Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

h1 11 2 P ESP Jozef Cyrankiewicz beszéde a lengyel rádióban a poznani eseményekről Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pénteken a következő beszédet mondta a lengyel rádióban: — Poznan polgárai, lakói, munkások, értelmiségiek, fiatalok! — Mély fájdalommal fordulok öltökhöz: szorgalmáról, hazafiságáról és rendszeretetéről ismert gyönyörű városunk bűnös provokáció és olyan véres események színtere lett, amelyek lelke mélyéig megrendítették Poznan minden becsületes lakóját, minden lengyelt és amelyeket határozottan és keményen elítél egész társadalmunk. Őszintén beszélünk önök előtt és nem szükséges takargatni, hogy a bűnös provokátorok azokat az elvitathatatlanul meglévő fogyatékosságokat és azt az elégedetlenséget használták fel, amelyeket gazdasági nehézségek és különböző, olykor igen érezhető hibák okoztak néhány gyárban. Ami ezeket az egész sor poznani gyárban felfedezett hiányosságokat érinti —, ezek okai jelentős mértékbenhibák voltak, valamint a kötelező tömények helytelen alkalmazása, —* teljesen érthető, Hogy ezeket a hibákat haladéktalanul ki kell és ki is fogjuk javítani, annál is inkább, mert a kormány és a párt már néhány nappal ezelőtt határozatot hozott e hibák kijavításáról, amikor a kormány képviselői fogadták a munkásküldöttségeket és pozitív megoldást nyert igazságos követeléseik kérdése. ■— Ez nem akadályozta meg a provokátorokat abban, hogy csütörtökön tüntet szervezzenek, amelyre már régóta készülődtek az odaérkezett szervezőik segítségével. — Poznanra összpontosult az imperialista központok figyelme, mivel az volt a céljuk, hogy Poznanban, a nemzetközi vásárok városában éppen az itt folyó vásár idején idézzenek elő rendzavarásokat. Nincs olyan naiv ember, aki ne látta volna ezt. Az ilyen dolgokban nincsenek véletlenek, így próbálta az ellenség kihasználni a poznani munkások és alkalmazottak egy részének elégedetlenségét, amelyet a város dolgozóinak és különösen a munkásoknak nehéz anyagi körülményei váltottak ki. Ismeretes hogy ezek a körülmények nem olyanok, mint amilyeneknek mi látni szeretnénk. A párt Központi Bizottsága és a kormány munkatervet dolgozott ki, amely lehetővé teszi a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelését. Mindenekelőtt a dolgozóknak azokat a csoportjait veszik tekintetbe, akiknek munkabére különösen alacsony. Nem akarunk itt semmit ígérni, mivel az ígérgetéseknek nincs értelme és egyedül ígéretekkel nem tudjuk emesíti az életszínvonalat, de meg akarjuk valósítani ezt erőnkhöz és azokhoz az anyagi eszközökhöz mérten, amelyeket az egész nép, különösen a munkások és parasztok hoznak létre munkájukkal. E feladat megoldására akarjuk összpontosítani erőfeszítéseinket. De erre törekedtek-e a provokátorok? Ők természetesen más célt tűztek maguk elé. Míg a munkások valóban követeléseiket akarják előterjeszteni, amihez minden joguk megvan, addig a provokátorok és az imperialista ügynökök pontosan az ellenkezőjére gondoltak. Meg akarják akadályozni a munkások e követeléseinek teljesítését — ez pedig nem sikerül nekik anarchiát akarnak előidézni, amely megakadályozná életünk demokratizálásának fejlődő folyamatát is. Az imperialista ügynökök ettől félnek a legjobban. És ezért nem meglepő, hogy a provokátorok e tervei összeomlottak, amint a munkásosztály túlnyomó többsége felismerte ezeket. A munkásosztály többsége elhatárolta magát tőlük és nem vett részt a további tüntetésben, a fegyverre támadó és középületeket megrohamozó ügynökök és provokátorok gyalázatos kirohanásaiban. Itt már nem a munkások gyakran helyes kritikájáról, nem igazságos, vagy kevésbé igazságos, a mi körülményeink között lehetséges vagy még nem lehetséges követelésekről volt szó, hanem a provokátorok által előkészített és a népi hatalom elleni fegyveres megmozdulásról, állami épületek, a rendőrség és a biztonsági szervek tagjai ellen intézett támadásokról. A munkások egészben véve, kevesek kivételével, támogatták népi hatalmukat. Ekkor a város néhány pontján, egyes épületek tetőzetén a provokátorok gépfegyvereket állítottak fel, tüzet nyitottak, mind a rendet őrző személyekre, mind a város békés lakosságára, ennek következtében emberáldozatok