Hajdú-Bihari Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1970. JANUÁR 13., KEDD Budapestre érkezett Mirko Tepavac Jugoszlávia külügyminisztere Hétfőn a kora esti órákban Budapestre érkezett Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. A vendég — akit a Keleti pályaudvaron Péter Jánossal az élen a Külügyminnisztérium vezetői fogadtak , hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. (MTI) A Hajdúsági Iparművek 1969. évi nívódíjasai Az elmúltév elején első ízben adhattunk számot arról olvasóinknak, hogy kiosztották a Hajdúsági Iparművekben az 1968-ban alapított nívódíjakat. A gyár országosan is az elsők között vezette be a műszaki dolgozók erkölcsi és anyagi jutalmazásának, elismerésének ilyen formáját, melynek kétéves tapasztalata azt bizonyítja: a nívódíj rendkívül ösztönző erőnek bizonyult a műszaki dolgozók részére. A díjakat minden évben öt kategóriában osztják szét, adományozzák az eredmények gondos mérlegelése után, a beérkezett pályázatok alapján. 1969. nívódíjasai a következők lettek a HIM-ben: A nívódíjas gyármányfejlesztő címet Erdélyi Mihály gyártmányfejlesztési osztályvezető kapta meg az átszellőzött motorok kialakításáért és beépítéséért. Olyan új motorkonstrukciókat hozott létre, amelyek lényegesen kisebb súlyúak, mint a régebbi motorok, könnyebben szerelhetők, és gyártásuk során színesfémet takarítanak meg. Emellett az új motortípus több vizsgálati módszer korszerűsítését is eredményezte. A nívódíjas gyárfejlesztő címet Spisák Zoltán, az energiaosztály vezetője nyerte el a sűrített levegő termelésének korszerűsítéséért. Nagy gondot okozott ugyanis az az üzemben, hogy a sűrített levegő nagymértékben szennyeződött vízzel és olajjal, s nem utolsó sorban az, hogy a kompresszorházban a zaj szintje magas volt. Spisák Zoltán tervei alapján és irányításával zajmentes kezelőfülke készült, és megépítették a központ olaj- és vízelválasztó berendezést is. Végvári György metallurgiai főosztályvezető a száraz horganyozási technológia kidolgozásáért kapott nívódíjat. Az új technológiával alkalmazott horganyréteg szívós, egyengetés, ütés hatására sem pattogzik le, és korróziós szempontból is megfelelőbb, mint az eddigi eljárással felvitt bevonat. Ezenkívül importanyag-megtakarítást is eredményez, s a balesetveszélyt is csökkenti. A szerszám- és készüléktervezés kategóriájában a gyár műszaki tanácsa a nívódíjat Kiss Antal vezető tervezőnek és Magyar Rudolf szerkesztőnek megosztva ítélte oda. Kiss Antal a sokponthegesztő célgép terveinek elkészítéséért. Magyar Rudolf pedig a pneumo-hidraulikus palástlyukasztó berendezés terveiért kapta meg a nívódíjat. Ennek a berendezésnek az alkalmazásával a termelékenység 500 százalékos növekedése várható. A műszaki vezetés kategóriájában a nívódíjat Sanyó Imre szerszámellátási osztályvezető és Kecskeméti Mihály művezető megosztva nyerte el. A nívódíjakra a vállalat vezetősége 25 000 forintot fizetett ki, az új nívódíjasok az elismerő oklevéllel együtt . 4000 forintot kaptak egyenként. 1969. évi nívódíjasok: Magyar Rudolf, Sanyó Imre, Kecskeméti Mihály, Kiss Antal, Spisák Zoltán Magyar kereskedelmi küldöttség utazott Ausztriába Mádai Istvánnak, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének vezetésével vasárnap magyar kereskedelmi küldöttség utazott Bécsbe, hogy részt vegyen az osztrák fővárosban jövő héten kezdődő magyar—osztrák vegyesbizottsági tárgyalásokon. A magyar—osztrák árucsere-forgalmat már hosszabb ideje több évre szóló hosszú lejáratú megállapodások szabályozzák. Az elsőt, amely három évre szólt, 1959-ben kötötték. Jelenleg az 1968. január 1-től 1972. december 31-ig szóló ötéves árucsere-forgalmi jegyzőkönyv van érvényben. Az árucsere-forgalom éves feladatait vegyesbizottság hangolja össze, és ülésein egyben áttekintik az elmúlt időszak forgalmát, értékelik