Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-01 / 257. szám
Il. I. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSZ közgyűlés politikai bizottságában Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága október 29-én újból tárgyalta a koreai kérdést Az ülésen beszédet mondott A.IVisinszkij elvtárs, tv szovjet küldöttség vezetője. Visinszkij elvtárs beszédében foglalkozott Rebesonnak október 29.-én az 1-es számú bizottság előtt elhangzott beszédével, amelyben a koreai kérdés történetével foglalkozott. Acheson, aki a lényeket hamisan tüntette fel, átírva hibákat követett el, s a közvetlen ferdülésekről sem riadt vissza. A. J. Visiraszkij rámutatott arra, hogy Acheson nem csekély igyekezettel törekedett elferdíteni az ielő-és moszkvai tanácskozás munkájával kapcsolatos tényeket. Acheson plszóra sem méltatta a koreai nép politikai, gazdasági és társadalmi előrehaladásának és a koreaikonnokrtikus önkormányzat fejlesztésének fontos kérdését. Nem réstelte úgy telint élni a dolgot, mintha az Egyesült Államok által kidolgozott és Koreában a közigazgatási és gazdasági terviben való együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedéseket a Szovjetunió azzal az indokolással utasította volna el, hogy ,,ezek sértik a Szovjetunió hatáskörét az északi övezetben". Felesleges ezt a koholmányt cáfolni mert a Szovjetunió ilyesmit soha nem jelentett ki. Visinszkij visszapillantást vetve a koreai kérdés történetére, megállapította, hogy az elmúlt években az Egyesült Államok semmit nem tett, hogy biztosítsa a demokrttfikus mozgalom sikerét Dél-Koreában, semmit nem tett az ország egyesítése, demokratizálódás a kulturális építés érdekében- Észak-Koreában ennek éppen az ellenkezője történt. Az Egyesült Államok ugyanakkor húzódozott a politikai szabadságjogokat és a lakosság életszínvonalának emelését biztosító demokratikus reformoktól is. Ebben az időszakban, amikor Dél-Koreában dühöngött a reakció, s megsemmisítette a legelemibb szabadságot és emberi jogokat is. Korea északi részén törvényie iktatták az általános választójogot és a nők egyenjogúságát szabad demokratikus választások útján megalakították az államhatalom helyi szerveit, végrehajtották a földreformot amelynek eredményeként 725 ezer nincstelen és kevés földdel rendelkező paraszt több mint egymillió hektár földet kapott a japán gyarmatosítók és koreai szercérfolóik egykori birtokaiból. Ugyanakkor államosították azokat az üzemeket, amelyek azelőtt Japán kézben voltak- törvényt hoztak a nyolcórás munkanapról, a munkavédelemről és a társadalombiztosításról: az iskolákban ismét bevezették a koreai nyelven folyó tanítást és az iskolahálózatot kiszélesítették, végrehajtották a közoktatás reformját. Ennek eredményeképpen ia: tanulók száma jelentékenyen megnövekedet. A szovjet kormány már akkor, 1947-ben javasolta, hogy elsősorban az alábbi rendszabályokat foganatosítsák: 1. Demokratikus koreai kormány megalakítása az összes koreai demokratikus pártok és társadalmi szervezetek bevonásával, hogy ez elősegítse Koreának, mint szuverén, idegen befolyástól mentes államnak politikai és gazdasági egyesülését. Ez véget vetne az ország két részre szakításának. 2. A hatalom demokratikus szerveinek megalakítása egész Koreában, általános és enyenlő választójog alapján tartott szabad választások útján. 