Hajdú-Bihari Napló, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

Szovjet—jugoszláv jegyzékváltás gazdasági kérdésekről Moszkva (TASZSZ) A keddi szovjet lapok közölték azokat a jegyzékeket, amelyeket a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya váltott május—június hónapokban a két ország gazdasági kapcsolatairól. A jegyzékváltás nyilvánosságra hozatala azzal függ össze, hogy a jugoszláv sajtó helytelenül és tendenciózusan világította meg ezt a kérdést. A Szovjetunió külügyminisztériuma május 27-én értesítette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai nagykövetségét arról, hogy a szovjet kormány szükségesnek tartja későbbi időpont megállapítását javasolni azon hitelek felhasználására, amelyeket Jugoszlávia az 1956 január 12-i és augusztus 1-i egyezmények alapján kapott. A szovjet jegyzék kifejti, hogy ezt az intézkedést a szovjet vegyipar fejlesztésének meggyorsításáról nemrég, hozott határozat tette szükségessé, amely a legközelebbi években újabb nagy beruházásokat irányoz elő. A szovjet fél ugyanakkor kijelentette: kész az egyezményben előírt berendezéseket szállítani, a tervezési és egyéb munkálatokat elvégezni Jugoszláviának, de nerrt hitel formájában, hanem folyó árucsere-forgalom keretében. A Szovjetunió javasolta, hogy árucsere-forgalom keretében bizonyos mennyiségű műtrágyát és egyéb ipari terméket szállít Jugoszláviának a szóbanforgó vállalatok üzembehelyezésének elhalasztott időpontjáig. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkársága június 3-i jegyzékében elutasította a szovjet kormány javaslatait és közölte, hogy Jugoszlávia kormánya nem veheti figyelembe a szovjet kormány jegyzékében részletezett okokat. A Szovjetunió külügyminisztériuma június 28-i válaszjegyzékében megállapítja, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya még a Szovjetunió javaslatának érdemi megvitatásához sem járult hozzá és olyan álláspontra helyezkedett, amely csak meglepetést okozhat. A Szovjetunió kormánya javasolja: találkozzanak a két kormány képviselői a Szovjetunió által felvetett kérdések tárgyi megvitatására és olyan megállapodás létrehozására, amely módosításokat iktatna a szóbanforgó egyezményekbe. Megkezdődött az országos kereskedelmi konferencia A Belkereskedelmi Minisztérium június 30-ra és július 1-re országos értekezletre hívta össze a tanácsok kereskedelmi osztályvezetőit. Az értekezlet első napján Jausz János belkereskedelmi miniszter tartott beszámolót szovjetunióbeli tapasztalatairól. Ismertette a szovjet kereskedelmi hálózat fejlődését és a decentralizált kereskedelmi szervek felépítését. Követendő példaként említette meg a szovjet önkiszolgálási rendszer széleskörű elterjedését. Megragadta figyelmüket az egyre nagyobb szerepet kapó automatizálás. Igen sok teljesen automatizált büfében jártak. Elismeréssel szóltak az új cikkek, publikálásáról. A világ legkülönbözőbb országaiból vásárolt új áruk mintapéldányait állandó jellegű kiállításon mutatják be. Amennyiben ezek megnyerik a lakosság tetszését, a kereskedelem gondoskodik arról, hogy a tanácsi vállalatok mielőbb megkezdjék a kérdéses iparcikkek gyártását. Kedden az országos értekezlet folytatja munkáját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság első magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Ngueyen Thanh Ha rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, a Vietnami Demokratikus Köztársaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A nagykövet megbízólevele átadásakor beszédet mondott, amelyre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közleménye az állományon kívüli bérgazdálkodás és a célprémiumok juttatásának vizsgálatáról A népi ellenőrzés az állományon kívüli béralap felhasználásával kapcsolatban . országos, .