Hajdú-Bihari Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-03 / 102. szám
Félmillió budapesti dolgozó színpompás felvonulással ünnepelte május elsejét Pass indulók hangjaira ébredt Budapest, a kétmilliós magyar főváros a 17. szabad május reggelén, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén. A kicsinosított, lobogódíszbe öltözött főútvonalakat zenekarok járták, hamar benépesedtek az utcák: ezrek, tízezrek indultak a gyülekezőhelyekre, a Hősök terét környező utcákba. Fél tízkor rendeződtek az elsők között felvonuló kerületek dolgozóinak sorai. Ünnepi köntöst öltött a felvonulási tér is. A díszemelvénnyel szemben, a Gorkij fasor torkolatánál Marx, Engels és Lenin, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítóinak képeit helyezték el. Vörös, nemzetiszínű, kék zászlók lengtek a teret övező épületeken, s a tribünöket a magyar párt- és kormányvezetők, valamint a baráti országok párt- és kormányvezetőinek képié díszítette. Sok ezer budapesti dolgozó gyűlt öszssze az emelvényekkel szemközti épületek előtt. A tribünökön elhelyezkedtek a munkásmozgalom veteránjai, idős harcosok, a budapesti üzemek, vállalatok, a gyárak, a hivatalok, az intézmények kiváló munkásai, legjobb dolgozói. Ugyancsak a tribünökről tekintette meg a felvonulást a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a május elsejére Budapestre érkezett külföldi szakszervezeti küldöttségek tagjai. A díszemelvényen elfoglalta helyét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Közben a felvonulási tér elején felsorakoztak a budapesti kerületek oszlopai. Soraikban ott voltak azok a párt- és állami vezetőik, akik már jóval az indulás előtt köszöntötték a gyülekezőket, elbeszélgettek az ünneplőkkel, majd együtt vonultak a díszemelvény elé. Angyalföld dolgozóit Biszku Béla és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Somosskői Gábor, az építők szakszervezetének főtitkára; a zuglói felvonulókat Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának páóttagja és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja; a XIX. kerületieket Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Cservenka Ferencné, a budapesti pártbizottság titkára és Blaha Béla, a bányász szakszervezet főtitkára; a VIII. kerületieket Apró Antal és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gál László, a vegyipari szakszervezet főtitkára; a XI. kerületieket Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság titkára és Varga György, a SZOT titkára; a XXI. kerületieket Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kiss Dezső, a budapesti pártbizottság másodtitkára és Terényi László, a nyomdász szakszervezet főtitkára; a VI. kerületieket Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Brutyó János, a SZOT főtitkára, Veres József, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, az V. kerületieket pedig Fehér Lajos és Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Bugár Jánosné, a SZOT titkára köszöntötte. A VI. kerületi dolgozók soraiban ott volt Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára is. Tíz órakor felcsendült a harsonák hangja, jelezve, hogy megkezdődik a budapesti dolgozók seregszemléje. A főváros dolgozó népjét Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának párttagja, a budapesti pártbizottság első titkára üdvözölte. Gáspár Sándor beszédére hosszantartó, zúgó tapis, éljenzés válaszolt, s a hangszórókon felcsenült a dal: Itt van május elseje... és lassú, méltóságteljes menetben megindult a téren a budapesti dolgozók több mint félmilliós menete. Budapest dolgozóinak talán még soha nem volt ilyen színpompás, erőt, magabiztosságot s bizakodást sugárzó seregszemléje. Négy órán keresztül, végeláthatatlan sorokban hömpölygött a nép. (MTI) 1-ét Magyarországon is mindig megünnepelték. Néha kicsi volt ez az ünnepség, de mindig volt. Most azonban a munkásosztály, s ennek megfelelően a demonstráció vidám és hatalmas. Szívből minden jót, jó egészséget kívánok május elsején, a világ dolgozóinak ezen a hatalmas ünnepén. Azután kívánom, hogy a munka árán, az erőfeszítések árán érjük el mindazokat a célokat, amelyeket