tapasztalatait. (MTI) Befejeződött a népszámlálás első félideje Két héten át esőben, fagyban, hóban 2000 számlálóbiztos, 800 ellenőr, többnyire pedagógus járta a megye útjait, hogy a kitűzött határidőig minden családhoz eljussanak. A nagy munka megyénkben is befejeződött. A talán még nagyobb munka, az adatok feldolgozása még ezután következik majd. Ám a félidőben mindenképpen köszönet jár a népszámlálás „önkénteseinek”, akik teljesítették azt, amit vállaltak. Munkában a népszámláló biztos. Egy a kétezer közül (Fotó: Süli) Tsz-elnökök továbbképzése Hajdúszoboszlón tha János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Vancsa Miklós, a Bihari Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára mondott megnyitót, majd az első előadást Béres József, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartotta meg „A megye termelőszövetkezeteinek politikai, társadalmi és gazdasági helyzete és a további feladatok” címmel. Bevezetőjében részletes elemzést adott megyénk mezőgazdaságának helyzetéről, az eddigi eredményekről. Kiemelte, hogy Hajdú-Bihar megyében az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezetek fejlődése igen gyors ütemű volt, meghaladta az országos átlagot. A termelőszövetkezeteknek a múlt esztendei termelési értéke megközelítette a 4 milliárd forintot, árbevételük pedig több mint 3 milliárd forint volt. A gazdaságokon belül a fejlődés az elmúlt esztendőkben a növénytermelésben volt a legdinamikusabb. Az állattenyésztési ágazatból csak a baromfitenyésztés dicsérhető. Nagyon sok a tennivaló még a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésben. A megyénk termelőszövetkezeteiben elért fejlődés, megszilárdulás, a gyorsabb ütemű haladás, a magasabb termelési érték egyaránt azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti vezetők és tagok magukénak vallják a párt és a kormány gazdaságpolitikáját, szorgalmas munkájukkal bizonyítják egyetértésüket. A termelőszövetkezetek nemcsak szántó-vető, nemcsak gazdálkodó egységek, hanem fontos politikai és társadalmi szerepük is van a falu életében. Éppen ezért a vezetés fokozottan meghatározó jelentőséggel bír a további előrehaladás szempontjából. Megállapította, hogy a termelőszövetkezeti elnökök politikai, szakmai ismerete, tudása, vezetőkészsége együtt fejlődött, formálódott a szocialista mezőgazdasággal, a tszekkel. Az átszervezéstől napjainkig a parasztság soraiból nagy számmal emelkedtek ki olyan szövetkezeti vezetők, akik ma mér a legmagasabb színvonalon jelentkező igények szerint is képesek feladatukat ellátni. Nagy többségük alkalmas feladatának ellátására, kellő politikai, szakmai felkészültséggel, vezetőkészséggel rendelkezik. S a vezetési módszerük — különösen a reform nyomán — tovább fejlődött, a megváltozott helyzetnek megfelelően sikerült szélesebb körű kapcsolatokat kiépíteni külső szervekkel, egyenlő partneri viszonyt a vállalatokkal. Végezetül a termelőszövetkezetek előtt álló legfontosabb tennivalókat és követelményeket összegezte Béres elvtárs. Az előadást délután konzultáció követte. Kedden délelőtt dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke tart előadást a megye termelőszövetkezeti elnökeinek továbbképző tanfolyamán. Megyénk három területi szövetségének és a megyei tanács v. b. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának rendezésében hétfőn délelőtt ötnapos továbbképzés kezdődött Hajdúszoboszlón megyénk termelőszövetkezeti elnökei részére. A továbbképzésen részt vesznek Hajdú-Bihar megye és Debrecen város termelőszövetkezeti elnökei. A hétfő délelőtti megnyitón részt vett Béres József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Bar Megyénk 33 községét érinti a magyar-román kishatárforgalmi egyezmény Január 12-től érvényben van hazánk és Románia között az úgynevezett kishatárforgalmi egyezmény. Magyarország korábban már kötött ilyen egyezményeket Csehszlovákiával és Jugoszláviával, elsősorban a határ közvetlen közelében élő állampolgárok rokoni és baráti látogatásainak megkönnyítése céljából. Mivel a most érvénybe lépő egyezmény a megye 33 településének lakóit is érinti (a biharkeresztesi járást teljes egészében), gyakorlati útmutatást kértünk olvasóink számára a megyei rendőrkapitányság illetékeseitől. A tájékoztatás szerint a kishatárforgalmi egyezményben biztosított lehetőségekkel a 33 község azon magyar állampolgár lakói élhetnek, akikre nem vonatkozik semmiféle olyan kizáró ok, amely az ország területének elhagyását tiltaná. A Magyarországon kiadott engedélyek Románia területén azokra a településekre érvényesek, melyek a két ország államhatárától 15 kilométernél nincsenek meszszebb. (De nem érvényesek Nagyvárad és Szatmárnémeti városokra.) Az utazni kívánóknak — ha érvényes személyi igazolvánnyal rendelkeznek , kérelmüket az általánosan használt útlevélkérő lapon az állandó lakhelyük szerint illetékes járási rendőrkapitányságon kell benyújtaniuk. Az útlevélkérő laphoz 20 forintos illetékbélyeget kell csatolni. Amennyiben a kérelmező a kérelmet ellátja egy, saját nevére megcímzett borítékkal, melyre 4 forint értékű bélyeget ragasztott, a kiállító hatóság postán is elküldi a határátlépési engedélyt. Az engedélyt a kérelmezők a kérelem beadásától számított 14 napon belül kapják meg. Egy átutazni kívánó család kérelmezhet úgy is,hogy a család egy 18 éven felüli tagja, a személyi igazolványokkal együtt adja be az igényelt valamennyi kérelmet. Személyi igazolvánnyal nem rendelkező gyerekek — amennyiben szüleikkel vagy törvényes képviselőjükkel utaznak — adatait a felnőtt kísérők engedélyébe vezetik be. Ha személyi igazolvánnyal nem rendelkező gyerek egyedül kíván utazni, mindkét szülőjének és — ha iskolai tanuló, 18 éves korig — az iskolának az írásbeli engedélye szükséges kérelméhez. Az iskolai engedély szülőkkel való utazás esetén is szükséges. Egy engedély érvényességi ideje 1 év, s lejárta után még egy évig meghosszabbítható. Egy engedéllyel évente négy alkalommal léphető át az államhatár, valamennyi esetben új útlevélkérő lapot kell benyújtani az érvényesítés érdekében. Az engedély egy-egy esetben 6 napi kinttartózkodásra jogosít, de írásosan dokumentált, indokolt esetben — születés, halálozás, esküvő, súlyos betegség — 10 nappal meghosszabbítható. Ugyanezekben az esetekben az engedély soron kívül is megkapható. A sorköteles állampolgárok kötelesek a kérelemhez csatolni a lakóhelyük szerint illetékes kiegészítő parancsnokság hozzájárulását. A hozzájárulás valamennyi kiutazáshoz szükséges. A kishatárforgalmi engedéllyel a határ nemzetközi és kishatárforgalmi átkelőhelyeken léphető át, és ugyanott kell visszautazni. Megyénkben Biharkeresztesen és Nyírábrányban van átkelőhely. A határon bármilyen járművel és gyalogosan is át lehet menni — csak fogatolt járművekkel nem. Az engedély elvesztését azonnal jelenteni kell a legközelebbi rendőrőrsön — Romániában —, ahol egy ideiglenes engedélyt állítanak ki, mellyel vissza lehet térni Magyarországra. Amennyiben a kint tartózkodó állampolgár a fogadó ország törvényeit megsérti, az engedély megvonható, vagy időtartama lecsökkenthető. A kishatárforgalmi egyezmény értelmében az egyezmény megyénk községei közül a következőkre vonatkozik. 1. Biharkeresztesi járás: Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bojt, Komádi, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mezősas, Nagykereki, Told. 2. Berettyóújfalui járás: Gáborján, Hencida, Váncsod. 3. Derecskei járás: Esztár, Hoszszúpályi, Kismarja, Konyár, Kokad, Monostorpályi, Nagyléta, Pocsaj, Vértes. 4. Debreceni járás: Álmosd, Balgamér, Fülöp, Nyíracsád, Nyírbárány, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs.