Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-01 / 1. szám
1953 szárát a tihiúiekövet ő terv nagyszerű eredményekben bővelkedő döntő esztendejét hagyja maga mögött dolgozó népünk. A döntő tervév szülöttei, a nyersvas ezertonnáit termelő diósgyőri óriáskohó, a Sztálin Vasmű új tűzálló téglagyára és erőműve, a hejőcsabai cementgyár, a hódmezővásárhelyi gyapotegrenáló, a makói gépgyár, a bányási szénbánya lüktető munkája, új iskolák, tudományos és szociális létesítmények egész sora, gyorsan fejlődő mezőgazdaságunk — népünk jólétének, életszínvonalának ugrásszerű növekedése — arról tanúskodnak, hogy dolgozóink az elmúlt tervévben is eredményesen szálltak szembe a nehézségekkel, diadalra vitték pártunk, kormányunk útmutatásait- Az új évben új gyárak, tárnák kapcsolódnak be a termelő munkába- Tovább fokozzuk a szocialista építés ütemét, még nagyobb célkitűzéseket valósítunk meg- Az év első napjaiban csapoljuk le az első adag izzó acélt a diósgyőri száznyolcvan tonnás buktatható martin-kemencéből. A Sztálin Vasmű új, hétszáz köbméteres nagyolvasztóját is elhagyja az első nyersvassal teli uist. Nagy leékealkotásunk két 125 tonnás martin-kemencéje és a kokszolómű egy része színtén, megkezdi a termelő munkát. Dunakeszin új gyár épül, ahol a földalatti gyorsvasút tübingjeit gyártják majd Tovább emelkednek a dunai cementnal falai és megkezdi munkáját az új hódmezővásárhelyi kenyérgyár közel húsz kemencéje. Komlón kétezer, Sztálinvárosban ezerhatszáz, szerte az országban sokezer új, napfényes munkáslakás, új napköziotthonok, csecsemőotthonok, iskolák jutalmazzák dolgozóink lelkes munkáját. Több kombájnt küldünk a falunak, több gépet a bányának Az új tervév azonban nemcsak új győzelmeket igér, fegyelmezettebb munkát, nagyobb áldozatkészséget újabb erőfeszítéseket követel.A jövő évben 16 százalékkal kell növelni iparunk termelését. A bányászok ezreinek kell követnie Loy Árpád, Tajkov András és a bányászhősök többi ezreinek nagyszerű példáját, hogy 1953-ban 4-6 millió tonna szénnel termelhessünk többet, mint 1952-ben- A szocializmus építésének nem lehet egyetlen űrhelye sem, ahol ne találna követőre Muszka Imre, Szodorai István, Mautner Kóbert és a termelés többi élenjárójának nemes versengése a még jobb eredményekért. Tagy célkitűzéseink az ország valamennyi dolgozójától megkövetelik, hogy egyetlen nappal, órával se maradjunk adósai a tervnek- Már az új év első munkanapján tegyünk eleget tervkötelezettségünknek. A Diósgyőri Kohászati Üzemek példája bizonyítja, hogy ha a kezdetnél elmaradunk, később nehezebben birkózunk meg a megnövekedett tervvel, hisz az elmaradást is pótolni kell. Az oroszlányi „Szeptember 6“ akna dolgozóinak munkája viszont azt példázza, hogy ha az első perctől kezdve teljesítjük a tervet, akkor egész évben lépést tudunk tartani a növekvő előirányzattal és bátran bízhatunk abban, hogy túlteljesítjük évi feladatainkat. Pártunk, kormányunk az 1953-as terv összeállításánál biztosan épített arra, hogy az új feladatok végrehajtásánál minden tartalékot mozgósítunk- Bnden egyes újítás bevezetése orsítja, könnyíti munkánkat, akinek sem utolérhetetlen Izka Imre eredménye, aki el húsz újítás segítségével öcszorosára növelte gépének sítményét. Újítóink lelemsége olyan munkaeszközö könnyítette meg dolgozóink árát, mint a mechanikussapkás esztergakés, amely eddig kétszáz esztergályosunk eredményét sokszorozta meg. Az első magyar gyártmányú fogaskerékhengerlőgép, a szállítóberendezések gyárából kikerülő exkavátorok, az új szovjet gépóriások, az élenjáró szovjet technika széleskörű alkalmazása, mind-mind új erőforrást jelent a terv végrehajtásához. 