Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-01 / 179. szám
A Lenin-csatorna hajóforgalmának első napjai A Lenin-csatornán mindkét irányból egymást követik a személy- és teherszállító hajók. A Volga menti kerületekben donyeci szenet és kubányi búzát szállítanál, a hajókaravánok, a Volga vidékéről pedig fát és egyéb szállítmányokat visznek a Donyec-medencébe. A csatornán halad Sztálingrád felé két nagyteljesítményű földszívattyúhajó. Ezeket a földszívattyúkat amelyek eddig Karacs környékén dolgoztak, a sztálingrádi vízierőmű építkezésénél állítják munkába. A rendszeres hajóforgalom első napjaiban megmutatták, hogy a Lenin-csatorna hajósai jól állják meg helyüket. A hajók kiesés nélkül haladnak a csatornán és menetrend szerint érkeznek rendeltetési helyükre. A zsilipek pontosan és gyorsan működnek. Német parasztküldöttség utazott a Szovjetunióba A Német Demokratikus Köztársaságból dolgozó parasztok, kiváló mezőgazdasági munkások, agronómusok és traktoristák 70 tagú küldöttsége utazott négyhetes tanulmányútra a Szovjetunióba. A küldöttség ünnepélyes búcsúztatásán Paul Scholz , nniszterelnökhelyettes kijelentette „Az első német parasztkülöttség tanulmányútja a Szovjetunióban, nagyszerű tapasztalatokkal fogja gazdagítani a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó parasztságát". Az I. G. FarbeltIndustrie busás haszna A newyorki ,,Daily Worker1’ írja: Az I. G. Iarbenindustrie, Nyugat-Németország vegyipari trösztje, amely annak idején Slitlerék megbízásából emberirtásra használt gázokat is gyártott, újból óriási hasznot hadó nagyarányú haditermelést folytat, holott a potsdami szerződés szerint ez a mammut vállalat is a leszerelendő hadiipari üzemek egyike. Az I. G.Farbenindustriet „dekartellizálák", azonban bebizonyosodott, hogy ez az amerikai ellenőrzés alatt végrehajtott üzleti mesterkedés nem egyéb közönséges csalásnál. A dekartellizálás a mammutvállalatot három részre bontotta és így jött létre a „Farbenfabriken Bayern’“, a ..Badische Anilin, und Sodafabriken'* és a .Farbenwerke Höchst". Az eredmény: a tröszt termelőképességének növekedése. A „Farbenfabriken Bayern“’ forgótőkéje az 1949. évi 409.8 millió márkáról 1951-ben 890.9 millió márkára, a ,.Farbenwerke , Frochst“-é 321.7 millió márkáról 638 millió márkára, a „Badische Anilin- und Sodafabriken’“ pedig 263.7 millió márkáról 678.7 millió márkára emelkedett. A „Badische Anilin- und Sodafabriken” ludwigshafeni üzemében egyébként újból gyártják a Hitler-fasiszták V—2 jelzésű fegyverének meghajtásához használt üzemanyagot. ...... AVICENNA, a kiváló tudós és gondolkodó A BÉKE VILÁGTANÁCS ismert határozata értelmében az egész haladó emberiség megünnepli a híres tudós, Avicenna születésének ezredik évfordulóját. Avicenna a Bokhara városaitól 2 kilométerre fekvő Afsin helységben született. Gyermekévei Bokharában teltek el. Tanítóit már korán bámulatba ejtette tehetségével. Tízéves korában elsajátította a mértani, a muzulmán jogtudományt is lelkes érdeklődéssel tanulmányozta az orvostudományt és a filozófiát. Tizenhét éves korában már kiváló tudósnak ismerték el. A Szamanidák dinasztiájának bukása után Avicenna aggódott amiatt, hogy üldözni fogják őt a reakciós papság és Mahmut szultán — akinek vad kegyetlensége és ostoba fanatizmusa miatt a kor legjobb elméinek el kellett pusztulniés florezmben telepedni meg. Minthogy azonban Mahmut szultán et is üldözte, tovább menekült. A tudós életrajzírói szerint Avicenna élete második felének nagyobb részét Hamadánban és Iszpahánban töltötte. Al- Dzsuzdzsani tanúsága szerint Avicenna súlyos betegség után 58 éves korában halt meg és Hamadánban a város déli falánál temették el, Avicenna a középkor legnagyobb tudósa volt. Művei enciklopédikus