voltak. Ennek ugyanannyi köze volt a munkásokhoz, mint amennyi közük van a munkásokhoz az imperialista ügynököknek, akik szeretnék egész országunkat a szakadékba taszítani, majd megismételni azt a tragédiát, amelyet Poznan hős lakossága a hitleri uralom idején élt át. Ebből természetesen nem lesz semmi, mivel a mai Lengyelország nem az akkori, nem olyanok a nemzetközi erőviszonyok, a béke és a haladás erői mindenkit egyre inkább a békés egymás mellett élés irányába térítenek. Ez dühbe gurítja a háborús provokátorokat. A provokáció sötét erőit azonban ezek a körülmények nem gátolják meg abban, hogy alávaló akciókkal megpróbálják — egyébként eredménytelenül — visszafordítani a történelem menetét. — Ki kell emelni a rendőrség, a csapatok és a biztonsági szolgálat tagjainak magas rendű felelősségérzettől és állampolgári kötelességtudattól áthatott magatartását. Az utolsó pillanatig elkerülték a fegyverek alkalmazásait, amíg nem nyitottak tüzet rájuk a támadók, akiket felbátorított a hatalmi szervek nyugodtsága. A hatóságok a polgárok életének és vagyonának megvédése és a rend helyreállítása érdekében kénytelenek voltak szigorú intézkedésekhez folyamodni. A támadók többségét egy részét fegyverrel a kezében, elfogták. Ellenök bírósági eljárás indul. Mély fájdalommal és szomorúsággal tölt el az, hogy az események során elestek hős katonák, rendőrök és a biztonsági szolgálat tagjai, akik őrhelyüket védték, valamint poznani munkások, akik a rendőrséggel és a csapatokkal együtt, visszavágtak a provokátoroknak. Fájdalommal és szomorúsággal tölt el bennünket azoknak az ártatlan polgári személyeknek a halála is, akik véletlenül az események színhelyén tartózkodtak. A Poznanban kiömlött vér az ellenségnek, a Lengyelországgal szentben ellenséges imperialista központoknak és a reakciós földalatti mozgalomnak a bűne, amelyek közvetlenül vétkesek az eseményekben. A poznani véres események azonban nem tartják fel és nem gyengítik a pártnak és a kormánynak azokat az erőfeszítéseit, amelyek életünk demokratizálására, feladataink jobb végrehajtására- a gazdasági élet és a nemzeti kultúra fejlesztésére irányulnak, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a dolgozók életkörülményeinek minél gyorsabb megjavításáról való odaadó gondoskodás diktál. Ezen körülmények között a párt és a népi hatalom az egész társadalom teljes támogatására. Poznan munkásainak és dolgozó értelmiségének teljes támogatására szávait. Bízunk abban, hogy minden poznani dolgozó nemteljesíti kötelességét. Minden provokátor vagy őrült, aki kezet mer emelni a népi hatalomra, ne kételkedjek abban, hogy a népi hatalom lefogja kezét a munkásosztály érdekében, a dolgozó parasztság és az értelmiség érdekében, a lakosság életszintvonalának emeléséért folyó harc, életünk további demokratizálása, hazánk érdekében. • De mindig köszönettel fogjuk üdvözölni fogyatékosságaink, hibáink és hiányosságaink egészséges, hazafias bírálatának minden megnyilvánulását. Együtt fogunk harcolni életünk további demokratizálásáért. A demokratizálódás természetesen együtt jár azzal, hogy növekszik az államért érzett felelősség tudata a legszélesebb tömegek között és minden egyes állampolgár részéről külön-külön. — Poznan polgárai! Ebben a súlyos és szomorú pillanatban, amelyet együtt élünk át, felhívom önöket a párt és a kormány nevében, a népi hatalom nevében, hogy nyújtsanak teljes támogatást a népi hatalomnak abban a törekvésünkben, hogy leküzdhessük a már ma leküzdhető fogyatékosságokat, és segítsenek bennünket azoknak a fogyatékosságoknak megszüntetésében, amelyeket holnap fogunk közös erővel leküzdeni, abban a törekvésünkben, hogy megjavítsuk gazdaságunkat, megjavítsuk a széles tömegek életkörülményeit. — Dolgozzunk együtt, gondoljuk meg nyugodtan, mit kell tenni, hogy teljesen helyreálljon Poznan jó hírneve és az a tiszteleg amely Poznan lakosait szerte Lengyelországban övezi és hogy a jövőben Poznan lakosainak serény gazdasági munkája és hazafisága még nagyobb mértékben segítse elő hazánk felvirágzását. IV 41 . Népművészeti és Háziipari Vállalat boltját Debrecen, Vörös Hadsereg útja 41. Népművészeti____________ árucikkekből, _______ szövöttárukból, cseréptárgyakból,________ kosár_______________ és