most magunk előtt látunk, s meggyőződésünk szerint az egész nép helyesli és támogatja azt, hogy erős, szocialista Magyarországot építsünk fel, ahol az emberek élete még szebb és még vidámabb lesz. Ehhez persze az is kell, hogy éberek legyünk, ne hagyjuk megzavarni saját hazánk, a szocialista világ népeinek békés építőmunkáját. És kívánom, hogy béke legyen! (MTI) 7. oldal — 1961. május 3. pímű-MMAMI ! NAPLÓ Kádár János elvtárs nyilatkozata Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az alábbi nyilatkozatot adta a május 1-i felvonulásról a rádió és a televízió riportereinek. A felvonulás színes, eleven, lelkes. Visszatükrözi a nálunk most levő közhangulatot. Az időjárással a szervezők tegnap nagy gondban voltak, mert esett az eső, de én azt mondtam, hogy az eső a mezőgazdaságnak fontosabb, mint az, hogy a felvonuláson egy kicsit megázunk-e vagy nem, mert mi majd megszáradunk. Ha aztán a felvonulás idején az idő is szép, az nagyszerű, akkor minden rendben van. Én még Horthy alatt is felvonultam, amikor illegálisan szerveztük a május elsejei tüntetést. Büszkék vagyunk arra, hogy a munkások május Nagyszabású katonai díszszemle, felvonulás Moszkvában Moszkva (MTI) A dolgozók nemzetközi szolidaritásának ünnepét, május elsejét nagyszabású katonai díszszemlével, színpompiás, sokmilliós felvonulással köszöntötte a Szovjetunió fővárosa, Moszkva. Az ünnepi díszbe öltözött utcákon már a kora reggeli órákban megindult a szovjet főváros lakóinak áradata a város központja, a Vörös tér felé. A teret környező utcákon gyülekeztek a szovjet hadsereg alakulatai, a moszkvai katonai kerület egységei, amelyek részt vettek a szemlén. Pontosan tíz órakor foglalták el helyüket a Lenin—Sztálin mauzóleum mellvédjén a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjai, élükön Hruscsovval, a központi bizottság első titkárával és Brezsnyevvel, a legfelső tanács elnökségének elnökével. Tíz órakor felhangzott a díszszemle kezdetét jelző kürtszó. A szemle parancsnoka, Krilov hadseregtábornok jelentést tett Malinovszkij marsall honvédelmi miniszternek. A miniszter megszemlélte a felsorakozott alakulatokat, majd beszédet intézett az egybegyűltekhez. A miniszter beszédét követően elhangzott a Szovjetunió himnusza, majd az alakulatok díszmenetben vonultak át a Vörös téren. A katonai díszszemle után indult meg a szovjet főváros dolgozóinak menete , az élen tízezer sportoló vonult különböző gyakorlatokat végrehajtva. Hatalmas taps tört ki, amikor a térre begördült a Vosztok szputnyik-űrhajó képzeletbeli mása, amely űrhajósok helyett űrhajós ruhába öltözött gyermekeket hozott magával — a gyermekek virágcsokrokat nyújtottak át a párt és a kormány vezetőinek. ■ A sportolók felvonulása után megindult a dolgozók menete amely több órán át tartott. Moszkva népe vidáman, boldogan ünnepelte május elsejét, Jos fellobogózott, virágos utcáit. A prágai dolgozók zászlók és feliratok alatt minden irányból sűrű oszlopokban indultak a város szíve, a Vencel tér felé. Az ünnepségeket Antonin Novotny köztársasági elnöknek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának beszéde nyitotta meg. Berlin Berlin dolgozóinak impozáns béketüntetése délelőtt 9 órakor a nemzeti néphadsereg díszszemléjével kezdődött, majd Alfred Neumann, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja tartott ünnepi beszédet. Varsó Varsó legszebb főútvonalán, a Marsalkawska sugárúton május 1-én sok százezer varsói vidám és színprompás felvonulása tette emlékezetessé a munkásosztály hagyományos ünnepét. Lelkes felvonulásokról, impozáns béketüntetésekről érkezett hír még többek között Tiranából, Hanoiból, Belgrádból, New Yorkból, Conakryból, Dakarból, Athénból, Washingtonból, Rómából, Bécsből és Párizsból. Peking A május elsejei ünnepségek csúcspontja a Tienanmen téren volt. A tér óriási szabadtéri színpadhoz hasonlított, amelyen a tömegek énekeltek és táncoltak, színházi együttesek és színjátszó műkedvelő csoportok szerepeltek, zenekarok rendeztek hangversenyt. Az ipari munkásság gyári termékeik modelljeivel vonultak fel és plakátokon hirdette termelési sikereit. A népi kommunák