Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-01 / 180. szám
2 * I. (Folytatás az 1. oldalról) ma már széles körben elfogadott, ismert alapelve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista világrendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerető országgal. Az országgyűlés felé Ezután napirend szerint következett Non György, Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója. 1953. július 4-én az országgyűlés megválasztotta a legfőbb ügyészt, megindította a Magyar Népiköztársaság alkotmányában lefektetett alapelvek szerint az új ügyészi szervezet működését. Az új ügyészi szervezet alapvetően más, mint a régi. A régi „államügyész" , az igazságügyminiszternek alárendelt közvádló volt, akinek az volt a feladata, hogy a nyomozó szervek adatai alapján vádiratot készítsen és a bíróság előtt a vádat képviselje. Az új lenini elvek szerint létrehozott ügyészi szervezet a szocialista törvényesség legfőbb őre. Felügyel arra, hogy a minisztériumok és az öszszes állami és egyéb szervek, az állampolgárok megtartsák a törvényeket. Az ügyész felügyel arra, hogy a nyomozóhatóságok eljárásaikban a törvényes előírásokat betartsák és feltárjanak minden bűncselekményt. Az ügyéssz vádképviseleti jogán túl őrködni köteles a bíróságok ítélkezéseinek törvényessége felett. Az ügyész felügyel arra is, hogy a büntetések végrehajtása a törvény szabta módon történjék. A törvény szerint az ügyész tanácskozási joggal részt vesz az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a megyei, járási, városi tanácsok, valamint a végrehajtó bizottságok ülésein, részt vesz a törvények és rendeletek megalkotásában. Az ügyésznek törvényeinkben biztosított joga, hogy megtámadjon minden törvénysértő rendeletet, utasítást, intézkedést. Ilyen széles joggal felruházott ügyészséget csak a szocialista állam ismer. A burzk három esztendő alatt az ügyészi szervezethez 77 088 panasszal fordultak. Jelentékeny a munkaügyi panaszok száma — mondotta. Találkozunk olyan esetekkel, amikor a dolgozót azért helyezik át, vagy bocsájtják el, mert felfedi és bejelenti a vállalatnál észlelt hibát, vagy visszaélést. Ilyen esetben a törvénysértően fellépő vezetők mindent megtesznek, hogy hibát találjanak a dolgozó magatartásában, aki mint mondani szokták „minden lében kanál“ és túladnak rajta. Az ügyészi munka egyik hiányossága, hogy csak ritkán vonjuk felelősségre a hatalmukkal így visszaélő vezetőket. Ezért arra utasítottuk az ügyészi szervezetet, hogy a dolgozók jogait ne csik azzal védje, hogy hatályon kívül helyezteti a törvénysértő határozatot, de hasson oda, hogy a dolgozót ért kárt jóvá is tegyék és a sértett teljes elégtételtkapjon. Általános törvényességi felügyeleti munkánk fontos feladata a termelőszövetkezetek védelme, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének támogatása, ezzel együtt a már működő termelőszövetkezetek segítése. Különösen fontos ez most, amikor egyes helyeken az ellenség újból támadást indított a termelőszövetkezetek ellen. A termelőszövetkezetek fejlesztésének alapelve a szövetkezés önkéntessége. Ennek megsértése súlyos törvényi sértés, amely ellen az ügyészség köteles fellépni, hívja a kormányt, hogy jövőben is tegyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését, a népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását, s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamenynyi ország biztonságának zsok állam — ahol napirenden van a törvények kijátszása — nem tűr meg ilyen intézményt. Alkotmányunk a legfőbb ügyészt az országgyűlésnek, a nép által választott legfőbb államhatalmi szervnek rendeli alá, így a demokratikusan megválasztott országgyűlés a legfőbb ügyész és a neki alárendelt szervezet útján a törvényesség felett hathatós ellenőrzést gyakorol. Államrendszerünk mélységes demokratizmusa jut kifejezésre abban, hogy népünk választott képviselői tüzetesen megvitatják a törvényesség megszilárdításában elért eredményeket, hibákat és az e téren előttünk álló feladatokat. Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, amelyeket az 1953. júniusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányzatunk. 