^^álgfet^fc^tatott. Az ellenőrzés a nehézipar, a kohó és gépipar területén, valamint a szociális és kulturális szerveknél összesen mintegy 400 egységre terjedt ki. Időközben a Könnyűipari Minisztérium is hasonló vizsgálatotvégzett a saját területén. A vizsgálat megállapította, hogy az állományon kívüli béralapot egyes vállalatok és szervek olyan rejtett tartaléknak tekintették, amelyet szükség esetén rendeltetésének meg nem felelő célra is fel lehet használni. Sorozatosan megsértették a béralap felhasználására vonatkozó jogszabályokat. Gyakran megtörtént, hogy az állományon kívüli béralap terhére egyes vállalatok és intézmények egyrészt saját dolgozóik, másrészt a kooperációs vállalatok dolgozóinak túlóráját is az állományon kívüli béralap terhére fizették ki. Az egészségügyi szolgálat területén is igen magas az állományon kívüli béralap. Ennek egyik oka a másodállások és mellékfoglalkozások nagy száma, ami a vizsgálat tapasztalatai szerint az egészségügyi hálózat jelenlegi szervezetéből, valamint az orvosok terület szerinti aránytalan elhelyezkedéséből adódik. Az állományon kívüli béralap terhére eszközölt kifizetések mögött gyakran létszámbújtatás rejlik. A létszámbujtatás torzítja a foglalkoztatottságra vonatkozó statisztikai adatokat, termelő üzemekben pedig a termelés mutató számait is. A széleskörű vizsgálat alaptján megállapítható, hogy az állományon kívüli bérgazdálkodás terén, a fennálló hibák és a hiányosságok kiküszöbölésével, körültekintő és takarékos gaz-dálkodással, a felhasználási szigorú ellenőrzésével népgaz-dasági szinten az egy év alatt elérhető megtakarítás megha-ladja a 250 millió forintot . A célprémiumok juttatásé-ipari vizsgálata során megál-] alapította az ellenőrzés, hogyj a nehézipari, valamint a kohó- és gépipari vállalatok fel-] ajánlanak egymásnak, illetve] elfogadnak egymástól célpré- miumot annak ellenére, hogy] ezt a fennálló rendelkezések] értelemszerűen tiltják. A célprémiumok szabálytalan juttatása gyakran a felügyeleti szervek hozzájárulásával történik. Az ellenőrzött, egységeknél 1,3 millió forint rerdeletellenes célprémium juttatást túrtak fel a vizsgálatok. A népi ellenőrzés által feltárt hibák rávilágítanak, hogy épülő szocialista társadalmunkon belül elevenen élnek és hatnak meg a tőkés társadalom életfelfogásának maradványai. A visszaélések és szabálytalanságok elkövetését megkönynyítette egyes gazdasági vezetők mulasztása, a felügyeleti és pénzügyi szervek ellenőrzésének fogyatékossága is. A vizsgálat ugyanakkor feltárta, hogy egyes elavult rendelkezések, is hozzájuttak., a hibák elkövetéséhez." A Központi Népi Ellenőrzési I Bizottság a. .A vizsgálati jelentéssel egyidejűleg"•javaslatot terjeszt a forradalmi munkás-paraszt a kormány elé. Intézkedéseket javasol az 1953. évretervezett állományon kívüli béralap egy részének megtakarítására. Ugyanakkor a vizsgálati megállapítások alapján szükséges az állományon kívüli Béralap rendszerével kapcsolatban új, átfogó jogszabály kidolgozása, nem utolsósorban az ellenőrzési rendszer felülvizsgálása. NEMZETKÖZI SZEMLE : Nyugtalanító kérdé*s jelek a világpolitikában A külpolitika elmúlt hete • egyetlen kérdésben sem hozott látványos fordulatot. A • kulisszák mögött zajló élénk • diplomáciai tevékenység azonban arra utal, hogy a világ• politika legválságosabb pont■ján döntés felé érlelődik a helyzet. • A nemzetközi élet legaggasztóbb góca még mindig Libanon .Foszladozni látszanak azok a remények, amelyeket a nyugati polgári sajtó táplált néhány napig Hammarskjöld , ENSZ-főtitkár libanoni küldetésével összefüggésben. Joggal