodafabriken’“ pedig 263.7 millió márkáról 678.7 millió márkára emelkedett. A „Badische Anilin- und Soda­fabriken” ludwigshafeni üzemé­ben egyébként újból gyártják a Hitler-fasiszták V—2 jelzésű fegy­verének meghajtásához használt üzemanyagot. ...... A­VICENNA, a kiváló tudós és gondolkodó A BÉKE VILÁGTANÁCS is­mert határozata értelmében az egész haladó emberiség megün­­nepli a híres tudós, Avicenna születésének ezredik évforduló­ját. Avicenna a Bokhara városa­itól 2 kilométerre fekvő Afsin helységben született. Gyermek­évei Bokharában teltek el. Ta­nítóit már korán bámulatba ej­tette tehetségével. Tízéves korá­ban elsajátította a mértani, a muzulmán jogtudományt is lel­kes érdeklődéssel tanulmányoz­ta az orvostudományt és a filo­zófiát. Tizenhét éves korában már kiváló tudósnak ismerték el. A Szamanidák dinasztiájának bu­kása után Avicenna aggódott amiatt, hogy üldözni fogják őt a reakciós papság és Mahmut­ szul­tán — akinek vad kegyetlensége és ostoba fanatizmusa miatt a kor legjobb elméinek el kellett pusz­tulni­­­és florezmben telepe­dni meg. Minthogy azonban Mahmut szultán e­t is üldözte, tovább menekült. A tudós életrajzírói sze­rint Avicenna élete második fe­lének nagyobb részét Hamadán­­ban és Iszpahánban töltötte. Al- Dzsuzdzsani tanúsága szerint Avicenna súlyos betegség után 58 éves korában halt meg és Hama­­dánban a város déli falánál te­mették el, Avicenna a középkor legna­gyobb tudósa volt. Művei enciklo­pédikus jellegűek és kiterjednek az ismeretek legkülönbözőbb te­rületeire, irodalomra, esztétiká­ra, természettudományokra, eti­kára, logikára. Különösen meg­­mutat­kozott tehetsége az orvos­tudomány és a filozófia terüle­tén. Avicenna legnagyobb orvos­­tudományi műve a híres „Orvos­­tudományi Kánon“, amelyet sok európai nyelvre lefordítottak és amely az európai orvosok kézi­könyve is volt egészen a XYII. század végéig. Avicenna ebben a munkájában részletesen kifejtet­te az anatómiát, fiziológiát, sebé­szetet, diagnosztikát, sorra vette a heveny és idült betegségeket, rámutatott a gyógymódokra, gyó­gyító eszközökre, ellenmérgekre, megelőzésre, stb. Avicenna az orvostudomány ki­fejlesztésével egyidejűleg bírálta az asztrológusoknak azt a köznép­­korban igen elterjedt tanítását, a­agy a csillagok állása hatással van az ember sorsára, a betegsé­gek lefolyására és kimenetelére. A VICENNA nagy muzsikus és költő is volt. Zenei tanulmá­nyai híresek voltak az egész Ke­leten. Egyes irodalmi művei nagy hatással voltak az arab országok. Irán, Afganisztán és Közép-Ázsia népeinek irodalmi fejlődésére Avicenna mintegy háromszáz mű szerzője, munkáinak hosszú sorában jónéhány filozófiai ta­nulmány is van." Avicenna azt tanította, hogy a világ nem isten akaratából jött létre, hanem a természet meg­változtathatatlan szükségszerű folyamata útján. A muzulmán papság nem nyugo­dott bele Avicenna nézeteibe, minthogy az anyagi világ örök­kévalóságának eszméje ellentét­ben állt Maz Mámnak azzal a dog­májával, amely szerint a világot isten teremtette. A ránk maradt tanúságok szerint Avicenna filo­zófiai enciklopédiáját Bagdad­ban a kalifa parancsára nyilváno­san elégették. Avicenna eredeti és önálló gon­dolkodó volt, aki maga osztályoz­ta a tudományokat. Ez az