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedések 4184 személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy került szabadlábra. Ezután Non György arról szólott, hogy 1953. júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát, majd részletezte a törvényalkotásunk előtt álló hatalmas feladatokat, megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építőmunkáját, megújhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Szavazás után az országgyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps.) Az önkéntesség nyílt megsértése ma már ritkábban fordul elő. De még találkozunk félrevezető ígérgetéseikkel a belépni szándékozó parasztoknak jogaira és kötelességei1948 után a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves méret, hogy az osztálybare állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjeiközül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányával. Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették. Lehetővé tette a törvénysértéseket az is,hogy sem az ügyészség, sem más szervezet nem gyakorolt ellenőrzést az államvédelmi szervek tevékenysége fölött, hiszen az ügyészi szervezetet ezzel a feladattal csak 1953-ban bízták meg. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának re vonatkozóan, elsősorban Vas, Somogy és Zala megyében. Alkotmányunk 49. paragrafusa kimondja, hogy a „Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármely hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti.“ Elmondhatjuk, hogy a nők egyenjogúságát biztosító rendelkezések megszegésével szinte alig találkozunk. Ugyanígy ténylegesen érvényesül a vallásszabadság is, ami annyit jelent, hogy mindenki szabadon vallhatja vallásos és ateista meggyőződését. Törvényeink maradéktalanul biztosítják a minden magyar állampolgárt megillető jogokon túl az ország területén élő minden nemzetiség számára az anyanyelven való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. E jogok gyakorlati érvényesítését akadályozták a múltban, főleg a délszláv nemzetiségekkel szemben elkövetett törvénysértések. Ezek nagy részét kormányzatunk már orvosolta, illetve orvoslásuk folyamatban van. Az ügyészi szervezet e vonatkozásban is teljesíteni fogja kötelességét. Az állampolgárok jogainak védelme a szocialista törvényesség egyik oldala. A törvényesség másik oldala, hogy az állampolgárok is eleget tegyenek minden törvényes kötelezettségüknek. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy tovább erősödjék és szilárduljon a munka, a begyűjtési és adózási fegyelem. Megköveteli minden állampolgártól a hatósági személyeik megbecsülését és felelősségteljes munkájuk segítését. Alkotmányunkban leszögezett alapelvekre, törvényeinkre, a K. V. határozatára támaszkodva az ügyészi szervezetnek az eddiginél bátrabban, következetesebben kell folytatni a harcot mindenki ellen, aki törvényeinket megsérti, felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. A katonai bíróság 1953. decemberében hozott ítéletében megállapította: — idézem — „Páter Gábor és társai vezető beosztásukkal járó hivatali hatalmukkal visszaélve, egyrészt az államvédelmi munkában súlyosan törvénytelen módszereidet honosítottak meg, ezáltal tudatosan népellenes irányba fordították el az állam büntetőpolitikáját, másrészt mérhetetlen személyes igényeik kielégítése érdekében éveken keresztül óriási mértékben fosztogatták és pazarolták a társadalmi tulajdont.“ Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek a felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott. A felülvizsgálat nem ment könnyen. Lassan indult, vontatottan haladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a végére értünk. A vizsgálat alapján beigazolást nyert, hogy elvtársaink akiket a törvénytelen perekben edítettek, nem voltak óru-Pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában. Az alaptalanul elítéltek ügyük felülvizsgálatának befejezése után sokan már a vizsgálat alatt is szabadlábra kerültek. A Legfelsőbb Bíróság eddig 149 elítélt ügyében hozott döntést, ennek során 124 elítéltet minden vádpont alól jogerősen felmentett, 15 személy ügyében marasztaló ítéletet hozott, tíz személy bűnösségét kisebb súlyú bűncselekményben állapította meg, és ennek megfelelően lényegesen enyhébb büntetést szabott ki. Bejelenthetem, hogy azok is szabadlábon vannak, akiket a Legfelsőbb Bíróság elítélt, mert már korábban letöltötték a kiszabott büntetést, illetve egyéni kegyelmet kaptak. A felülvizsgálat folyamán még 156 személy került szabadlábra, részbenkegyelemmel, részben büntetés félbeszakítással. A Legfelsőbb Bíróság perújítása eljárásban olyan ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annak idején a koholt, vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szörnyű Tibor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársakat és másokat.. Ők jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedéseket tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására. Mintegy 300 alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüketkoholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a „Rajk-ügyben“, „Kádár-ügyben“, a „Sólyom-ügyben“, „volt szociáldemokraták ügyében“, ,,a volt jugoszláv emigránsok ügyében“ és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkásmozgalmi múltra tekinthet vissza. Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják, el az őket megillető helyet társadalmukban. Pártunk és állami szerveink anyagi vonatkozásban sokat segítettek eddig is a rehabilitáltakon, de szükség van arra, hogy kártalanításukat a törvény előírta módon rendezzük. Érte az igazságügyminiszter megtette a szükséges intézkedéseket. Intézkedés történt, hogy rehabilitáltakat munkába helyezzék, részükre lakást biztosítsanak, a betegeket orvosi kezelésiben, gyógyüdültetésiben részesítsék, az idősebbeknek megfelelő nyugdíjat folyósítsanak. Intézkedés történt arra is, hogy a rehabilitáltak munkaügyi jogfolytonosságát elismerjék, kitüntetéseiket viszszakapják stb. Az ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen perekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtársat, becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyükről, anélkül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőiket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltottakat komoly munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva elláthatnak. Az ártatlanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálata azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünknek van ereje ahhoz, hogy a visszaéléseket, a törvényséetéseket felfedje, hogy érvényt szerezzen a szocialista törvényességnek, hogy helyrehozza az elkövetett hibákat. Az 1953. júniusi központi vezetőségi határozat megkövetelte a pártellenőrzés megerősítését és az állami ellenőrzés megvalósítását az állambiztonsági szervek munkája fölött. Egyidejűleg az állambiztonsági szerveket, az ügyészi szervezetet hű, öntudatos és gerinces dolgozók százaival erősítettük meg, közöttük számos olyannal is, akiket rehabilitáltunk. Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés miatt felelősségrevonás történik. Ez alatt az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit 13 ügyben katonai bíróság elé állította. Az ügyészi szervezet feladata, hogy minden erővel segítse az államvédelmi szervek munkáját. Az a munka, amelyet az újraszervezett és megerősített államvédelmi szervek végeznek, igen nagy jelentőségű és rendkívül felelősségteljes. Ebben a munkájában segíti és támogatja egész népünk az államvédelmi szervek dolgozóit. Világosan kell látnunk, hogy a háborús uszítók elszenvedett kudarcaik ellenére sem tették le a fegyvert. Még hatályban van az Egyesült Államok 1953. október 10-i törvénye, amely évi százmillió dollárt irányoz elő a békeszerető álamok elleni aknamunkára és kémkedésre. Ezt az összeget a legutóbb 25 millióval felemelték. Az ilyen szennyes feladatra azonban egyre kevesebb a jelentkező. De még mindig akadnak olyan elvetemült elemek, akik semmit sem tanultak, mint például Sulvánszki Jenő és 14 társa, akik volt ludovikás tisztjelöltekből, hadapródokból regrutálódtak. Fegyvereket gyűjtöttek a magyar nép ellen. Az ítélet kiütötte kezükből a fegyvert és lesújtott rájuk. Utasszállító repülőgépünk ellen elkövetett gyalázatos merénylet is fokozott éberségre int bennünket. Ez az alávaló gaztett és annak feldicsérése az imperialista sajtó részéről újból felhívja a figyelmünket arra, hogy ellenségeink nem válogatósak. Fahazánkban épp úgy, mint a többi szocialista államiban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy 1932. évben 310 482 személy ellen indítottak eljárást, viszont 1955. évben ez a szám csak 172 749-et tett ki. A büntető eljárás alá vontak száma még sokkal kevesebb lenne, ha maga az ügyészi szervezet nem követett volna el a múltban számos hibát. Sok esetben formális szemléletből kiindulva, aprócseprő ügyekben is bíróság elé állított dolgozókat. Csökken a vádlottak száma is. Ez év második negyedévében a vádlottak száma 17 549 volt, az előbbi év azonos