Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

­ --------——---------------------------­Üdülők Visszavonhatatlanul nyár van. Or­szágszerte harmincfokos a hőség, s az időjárás váratlan és gyors változá­sai alaposan próbára teszik az ideg­­rendszerünket. De megvisel bennün­ket fizikailag is, gyorsabban fára­dunk, a nagy meleg nagyobb odafi­gyelést, erősebb koncentrációt igé­nyel. Meg aztán munkás hónapok­­ vannak mögöttünk, jólesik tehát a kikapcsolódás, a felüdülés. Országunk dolgozóinak nagy ré­sze a nyári hónapokban tölti éves szabadságát. Beosztva, tervszerűen, mert a munka ezekben a hónapokban sem állhat meg. Az itthon maradók­nak termelniük kell, dolgozniuk kell, a mezőgazdaságban meg egye­nesen erre az időszakra esik a mun­ka dandárja. Ma azonban mégse velük, hanem azokkal foglalkozunk, akik néhány hétre kikapcsolódnak, néhány hét alatt erőt gyűjtenek a további tennivalókhoz. Az üdüléshez való jog nálunk nemcsak pusztába kiáltott szó. Mindennapi valóságát milliós nagy­ságrend bizonyítja, s elég csak egy pillantást vetnünk országunk térké­pére, máris leltárt csinálhatunk le­hetőségeinkről. Legvonzóbbak, leg­keresettebbek természetesen azok a helyek, ahol a víz mint természeti adottság társul hozzá a pihenési le­hetőséghez. Nálunk tehát a Balaton jelenti a legnagyobb vonzóerőt, a nyári óhajok efelé repesnek legin­kább. A magyar tengerhez persze nem juthat el mindenki. Az üdülők be­fogadóképessége korlátozott, s ha van is olyan igény és törekvés, hogy bővítsük az üdülőket, a végtelen­ségig ez se szaporítható. S nemcsak gazdasági és objektív okok miatt. Szubjektíve is gondolni kell arra, hogy kellemes pihenést, jó kikapcso­lódást csak olyan környezetben ta­lálhatunk, amely az üdülési követel­ményeknek megfelel. A balatoni üdülők például már így is túlzsúfol­tak — de lassan a többiek is -, s a hazai érdeklődés mellett állandóan nő a külföld kíváncsisága is. A csend, a nyugalom ilyenformán erőteljesen háttérbe szorul, bár a víz, a nap­fény, a gondtalanság sokszorosan kárpótol a hiányosságokért. A szakszervezet nem véletlenül hozott olyan határozatot, hogy az igazságosabb elosztás érdekében a nyáron, tehát a főidényben üdülők legfeljebb csak kétévenként juthat­nak kedvezményes beutalóhoz. Az igényt persze még így, kétévenként sem lehet kielégíteni, éppen ezért érthető, ha a szakszervezeti bizott­ságok erőteljesen odafigyelnek az üdülőjegyek elosztására. Pontosab­ban az volna többek között egyik feladatuk, hogy odafigyeljenek. Manapság sokat beszélünk közéle­tünk demokratizmusáról. Igaz, leg­többször meg is elégszünk azzal, hogy csak beszélünk, s elsiklunk a valóság, a gyakorlat fölött. Pedig a közélet demokratizmusa csak annyit ér, amennyit abból megvalósítunk, amennyiben azt tartalommal meg­töltjük. Nos, egyfajta gyakorlat le­hetne, ha az üdülési igényjogosult­ságnál ezt érvényesítenénk is. Mert valljuk be: üdüléshez, üdülőjegyhez sokkal hamarabb hozzájut az, aki megy, talpal, érdemeit hangoztatja, mint az, aki munkája jutalmaként vár törvényesen is biztosított jogai­nak megvalósulására. Persze tartozunk az igazságnak azzal is, hogy nem varrhatunk min­­­­den gondot, minden nehézséget a szakszervezet nyakába. Ott vannak például a vállalati üdülési lehetősé­gek. Ma már nagyon sok olyan vállalatunk, intézményünk van, ame­lyik saját maga, saját gazdálkodásá­ban