Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-11 / 35. szám

1970. FEBRUÁR 11., SZERDA Virtuóz gyermek­zenészek A Rajkó Zenekar koncertsorozata előtt A Rajkó zenekar 20 évvel ezelőtt alakult, az ország minden részéből származó tehetséges cigány gyere­kekből. A KISZ Művészegyüttes kollégiumában laknak, és a rend­szeres zenei tanulmányok mellett folyamatosan végzik az általános, illetve középiskolát. Külföldön eddig 19 országban lép­tek fel Japántól Angliáig, mondhat­juk tehát: bejárták a világot. Eddig minden Világifjúsági Találkozón részt vettek, 7 alkalommal arany­éremmel tértek haza. A Rajkó zene­kar kétszer nyerte el a „Kiváló Együttes” címet, és a „Szocialista kultúráért” kitüntető jelvény tulaj­donosa is. A kétórás színes, változatos nép­zenei koncerten magyarnóták, nép­dalok, cigánydalok, Farkas Gyula, Dankó Pista, Liszt Ferenc, Sarasaié, Csermák, Hubay, Dinicu szerzemé­nyei szerepelnek. A zenekar egyik csoportja Auszt­riában turnézik, a másik csoport február 14. és március 1. között Hajdú-Bihar megyében 18 előadás­ból álló koncertsorozatot bonyolít le. Február 16-án két előadást Deb­recenben tartanak, ezenkívül, töb­bek között Földes, Hajdúsámson, Hajdúhadház, Vámospércs, Hajdú­­dorog, Hajdúböszörmény várja nagy érdeklődéssel a Rajkó zenekart. Miért késnek a nagykereki és nagylétai vonatok ? Január 17-én „Veszélyes hecc” címmel cikket írtunk arról, hogy a Nagykerekibe és Nagylétára közle­kedő vonatokon felelőtlen egyének behúzzák a kéziféket, ezáltal súlyo­san megrongálódnak a kerekek, nagy kár keletkezik, s a nagy leter­helés miatt időnként késés is elő­fordulhat a fenti vonalakon. Amint Mező János Pocsaj, Dózsa György út 13. szám alatti lakos a nagykereki járaton utazók nevében írja hozzánk küldött levelében: nem ritka eset, hogy az állomásokról ké­sőn indulnak a vonatok, a menet­rendhez viszonyítva 40—50 perc ké­séssel. Nem valószínű — írja levél­írónk —, hogy ez a fékek behúzása miatt van. Megjegyzésünk: valóban nem va­lószínű ez, s arra, hogy miért indul­nak az állomásokról későn a vona­tok, csak a MÁV illetékesei tudnak válaszolni. A január 17-i cikk témá­ja azonban nem a késés volt: itt a felelőtlenségről írtunk, remélve, hogy az utasok segítenek a kárt okozók leleplezésében. A késést mint egyik következményt írtuk meg. Minden esetre köszönjük olva­sóink hozzászólását a cikkhez, és reméljük, hogy panaszukat orvosol­ják a MÁV illetékes dolgozói. Közös akarattal és összefogással jutottak előre Vértesen A községi moziban tartotta meg zárszámadási közgyűlését a vértesi Új Élet Termelőszövetkezet. Az év végi munkát értékelő tanácskozá­son részt vett dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, Szűcs Gá­bor, a Derecskei Járási Pártbizott­ság első titkára, Juhász András, a Debrecen és Környéke Területi Tsz­­szövetség titkára, Fegyveres Antal, a járási tanács vb-elnöke. Veres Lajos, a tsz párttitkárának megnyitója után Meszesi János, az Új Élet Termelőszövetkezet elnöke adott számot az 1969-es esztendő gazdálkodásáról, eredményeiről, gondjairól, s mindezekkel össze­függésben az idei tervekről, tenni­valókról. Elmondotta az elnök, hogy a zárszámadási közgyűlést megelő­zően 11 részközgyűlést tartottak a gazdaság különböző ágazataiban, ahol valóban a legapróbb dolgokat is megbeszéltek és megvitattak. Hogy ez valóban így volt, azt bizo­nyítja az a 74 felszólalás is, ami a részközgyűléseken hangzott el. S ezek a vélemények már most tük­röződnek a beszámolóban, de még­ inkább megtalálhatók lesznek a tervtárgyaló közgyűlésen. A beszámoló alaposan számba vette a múlt esztendő legjelentő­sebb mozzanatait, s reálisan, körül­tekintően értékelte a munkát, az el­múlt