17zernyi rejtett tartalékunk mellett új erőforrást jelentenek számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX- kongresszusának útmutatása. Sztálin elvtárs újabb nagyjelentőségű tanításai. Szélesebb látókört, szilárdabb öntudatot adott dolgozóinknak a szovjet emberek példája. Dolgozó népünk most még tisztábban látja, hogy államunk gazdasági erejének szüntelen fejlesztésével az eddiginél is eredményesebben szolgálhatjuk a szocializmus, a béke ügyét-a sztálini tanítások sokezernyi munkáskezet együtt lendítenek újabb béketeltekre Népnevelőink úgy értékesítsék a XIX. pártkongresszus tanúságait, mint a felsőnyárádi bányaüzem párt- és szakszervezeti aktívái, akiknek munkája nyomán az elsők között fejezték be évi tervüket.Dolgozóink az új esztendő küszöbén felmérik az elmúlt év munkasikereinek gazdag tapasztalatait- Az élenjárók a tervismertető értekezleteken, a százezrek az utána következő napokban mondják el, hogyan akarnak küzdeni az új évben tervük megvalósításáért. Az országnak nem egy olyan üzeme van, mint a Csepel autógyár, ahol a dolgozók javaslatai alapján már összeállították az új tervév műszaki és szervezési intézkedéseinek tervét, ahol a dolgozók egésze nemcsak segíti a vezetők munkáját, hanem egész évben számon is kéri a műszakiaktól hogy mit tesznek a terv sikeréért. Közös erővel kell felvennünk a küzdelmet a fegyelemsértések ellen, egységesen kell fellépnünk a liberalizmus, a lazaság ellen. A terv sikeres megvalósításával hazánkat, elért eredményeinket védjük. Ezért műszaki és fizikai dolgozók úgy készülnek fel az új tervévre, hogy minden egyes sépalkalig, elkészítése, minden talpalatnyi földő megmunkálása, a képzetlenesidéknek átadott tudás minden gondolata a békeharc újabb szakaszának egy-egy győztes csatájává váljék. PETŐFI SÁNDOR 1823 január 1-én, 130 évvel ezelőtt született a magyarság lánglelkű forradalmár költőapostola, Petőfi Sándor. Az hogy forradalmár volt, az, hogy világirodalmi viszonylatban a legnagyobbak között foglal helyet, hogy szerelmi és tájleíró versei, életképei, szinte utólérhetetlenek, ma nem szorul méltatásra. Petőfi költészetéhez méltó jelzőt csak a Petőfi-név ad. Költészete önmagáért beszél. Lehet, hogy ez is a magyarázata annak, hogy még napjainkig sincs olyan Petőfi tanulmány, amely költészetének óriás skáláját teljes egészében felölelné. A mai Petőfi sokkal több annál, mint aminek Ha Kölcsey Eötvös, Vörösmarty, majd később Ady Endre költészetét összevetjük a Petőfiével, egy sajátos tényt figyelhetünk meg. Petőfi is bírálta a korabeli Magyarországot — és ez nem is vitás — de ez a kíméletlen bírálat elsősorban a magyar nemes Magyarországnak szólt, nem pedig a dolgozó nép Magyarországának. Tudott hinni a magyar népben, annak erejében és a jövő világ felépítését is a népre alapozta. Ez nyomja rá bélyegét egész költészetére. Petőfi a népből soha sem ábrándult ki és csak ezen a szemüvegen keresztül nézte az eseményeket és szólt bele a politikai életbe. Ezért tudott a márciusi napok idején a legkövetkezetesebben haladni, ezért került szembe később a Batthyány-kormánnyal, sőt még Vörösmartyval is. Forradalmiságát is ez a tény határozza meg. A politikus és költő nem rá1948 nyarán, a szabadszállási kerületben, mint képviselőjelöltet a reakció csúfosan megbuktatta. Ez az esemény sem keserítette el, mert jól látta az igazi mozgóegyes régi méltatói igazi arculatát ködösíteni próbálták — (költő-e vagy politikus, „szerepjátszás’,. ..álarc“, „rakoncátlanság", „hóbort" és más erőszakkal ráruházott, hamisítások, félremagyarázások). Ady Endre, Juhász Gyula, József Attila mellett Lévai József elvtárs tanulmányai adják meg a kulcsot Petőfi költészetének a teljes megértéséhez. Annak a százharminc évvel ezelőtt született költőnek azonban szűkén fél emberöltőim élete alatt több hányatottságot kellett elviselnie, mint amit sok más ember száz évig is nehezen tudna lefürleszteni,lasztható külön Petőfi életművében. A költői tett politikai tett is és viszont. Mint a „fiatal Magyarország“ lelkes írói csoportja, ő maga sem kívánta „ - a haza kopott bocskorát ,örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni”. Ez a polgáridemokratikus programm hirdetése és már nem csak a feudalizmussal áll szemben, hanem annak fokozásával, a reformokkal is felveszi a harcot. Hogy mit akart, egy rövid cikkben nehéz lenne részletesen kifejteni. Néhány verseim megemlítése is igen sokat mondhat: „Meddig alszol még hazám?“, „ Megint beszélünk Vesni- beszólünk", „A nép nevében*’, „A nép“, T’Tálasszátok fel a királyokat“, „Respublika”, vagy „Az apostol”; mindezek önmagukban is nagyon kifejezőek. Idézzünk „A XIX- század küllői“ című verséből: Jó rugókat. Rövidesen költeményben fogalmazta meg az újonnan összeülő nemzetgyűlés feladatait. „Drága ékes új ruhám volt, S volt ruhámon folt hátán folt. Zöldre raktam sárgát, kéket... Szent atyám, de tarka élet!” Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet. Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk. Mert itt van már a Kánaán is is addig? addig nincs megnyugvás. Addig folyvást húzkodni kell. — 1553 JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK Mao Ce-tung elvtárs távirata J. V. Sztálin elvtárshoz Peking (Új Kína) Mao Cetung, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke, december 31-én táviratot intézett J. J. Sztálinhoz, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökéhez, amelyben köszönetet mond Sztálinnak, a szovjet népnek és a szovjet kormánynak a közösen igazgatott kínai Csang- Csung vasútvonal átadásáért. Mao Ce-tung elnök táviratának szövege a következő: „Sztálin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. A kínai Csang-Csung vasútvonal Kína és a Szovjetunió által történt közös igazgatása alatt a szovjet fél igen nagy mértékben hozzájárult a kínai nép vasútépítési programmjához. A kínai nép sohasem feledkezik meg erről a testvéri, baráti támogatásról. őszinte szívből jövő köszönetet mondok a nagy szovjet népnek, a szovjet kormánynak és önnek abból az alkalomból, hogy a szovjet kormány — az 1950. évi egyezménnyel és az 1952. évi közleménnyel összhangban — ellenszolgáltatás nélkül a Kínai Népköztársaság kormányának tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. Kívánom, hogy a Szovjetuniót és Kínát egybefűző nagy barátság napról napra még jobban elmélyüljön és erősödjék“ 1952 december Sí. MAO CE-TUNG.” 1952. januer 31-én a kínai népköztársaság i áaolásra ment át a Kínai Csang-Csung vasutvonal Harbin (Új Kína)- Az 1950 február 14-én a kínai Csang-Csung vasútvonal, Port-Arthurról és Dalnyijról kötött kínai-szovjet egyezmény, valamint a kínai Csang-Csung vasútvonalnak a Kínai Népköztársaság kormányának