Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
1970. FEBRUÁR 11., SZERDA Virtuóz gyermekzenészek A Rajkó Zenekar koncertsorozata előtt A Rajkó zenekar 20 évvel ezelőtt alakult, az ország minden részéből származó tehetséges cigány gyerekekből. A KISZ Művészegyüttes kollégiumában laknak, és a rendszeres zenei tanulmányok mellett folyamatosan végzik az általános, illetve középiskolát. Külföldön eddig 19 országban léptek fel Japántól Angliáig, mondhatjuk tehát: bejárták a világot. Eddig minden Világifjúsági Találkozón részt vettek, 7 alkalommal aranyéremmel tértek haza. A Rajkó zenekar kétszer nyerte el a „Kiváló Együttes” címet, és a „Szocialista kultúráért” kitüntető jelvény tulajdonosa is. A kétórás színes, változatos népzenei koncerten magyarnóták, népdalok, cigánydalok, Farkas Gyula, Dankó Pista, Liszt Ferenc, Sarasaié, Csermák, Hubay, Dinicu szerzeményei szerepelnek. A zenekar egyik csoportja Ausztriában turnézik, a másik csoport február 14. és március 1. között Hajdú-Bihar megyében 18 előadásból álló koncertsorozatot bonyolít le. Február 16-án két előadást Debrecenben tartanak, ezenkívül, többek között Földes, Hajdúsámson, Hajdúhadház, Vámospércs, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény várja nagy érdeklődéssel a Rajkó zenekart. Miért késnek a nagykereki és nagylétai vonatok ? Január 17-én „Veszélyes hecc” címmel cikket írtunk arról, hogy a Nagykerekibe és Nagylétára közlekedő vonatokon felelőtlen egyének behúzzák a kéziféket, ezáltal súlyosan megrongálódnak a kerekek, nagy kár keletkezik, s a nagy leterhelés miatt időnként késés is előfordulhat a fenti vonalakon. Amint Mező János Pocsaj, Dózsa György út 13. szám alatti lakos a nagykereki járaton utazók nevében írja hozzánk küldött levelében: nem ritka eset, hogy az állomásokról későn indulnak a vonatok, a menetrendhez viszonyítva 40—50 perc késéssel. Nem valószínű — írja levélírónk —, hogy ez a fékek behúzása miatt van. Megjegyzésünk: valóban nem valószínű ez, s arra, hogy miért indulnak az állomásokról későn a vonatok, csak a MÁV illetékesei tudnak válaszolni. A január 17-i cikk témája azonban nem a késés volt: itt a felelőtlenségről írtunk, remélve, hogy az utasok segítenek a kárt okozók leleplezésében. A késést mint egyik következményt írtuk meg. Minden esetre köszönjük olvasóink hozzászólását a cikkhez, és reméljük, hogy panaszukat orvosolják a MÁV illetékes dolgozói. Közös akarattal és összefogással jutottak előre Vértesen A községi moziban tartotta meg zárszámadási közgyűlését a vértesi Új Élet Termelőszövetkezet. Az év végi munkát értékelő tanácskozáson részt vett dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, Szűcs Gábor, a Derecskei Járási Pártbizottság első titkára, Juhász András, a Debrecen és Környéke Területi Tszszövetség titkára, Fegyveres Antal, a járási tanács vb-elnöke. Veres Lajos, a tsz párttitkárának megnyitója után Meszesi János, az Új Élet Termelőszövetkezet elnöke adott számot az 1969-es esztendő gazdálkodásáról, eredményeiről, gondjairól, s mindezekkel összefüggésben az idei tervekről, tennivalókról. Elmondotta az elnök, hogy a zárszámadási közgyűlést megelőzően 11 részközgyűlést tartottak a gazdaság különböző ágazataiban, ahol valóban a legapróbb dolgokat is megbeszéltek és megvitattak. Hogy ez valóban így volt, azt bizonyítja az a 74 felszólalás is, ami a részközgyűléseken hangzott el. S ezek a vélemények már most tükröződnek a beszámolóban, de még inkább megtalálhatók lesznek a tervtárgyaló közgyűlésen. A beszámoló alaposan számba vette a múlt esztendő legjelentősebb mozzanatait, s reálisan, körültekintően értékelte a