esztendőben elért sikereket. Szólt arról is, hogy húsz esztendő­vel ezelőtt alakult meg Vértesen a termelőszövetkezet, s bizony eszten­dőkön át nem hozta azt az ered­ményt, amire számítottak. A zár­számadások nemegyszer a végtelen­ségbe nyúló viták színhelyei vol­tak. Harmadik esztendeje fordulat következett be a falu életében, a termelőszövetkezeti gazdálkodás­ban. Egy tsz-ben dolgozik most már a község mezőgazdasággal foglalko­zó lakossága, új vezetőséget válasz­tottak, munkájukat értő és szerető szakembereket alkalmaznak. Nem akarták a választás utáni napon egyszeriben „megváltoztatni” a vi­lágot, tudták, hogy ez nem is lehet, de a kölcsönös bizalommal, szorgal­mas munkával előbbre lehet jutni. S az idei zárszámadási beszámoló már ezt húzta alá. Ezt juttatták ki­fejezésre a felszólalók is. Vala­mennyien látják, hogy megtették az első lépést, nagyon biztató lépést, s ez a gyorsabb ütemnek az alapja és feltétele lehet. Hogy mennyire lesz így, az a tagságtól és vezetőktől függ, akik az Új Élet Tsz-ben dol­goznak. Mit mutatnak a számok? A tsz 3820 hold szántón gazdál­kodik s az átlagos aranykorona ér­ték alig valamivel több a nyolcnál. Vagyis a termelés feltétele nem op­timális. Mégis a növénytermelés a 17 millió forintos tervvel szemben 23 millió forintra teljesítette tervét. Minden ágazat jól dolgozott, de mégis kiemelkedő a 23 mázsás át­lag búzatermés. Ugyanannyi terü­letről háromszor annyi kenyérgabo­nát takarítottak be, mint néh­ány esztendővel korábban. Az állatte­nyésztés is 1 millió forinttal telje­sítette túl tervét. Vagyis nem lett több a föld Vértesen az Új Élet Tsz-ben, viszonylag a külső körül­mények sem változtak gyökeresen, bár igaz, hogy több műtrágyát és növényvédő szert használtak, inten­zív fajtákat honosítottak meg. Ami több lett, az az emberek szorgalma, igyekezete, akarása. Mindez magya­rázza a következő két számadatot is. A tsz bruttó termelési értéke 33 millió forint volt, az elmúlt eszten­dőben csaknem 7,5 millió forint a növekedés. Többet termeltek, volt miből többet értékesíteni. S a beszámoló nagyon szerényen említette meg a tagok jövedelmét, úgy, ahogy valójában van. Az egy tagra eső jövedelem 11 700 forint. De ez már az ő munkájuk eredmé­nye. Megszűnt az évekig kísértett mérleghiány, sőt az álló- és forgó­alap felhalmozás meghaladja a 3,5 millió forintot, 2 millió forintnál több a biztonsági tartalékuk. Elismeréssel szólt a vezetőség a szorgalmas szövetkezeti tagokról s közülük 15-en kiváló dolgozó kitün­tetést és 1000—1000 forint jutalmat kaptak. S ezenkívül úgy határozott a zárszámadási közgyűlés, hogy 30 tsz-tagot ingyenesen hatnapos kül­földi tanulmányútra küldenek el. Ezüstparaván díjat kapott a derecskei úttörőház bábszakköre Az elmúlt esztendei sikeres szerepléséért a televízió „Ezüstparaván” díját nyerte a Derecskei Ságvári Endre Úttörőház bábszakköre. A csoport 1968-ban alakult, nyolc-kilenc éves tanulókból, s maguk ké­szítette bábokkal játszottak. Derecskén az 1968-as seregszemlén az Egy­szer egy királyfi... című darabot már nagy sikerrel mutatták be, egyszerű kúpbábukkal, a gyerekek énekének kíséretében. Később a gyerekek meg­tanultak más bábukat is készíteni, fakanál, sík, henger, Sőt kesztyűs bá­bukat is. Gyakorolták a bábok mozgatását zenére, szövegre némán. Tavaly jelentkezett a bábszakkör a Békéscsabán lezajlott tv-selejte­­zőre , sikerrel. Eljutottak Budapestre, a fesztivál válogatójára. A zsűri a bemutatott mesejátékok közül a Kisegér című darabot választotta, me­lyet decemberben be is mutatott a televízió. A díjat a nagysikerű mesejátékért kapták. A kis derecskéi bábosok HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. FEBRUÁR 