időszakában 32 535-tel szemben. Azáltal, hogy megszűnnek azok a bírósági ügyek, amelyekben, mint mondják , ágyúval lőtték a verebet, meggyorsul és jobb lesz a bíróságok munkája is. Ezután foglalkozott a bíróságok munkájával. Ezután megállapította, hogy nálunk az utóbbi időben a börtönviszonyok lényegesen megjavultak. Az ügyészi szervezet három évi munkájáról adott beszámolóját befejezve Non György elvtárs a következőket mondotta: A szocialista törvényesség megtartása alapvető elve, elengedhetetlen módszere a szocializmus építésének. Egész népünk, államunk szempontjából nagy jelentőségű a Központi Vezetőség határozatának a szocialista törvényesség további megszilárdításával foglalkozó része. Rendszerünk nem tűri a törvénysértést, az önkényt. Ezért volt nálunk szükségszerű folyamat a törvénysértések leleplezése, a hibák kijavítása. Nekünk vannak biztosítékaink, hogy azok a törvénysértések, amelyeket anynyira fájlalunk és elítélünk, sohasem fognak megismétlődni. Ilyen biztosíték népi dekozottabb éberséggel, elszántsággal kell küzdeni, hogy ártalmatlanná tegyük azokat, akik hazánk, népünk, törvényeink ellen fordulnak. Rendőrségünk áldozatos helytállása és munkája komoly eredményeket mutat fel a polgárok személye ellen intézett erőszakos támadások, emberölések, rablások elleni harcban, örömmel számolhatok be az országgyűlés előtt arról, hogy az ilyen bűncselekmények száma lényegesen kisebb a felszabadulás előtti hasonló cselekményeknél. Állampolgáraink hasonlíthatatlanul biztonságosabb körülményekközött élhetnek és dolgozhatnak, mint azelőtt. Ezután, foglalkozott a rendőrség gyakorlati munkájának eredményeivel és hiányosságaival, majd így folytatta: Ügyészeink külön figyelmet fordítanak a fiatalkorúak, a 12—18 évesek bűncselekményeire. Itt is javulás tapasztalható. Egy év leforgása alatt a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma 30 százalékkal csökkent. Elmondotta, hogy a fiatalkorúak bűnözésének csökkentésére legfontosabb a megelőzést Ezen a téren már sok helyen jól működnek az ifjúságvédelmi bizottságok, amelyek számontartják a fiatalokat, hogy züllött elemek közé ne kerüljenek stb. A megelőzés legfontosabb követelménye a 14— 16 éves fiatalok munkáiba állítása,mokráciánk megingathatatlan szilárdsága, a Magyar Dolgozók Pártjának, népköztársaságunk kormányának szilárd elhatározása, hogy népünket, államunkat rendíthetetlenül a szocialista törvényesség megtartásának útján vezeti és a legélesebben elítél és megbélyegez minden törvénysértést. A törvényesség biztosítéka a szocialista demokrácia mind következetesebb és mind teljesebb kibontakozása hazánkban. Biztosítéka a törvényesség állandó erősödésének az az egészséges, bíráló légkör, amely lehetővé teszi a hibák bátor felvetését, megköveteli azok kijavítását és a törvénysértések elkövetőinek felelősségre vonását. Végül, de nem utolsósorban biztosítéka a törvényesség szigorú korú megtartásának az új típusú, népi demokratikus, szocialista jellegű ügyésség intézménye. Az ügyészi szervezet a jövőben még nagyobb odaadással őrködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyészeink legjobb képességükkel, munkájuk állandó javításával, öt dolgozók bírálatainak, bejelentéseinek és panaszainak figyelembevételével, pártunk útmutatásainak követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásaiknak. Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támogatását s egyben kérem a tisztelt országgyűlést, hogy fogadja el a beszámolót. (Nagy taps.) A legfőbb ügyész beszámolójához elsőnek Nagy Dániel országgyűlési képviselő szólt hozzá és a szocialista törvényesség érvényesülését vizsgálta a tanácsok és egyes államigazgatási szerveik, a termelőszövetkezetek, a dolgozó parasztság szemszögéből. A legfőbb ügyész beszámolóját Nagy Dániel azzal fogadta el, hogy az abban is* mentetett intézkedések elő* segítik a szocialista törvényes* ség további erősödését. Az országgyűlés szerdán folytatja munkáját a országgyűlés új ülésszakánál A második napja Non György beszámolója az országgyűlésnek a legfőbb ügyészség munkájáról A termelőszövetkezetek védelméről A törvényesség megszilárdulása jók, kémek,kártevők. De be- ■ vezet a szocialista törvényesigazolást nyert az is, milyenség megszegése, az ügyészi rendkívüli súlyos károkhoz a szervezet hiánya. Rehabilitáció Fokozottabb éberségre van szükség Erősen csökken a bűnözés NÉPLAP 1 990. MOTOFÜS 1., SZERDDA