munkát, az elmúlt esztendőben elért sikereket. Szólt arról is, hogy húsz esztendővel ezelőtt alakult meg Vértesen a termelőszövetkezet, s bizony esztendőkön át nem hozta azt az eredményt, amire számítottak. A zárszámadások nemegyszer a végtelenségbe nyúló viták színhelyei voltak. Harmadik esztendeje fordulat következett be a falu életében, a termelőszövetkezeti gazdálkodásban. Egy tsz-ben dolgozik most már a község mezőgazdasággal foglalkozó lakossága, új vezetőséget választottak, munkájukat értő és szerető szakembereket alkalmaznak. Nem akarták a választás utáni napon egyszeriben „megváltoztatni” a világot, tudták, hogy ez nem is lehet, de a kölcsönös bizalommal, szorgalmas munkával előbbre lehet jutni. S az idei zárszámadási beszámoló már ezt húzta alá. Ezt juttatták kifejezésre a felszólalók is. Valamennyien látják, hogy megtették az első lépést, nagyon biztató lépést, s ez a gyorsabb ütemnek az alapja és feltétele lehet. Hogy mennyire lesz így, az a tagságtól és vezetőktől függ, akik az Új Élet Tsz-ben dolgoznak. Mit mutatnak a számok? A tsz 3820 hold szántón gazdálkodik s az átlagos aranykorona érték alig valamivel több a nyolcnál. Vagyis a termelés feltétele nem optimális. Mégis a növénytermelés a 17 millió forintos tervvel szemben 23 millió forintra teljesítette tervét. Minden ágazat jól dolgozott, de mégis kiemelkedő a 23 mázsás átlag búzatermés. Ugyanannyi területről háromszor annyi kenyérgabonát takarítottak be, mint néhány esztendővel korábban. Az állattenyésztés is 1 millió forinttal teljesítette túl tervét. Vagyis nem lett több a föld Vértesen az Új Élet Tsz-ben, viszonylag a külső körülmények sem változtak gyökeresen, bár igaz, hogy több műtrágyát és növényvédő szert használtak, intenzív fajtákat honosítottak meg. Ami több lett, az az emberek szorgalma, igyekezete, akarása. Mindez magyarázza a következő két számadatot is. A tsz bruttó termelési értéke 33 millió forint volt, az elmúlt esztendőben csaknem 7,5 millió forint a növekedés. Többet termeltek, volt miből többet értékesíteni. S a beszámoló nagyon szerényen említette meg a tagok jövedelmét, úgy, ahogy valójában van. Az egy tagra eső jövedelem 11 700 forint. De ez már az ő munkájuk eredménye. Megszűnt az évekig kísértett mérleghiány, sőt az álló- és forgóalap felhalmozás meghaladja a 3,5 millió forintot, 2 millió forintnál több a biztonsági tartalékuk. Elismeréssel szólt a vezetőség a szorgalmas szövetkezeti tagokról s közülük 15-en kiváló dolgozó kitüntetést és 1000—1000 forint jutalmat kaptak. S ezenkívül úgy határozott a zárszámadási közgyűlés, hogy 30 tsz-tagot ingyenesen hatnapos külföldi tanulmányútra küldenek el. Ezüstparaván díjat kapott a derecskei úttörőház bábszakköre Az elmúlt esztendei sikeres szerepléséért a televízió „Ezüstparaván” díját nyerte a Derecskei Ságvári Endre Úttörőház bábszakköre. A csoport 1968-ban alakult, nyolc-kilenc éves tanulókból, s maguk készítette bábokkal játszottak. Derecskén az 1968-as seregszemlén az Egyszer egy királyfi... című darabot már nagy sikerrel mutatták be, egyszerű kúpbábukkal, a gyerekek énekének kíséretében. Később a gyerekek megtanultak más bábukat is készíteni, fakanál, sík, henger, Sőt kesztyűs bábukat is. Gyakorolták a bábok mozgatását zenére, szövegre némán. Tavaly jelentkezett a bábszakkör a Békéscsabán lezajlott tv-selejtezőre , sikerrel. Eljutottak Budapestre, a fesztivál válogatójára. A zsűri a bemutatott mesejátékok közül a Kisegér című darabot választotta, melyet decemberben be is mutatott a televízió. A díjat a nagysikerű mesejátékért kapták. A kis derecskéi bábosok HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. FEBRUÁR 11. Legfontosabb feladat a lakosság ellátása A SZOCIALISTA CÍMÉRT KÜZD A Eredményesen zárta az elmúlt esztendőt a Baromfiipari Országos Vállalat debreceni gyára. Jelentősen növekedett a felvásárlás és a termelés mennyisége, így például 97 millió forint értékű áruval, 24,2 százalékkal termeltek többet, mint 1968-ban. A debreceni gyár törekvése egészséges irányban haladt. Jól szolgálta a lakosság érdekeit, hogy míg export értékesítésük tíz százalékkal, addig a belkereskedelemnek átadott vágott baromfi mennyisége majdnem a kétszeresére, 184 vagonnal nőtt. Hajdú-Bihar megye vállalatainak többségénél gondot okozott, hogy a 44 órás munkahétre áttérést nem követték műszaki-szervezési intézkedések, sőt az előkészítésnél sem mérték fel gondosan a lehetőségeket. Emiatt később problémák adódtak a termelésben, erősen megnövekedett a túlórák száma. A BOV debreceni gyárában ezzel szemben tavaly — a 44 órás munkahét bevezetése ellenére — a munka termelékenysége 8,8 százalékkal növekedett, ugyanakkor a felhasznált munkás-túlórák száma 7000 órával csökkent. Érdemes volna hasznosítani a BOV debreceni gyárában szerzett tapasztalatokat, hiszen a szervezésben nyilván sokat adtak. A tavalyi mérleghez tartozik, BOV DEBRECENI GYÁRA hogy a dolgozók bérszínvonala 2,8 százalékkal emelkedett és év végén 180 000 forint jutalmat osztottak ki. Az adatok azt mutatják, a gyárban jól alakult a gazdaságosság, jelentős mértékben csökkent az önköltség. Mindezek eredményeként az elmúlt évhez viszonyítva most nagyobb összegű év végi részesedés kifizetésére számíthatnak a vállalati kollektíva tagjai. Az elmúlt évre alapozva most tovább nőtt feladatuk. Az idén mintegy 2000 vagon baromfi és 50 millió darab tojás felvásárlását tűzték célul. Javítják a termelő partnerekkel kapcsolataikat. Ennek érdekében a tavaly már jól bevált minősítést tovább szélesítik, minden árura ki akarják terjeszteni. Ez az átvételi mód anyagilag érdekeltebbé teszi a mezőgazdasági üzemeket, hiszen a minőség emelkedésének arányával növekszik árbevételük. Tovább növeli a gyár a nagyüzemi kövérliba és pecsenyeliba, a hibridnyúl tenyésztését. Fontos feladata a gyárnak a lakosság ellátása. A belkereskedelemben a vásárló közönség igényeit tekintik a legfontosabbnak, ennek érdekében bővítik a választékot, korszerűsítik az áruk csomagolását. Az elmúlt évben a vásárlók nagyon megkedvelték az előhűtött áruk forgalmazását. A Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Válla '•-------------- ' |yugdíjatok köszöntése járműjavítóban A hagyomány szerint ez év elején is összehívták a MÁV Debreceni Járműjavító Üzemében azokat a nyugdíjas dolgozókat, akik évekig, évtizedekig tartoztak az üzem közösségébe és részesei voltak a vállalat fejlődésének, előrehaladásának. Negyvenhárom nyugdíjas jelent meg a baráti találkozón. Részt vettek a kis ünnepségen az üzem vezetői, a munkatársak és a szocialista brigádok képviselői is. A megjelenteket Volosinovszki János szb-titkár üdvözölte, méltatva a nyugdíjasok tevékenységét, társadalmi és közéleti munkáját, mindazt az áldozatkészséget, ami megnyilvánult a háború utáni újjáépítésben is, hiszen a mai nyugdíjasok nagy része az üzemben élte át ezeket a nehéz időket. Az ünnepségen Gál József igazgató emléklapot és emléktárgyat nyújtott át a negyvenhárom nyugdíjasnak, majd ezt követően az ünnepeltek és családtagjaik baráti vacsorán elevenítették fel a közös élményeket, emlékeket, miközben az üzem művelődési házának esztrád-zenekara zenével szórakoztatta a vendégeket. A nyugdíjasok nevében Dihen József köszönte meg a kedves vendéglátást, a kis