kétségbe vonhat a „kornyipromisszumos megoldást” kilátásba helyező nyugati sajtó; vélemények őszintesége, mertnem lehet véletlen, hogy az, angol—amerikai katonai előkészületek befejezését éppen Hammarsikföld beiruti „békemissziójához” időzítették. Az ENSZ-főtitkár távozása után ismét fellángoltak a harcok Libanonban, a vezető nyugati nápok pedig úgyszólván már csak azt latolhatják, hogy vadon az ENSZ „rendőri erőinek” bevetésével, vagy a közvetlen, és nyílt angol— amerikai intervencióval kellene-e megmenteni az amerikaiarét Charnoun elnök rendszerét. A New York Herald Tri- bune ismertszemleírója, Alsop például minden kertelés nélkül megírja: „Ne essenek tévedésbe — a libanoni angolamerikai partraszállás kilátása nem az újságírók lidérces álma, hanem a rideg közvetlen lehetőség... A csapatok felkészültek arra, hogy az első kérésre partra szánjanak.” Az imperialista beavatkozás előkészületei tehát vésztjóslóan komolynak látszanak. Úgy tűnik azonban, hogy a végső döntést még nem hozták meg. Most az a kérdés: lesz-e annyi józanság Washingtonban, hogy tudomásul vegye a bukott libanoni rendszer eltűnését, vagy Chamoun elnök leszámítolása helyett a katonai intervenció mellett dönt? A közeli napok eseményei bizonyára választ adnak majd erre a nyugtalanító kérdésre. Földgolyónk egy másik válságos övezetéből, az indonéziai szigetvilágból jó hír érkezett. . Az Indonéz Köztársaság kormánycsapatai Észak-Celebeszen elfoglalták Medanot, a lázadó erők utolsó megerősített állását. Ezzel befejeződött a külföldi támogatást élvező katonai klikk lázadó erőinek szétverése. Medano eleste az indonéziai harcok végét jelentheti, ha az Egyesült Államok és a SEATO-ba tömörült szövetségesei nem szánják el magukat a nyílt beavatkozásra. A lázadás teljes katonai leverése lehetetlenné teszi, hogy a külföldi patrónusok továbbra is az indonéz pucscsistákkal takarózva próbálják megdönteni Indonézia törvényes kormányát. Ha ezután is folytatódnának az agresszív katonai cselekmények az Indonéz Köztársaság ellen, nem lenne nehéz megtalálni azok értelmi szerzőit és gyakorlati végrehajtóit. Több jel mutat arra, hogy a ciprusi válság újabb kirobbanás irányába fejlődik. Ismeretes, hogy a sziget jövőjére vonatkozó angol tervet a görög és a török kormány — ellentétes okokból — egyaránt elutasította. Az érdekeltek elutasító válasza nem okozott meglepetést Londonban. A felelős angol kormányférfiak maguk is elismerték, nem számítotték tervük azonnali elfogadására. A terv körül zajló heves vita angol szempontból mégis meghozta újból kiszámított eredményét. Ismét feszültté vált a török—görög viszony, ez pedig alkalmat ad Angliának arra, hogy most mint „stabilizáló tényező” lépjen fel Cipruson. Foot ciprusi angol kormányzó már kézhez vette utasítását, hogy haladéktalanul lásson hozzá a görög—török közösségek szétválasztását célzó angol terv végrehajtásához. Ez a " sziget kettéosztása irányában mutató angol terv megfelelő eszköz arra, hogy állandósítsa a ciprusi görögök és a török kisebbség viszálykodását és — persze nem mellékesen — lehetővé teszi az angolok jelenlétét, a döntőbíró szerepében. Nem nehéz megjósolni, hogy amennyiben Anglia ténylegesen megkísérli a terv gyakorlati megvalósítását — ez a görög—török incidensek minden eddiginél hevesebb és veszélyesebb fellángolásának okozója lesz. De Gaulle második algériai utazása ismét időszerűvé teszi a mindeddig homályba burkolt kérdést: Milyen is lesz a tábornok-miniszterelnök külpolitikája? A közeljövőnek kell megmutatnia, rendelkezik-e De Gaulle az algériai háború megszüntetésére alkalmas eszközökkel. Ez a probléma ma az egész francia helyzet alfája és ómegája és ez a francia külpolitika