tonottárukból, valamint strandcikkekből nagy választék_______ áll rendelkezésére._______ A DISZ Központi Vezetőségének határozata az ifjúsági szövetség propaganda munkájának feladatairól az 1956—57-es oktatási évben A DISZ Központi Vezetősége értékelte az ifjúsági szövetségnek az elmúlt oktatási évben végzett propagandamunkáját, s határozatot hozott az 1956—57-es év oktatási feladatairól. A határozat bevezetőben megállapítja, hogy a DISZ szervezetek az elmúlt oktatási évben jelentős eredményeket értek el a propagandamunkában, de ennek ellenére hiányosságok is tapasztalhatók ezen a téren. A hiányosságok megszüntetésére a határozat a többi között kimondja, hogy az 1956—57-es oktatási évben az ifjúság sajátosságainak legmesszebbmenőkig való figyelembevételével biztosítani kell, hogy a DISZ propagandamunkájának minden területén következetesen érvényesüljenek az SZKP XX. kongresszusának útmutatásai, száműzni kell az általános szólamokat, a betanult dogmák és tételek állandó ismétlését. A fiatalokat a tények és az adatok felsorakoztatásával és elemzésével kell meggyőzni, a marxizmus a leninizmus igazságáról, a szocializmus fölényéről, a kapitalizmussal szemben. El kell érni, hogy a fiatalok megismerjék a szocializmus építésének legjobb, az életiben bevált formáit. A határozat kimondja, hogy a Petőfi iskolákat a jövőben elsősorban a DISZ, aktivisták politikai képzésének formájává kell tenni. A Petőfi iskolák egyéves tanfolyamok legyenek és elsősorban az üzemekben,, a falusi szocialista szektor DISZ, szervezetedben, az MTH ülté*, zetek második és harmadik I., osztályaiban és műszakiisteva* lóiban kell létrehozni. A tározat a továbbiakban kimondja, hogy a jövőben , kö* vetkezetesen arra kell , töre*, kedini, hogy minden fiatal ön* kénthatározza el, mi'yen ta* nulási formában kíván részt venni. Befejezésül a határozat, néhány gyakorlati tanácsot adarra, hogy kell a jövő oktatási évben gazdagítani a politikai tömegmunka formáát. Wilhelm Pieck fogadást adott a jemeni trónörökös tiszteletére Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke pénteken este a niederschönhauseni elnöki palotában fogadást adott a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó Mohammed Al- Badr jemeni trónörökös, miniszterelnöki helyettes, külügyminiszter tiszteletére. A fogadáson megjelentek Johannes Diechtmann, a népi kamara elnöke, Otto Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára. A fogadás szívélyes, baráti légkörben folyt le. Eisenhower elhagyta a kórházat Eisenhower elnök szombaton délben elhagyta a Walter Reed kórházat, ahol három héttel ezelőtt megoperálták. Az elnök gettysburgi birtokára utazott. Bonn megegyezett Londonnal A bonni kormány hivatalos közlése szerint abban egyezett meg az angol kormánnyal, hogy évi 400 millió márkával hozzájárul a Nyugat-Németországban állomásozó brit csapatok eltartási költségeihez. Bonn ugyanezen a címen az Amerikai Egyesült Államoknak 630 millió, Franciaországnak 287 millió márkát fizet, jóllehet a párizsi szerződések rendelkezése értelmében 1956. május 5-e óta nem kellene hozzájárulnia a külföldi csapatok költségeihez. A British Motor Corporation által elhatározott tömeges munkáselbocsátás mind magasabb hullámokat ver A konzervatív és munkáspárti képviselők csoportja a következő határozati javaslatot jegyezte elő az alsóház naplójában: „A ház erősen helyteleníti, hogy a British Motor Corporation nem tanácskozott alkalmazottainak képviselőivel, mielőtt hatezer munkást elbocsátott. A ház azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az ilyen tanácskozás nagyon fontos, helyes és jogszerű dolog a mai világban. Felmentések — kinevezések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a külügyminiszter előterjesztésére — Horváth Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetségének vezetése alól felmentette s a Minisztertanács Horváth Imrét —nagykövet rangjának megtartása mellett kinevezte a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnökévé. A Minisztertanács — más megbízatása miatt — Keres Gábort felmentette a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkári tisztsége alól, s a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkárává Rózsa Irén elvtársnőtnevezte ki. Felhívjuk