jellegűek és kiterjednek az ismeretek legkülönbözőbb területeire, irodalomra, esztétikára, természettudományokra, etikára, logikára. Különösen megmutatkozott tehetsége az orvostudomány és a filozófia területén. Avicenna legnagyobb orvostudományi műve a híres „Orvostudományi Kánon“, amelyet sok európai nyelvre lefordítottak és amely az európai orvosok kézikönyve is volt egészen a XYII. század végéig. Avicenna ebben a munkájában részletesen kifejtette az anatómiát, fiziológiát, sebészetet, diagnosztikát, sorra vette a heveny és idült betegségeket, rámutatott a gyógymódokra, gyógyító eszközökre, ellenmérgekre, megelőzésre, stb. Avicenna az orvostudomány kifejlesztésével egyidejűleg bírálta az asztrológusoknak azt a köznépkorban igen elterjedt tanítását, aagy a csillagok állása hatással van az ember sorsára, a betegségek lefolyására és kimenetelére. A VICENNA nagy muzsikus és költő is volt. Zenei tanulmányai híresek voltak az egész Keleten. Egyes irodalmi művei nagy hatással voltak az arab országok. Irán, Afganisztán és Közép-Ázsia népeinek irodalmi fejlődésére Avicenna mintegy háromszáz mű szerzője, munkáinak hosszú sorában jónéhány filozófiai tanulmány is van." Avicenna azt tanította, hogy a világ nem isten akaratából jött létre, hanem a természet megváltoztathatatlan szükségszerű folyamata útján. A muzulmán papság nem nyugodott bele Avicenna nézeteibe, minthogy az anyagi világ örökkévalóságának eszméje ellentétben állt Maz Mámnak azzal a dogmájával, amely szerint a világot isten teremtette. A ránk maradt tanúságok szerint Avicenna filozófiai enciklopédiáját Bagdadban a kalifa parancsára nyilvánosan elégették. Avicenna eredeti és önálló gondolkodó volt, aki maga osztályozta a tudományokat. Ez az osztályozás alapjában véve materialista volt. A tudományok osztályozására vonatkozó nézetei a külső világ reális voltának felismerésén alapulnak és az emberi tudattól független lét objektivitását hangsúlyozzák ki. Avicenna materialista módon értelmezte az idő és a mozgás kölcsönös kapcsolatát. A LOGIKA TERÜLETÉN Avi cenna kiegészítette és kiterjesztette Aristoteles következtetéseit. Aristoteles logikai tanításának népszerűsítésekor jól megtagadta annak haladó jellegét. Ezt abban az időben tette, amikor Európában Aristoteles logikáját skolasztikává változtatták, amikor Lenin szavaival élve ,,a papság megölte Aristotelesben azt ami élő, és megörökítette azt, ami volt Avicenna történelmi érdeme, hogy nemcsak magáévá tette, hanem kritikusan átdolgozta és gazdagította a keleti és görög tudomány eredményeit. A nagy gondolkodó jelentősen kivette részét a világ-civilizáció fejlesztéséből, ezért ünnepli meg az egész haladó emberiség születésének ezredik évfordulóját A Az amerikai légierők továbbra is kíméletlenül bombázzák Korea békés városait és falvait A Koreai Központi TI beszámol arról, hogy az amerikai légikalózok állandó és kíméletlen bombatámadásokat intéznek a hátország ellen. Július 16-án 40 amerikai repülőgép támadta Kovonia körzetét Dél-Hangen tartományban. A repülőgépek több mint 200 bombát dobtak le. A támadás következtében sok parasztház rombadőlt és sok polgári lakos meghalt. Július 18-án az amerikai repülőgépek öt órán keresztül bombázták és lőtték Csomphend őrzőjének falvait, ugyancsak Dél- Hangen tartományban. Összesen mintegy 400 bombát dobtak le. Az amerikaiak 230 parasztházat rombadöntöttek és sok parasztot legyilkoltak. Az amerikai repülőgépek állandóan bombázták és lőtték a földeken dolgozó parasztokat és a tengeren lévő halászokat is. Titóék „alkotmány reformja“ A „Vecsemi novini" című bolgár lap írja: ,A most készülő új jugoszláv alkotmánynak alapvető célja, hogy törvényesítse a nép kizárását az ország vezetéséből. Titóék megszüntetik