Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

2 A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 2-án azonos szövegű jegyzékeket kapott Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányától. A jegyzékek válaszul szolgáltak a szovjet kormánynak a külügyminiszterek tanácskozása összehívásával foglalkozó augusztus 4-i és a német kérdéssel foglalkozó augusztus 15-i jegyzékére. A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 28-án megküldte a szovjet kormány válaszjegyzékét Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének. Franciaország kormányának 1953 szeptember 2-i jegyzéke hangsúlyozza, hogy a francia kormánynak nem szándéka sem újból elutasítani a szovjet kormány bíráló megjegyzéseit a három hatalom politikájáról, sem pedig folytatni ily módon — a béke megszilárdítása rovására — a meddő vitát. A béke felé vezető jelentős lépés lenne és enyhülne a nemzetközi feszültség, ha sikerülne haladéktalanul megoldani egyes, Németországgal kapcsolatos problémákat és megkötni az osztrák államszerződést. Ezért kívánatosnak tűnik, hogy a külügyminiszterek tanácskozása ezekkel a problémákkal foglalkozzék. A német és az osztrák probléma megoldása elősegítené más fontos kérdések sikeres megtárgyalását is. A jegyzék ezután hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány a német probléma megvitatására olyan ügyrendet javasolt, amely bonyolultnak látszik és amelynek alkalmazása a legkedvezőbb körülmények mellett is nagy időveszteséggel járna. A szovjet kormány augusztus 15-i jegyzéke valójában olyan kombinációk sorozatát irányozza elő, amelyek eredményeként meghatározatlan időpontra halasztanák el a szabad választások megtartását a szövetségi köztársaságban, Németország keleti övezetében és Berlinben, külügyminiszterek tanácskozásán a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról Ausztria függetlenségének helyreállítása A francia kormány sohasem volt azon a véleményen, hogy Ausztria szabadságának és függetlenségének heyreállítása attól függ, milyen haladást értek el a német kérdés megoldásában — mondja a jegyzék a továbbiakban. A francia kormánynak az a véleménye, hogy a két kérdés egyáltalán nincs kölcsönös kapcsolatban. Véleménye szerint mostantól kezdve semminek sem szabad akadályoznia az osztrák szerződés megkötését. A francia kormánynak meggyőződése, hogy e kérdések megtárgyalása jobban szolgálja a kívánt eredményt, mint a jegyzékváltás. A francia kormány ezért ismételten meghívja a szovjet kormányt, vegyen részt a külügyminiszterek tanácskozásán, amelyet október 15-én tarthatnának meg Luganoban. A szovjet kormány 1953 szeptember 20-i jegyzéke rámutat arra, hogy a szeptember 2-i francia jegyzék tanulmányozása azt mutatja, hogy a francia kormány válaszában mellőzi a szovjet kormány által feltett kérdéseket, amelyeknek megvizsgálása előmozdíthatná a megérlelődött nemzetközi problémák megoldását és ezzel együtt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolta azon intézkedések kérdésének megvizsgálását, amelyek előmozdítják a nemzetközi feszültség általános enyhítését, javasolta továbbá a német kérdés megvitatását, beleértve Németország egysége helyreállításának problémáját és a békeszerződés megkötését. Ehhez kiegészítésképpen augusztus 15-i jegyzékében a szovjet kormány kifejtette azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a német probléma megoldásának halaszthatatlan feladataival függenek össze. A koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet ügye A szovjet kormány utalt arra a tényre, hogy a koreai fegyverszünet megteremtése kedvező helyzetet teremtett a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Az utóbbi időben azonban új nehézségek keletkeztek a koreai kérdés megoldásában. Maga a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet összehívása komoly nehézségekbe ütközik, minthogy a politikai értekezlet összetételének meghatározásánál a közgyűlés 7. ülésszakán az Amerikai Egyesült Államok mindenfajta lépéseinek következtében megengedhetetlen egyoldalúság nyilvánult meg és durván lebecsülték annak fontosságát, hogy megegyezés alapján együttműködjenek olyan közvetlenül érdekelt országokkal, mint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. Az ázsiai országok vonatkozásában nem lehet figyelmen kívül hagyni más megérlelődött politikai problémákat sem, amelyeknek különös jelentőségük van ezen államok nemzeti érdekei és a béke megszilárdítása szempontjából. Mindenekelőtt rá kell mutatni ezzel kapcsolatban a Kínai Népköztársaság törvényes jogai visszaállításának szükségességére. Ami Európát illeti, a legutóbbi nyugatnémetországi politikai események fokozták az aggodalmat a békeszerető országokban. Nyugat-Németországban fokozódik a revánsvágyó elemek befolyása, amelyek az agresszív politika nyelvén ismét meghirdették a „Drang Nach Osten”-t, amely nemcsak más népeknek, hanem magának a német népnek is hihetetlen szenvedéseket okozott. A katonai támaszpontok kérdése A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében az északatlanti tömb agresszív politikájának veszélyes voltát szem előtt tartva, hangsúlyozta annak a kérdésnek jelentőségét, hogy csökkenteni kell a fegyverzetet, és nem szabad megengedni, hogy katonai támaszpontok létesüljenek idegen államok területén. E kérdés megtárgyalásának elkerülése azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagyjuk ,azt, aminek igen nagy jelentősége van a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. Mivel mind a szovjet kormány, mind Franciaország kormánya több ízben kifejezésre juttatta a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló törekvését, nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy nem szűnik meg egy új háború propagandája, nem szűnnek meg az újabb támadó aktusokra szólító felhívások és hogy egyes államok kormányai nyíltan áttértek kártevő aktusokra, terrorcselekményekre és szabotálásra a demokratikus tábor országaiban. Előadottakból kitűnik, hogy megértek azok a fontos nemzetközi jelentőségű problémák, amelyek megkövetelik, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió részvételével haladéktalanul együttesen tárgyalják meg őket. A szovjet kormány ennek megfelelően augusztus 4-i jegyzékében javasolta, tárgyalják meg a A szovjet kormány indítványa A szovjet kormány augusztus 4-i és augusztus 15-i jegyzékében javasolta, hogy a külügyminiszterek tanácskozásán minden oldalról tárgyalják meg a német problémát. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban indítványozta, tárgyalják meg a következő kérdéseket: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal kötendő békeszerződés kérdésének megtárgyalására. 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása. 3. Németországnak a háború következményeivelkapcsolatos pénzügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítése. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke mindezen kérdések közül csupán az össznémet választások kérdését érinti és teljesen mellőzi az összes többi kérdéseket, amelyek elsőrendű fontosságúak a német probléma megoldása szempontjából. A szovjet kormány két ízben megküldte Franciaország kormányának, éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok kormányának a német békeszerződés alapjainak tervezetét, azzal a javaslattal, hogy vitassák meg ezt a tervezetet, vagy terjesszék elő megvitatás céljából saját békeszerződés tervezetüket. Másfél év telt el azóta, de Franciaország kormánya nem nyilvánította véleményét a békeszerződés szovjet tervezetéről és nem terjesztette elő saját tervezetét. A békeértekezlet összehívása A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta, hogy hat hónapon belül hívják össze a békeértekezletet valamennyi érdekelt állam részvételével, Németország kellő képviseletének biztosításával a békeszerződés előkészítésének minden szakaszában és a békeértekezleten. A francia kormány válaszjegyzéke mellőzi a békeértekezlet összehívásának kérdését, jóllehet elvitathatatlan egy ilyen értekezlet jelentősége. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta ezenkívül Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hozzanak határozatot Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyigazdasági kötelezettségeinek megkönnyítésére, éspedig: Mentesítsék Németországot 1954 január 1-től a jóvátételi költségek és a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni államadósságok kifizetésétől, korlátozzák a megszállási költségeket olyan összegekre, amelyek nem haladják meg Kelet- és Nyugat-Németország állami költségvetése bevételeinek 5 százalékát, teljes mértékben mentesítsék Németországot a négy hatalom külső megszállási kiadásaiból eredő és 1945 után keletkezett adósságai megfizetésétől. A külügyminiszterek értekezletének összehívása A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke a Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó intézkedések a kérdéseket kikerülik. A szovjet kormány továbbra is szükségesnek tartja, hogy mind Franciaország kormánya, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormánya fejezze ki a Szovjetunió említett javaslataival kapcsolatos határozott álláspontját. A szovjet kormány javasolja a külügyminiszterek értekezletének összehívását , kiindulva a következőkből : 1. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. 2. A Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a német kérdést, beleértve azokat a javaslatokat, amelyeket az értekezlet előkészítése során terjesztettek elő. A szovjet kormány még nem kapott választ Franciaország kormányától augusztus 28-i jegyzékére, az osztrák államszerződés kérdésében és készségét nyilvánítja e kérdés megvitatásának folytatására a szokásos diplomáciai rendben. A szovjet kormány hasonló tartalmú jegyzékeket juttat el Anglia és az Egyesült Államok kormányának. 