dolgozói az idei jó termésért vívott első csatájuk sikere jegyében ünnepeltek és feliratokon jelentették be, hogy még jobban fokozzák termelésüket. Bukarest Bukarest ünnepi köntösben várta a dolgozók nemzetközi ünnepét, de a napok óta tartó nagy esőzések miatt nem tudták megtartani a hagyományos május elsejei felvonulást. Délelőtt tíz órakor az ország lakossága a rádióban és a televízióban hallgatta meg Chivu Stoicoinak, a Román Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának ünnepi beszédét. Szófia Május 1-e alkalmából bulgáriaszerte színpompás felvonulásokat és nagygyűléseket rendeztek. Szófiában lelkes hangulatú felvonulásra került sor a Szeptember 9. téren. A szófiai üzemek, gyárak, hivatalok, valamint a Szófia környéki termelőszövetkezetek dolgozói hatalmas felvonulása a délutáni órákban fejeződött be. Ulan Bator A Mongol Népköztársaság városaiban és falvaiban nagy tömegek részvételével felvonulásokat, gyűléseket, népünnepélyeket tartottak. Ulan Bator főterén katonai díszszemle volt, amelyet több mint nyolcvanezer ember felvonulása követett. Phenjan A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói tömeg,gyűlésekkel és felvonulásokkal ünnepelték május elsejét. Phenjan főterén a Koreai Munkapártok és a kormány vezetőinek jelenlétében ünnepi gyűlést tartottak. Coj Jen Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzet 1 gyűlése elnökségének elnöke, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának alelnöke be-szédében méltatta az ország dolgozóinak a szocializmus építésében kivívott sikereit. Havana , Kubában május elsejei megünneplése a nemzeti rádió és televízióban közölt rövid nyilatkozattal kezdődött. A nyilatkozatban Lazaro Pena, a kubai forradalmi munkásszövetség vezetője élesen leleplezte az Egyesült Államok újabb mesterkedéseit és az úgynevezett plánamerikai mozgalmat merő szemfényvesztésnek nevezte. Pena figyelmeztette az Egyesült Államokat, hagy százezrek szembeszegülésével kell számolnia, ha újból megkísérli a támadást Kuba ellen. Prága Már a kora reggeli órákban zenekarok járták be a fővá Világszerte ünnepeltek a dolgozók MOCSÁR GÁBOR: ti Huszonhat évesen, betegen, , kedvek és remények nélkül ,tért haza Debrecenbe az a költő, akinél szebben, magyarabban, vidámabban és fájdalmasabban nem énekelt azelőtt senki. Csurgói kilenchónapos tanárkodása után tért vissza ide, hogy édesanyja házában egyedül az irodalomnak éljen. Debrecen volt számára a kezdet , s ez lett a svég is. Innen ment el, amiikor kicsapták a kollégiumból, s megjárta azóta az országot, s talán vissza sem tért volna régi megaláztatása helyére, s szülőföldjére, ha máshol enyihet, nyugalmat és boldogságát talál. De nem talált sze Irelmének, Lilla iránti najon- Igásának méltatlan megaláztatás lett a vége, s egy kötetre »való, Lillát sirató vers. Reményei abban is megcsalták, »hogy valaha is kötetben ad► hatja ki verseit, fordításait, »színdarabjait — hiába fohászkodott vagyonos, befolyásos mecénásokhoz, levelei egy százszor hiába megalázkodó, de önmaga érdekeiben mindig bízó magányos lélek vergődései. Mégsem hagyta abba az írást: reményeinek sokszor megtépázott zászlóit bevonta, Csurgóról Pécsen, Baján, Kecskeméten és Szolnokon át hazavergődött. Tudta, hogy neki a mellőzött, megalázott „Az a lugubris tónusú Debrecen amint Thowson nevezi, nem igen ébreszti ugyan a poétái lelket” — ő maga állapítja ezt meg, a hozzá életé-ében mindig olyan mostoha szülővárosáról, de arra alkalmasnak találja, hogy itt, szinte remeteségben, írjon „annak a komáik, a melyben és sokszor méltatlanul mellőzött költőnek igaza van. „Ha írok is, amint hogy én már anélkül nem tarthatom fenn létemet, írok a boldogabb maradékoknak, írok a huszadik vagy huszonegyedik századnak.” S írt, behúzódva egy nádfedeles kis debreceni házba, írt a huszadik századnak, a halhatatlanságnak, a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem”. Egy világot rendez itt be magának —a szűk baráti társasággal körülvéve, a szellem kicsiny szigetét teremti meg Debrecenben. Erre a szigetre húzódik vissza, s itt fordít, alkot, itt társalog a felvilágosodás, a poézia nagy alakjai- 1 (FEJEZETEK DEBRECEN TÖRTÉNETÉBŐL) ! Kedv ! Remények! Lillák!... Isten véletek ! „Lesz még az a kor, mellybe felettem is Egy hív magyarnak lantja zokogni fog. S ezt mondja népünk: Ok miért nem Élték az emberi századunkban?!” Hatszáz év Részleges tűzszünet Laoszban Vientiane (MTI) Az ADN nyugati hírügynökségek jelentéseire hivatkozva közölte, hogy Laoszban egy frontszakaszon létrejött a tűzszünet. A fővárostól 80 kilométerre északra Vang Vieng város térségében megszűntek a harcok, hétfőn első ízben tárgyalásra ültek össze a kormánycsapatok és a puccsisták képviselői. A Reuter és az AP értesülései szerint a Boun Oum—Nosavan-klikk megbízottja a hétfői találkozó után jelentéstételre Vientianeba repült. A Reuter Thaiföld fővárosából, Bankengből úgy éerttelt, hosz a szembenálló felek megbízottai kedden is tanácskoztak egymással. Ugyancsak a Reuter jelentése szerint kedden Új-Delhiben „nem hivatalos” ülést tartott a három ország képviselőiből álló nemzetközi ellenőrző bizottság. Nehru indiai miniszterelnök a brit kormány főmegbízottjával tárgyalt a laoszi helyzetről és a megbeszélés után kijelentette, reméli, hogy rövidesen létrejön a tűzszünet. (MTI) Marakodnak a kupi nép árulói Per készül Csőmbe ellen Léopoldville (AFP) Léopioldville-ből érkezett jelentések szerint Kaszavubu kongói elnök „kormánya” látványos pert készít elő Csőmbe, Katanga diktátora ellen, akinek hatalmi törekvései alkalmasint keresztezték Kaszavubu terveit. Bomboko léopoldville-i „belügyminiszter” vasárnap sajtóértekezletet tartott. Csembe — mint mondotta — „bűnös abban, hogy saját céljait szolgáló bel- és külpolitikát folytatott. Például saját szakállára szövetkezni akart a francia közösséghez tartozói brazzaville-i Kongó (volt Francia Kongó) kormányával, területhódítási tervei voltak és elsőnek Észak-Katangát foglalta el, végül gazdasági nyomást gyakorolt Kongó többi részére.” A Coquilhatville-ben ülésező értekezletről szólva, Bomboko szavaiból kiderült, hogy Kongó egységének árulói, akik összegyűltek az értekezletre, továbbra is marakodnak a koncon. Kijelentette ugyanis, hogy „megegyezés nélkül nem fejeződhetik be az értekezlet”. Csembe fogságba vetése viszont meghozta a többi áruló területi étvágyát, mert — mint Bomboko kijelentette, az értekezlet máris elhatározta, hogy „felszabadítja” Katangát. Ugyanakkor az is kiderült Bomboko szavaiból, hogy az értekezlet részvevői változatlanul agressziót készítenek elő Kongó törvényes kormánya ellen. (MTI) Aláírták az Afrikai Chartát Kairó (MTI) Kairóban vasárnap megkezdődött a januárban Casablancában tartott értekezleten részt vett országok külügyminiszteri értekezlete. Mint az AFP-tudósítás közli, az értekezlet elnökévé Ako Adjei ghanai külügyminisztert választották. A megnyitóülésen ünnepélyesen aláírták a Casablancában kihirdetett Afrikai Chartát, amit majd az érdekelt kormányok ratifikálnak. Az Afrikai Charta célja a szabadság diadalának előmozdítása egész Afrikában és Afrika egységének megteremtése. Az Afrikai Charta értelmében állandó szerv létesítéséről intézkedik, amely összehívja majd az afrikai konzultatív gyűlést, amint arra lehetőség nyiik. Az Afrikai Charta az Arab Liga mintájára javasolja négy — gazdasági, kulturális, politikai és katonai — bizottság alakítását. Ezenkívül összekötő irodát létesítenek az említett négy bizottság tevékenységének öszszeegyeztetése végett. A külügyminiszteri értekezlet választja meg az összekötő iroda ideiglenes titkárságát is. Az értekezleten részt vesz a Mali Köztársaság, Ghána, Guinea, Marokkó és az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere, úgyszintén Jazid, az ideiglenes algériai kormány tájékoztatásügyi minisztere, aki a betegsége miatt távollevő Belkaszem külügyminisztert képviseli. (MTI) Elhalasztották az embert szállító amerikai rakéta kilövését Cape Canaveral (MTI) Az Egyesült Államok Cape Canaveral- rakétakísérleti telepén kedden délelőtt fel akartak lőni egy rakétát, amelynek kabinjában embert juttattak volna fel körülbelül 200 kilométeres magasságba. A rossz légköri viszonyokra való hivatkozással azonban közölték, hogy a kísérletet el kellett halasztani. (MTI)