osztá­lyozás alapjában véve materialis­ta volt. A tudományok osztályo­zására vonatkozó nézetei a külső világ reális voltának felismeré­sén alapulnak és az emberi tu­dattól független lét objektivitá­sát hangsúlyozzák ki. Avicenna materialista módon értelmezte az idő és a mozgás kölcsönös kap­csolatát. A LOGIKA TERÜLETÉN Avi­­ cenna kiegészítette és kiter­jesztette Aristoteles következteté­seit. Aristoteles logikai tanításá­nak­ népszerűsítésekor jól meg­­tagadta annak haladó jellegét. Ezt abban az időben tette, ami­kor Európában Aristoteles logi­káját skolasztikává változtatták, amikor Lenin szavaival élve ,,a papság megölte Ar­isto­telesben azt ami élő, és megörökítette azt, ami volt Avicenna történelmi érdeme, hogy nemcsak magáévá tette, ha­nem kritikusan átdolgozta és gazdagította a keleti és görög tudomány eredményeit. A nagy gondolkodó jelentősen kivette ré­szét a világ-civilizáció fejlesztésé­ből, ezért ünnepli meg az egész haladó emberiség születésének ezredik évfordulóját A Az amerikai légierők továbbra is kíméletlenül bombázzák Korea békés városait és falvait A Koreai Központi TI beszá­mol arról, hogy az amerikai légi­kalózok állandó és kíméletlen bombatámadásokat intéznek a hátország ellen. Július 16-án 40 amerikai repü­lőgép támadta Kovonia körzetét Dél-Hangen tartományban. A re­pülőgépek több mint 200 bombát dobtak le. A támadás következté­ben sok parasztház rombadőlt és sok polgári lakos meghalt. Július 18-án az amerikai repü­lőgépek öt órán keresztül bom­bázták és lőtték Csomphen­d őr­zőjének falvait, ugyancsak Dél- Hangen tartományban. Összesen mintegy 400 bombát dobtak le. Az amerikaiak 230 parasztházat rombadöntöttek és sok parasztot legyilkoltak. Az amerikai repülőgépek állan­dóan bombázták és lőtték a föl­deken dolgozó parasztokat és a tengeren lévő halászokat is. Titóék „alkotmány reform­ja“ A „Vecsemi novini" című bol­gár lap írja: ,­A most készülő új jugoszláv alkotmánynak alapvető célja, hogy törvényesítse a nép kizárá­sát az ország vezetéséből. Titóék megszüntetik az általános közvet­len titkos választásokat. A titóis­­ta új alkotmánytervezet szerint a nemzetgyűlés tanácsait a városi és járási bizottságok által kijelölt személyek választják. Nem kétsé­­ges, hog­y ezek a személyek a Ti­­tó-klikk jólfizetett talpnyalói lesz­nek." A „Neue Züricher Zeitünk" cí­mű svájci lap a jugoszláv ..alkot­mány­reformról” a következőket írta: „A választási procedúrát a vá­rosi és járási bizottságok szűk körében csendben el le­het majd végezni.” Tehát „csendben“ távol a nép­től, amely bizony nem csendes, hanem forrong, harcol a Titó­­klikk ellen. Ami itt következik — amerikai lapokban je­lent meg, tehát nem ki­­vülállók kritikája hang­zik el, hanem — önval­lomás. Néhány kiraga­dott újságközleményből és hirdetésből pontosan kiformálódik a mai Amerika arcéle. Az üzlet­i üzlet A ,,Neur York Sun" 1952 egyik februári szá­mában jelent meg a kö­­vetkező hirdetés: „Mély fájdalommal je­lentem forrón szeretett feleségem halálát és az újszülött mellé, akinek világrajövetele nejem éle­tébe került, gyakorlat­tal rendelkező dajkát kívánok alkalmazni, amíg újból megnősülök­ .‘10 éven felüli, szőke, karcsú élettársra gon­dolok, legalább 10.600 dollár hozománnyal, ez­zel a tőkével megna­gyobbítanám a 79. utcá­­ban levő üzletemet, ahol jelenleg márkás porcel­um­mo­kat árusítok meg igen leszállított árakon. Hatalmas távlatok 1950 augusztusában a következő, alak­bitok je­­lennek meg az amerikai városokban: „Fiatalok! A föld amerikai bolygó.. Oda mehettek, ahová akar­­tok: a forró égövi Guam szigetére vagy a havas Izlandra, a Fülöp-szige­­tekre vagy Nyugat.Né­­metországba, Angliába vagy Görögországba, Koreába vagy Tajvan szigetére!” Persze nem idegen­forgalmi utazásra csábí­tott a plakát, hanem az US Armybe toborozta az ifjúságot... Micsoda hatalmas távlatok nyíl­­nak ezelőtt a fiatalság előtt. Különösen, ha el­­gondoljuk azt is, amiről a plakát nem beszélt, hogy az amerikaiak a felsorolt helyeken mit csináltak, vagy miben mesterkednek? Színházi beszámoló A ,,New York Times’’ 1950 szeptember 25-i számában hosszú bírá­lat jelent meg Upton Sinclair „Az ellenségnek is gólt című szín­művéről. Az izgalmas színdarab cselekménye dióhéjba sűrítve a kö­vetkező: A baktériumvilág há­­ború után az egész "föl­dön néhány ember m­a­rad életben: két geng­szter, egy őrült, egy nő. E­ger evangélista nő, egy rugbycsatár• egy bota­­ni­kus két gyermekével, egy eszkimó három unokájával s egy világ­­ű­rhajó személyzetének két tagja. Happy end — min­den várakozás ellenére — nincs a darabban, a háborús hisztéria foko­zására azonban kivá­­lóan megfelel__ Amerikai humanizmus Ebbe a „tárgykörbe“ tartozik az az előadás is, amelyet 1952 január 25-én Creesy brigádulá­bornok tartok ,,A nők hazafias konferenciá­ján“. A tábornok alapos felkészültséggel ismer­tette az amerikai hadse­­reg vegyi, biológiai és radiológiai háborús elő­készületeit, hangsúlyoz­va, hogy mindez a né­pek javát szolgálja. Humanizmus — ame­rikai módra. Ünnepi esemény Itulianopolisba 1951 december 22-én nagy ünnepséget tartottak. Kivonultak a város ve­zetői, fotóriporterek, filmhíradó-operatőrök örökítették meg a vá­ros határában leleple­zett emlékművet, ame­­lyet­­ a milliomodik halálos végű közlekedési baleset alkalmából emel­tek. Mi van eladó ? Aki gyereket akar vá­sárolni, nem jön zavar­ba Amerikában. A „Daily Mirror” 1952 feb­ruár 6-án közölte, hogy az Ohio állambeli Cin­cinnatiban igen ala­csony áron, már 25 hőlt hírért 2—3 éves, igen szép gyermekek vér is­­rolhatók... Ez Amerika! ,W. Gruglov, Sz­iAm­erika ­952 AUGUSZTUS 1. PÉNTEK Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához CSU TE evtársnak, a kínai népi felszabadító hadsereg főpa­­rancsnokának, Peking. A kínai népi felszabadító hadsereg fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából a magam és a magyar néphadsereg nevében Fojtó üdvözletemet küldöm Önnek és a kínai népi felszabadító hadsereg minden harcosának, lisztjének és tábornokának. Kívánom, hogy a hős kínai népi felszabadító hadsereg a kínai nép bölcs vezére Mao Ce­ Tung elvtárs vezetése alatt tovább fejlőd­jék, újabb sikereket érjen el a kínai nép békés építőmunkájának megvédése és a nagy Sztálin vezette béketábor további erősödése érdekében. FARKAS MIHÁLY vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Javítsuk meg a kultúragitációs munka színvonalát Sz­­ÉP EREDMÉNYEI VANNAK kultúragitációnknak: kultúr­csoportjaink egyre jobban és eredményesebben alkalmmazzák ezt a kitűnő tömegnevelő és mozgó­sító eszközt. Dolgozóink között is megyeszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Egy-egy helyi, vagy debreceni brigád lá­togatása komoly eseményt jelent és érdeklődve figyelik: „Várjon hová megy, kit látogat meg kö­szöntő műsorával?!