3. Segíteni a koreai népnek hogy országa újjászülessen, mint független, de Cry-s állam s kifejlődjön nemzetgazdasága és nemzeti kultúrája. Ez volt a helyzet abban az időben, amikor az Egyesült AUlalnok kormánya elhatározta, hogy megszakítja a koreai kérdésben .A moszkvai értekezlet határozatai alapján a Szovjetunióval folytatott együttműködését és még határozottabban fog a tikodul Korea ketté szakadásának elmélyítésén és a maga reakciós agresszív terveinek megvalósítá,sában. Ez volt az igazi oka annak, hogy az Egyesült Alsrtok — megszegve a Koreára vonatkozó nemzetközi egyezményeket — a közgyűlés elé terjesztette a koreai kérdést. Acheson úr beszédének jelentős részében azzal próbálkozott, hogy megvádolja az északkomiaiakat, s egyúttal a Szovjetuniót azzal, hogy Li Szin Vlan kormányának megdöntése céljából aknamunkát végeznek Dél- Koreában. Visinszkij elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy J Acheson hosszasan elidőzött ennél a témánál, s igyekezett elterelni a közvéleményfigyelmét, azokról az antidemokratikus módszerekről, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazott északkoreai működése során amikor Korea reakciós osztályainak képviselőire, a nagybirtokosokra és félfeudális urakból toborzott ügynökeire támaszkodott. Ezek az osztályok a japán gyarmati uralom támaszai(1]. lak és hosszú éveken át aktívan segítették a japán gyamatosítókat az ország rabságban tartásában, japán szuronyok védelme alatt kifosztották az országot és tönkretették a koreai népet. Az amerikai monopolisták ezek segítségével erélyesen hozzáláttak Dél-Korea kincseinek kiszipolyozásához. Wolfram, molibdén és egyéb stratégiai jelentőségű ritka fémek kicsikarásával óriási összegeket vágnak zsebre. Ugyanakkor katasztrófális méretekben romlott Dél-Koreában a jxkrasztság és a dolgozó tömegek helyzete, állandóan emelkedett a munkanélküliek száma ami időnként elérte a 2—3 milliót. A parasztok nyomorogtak, roskadoztak a magas haszonbér, az adók,a mindenfajta dézsmák elviselhetetlen terhe alatt. 1914-től 1917-ig a vetésterület 31 százalékkal csökkent és ugyancsak kb. ilyen mértékben csökkent a rizstermés is. Dél-Korea, az ország egykori éléstára — súlyos, krónikus élelmiszerhiánnyal küzdött, lakosságát pedig éhezésre és nyomorra kárhoztatták. De a gyarmatosítók profitja és a földbirtokosok jövedelme azért gyarapodott. Végtére is miért hallgat Acheson úr Li Szin-Man és más délkoreai vezető politikai személyiségek egymásnak homlokegyenest ellentmondó és leplezetlenül harcias kijelentéseiről — tette fel ezután a kérdést Visinszkij elvtárs. — Nézzük csak,mit mondtak ezek az urak nem sokkal Észak-Korea általuk szervezett megtámadása előtt! A bizottságnak a közgyűlés ötödik ülésszaka elé terjesztett 1949 évijelentésében az alábbiakat olvashatjuk: „A bizottság megállapította azonban, hogy az elnök, a külügyminiszter és más ismert és befolyásos politikai tényezők időről-időre olyan kijelentéseket tettek, miszerint nincs messze az az idő, amikor majd a kétségbeesés helyére végső megoldásként az erő egyesítése lép" A külügyminiszter pl. első évfordulóján annak, hogy a közgyűlés elismerte a Koreai Köztársaság kormányát, kijelentette: „Remélem, a lakosság minden erejéből rajta tesz, hogy megszüntesse a 33-as szélességi fok mentén húzódó határt hogy így a jövő év december 12-ig megvalósuljon egész Korea egyesülése. A cél tudatában az egész népnek szilárdan akarnia kell ezt és késznek kell lennie arra, hogy vérét ontsa érte”. — Li Szin-Man elnök 1919. december 30-i sajtóértekezletén kijelentette: ,,Az új évben meg kell valósítanunk az ország egyesítését, s hiszem, hogy ezt meg is tudjuk valósítani • ■. Türelmesen olyan álláspontra helyezkedtünk, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetével való együttműködés óhaja sugall. Továbbra is erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a koreai nép közötti kölcsönös egyetértés útján megvalósítsuk ,az ország újraegyesítését-.Ha azonban elérkezik az elkerülhetetlen pillanat, valószínűleg nem kerülhetjük ki a vérontást és a polgárháborút. Ha sajnálatos módon nem tudjuk ebben az évben elérni az egyesítést, akkor kénytelenek leszünk minden földünket saját erőfeszítésünkkel egyesíteni." Szín Szen Mo hadügyminiszter 1950. februárjában nyíltan kijelentette: „Ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem sikerül Korea testéből eltávolítani ezt a „tőrt" — minthogy idáig nem sikerült — akkor a koreai nép kénytelen lesz maga latbavetni erőfeszítéseit és erőt alkalmazni ennek elérésére.