kulcskérdése is. A De Gaulle-ista francia sajtóban az utóbbi napokban sokat írnak a francia külpolitika „új vonaláról”. A francia csapatok részleges, kivonásáról kötött francia-tuniszi megállapodást az „új vonal” első és jelentős állomásának tüntetik fel. Hogy a francia—tuniszi egyezmény új észak-afrikai politika kezdetét jelzi-e, vagy csupán még egy manőver az eddigiek hosszú sorában — ez a kér,dés még nem dőlt el. Egyelőre tény az, hogy De Gaullenak sikerült időt nyernie. Marokkó, Tunézia és Algéria képviselői legutóbbi tuniszi értekezletükön várakozó álláspontra helyezkedtek De Gaulle további lépéseitilletően. Észak-Afrika „pacifikálásába” már sok francia kormány bicskája beletört, csodákra De Gaulle sem képes. Igazi megbékélést Észak- Afrikában csak az algériai háború befejezése hozhat. Ennek pedig előfeltétele, hogy a De Gaulle-kormány hagyjon fel az úgynevezett ,,Francia-Algéria” fikciójával és Algéria nemzeti létének elismerése alapján kezdeményezzen tárgyalásokat az algériai felszabadítási front képviselőivel. Végső soron Franciaország algériai politikája szabja meg azt is, hogy erősebbé válhat-e Párizs hangja a nyugati együttesben. Ameddig a francia kormány nem nélkülözheti a naponta egymilliárd frankot felemésztő algériai háborújához szükséges amerikai dollársegélyeket, addig nemigen lehet komolyan beszélni a francia külpolitika „új vonaláról”. Várható egyébként, hogy erről az ,,új vonalról” még hallani fogunk, amikor De Gaulle algériai látogatása után a francia kormányfő egymás után találkozik több nyugati partnereivel, Macmillannal, Dulles-szel és Adenauerrel. E találkozók során talán majdfény derül arra, hogy lesz-e a francia külpolitikának új, saját hangja, vagy De Gaulle lendületéből is csak arra futja, hogy magasabb árat érjen el lojális együttműködéséért. Ezeket a tárgyalásokat mindenesetre beárnyékolja majd az a rideg tény, hogy kora ősszel ismét nagyobb amerikai , és német pénzügyi segélyek folyósítása válik aktuálissá Kérdéses, hogy a sokat emlegetett „új vonal” kiállja-e ezt a nehéz próbát. A szovjet szakértők első csoportja megérkezett Genfbe Genf (AFP) A genfi repülőtér igazgatóságához érkezett jelentés szerint Fjodorov szovjet professzor és a szovjet szakértők első csoportja megérkezett Genfbe, hogy részt vegyen a nukleáris kísérletek ellenőrzésével foglalkozó szakértői értekezleten. a nyugati küldöttek előzetes megbeszéléseket kezdtek Centben Genf (Reuter) A tervek szerint július 1-én Genfben megnyíló szakértői tárgyalások nyugati küldöttei vasárnap — röviddel Genfbe érkezésük után — megbeszéléseket folytattak egymással. Nyugati részről még csupán dr. Solact kanadai szakértő nem érkezett meg Genfbe. Párizs (MTI) Vasárnap délután megkezdődtek a francia—angol tárgyalások. A tárgyalások, amelyen mindkét részről a miniszterelnök, a külügyminiszter és szakértők vesznek részt, előre megállapított napirendi pontokra és a két országot érdeklő kérdésekre terjednek ki. E kérdéseket négy főcsoportba lehet összesíteni: 1. A csúcsértekezlet, 2. a NATO és a nyugati védelemben alkalmazott nukleáris fegyverek, 3. a közel-keleti helyzet, 4. az európai vonatkozású és gazdasági kérdések. ■•»•*—------------ Megkezdődtek a francia-angol tárgyalások Újabb fény derült az amerikai megszállók észak-koreai vérengzésére Phenjan (Új Kína) A Koreai Központi Távirati Iroda szombaton jelentette, hogy Dél-Vanghaj tartományban újabb tömegsírra bukkantak. Az áldozatokat az amerikai agresszorok gyilkolták meg a koreai háború alatt. Szincsun megyében Rjongdang-ri közelében egy építkezésnél 60 meggyilkolt asszony és gyermek holttestét találták meg. Az amerikai megszállók borzalmas kegyetlenkedéseket