ünnepséget... . . t „Vaddisznó ország” a Dráva egyik szigetén A Dráva egyik szigetét birtokukba vették a vaddisznók. A Vajszló térségében levő, alig félszáz holdas terület — a Nép János-szigetnek nevezi — mezőgazdasági és erdőművelésre egyformán alkalmatlan. Sűrű szinte áthatolhatatlan bozót borítja, ami ideális búvóhely a vadak számára. A sziget egyébként határterületen fekszik, sem a magyar, sem a jugoszláv vadászok nem látogatják s így az állatok szinte zavartalanul maradhatnak. Becslés szerint negyven-ötven vaddisznó tanyázik a „vaddisznó országban” és ez rendkívüli vadsűrűségnek számít. A sziget nem is képes eltartani őket, ezért hol a magyar, hol a jugoszláv partvidékre látogatnak. (MTI) lattal együttműködve az előhűtött árukból az idén többet adnak el. Ennek érdekében a gyár bővíti, korszerűsíti hűtőgépkocsi-parkját. Célkitűzésük a géppark további korszerűsítése, a termelékenység növelése, a termelési költségek csökkentése érdekében. Egy korábbi fejlesztési programnak megfelelően az idén megépül az új iparvágány és megkezdik a tojásüzem építését. A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal együtt új, korszerű gáztüzelésű kazánt építenek. Ennek megvalósulásával lehetővé válik egy újabb feldolgozóvonal létesítése. A gyár kollektívája, céljainak megvalósítása érdekében benevezett a szocialista munka gyára cím elnyeréséért indított versenybe. mérmek, gyűrűk, névtáblák A VÉSNÖKÖK MUNKÁJÁRÓL Csupa fiatal dolgozik itt. A tenyérbe fekvő vésők alatt mozdulatonként formálódnak a kemény fémeken a betűk, a minták. A nagy csendben csak ritkán herseg a tűreszelő, vagy sivít a marógép. Az ajtónyitásra is csak ketten emelik fel a fejüket, a többiek továbbra is feszült figyelemmel hajolnak a kicsiny munkapadok, az úgynevezett vésnökapparátok fölé, amelyekbe a parányi munkadarabok vannak befogatva. Itt a szemnek, a kéznek egyetlen kis mozdulatnak is nagy jelentősége van, hiszen órák, sőt napok munkáját tehet tönkre egy félrenézés. A Debreceni Üveges Kisz vésnökrészlegében vagyunk. Aranynyomók, plakettek, dísztárgyak, gyűrűk, névtáblák vésési munkái, sportköri serlegek, érmek feliratai készülnek itt. Három szakmunkás és hat tanuló dolgozik a szobának sem nagy munkateremben. Hajdú Miklósné részlegvezető maga is vésnök. — Én még a GÖCS-ben tanultam a szakmát, amikor a részleg megalakult, egyedül kezdtem. Akiket itt lát, mind az én nevelésem, egy kicsit büszke is vagyok rájuk. Móré Lajostól, az üveges ktsz elnökétől kérdeztük, hogyan illeszkedik bele a szövetkezet profiljába ennek a részlegnek a tevékenysége. — A fémvésési munka elüt a profilunktól. De van az üveges kisznek műköszörűs, látszerész, címfestő részlege is. Kisebb szakmák, amelyek nem lennének képesek lekötni egy-egy vállalatot, jól megférnek egy szövetkezeten belül. Amikor létrehoztuk ezeket a részlegeket, a helyi iparpolitikai szempontokon túlmenően a szakmák átmentése volt a célunk. Nagyon kevés a vésnök-szakmunkás. — És az utánpótlás? — A fiatalok közül sokan érdeklődnek. A tanulók vágynak ide. Szép mesterség a vésnökök munkája, de a miniatűr darabokra nem lehet nem odafigyelni, az idegi megterhelés a legnagyobb probléma. — Milyen képességeket igényel ez a szakma? — Nagyon fontos a kézügyesség, a rajzkészség, formaérzék. A tanulók felvételénél is ezeket veszik figyelembe. — Hol történik a tanulók képzése? — A tanulók feljárnak Pestre, ahol anyagismeretet, szakismeretet, szakrajzot és szabadkézi rajzot tanulnak. Szép mesterség a vésnökök munkája. Reméljük, rövid időn belül kinövi magát a kihalóban levő szakmák közül. Urbán Péter Az aprólékos munka nagy figyelmet kíván