“ A köszöntött udvara aztán percek alatt meg­telik a szomszédok és érdeklődők seregével. Büszke ilyenkor az, akinek szól a műsor. Vass Sán­dor dolgozó paraszt Körösszaká­­lon köszöntés után így búcsúzott a brigádtól: „Ilyen megtisztelte­tést még soha nem értem meg. Ezután még jobban tudom mi a kötelességem, mert látom, hogy az embert igen megbecsülik.’’ K­ulturagitációs brigád. JANIK a kenyércsatából tehát eredményesen veszik ki részüket. Fel kell azonban vetnünk egy-két hiányosságot, hogy munkájuk még tovább javuljon. Szükséges ez azért is, mert az elkövetkezen­dő hetekben tovább fokozódik ennek a munkának a lendülete. Vasárnap üzemi kultúrcsoport­­jan­ak több száz tagja látogat vi­dékre, hogy kultúragitációs mun­kát végezzen. Ez a nagy szám egyedül még nem elegendő a si­kerhez, fontos a színvonal is. Itt mutatkozik az első fogyatékos­ság: a brigádok nem minden esetben készülnek fel megfelelően, lelkiismeretesen. Sokszor csak az utolsó pillanatban kapkodnak össze valami műsort, sőt a rög­tönzéstől sem riadnak vissza. Eb­ből persze nem sok jó születhet. Dolgozó parasztjaink igénye nőtt: meg tudja különböztetni a hirte­len összetákolt giccset, az alapo­san és gondosan összeállított mű­soroktól. A párt és az állam meg­becsülését­ kell kifejezni a műsor­ral és ennek az az alapfeltétele, hogy mi magunk is becsülettel ké­szüljünk fel! A KULTÚRAGITÁCIÓS MUNKA SIKERÉHEZ azonban a lelki­­ismeretesen összeállított, betanult műsor sem elegendő, ha nem használunk fel abban meggyőző helyi példákat is. Tanácsaink nem fordítanak elég gondot arra, hogy a különböző brigádokat el­lássák megfelelő adatokkal. Leg­gyakoribb, hogy az utolsó pilla­natban szedik össze az adatokat, amely így rendszerint csak a jól teljesítők neveiből áll. Kulákok­­ról, kupecekről, spekulánsokról nincs szó abban. A kultúragitációs munka tehát általában csak a jól teljesítők kö­szöntéséből áll, így aztán nem elég harcos. Ez a legfőbb hibája! Nem magyarázható azonban ez teljesen tanácsaink felületességé­vel, hanem még egy újabb fogya­a­tékosságot is megmutat: azt, hogy a brigádok politikai felelő­sei nem elég rugalmasak, nem elég öntevékenyek. Belenyugsza­nak a készbe, ahelyett, hogy ma­guk keresnék meg azokat az ér­veket, — kuhurok szabotálása, spekulánsok mesterkedése stb. — melyekkel munkájuk minőségét meg tudják javítani. A váratlan adottságokat, sem használják ki mindig megfelelően. Pedig kul­­túragiitációs munkánknak ez is egyik fő sajátossága. Az egyes gazdák köszöntésén túl pl. nem szabad elszalasztani olyan­­alkal­makat, amikor nagyobb tömeg verődik össze az utcán, vagy ép­pen bál van a községben. Mutas­suk be ilyenkor is műsorunkat: népszerűsítsük a jó­l teljesítőket, pellengérezzük ki a kulákokat. Ha ILYEN ÉRTELEMBEN vé­­gezzü­k ezt a fontos munkát, magasabb lesz a színvonala, hat­ványozott az eredménye, előbb kerül magtárainkba a magyar me­zők kincse. (obg)

Next