az általános közvetlen titkos választásokat. A titóista új alkotmánytervezet szerint a nemzetgyűlés tanácsait a városi és járási bizottságok által kijelölt személyek választják. Nem kétséges, hogy ezek a személyek a Titó-klikk jólfizetett talpnyalói lesznek." A „Neue Züricher Zeitünk" című svájci lap a jugoszláv ..alkotmányreformról” a következőket írta: „A választási procedúrát a városi és járási bizottságok szűk körében csendben el lehet majd végezni.” Tehát „csendben“ távol a néptől, amely bizony nem csendes, hanem forrong, harcol a Titóklikk ellen. Ami itt következik — amerikai lapokban jelent meg, tehát nem kivülállók kritikája hangzik el, hanem — önvallomás. Néhány kiragadott újságközleményből és hirdetésből pontosan kiformálódik a mai Amerika arcéle. Az üzleti üzlet A ,,Neur York Sun" 1952 egyik februári számában jelent meg a következő hirdetés: „Mély fájdalommal jelentem forrón szeretett feleségem halálát és az újszülött mellé, akinek világrajövetele nejem életébe került, gyakorlattal rendelkező dajkát kívánok alkalmazni, amíg újból megnősülök .‘10 éven felüli, szőke, karcsú élettársra gondolok, legalább 10.600 dollár hozománnyal, ezzel a tőkével megnagyobbítanám a 79. utcában levő üzletemet, ahol jelenleg márkás porcelummokat árusítok meg igen leszállított árakon. Hatalmas távlatok 1950 augusztusában a következő, alakbitok jelennek meg az amerikai városokban: „Fiatalok! A föld amerikai bolygó.. Oda mehettek, ahová akartok: a forró égövi Guam szigetére vagy a havas Izlandra, a Fülöp-szigetekre vagy Nyugat.Németországba, Angliába vagy Görögországba, Koreába vagy Tajvan szigetére!” Persze nem idegenforgalmi utazásra csábított a plakát, hanem az US Armybe toborozta az ifjúságot... Micsoda hatalmas távlatok nyílnak ezelőtt a fiatalság előtt. Különösen, ha elgondoljuk azt is, amiről a plakát nem beszélt, hogy az amerikaiak a felsorolt helyeken mit csináltak, vagy miben mesterkednek? Színházi beszámoló A ,,New York Times’’ 1950 szeptember 25-i számában hosszú bírálat jelent meg Upton Sinclair „Az ellenségnek is gólt című színművéről. Az izgalmas színdarab cselekménye dióhéjba sűrítve a következő: A baktériumvilág háború után az egész "földön néhány ember marad életben: két gengszter, egy őrült, egy nő. Eger evangélista nő, egy rugbycsatár• egy botanikus két gyermekével, egy eszkimó három unokájával s egy világűrhajó személyzetének két tagja. Happy end — minden várakozás ellenére — nincs a darabban, a háborús hisztéria fokozására azonban kiválóan megfelel__ Amerikai humanizmus Ebbe a „tárgykörbe“ tartozik az az előadás is, amelyet 1952 január 25-én Creesy brigádulábornok tartok ,,A nők hazafias konferenciáján“. A tábornok alapos felkészültséggel ismertette az amerikai hadsereg vegyi, biológiai és radiológiai háborús előkészületeit, hangsúlyozva, hogy mindez a népek javát szolgálja. Humanizmus — amerikai módra. Ünnepi esemény Itulianopolisba 1951 december 22-én nagy ünnepséget tartottak. Kivonultak a város vezetői, fotóriporterek, filmhíradó-operatőrök örökítették meg a város határában leleplezett emlékművet, amelyet a milliomodik halálos végű közlekedési baleset alkalmából emeltek. Mi van eladó ? Aki gyereket akar vásárolni, nem jön zavarba Amerikában. A „Daily Mirror” 1952 február 6-án közölte, hogy az Ohio állambeli Cincinnatiban igen alacsony áron, már 25 hőlt hírért 2—3 éves, igen szép gyermekek vér isrolhatók... Ez Amerika! ,W. Gruglov, SziAmerika 952 AUGUSZTUS 1. PÉNTEK Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához CSU TE evtársnak, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokának, Peking. A kínai népi felszabadító hadsereg fennállásának 25. évfordulója alkalmából a magam és a magyar néphadsereg nevében Fojtó