követtek el Dél-Vanghaj tartományban, amikor a koreai háború alatt átmenetileg elfoglalták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területének ,egy részét. A két hónapig tartó megszállás alatt csupán Szincsun megyében több mint 35 000 embert mészároltak le, köztük Rjongdang-ri 850 lakosát. Egy 800 főnyinél nagyobb csoport lemészárlásának tányéra nemrég derült fény Csangjun megye egyik bányájában. Walter Ulbricht kitüntetése Berlin (TASZSZ) Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke Walter Ulbrichtot, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárát, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettesét 65. születésnapja alkalmából a Munka Hőse címmel tüntette ki. Walter Ulbricht most másodszor kapta meg ezt a magas kitüntetést. Átmenetileg emelkedik rtöQ£ Uií I Ju v * „ J ? •■‘ül J" ... Au,a Duna szintje ■.CiA Dank vízgyűjtő területén lehullott nagy mennyiségű csapadékok következtében a bajor Dunán szombaton heves árhullám alakult ki. Az árhullám a magyar szakaszon előreláthatólag 70 százalék körüli vízállás-magasággal tetőzik majd. A vízállásnak megfelelően a szigetközi védővonalon első, illetve másodfokú készültség lépett életbe. Az észak-magyarországi kisebb vízfolyások, így a Szuha, a Hejő, a Laszkó, a Rima-patak és mellékágaik mentén néhány helyen kisebb-nagyobb átmeneti elöntés következett be, a vízelborítás azonban az apadás következtében már hétfőn reggelre részben csökkent és előreláthatólag néhány napon belül teljesen megszűnik. A védekezés néhány helyen szükség szerint még tart. Ünnep az óvodában 130 évvel ezelőtt nyílt meg Budán Magyarország első óvodája.. Brunswick Teréz „Angyalkert”-jének példájára az évek során egyre több óvoda nyitotta meg kapuit.. A szabadságharc bukása után azonban megrekedt ez a nagyszerű fejlődés, amelyben gyökeres fordulatot csak a tanácsköztársaság nevelésügyi politikája hozott. Ebben az időszakban vándor mesemondók és bábszínházak látogatták az óvodákat, és kiterjesztették az óvodai oktatást a 3—6 éves gyermekekre. A beteg gyermekeket külön kerti óvodákban helyezték el és intézkedés történt az óvodai nevelői munka tökéletesítésére, az óvodai nevelők szakmai továbbképzésére. A tanácsköztársaság intézkedései között ott szerepelt a kisdedóvás reformja is, amely csak a felszabadulás után valósulhatott meg. 1938-ban — az utolsó békeévben — 1140 óvodában 1638 óvónő dolgozik. A háború pusztítása folytán a felszabaduláskor csak 992 óvodáról tudunk. Ma pedig 2600 óvodában 7000-nél több óvónő foglalkozik a gyermekekkel. Talán van valami szimbolikus abban, hogy a debreceni jubileumi ünnepségen éppen 130 óvónő jelent meg. A nagyszabású ünnepséget a 65 esztendős Eötvös utcai óvodában tartották. Az Eötvös utcai óvoda pedagógusai nagyszerű kiállításon mutatták be a múlt és jelen óvodáját. Ünnepi beszédében Önosi László elvtárst a városi tanács v. b. művelődési osztályának csoportvezetője ismertette az óvodák történeti fejlődését. Balogh József Mit vásárolunk a Német Demokratikus Köztársaságtól ? A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi minisztériumának vegyes bizottsága eredményes tárgyalások után aláírta a két ország között 1958-ra szóló, árucsereforgalmi és fizetési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. A kiegészítő jegyzőkönyv árulistái szerint s az NDK gépipari cikkeket, köztük textilgépeket, vegyipari készülékeket, élelmiszeripari, mezőgazdasági szerszámgépeket, személy- és tehergépkocsikat, elektrotechnikai és finommechanikai cikkeket, valamint vegyi cikkeket szállít hazánknak. Magyarország ipari közfogyasztási cikkeket, textilárukat, rádió- és televíziós készülékeket adott el az NDK-nak.