11. Legfontosabb feladat a lakosság ellátása A SZOCIALISTA CÍMÉRT KÜZD A Eredményesen zárta az elmúlt esztendőt a Baromfiipari Országos Vállalat debreceni gyára. Jelentő­sen növekedett a felvásárlás és a termelés mennyisége, így például 97 millió forint értékű áruval, 24,2 százalékkal termeltek többet, mint 1968-ban. A debreceni gyár törekvése egészséges irányban haladt. Jól szol­gálta a lakosság érdekeit, hogy míg export értékesítésük tíz százalékkal, addig a belkereskedelemnek átadott vágott baromfi mennyisége majd­nem a kétszeresére, 184 vagonnal nőtt. Hajdú-Bihar megye vállalatai­nak többségénél gondot okozott, hogy a 44 órás munkahétre áttérést nem követték műszaki-szervezési intézkedések, sőt az előkészítésnél sem mérték fel gondosan a lehe­tőségeket. Emiatt később problé­mák adódtak a termelésben, erősen megnövekedett a túlórák száma. A BOV debreceni gyárában ezzel szemben tavaly — a 44 órás mun­kahét bevezetése ellenére — a mun­ka termelékenysége 8,8 százalékkal növekedett, ugyanakkor a felhasz­nált munkás-túlórák száma 7000 órával csökkent. Érdemes volna hasznosítani a BOV debreceni gyá­rában szerzett tapasztalatokat, hi­szen a szervezésben nyilván sokat adtak. A tavalyi mérleghez tartozik, BOV DEBRECENI GYÁRA hogy a dolgozók bérszínvonala 2,8 százalékkal emelkedett és év vé­gén 180 000 forint jutalmat osztottak ki. Az adatok azt mutatják, a gyárban jól alakult a gazdaságosság, jelentős mértékben csökkent az ön­költség. Mindezek eredményeként az elmúlt évhez viszonyítva most nagyobb összegű év végi részesedés kifizetésére számíthatnak a vállala­ti kollektíva tagjai. Az elmúlt évre alapozva most to­vább nőtt feladatuk. Az idén mint­egy 2000 vagon baromfi és 50 millió darab tojás felvásárlását tűzték célul. Javítják a termelő partne­rekkel kapcsolataikat. Ennek érde­kében a tavaly már jól bevált mi­nősítést tovább szélesítik, minden árura ki akarják terjeszteni. Ez az átvételi mód anyagilag érdekelteb­bé teszi a mezőgazdasági üzemeket, hiszen a minőség emelkedésének arányával növekszik árbevételük. Tovább növeli a gyár a nagyüzemi kövérliba és pecsenyeliba, a hib­ridnyúl tenyésztését. Fontos feladata a gyárnak a la­kosság ellátása. A belkereskedelem­ben a vásárló közönség igényeit te­kintik a legfontosabbnak, ennek ér­dekében bővítik a választékot, kor­szerűsítik az áruk csomagolását. Az elmúlt évben a vásárlók nagyon megkedvelték az előhűtött áruk for­galmazását. A Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi V­álla­ '•-------------- ' |­­yugdíjat­ok köszöntése járműjavítóban A hagyomány szerint ez év ele­jén is összehívták a MÁV Debreceni Járműjavító Üzemében azokat a nyugdíjas dolgozókat, akik évekig, évtizedekig tartoztak az üzem kö­zösségébe és részesei voltak a válla­lat fejlődésének, előrehaladásának. Negyvenhárom nyugdíjas jelent meg a baráti találkozón. Részt vet­tek a kis ünnepségen az üzem veze­tői, a munkatársak és a szocialista brigádok képviselői is. A megjelen­teket Volosinovszki János szb-titkár üdvözölte, méltatva a nyugdíjasok tevékenységét, társadalmi és köz­életi munkáját, mindazt az áldozat­­készséget, ami megnyilvánult a há­ború utáni újjáépítésben is, hiszen a mai nyugdíjasok nagy része az üzemben élte át ezeket a nehéz idő­ket. Az ünnepségen Gál József igazgató emléklapot és emléktár­gyat nyújtott át a negyvenhárom nyugdíjasnak, majd ezt követően az ünnepeltek és családtagjaik baráti vacsorán elevenítették fel a közös élményeket, emlékeket, miközben az üzem művelődési házának esztrád-zenekara zenével szórakoz­tatta a vendégeket. A nyugdíjasok nevében Dihen József köszönte meg a kedves vendéglátást, a kis ünnepséget.­­..