átadásáról szóló 1952 szeptember 15-i kínai-szovjet közlemény értelmében a Szovjetunió kormánya 1952 végén ellenszolgáltatás " nélkül a" Kínai Népköztársaság kormányának teljes tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. A vasútvonal átadásával megbízott kínai-szovjet vegyesbizotság december 31-én Ilarbinban ünnepséget rendez, amelynek keretében aláírják a vegyesbizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket. Hazát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél fis tartósabb is, kell alkotnotok Egy új hazát, ahol ne legyenek Kiváltságosok kévéig nagy tornyai. Na eldobod egykor az özvegyi fátyol Fejfámra sötét lobogóul akaszdl, fia feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt. Letörölni véle könnyűimet érted, Ki könnyedén elfeleded hívedet. S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! Ezek az eszmék csak ma vannak megvalósulóban. Csonka az a Petőfi-megemlékezés — kissé skatulyázó felosztás bár — amely forradalmisága, hazafisága mellett nem domborítja ki népiességét, tájverseit, szerelmi költeményeit- Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell azt, hogy ez csak kényszercsoportosítás és nem kifejező, mert Petőfi költészetében „Egy ember szól, de milliók nevében**. Ez a milliókkal való azonosulás, milliókért való bátor kiállás, a haladás zászlajának milliók előtt való magasra tartása a magyar tájról és szerelméről írott verseiben is mindenütt fő motívumként találhatók meg. Népiessége pusztán irodalmi szempontból nem magyarázható meg. Petőfi népiessége politikai Programm is Elég idézni néhány sort egyik leveléből, amelyet Arany Jánoshoz írt: .,Ha a nép uralkodni fog a költészetben, kMindezek igen vázlatosan és röviden tartalmazzák nagy költőnk művészetének örökkévalóságát. Petőfi azért is legnagyobbjaink élén van, mert az egész emberiség boldogulásáért szállott síkra. Amint Révai elvtárs írja A dolgozó magyar, nép ma szeretettel ápolja és szívébe zárta a százharminc éves költő emlékét és tanítását is valóra váltja. A napjainkban orosz, francia,zel áll ahhoz, hogy a pálinkéban is uralkodjék, s ez a század feladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már látni, mint mártizkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek, ligbe a népet, pokolba az aristokrátiát!” A Magyar Alföld szépségeinek a megörökítésében Petőfi szinte utolérhetetlent alkotott. Sem elötte, sem utána nem írt róla olyan művészien senki sem. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy az alföldi sik romságokban a szabadság jelképét is látta.Mint az egész Petőfi-költészetben, ugyanúgy, annak egy kiragadott kisebb részével, szerelmi költeményeivel is emelt fővel állhatunk a világirodalom legnagyobbjai között. „Reszket a bokor”, „Szeptember végén“ és sok más— nemzetközi is, mert az 1948— 49-es magyar forradalom — melynek Petőfi egyik vezéregyénisége, része volt egy európai általános szabadságmozgalomnak kínai és más nyelveken mind nagyobb számban megjelenő Petőfi-fordítások is örökkévalóságát bizonyítják. SÜLE SÁNDOR Első első az a nagy szép idő. Amely felé reményi in szállónak. Mint ősszel a debtlebb ég alá Hosszú sorban a vándormadarak. A zsarnokság ki fog pusztulni, és Megint virító lesz a föld színe. — Ezt a virító földet jósolta meg is ennek áldozta fel. A „Jöven- Petőfi és rövid, de harcos életét dő]és*’-ben írta: Takarjon bár a szemfedés: Dicső neve költőfiadnak. Anyám, soká, örökkön él.