“ 1. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának október 29-i ülésén folytatták a „Korea egyesítésére és a helyreállítására alakult bizottság beszámolójának” vitáját. Az ülésen A .J. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője mondott nagy beszédet. Még a newyorki sajtó is elismerte, hogy A. J. Visinszkij beszédében meggyőző érveket sorakoztatott fel, alaposan elemezte Achesonnak a koreai kérdésről elmondott 3 órás beszédét. A beszéd 4 órán át tartott, a Visinszkij beszédét többször hosszantartó tapssal szakították meg. Muniz elnök, brazil küldött elnöki kalapácsával többször tett sikertelen kísérletet arra, hogy elfojtsa a fel-feltörő tapsokat. 1952 NOVEMBER 1. SZOMBAT fitatörio sorojitnt alkalmaznak a szovjet vasutakon V. Dozorov, a „Gudok"-ban arról ír, hogy a vasúti átjáróknál önműködő sorompókat alkalmaznak. Az önműködő sorompókat a kievi „Transzszignal” gyárban készítik Az önműködő sorompó 20— 30-szor gyorsabban nyílik meg és zárul el, mint az eddig használatban lévő sorompó, biztosítja a vonatok, a gépkocsik és a fogatolt járművek közlekedésének biztonságát. A szovjet vasútvonalakon már több mint 50 önműködő sorompó működik. Nyugat-Németországban eddig több mint 9 millió ember szavazott a különszerződés ellen Düsseldorfi jelentés közli, hogy a Nyugat-Németországban folyó békenépszavazás keretében okt 26-ig összesen 9.038.014 en foglaltak állást a bonni háborús különszerződés ellen és az egész Németországgal kötendő békeszerződés mellett. Fokozódik az angol imperialisták terrorhadjárata Kenyában Újabb jelentések számolnak be arról, hogy fokozódik az angol imperialisták terrorhadjárata a kenyaiak nemzeti felszabadító mozgalma ellen. Az angol rádió jelenti, hogy a rendkívüli állapot elrendelése óta eltelt tíz nap alatt a kenyai angol gyarmati hatóságok 3600 bennszülöttet tartóztattak le. A minisztertanács ülése A minisztertanács pénteken délelőtt Rákosi Mátyás elvtárs elnökletével ülést tartott. Rákosi Mátyás elvtárs beszámolt a magyar kormányküldöttségnek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról. Aláhúzta, hogy a kormányküldöttséget a baráti Németország kormánya és népe meleg fogadtatásban részesítette. A látogatás jelentős mértékben hozzájárult a két ország kapcsolatainak elmélyítéséhez, a magyar-német barátság megszilárdításához. A minisztertanács a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul vette. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Húsz tanú egészségügyi csort érkezett haza Koreából Pénteken orvosokból és ápolónőkből álló húsz tagú egészségügyi csoport érkezett haza Koreából. A küldöttséget pénteken este ünnepélyes külsőségek között fogadták a Nyugati pályaudvaron. Az Országos Béketanács neveljen dr. Straub F. Brúnó Kossuth-díjas akadémikus, a budapesti dolgozók nevében Széczei Sándor, a MÁVAG Kossuth-díjas sztahanovista kovácsa, majd Han-Hjo Szín koreai követ üdvözölte a hazatérteket, akiknek nevében a csoport vezetője mondott beszédet- Minden erőt a vetések befejezésére Az elkövetkező napokban a helyi tanácsok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a dolgozó parasztság legsürgősebb feladata ,a kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesítése. A tanácsoknak, termelőszövetkezeteknek a tervek teljesítésére még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni és minden erőt mozgósítani kell, hogy a vetést napok alatt, elvégezzék. Ezért minden vetésre alkalmas időt ki kell használni a rozs és búzavetés befejezésére. . November 1. és 5. között minden termelőnek be kell jelenteni