­ . . t „Vaddisznó ország” a Dráva egyik szigetén A Dráva egyik szigetét birtokukba vették a vaddisznók. A Vajszló térsé­gében levő, alig félszáz holdas terület — a Nép János-szigetnek nevezi — me­zőgazdasági és erdőművelésre egyfor­mán alkalmatlan. Sűrű szinte áthatol­hatatlan bozót borítja, ami ideális bú­vóhely a vadak számára. A sziget egyéb­ként határterületen fekszik, sem a ma­gyar, sem a jugoszláv vadászok nem lá­togatják s így az állatok szinte zavar­talanul maradhatnak. Becslés szerint negyven-ötven vaddisznó tanyázik­­ a „vaddisznó országban” és ez rend­kívüli vadsűrűségnek számít. A sziget nem is képes eltartani őket, ezért hol a magyar, hol a jugoszláv partvidékre látogatnak. (MTI) lattal együttműködve az előhűtött árukból az idén többet adnak el. Ennek érdekében a gyár bővíti, kor­szerűsíti hűtőgépkocsi-parkját. Cél­kitűzésük a géppark további kor­szerűsítése, a termelékenység növe­lése, a termelési költségek csökken­tése érdekében. Egy korábbi fej­lesztési programnak megfelelően az idén megépül az új iparvágány és megkezdik a tojásüzem építését. A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal együtt új, korszerű gáz­tüzelésű kazánt építenek. Ennek megvalósulásával lehetővé válik egy újabb feldolgozóvonal létesíté­se. A gyár kollektívája, céljainak megvalósítása érdekében benevezett a szocialista munka gyára cím el­nyeréséért indított versenybe. ­ mérmek, gyűrűk, névtáblák A VÉSNÖKÖK MUNKÁJÁRÓL Csupa fiatal dolgozik itt. A te­­nyérbe­ fekvő vésők alatt mozdula­tonként formálódnak a kemény fé­meken a betűk, a minták. A nagy csendben csak ritkán herseg a tű­reszelő, vagy sivít a marógép. Az ajtónyitásra is csak ketten emelik fel a fejüket, a többiek továbbra is feszült figyelemmel hajolnak a ki­csiny munkapadok, az úgynevezett vésnökapparátok fölé, amelyekbe a parányi munkadarabok vannak be­fogatva. Itt a szemnek, a kéznek egyetlen kis mozdulatnak is nagy jelentősége van, hiszen órák, sőt na­pok munkáját tehet tönkre egy fél­­renézés. A Debreceni Üveges Kisz vésnök­részlegében vagyunk. Aranynyo­mók, plakettek, dísztárgyak, gyű­rűk, névtáblák vésési munkái, sportköri serlegek, érmek feliratai készülnek itt. Három szakmunkás és hat tanuló dolgozik a szobának sem nagy munkateremben. Hajdú Miklósné részlegvezető maga is vés­nök. — Én még a GÖCS-ben tanultam a szakmát, amikor a részleg meg­alakult, egyedül kezdtem. Akiket itt lát, mind az én nevelésem, egy ki­csit büszke is vagyok rájuk. Móré Lajostól, az üveges ktsz el­nökétől kérdeztük, hogyan illeszke­dik bele a szövetkezet profiljába ennek a részlegnek a tevékenysége. — A fémvésési munka elüt a pro­filunktól. De van az üveges kisz­­nek műköszörűs, látszerész, címfes­tő részlege is. Kisebb szakmák, amelyek nem lennének képesek le­kötni egy-egy vállalatot, jól meg­férnek egy szövetkezeten belül. Amikor létrehoztuk ezeket a rész­legeket, a helyi ipar­politikai szem­pontokon túlmenően a szakmák át­mentése volt a célunk. Nagyon ke­vés a vésnök-szakmunkás. — És az utánpótlás? — A fiatalok közül sokan érdek­lődnek. A tanulók vágynak ide. Szép mesterség a vésnökök munká­ja, de a miniatűr darabokra nem le­het nem odafigyelni, az idegi meg­terhelés a legnagyobb probléma. — Milyen képességeket igényel ez a szakma? — Nagyon fontos a kézügyesség, a rajzkészség, formaérzék. A tanu­lók felvételénél is ezeket veszik fi­gyelembe. — Hol történik a tanulók képzé­se? — A tanulók feljárnak Pestre, ahol anyagismeretet, szakismeretet, szakrajzot és szabadkézi rajzot ta­nulnak. Szép mesterség a vésnökök mun­kája. Reméljük, rövid időn belül ki­növi magát a kihalóban levő szak­mák közül. Urbán Péter Az aprólékos munka nagy figyel­met kíván

Next