megrendelőink figyelmét, hogy őszi és téli tisztításaikat és festéseiket a torlódások elkerülése végett már most adják be üzleteinkbe. Férvmhelyeink: Csapó u. 47, Széchenyi u ., Hatvan u. 31, Péterfia 61., Moszkvába utazik Nasszer, Kim Ir Szen és Sihanuk A Tanjug hivatalos forrásból származó hírek alapján közli, hogy Nasszer egyiptomi köztársasági elnök augusztus elején Moszkvába utazik, utazásának pontos idejét azonban még nem állapították meg. Ezenkívül július elején a Szovjetunióba látogat Kim Ir Szen, a KNDK miniszterelnöke, valamint Sihanuk herceg, volt kambodzsai miniszterelnök. " Moszkvai hivatalos körök«, ben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak Sihanuk látogatásának és annak a véle«,, ménynek adnak kifejezést*, hogy Kambodzsa független politikájánál fogva fontos tényezőt jelent a délkeletázsiai béke megőrzésében. Elutazott Moszkvából az angol katonai repülőküldöttség Június 29-én Comet 2. típusú lakbajtársos utasszállító gépen elindult Moszkvából Londonba N. Birch légügyi miniszter, a brit katonai repülőküldöttség vezetője, R. Chapman légügyi marsall, az angol légierő vezérkari főnökeinek helyettese és a küldöttség többi tagjai. Az angol vendégek a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának meghívására érkeztek a Szovjetunióba a légiflotta napjának ünnepségeire. N. Birdh-et és R. Chapmant, a vinitevoi repülőtéren P. F. Zsigarjov légügyi főmarsall M. Sz. Malinyin, hadseregtábornok, szovjet és külföldi új segírók búcsúztatták. Ott volt Sir William Hayter Nagy-Britannia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. JUtUfotui „Latifoho“ — humoros tadzsik elbeszélések gyűjteménye, amelyik a nép körében szájról-szájra szállnak. Abduszalom Dehoti tadzsik költő összegyűjtötte és kiadta ezeket a történeteket, melyek közül az alábbialkrumn közülünk néhányat. 1056. IVVítés 1, vasi-martíV NEM TALÁLTAK! Egy’Szer a padisah jelenlétében, aki igen szerette a vidám történeteket, az ostobákról beszélgettek. — Egy alkalommal, amikor messziről megpillantottam a város közismert bolondját, a kaftánom szárnya alá rejtettem tíz tyúktojást. — kezdte elbeszélését a padisah egyik vendége. — Amikor a bolond odaért hozzám, azt mondtam neki: „Találd ki, hogy mit rejtegetek a kaftánom alatt. Ha kitalálod — a tojások fele a tied. Ha azt is eltalálod, hogy hány van — mind a tíz a tied“. Az ostoba kérlelni kezdett. ..Jó ember, hiszen nem vagyok én Allah, hogy megfejtsem, amit nem látok. Nevezd meg legalább néhány tulajdonságát annak, amit elrejtettél és t álékoz, ha jól meghányom-ve-' fcem, meglehet, ki is találom“; „Hát ide hallgass, — mon* dottam. — Az egyik fele vala«; mi sárga, bezárva, valami fe~; ' hérbe“; „Megvan! — kiáltott fel az' ostoba. — Ez terínészetesen,, sárgarépa retekkel keverve". A padisah vendégei neve* .,' lésbe törtek ki, maga a padi* sah pedig szívből velük hahó*tázott. ,-j Aztán, ahogy a nevetés el* ült, a padisah odafordult az el-* beszélőhöz és súgva kérdeztel — Mégis, mit rejtegettél a kaftánod alatt, hogy ennyire.. Lóvá tetted a szegény bolondot? A BÖLCS TABI A tudós orvoshoz — a tabibhoz — beállított egy ember és panaszkodott, hogy fájdalmat érez a hasában. A tabib megkérdezte: — Mit ettél ma? — Gőzölgő, meleg kenyeret — felelte a beteg. A tabib vette az orvosságot és a beteg szemébe kezdte önteni. Mit csinálsz? Hiszen nem, kém nem a szemem, hanem a ' hasam fáj! — kiáltott fel ijed*' ten a beteg. — Először a szemedet kell meggyógyítanom — válaszolta, nyugodtan a tabib. —Ha a sze*. med egészséges lett volna, ak* kor nem ettél volna meleg ke? .nyeret. „ESZEMBE JUTOTT A KECSKE..." Egy ízben, amidőn Musfiki elhaladt a mecset mellett, meghallotta az imám hangját. Musfiki belépett a mecsetbe és végighallgatta az imám imádságát. Amikor pedig az imám az imádság legmeghatóbb részéhez ért, Musfiki szívettépően felzokogott. Miután az imádkozás véget ért, azönelégült imám megszólította Muisfikit. — Te sírsz? Az imádság ha* tott ennyire a szívedre ? — Óh nem,, uram ! — felel* te Musfiki. — Volt nekem egy", kövér kecském. Nemrég ki* múlt. Remegő hangja voltképp, olyan, mint a tied és hosszú... ösztövér szakálla, hajszálnyira olyan, mint a tied. Eszembe jutott róla a kecském, és sírva fakadtam.(Dehotis.