üdvözletemet küldöm Önnek és a kínai népi felszabadító hadsereg minden harcosának, lisztjének és tábornokának. Kívánom, hogy a hős kínai népi felszabadító hadsereg a kínai nép bölcs vezére Mao Ce Tung elvtárs vezetése alatt tovább fejlődjék, újabb sikereket érjen el a kínai nép békés építőmunkájának megvédése és a nagy Sztálin vezette béketábor további erősödése érdekében. FARKAS MIHÁLY vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Javítsuk meg a kultúragitációs munka színvonalát SzÉP EREDMÉNYEI VANNAK kultúragitációnknak: kultúrcsoportjaink egyre jobban és eredményesebben alkalmmazzák ezt a kitűnő tömegnevelő és mozgósító eszközt. Dolgozóink között is megyeszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Egy-egy helyi, vagy debreceni brigád látogatása komoly eseményt jelent és érdeklődve figyelik: „Várjon hová megy, kit látogat meg köszöntő műsorával?!“ A köszöntött udvara aztán percek alatt megtelik a szomszédok és érdeklődők seregével. Büszke ilyenkor az, akinek szól a műsor. Vass Sándor dolgozó paraszt Körösszakálon köszöntés után így búcsúzott a brigádtól: „Ilyen megtiszteltetést még soha nem értem meg. Ezután még jobban tudom mi a kötelességem, mert látom, hogy az embert igen megbecsülik.’’ Kulturagitációs brigád. JANIK a kenyércsatából tehát eredményesen veszik ki részüket. Fel kell azonban vetnünk egy-két hiányosságot, hogy munkájuk még tovább javuljon. Szükséges ez azért is, mert az elkövetkezendő hetekben tovább fokozódik ennek a munkának a lendülete. Vasárnap üzemi kultúrcsoportjanak több száz tagja látogat vidékre, hogy kultúragitációs munkát végezzen. Ez a nagy szám egyedül még nem elegendő a sikerhez, fontos a színvonal is. Itt mutatkozik az első fogyatékosság: a brigádok nem minden esetben készülnek fel megfelelően, lelkiismeretesen. Sokszor csak az utolsó pillanatban kapkodnak össze valami műsort, sőt a rögtönzéstől sem riadnak vissza. Ebből persze nem sok jó születhet. Dolgozó parasztjaink igénye nőtt: meg tudja különböztetni a hirtelen összetákolt giccset, az alaposan és gondosan összeállított műsoroktól. A párt és az állam megbecsülését kell kifejezni a műsorral és ennek az az alapfeltétele, hogy mi magunk is becsülettel készüljünk fel! A KULTÚRAGITÁCIÓS MUNKA SIKERÉHEZ azonban a lelkiismeretesen összeállított, betanult műsor sem elegendő, ha nem használunk fel abban meggyőző helyi példákat is. Tanácsaink nem fordítanak elég gondot arra, hogy a különböző brigádokat ellássák megfelelő adatokkal. Leggyakoribb, hogy az utolsó pillanatban szedik össze az adatokat, amely így rendszerint csak a jól teljesítők neveiből áll. Kulákokról, kupecekről, spekulánsokról nincs szó abban. A kultúragitációs munka tehát általában csak a jól teljesítők köszöntéséből áll, így aztán nem elég harcos. Ez a legfőbb hibája! Nem magyarázható azonban ez teljesen tanácsaink felületességével, hanem még egy újabb fogyaatékosságot is megmutat: azt, hogy a brigádok politikai felelősei nem elég rugalmasak, nem elég öntevékenyek. Belenyugszanak a készbe, ahelyett, hogy maguk keresnék meg azokat az érveket, — kuhurok szabotálása, spekulánsok mesterkedése stb. — melyekkel munkájuk minőségét meg tudják javítani. A váratlan adottságokat, sem használják ki mindig megfelelően. Pedig kultúragiitációs munkánknak ez is egyik fő sajátossága. Az egyes gazdák köszöntésén túl pl. nem szabad elszalasztani olyanalkalmakat, amikor nagyobb tömeg verődik össze az utcán, vagy éppen bál van a községben. Mutassuk be ilyenkor is műsorunkat: népszerűsítsük a jól teljesítőket, pellengérezzük ki a kulákokat. Ha ILYEN ÉRTELEMBEN végezzük ezt a fontos munkát, magasabb lesz a színvonala, hatványozott az eredménye, előbb kerül magtárainkba a magyar mezők kincse. (obg)