a községi tanácsnál a kenyérgabona vetésterületét- A tanácsok már a bejelentésnél és a bejelentés után fokozottan ellenőrizték, hogy a termelők eleget tettek-e kenyérgabona vetési kötelezettségüknek. A hamis , adatot jelentőket és a vetéskötelezettséget nem teljesítőket a minisztertanácsi határozat alapján felelősségre kell vonni. A kenyérgabona vetésben 1. Vas, 12. Hajdú megye. Párt és smrtépítés Hasznos tapasztalatok a harisnyagyári népnevelő ankéton Tegnap reggel népnevelő anteétra gyűltek össze a Harisnyagyár kultúrtermében a Ruhagyár, Textilgyár, a Szabó-Sapka Vállalat és a Harisnyagyár legjobb népnevelői: közösen beszélték ott meg a Szegedi Textilkombinát agitációs és népnevelő munkáját, a nem régen kiadott brossura alapján. Elmondták, hogyan hasznosították az értékes tapasztalatokat saját munkájukban. Bodza Tiborné harisnyagyári dolgozó elmondta, hogy a Szegedi Textilkombinát munkájáról kiadott brossurából világosan látja a szemléltető agitáció jelentőségét. Ennek alapján valósították meg üzemükben a „Versenyhíradó" táblát. A táblára a népnevelők is írnak. Leveleikkel keresik fel azokat a dolgozókat, akik 100 százalékon alul teljesítenek. Ez történt az elmúlt hetekben is, amikor Szász Emma ifjúmunkást keresték fel írásukkal. Az eredmény nem maradt el. Szász Emma ma 111 százalékot teljesít s nevét a dicsőségtábla hirdeti. Bevezették azt is a Harisnyagyárban — a szegedi példa alapján—hogy a kiemelkedő teljesítményt elérő dolgozóknak dísztáviratot küldtek, amely még fokozottabb munkára, a termelékenység állami emelésére serkenti őket. Bevált és igen jó agitációs módszer az üzemi „Villám“ is, amelyen nem egyszer érdekes és nevelő hatású karikatúrák, rajzok jelennek meg. Az ankéton közvetlenül, bátran számoltak be munkájukról, munkamódszerükről a népnevelők. Sümegi Ilona textilgyári népnevelő a politikai felkészültség jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy az ő üzemükben Kozma Hana, aki a múlt évben alapfokú szemináriumra járt, az idén nem akart a pártoktatásban részt venni. Népnevelő munkával felvilágosította az oktatás jelentőségéről. Kozma Ilona ma a középfokú szeminárium egyik legaktívabb tagja. A ruhagyári népnevelők közül Balázs Mihály elvtárs, a szabászat dolgozója elmondta, hogy egyénileg foglalkoznak, elbeszélgetneka dolgozókkal. Ennek eredménye az is, hogy Szukov Margit minden darabnál 31 centi anyagot megtakarít. Balázs elvtárs és a három ruhagyári dolgozó gazdag tapasztalatokat szerzett ezen az ankéton. Az üzemi pártszervezet hibájából otthon maradt 8 népnevelő jogosan vetheti fel, miért zárták el tőlük ezt a tanulási lehetőséget? A jó népnevelő munka elősegíti az üzemet, előre mozdítja a termelést. Ez tapasztalható a Szabó-Sapka Vállalatnál is — ahogy Bencze elvtársnő, népnevelő mondta. Amióta a népnevelők rendszeresen elbeszélgetnek a munkásokkal, a selejt 45 százalékról 19 százalékra csökkent A DISZ fiatalokhoz méltóan, harcosan beszélt Csorba Margit harisnyagyári népnevelő csoportvezető. „A szegedi tapasztalat alapján — mondotta — mi is széjjelnéztünk portánkon, felfigyeltünk a munkafegyelemi fúziókra. A népnevelők jó munkájának is köszönhető, hogy ma már Zámbó Margit, Illés Erzsébet munkakerülők a gyár kapuján kívül vannak. Lelepleztük Lévai Andrásné volt csendőrtiszt feleségét is, aki bomlasztó munkát végzett, aki arra buzdította a dolgozókat, hogy ne tanuljanak, ne járjanak gyűlésekre." A jampecesen öltözködő fiatalokkal is elbeszélgettek az ifjúmunkás népnevelők. Csorba Margit az ankéton büszkén beszélt arról, hogy a harisnyagyári fiatalok nem majmolják és nem dicsőítik ruháikon keresztül sem az „amerikai kultúrát". Azokaz értékes tapasztalatok, amelyeket az ankéton szereztek a népnevelők, azt bizonyítják, hogy az ankétok, tapasztalatcserék megrendezése, igen hasznos és követendő.