1953 OKTÓBEE 1 UB. R.TOX. Négyéves a Kínai Népköztársaság Ma ünnepli a hatalmas kínai nép s vele együtt a világ összes, becsületes dolgozója a Kínai Népköztársaság kikiáltásának negyedik évfordulóját. Ezen a napon mi is őszinte elismeréssel és büszkeséggel gondolunk azokra az eredményekre, amelyeket a kínai nép nagy pártja vezetésével az elmúlt évek alatt elért. Négy év aránylag rövid idő egy nép történetében, mégis ezalatt a négy év alatt meglepő változások történtek a kínai nép életében. Az 1917-es Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a második világháborúban, a fasizmus felett aratott győzelem után a Kínai Népköztársaság kikiáltása volt a nemzetközi élet egyik legjelentősebb, legnagyszerűbb, hatásában szinte felmérhetetlen jelentőségű eseménye. Különösen láthatjuk ezt napjainkban, amikor nap mint nap érezzük a Kínai Népköztársaság, a győzelmes kínai nép erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség enyhítése, a népek békéjének, biztonságának fenntartása érdekében. Ennek egyik része az az őszinte baráti segítség, amelyet a hős kínai önkéntesek nyújtottak a szabadságáért, függetlenségéért, a világ békéjéért harcoló koreai népnek, amely örökké emlékezetes marad a népek emlékezetében s barátokat szerez a kínai népnek a világ legeldugottabb, legtávolabbi népei között is . A kínai nép az új élet építésében, a nagy társadalmi és gazdasági átalakítások megvalósításában, hazája iparának és mezőgazdaságának fellendítésében is hatalmas eredményeket ért el ezalatt a négy év alatt. A Kínai Kommunista Párt Kína következetes iparosításában látja az egyetlen helyes utat, amely a jelenlegi nemzetközi helyzetben teljes gazdasági függetlenséget biztosíthat Kínának az imperialista államokkal szemben s csak az ország következetes iparosítása biztosíthatja a 475 milliós kínai nép életszínvonalának szakadatlan és következetes emelkedését. Gyors ütemben fejlesztik a nehézipart, a színes és ritkafémek érceinek termelését és feldolgozását a vegyiparban és a villamosenergiatermelésben Gyors ütemben fejlődik az építőanyaggyártó ipar, amelynek különösen nagy jelentősége van most, amikor széles körben bontakozik ki az országban az ipari, a közlekedési, a lakás és egyéb építkezés. A vasút és egyéb nagyarányú építések mellett nagy gondot fordítanak a könnyűipar gyors fejlesztésére is. A könnyűipar termelése 1952-ben minden téren felülmúlta a megelőző évek színvonalát. Ezeknek az eredményeknek az alapján néhány év alatt a Kínai Népköztársaságban az ipar és mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelem termelésében az 1949. évi 10:90%-ról 30:70%-ra változott, ami figyelembe véve azt, hogy Kína nemrégen még elmaradt iparral és kezdetleges mezőgazdasággal rendelkező ország volt, óriási eredmény. Ázsia és a világ még elnyomott népei csodálattal adóznak az éhínséget megszüntető, pusztító folyamokat megfékező, szocialista iparosítás útján járó Kínai Népköztársaságnak, amely a Kommunista Párt vezetésével a győzelem biztos tudatában halad előre a nép jólétének, anyagi és kulturális felemelkedésének egyetlen helyes útján Távirat a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából MAO CE-TUNG elvtársitak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének Peking. A Kínai Népköztársaság megtelt távolkeleti töveinek megalakulásának 4. évfordulója alhiusítása terén elért,kalmáiból a Magyar Népköztár- További nagy sikereket kívánság kormánya és ...a magyar nolj a testvéri kínai népneköznép nevében szívből jövő szeren- éves terve megvalósításához és csekívánataimat fejezem ki. a béke megszilárditása érdeke, Népünk őszinte örömmel üdjen Kifejtett történelmi jelentőközli azokat a kiemelkedő ered gégű munkájához, menyeiket, amelyeket a felszabadult kínai nép országának fel- Nagy Imre, virágoztatása, jólétének állandó a Magyar Népiköztársaság emelése és a háborús gyújtogó- Minisztertanácsának elnöke A Lengyel Népköztársaság kormányelnökségének közleménye A Lengyel Népköztársaság kormányának elnöksége a következő közleményt adta ki: Stefan Wyszynski érsek — többszöri figyelmeztetés ellenére egyházi tevékenységét az egyház és az állam közti megegyezés alapelveinek megsértésére, hajtogatásra és az izgatás légkörének kialakítására használta fel, ami — mint azt Kaczmarek püspök bűnpere is bizonyítja — kedvez az ellenséges tevékenységnek és fenyegeti a Lengyel Népköztársaság határainak sérthetetlenségét. A kormány elnöksége ezért — alkotmányos jogaira támaszkodva és az állam és az egyház közötti normális viszony helyreállítására törekedve — eltiltotta Stefan Wyszynski érseket valamennyi eddigi egyházi állásával kapcsolatos tevékenységétől.