létesít és tart fent üdülési egy­ségeket. Nos, ezeknél is kell és szük­séges is a demokratizmus betartá­sa. Legyen gyakorlat, hogy a jó mun­kát egy-egy kéthetes beutaló ho­norálja. Régi igazság, hogy teljes kikap­csolódást csakis a környezetválto­zás biztosít. Próbáljunk tehát minél többünk részére ilyen megoldást ta­lálni, haszna nyilvánvalóan meg­térül a jobb eredményekben. ­ 1~ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 160. SZÁM •­ÁRA: 80 FILLÉR • 1978. J­Ú­LI­U­S 10., P­É­N­T­E­K Debreceni küldöttség utazott Klaipédába A Litván Szovjet Szocialista Köz­társaság Klaipéda városa és Deb­recen között testvérvárosi kapcsolat alakult ki. E kapcsolat révén ápri­lisban hazánkban, illetve Debrecen­ben járt Klaipéda küldöttsége. Tag­jai részt vettek a város felszabadu­lási ünnepségein. A klaipédaiak látogatásának vi­szonzásaként négytagú debreceni küldöttség utazott el július 9-én a­­ litván városba. A delegáció vezető­je C. Nagy Gábor, az MSZMP Haj­­dú-Bihar megyei Bizottságának tit­kára. Tagjai dr. Szilágyi Gábor, az MSZMP Debreceni Városi Bizott­ságának első titkára, Ördög László, a Debreceni Városi Tanács vb-el­­nökhelyettese és Kovács Istvánné, a Debreceni Konzervgyár párttitkára. Debreceni Építőipari Vállalat Tizenhat családi ház az árvízkárosultaknak Az árvíz utáni helyreállításban a legfontosabb feladat az építőipari dolgozóknak jut. A vállalatok kol­lektívái egymás után járulnak hoz­zá az új lakások felépítéséhez: is­meretes, hogy a Hajdú-Bihar me­gyei Állami Építőipari Vállalat el­sőként 100 lakás felépítését vállalta. Ezt a rendkívüli feladatot termé­szetesen az éves tervfeladatok mel­lett kell végrehajtani, s így rend­kívüli erőfeszítések szükségesek ah­hoz, hogy az építőipari vállalatok elvégezhessék ezt a munkát az ár­víz sújtotta területeken. A Debreceni Építőipari Vállalat kollektívája is csatlakozott az új­jáépítési mozgalomhoz, s a napok­ban a vállalat vezetői, S. Tigyi And­rás igazgató és munkatársai Csen­­gersimára látogattak helyszíni szemlére. Itt építik fel ugyanis azt a 16 kétszoba-összkomfortos, hár­mas típusú családi házat, mely ott­hont ad 16 kárt szenvedett családj­k­nak. Hétfőn vonulnak fel az első épületek alapozásához a vállalat dolgozói, s bár az emberek bizto­sítása a munkához nem lesz köny­­nyű, a tervek már elkészültek a hi­ányzó létszám pótlására, az éves tervfeladatok végrehajtására. A vál­lalat a 16 családi házat nyereség nélkül, önköltségi áron építi fel, ez­zel kíván hozzájárulni az árvíz utá­ni helyreállításhoz, a hajlék nélkül maradtak megsegítéséhez. A jövő héten már országszerte aratnak Július második hetében kedvez az időjárás a kalászos gabonáknak. A vidéki mezőgazdasági nagyüze­mekből érkező jelentések szerint a június végi viharok, esőzések kárai általában nem voltak nagyobbak az ilyentájt szokásosnál. A szakembe­rek szerint most már sem a gabo­náknak, sem a kapás növényeknek nincs szükségük újabb esőkre. A gabona ugyanis az ország legna­gyobb részén tulajdonképpen már „készen van”, és már csak a nap­sütés hiányzik ahhoz, hogy minde­nütt vágásra érett legyen. Az őszi árpa aratásán a nagyüze­mek megfelelő ütemben dolgoz­nak. A termést sokfelé kombájnnal takarítják be. Ha az időjárás a to­vábbiakban is kedvez, a jövő hét végéig a munka dandárjával elké­szülhetnek. A búza aratása Csong­­rád, Bács, Békés és Somogy me­gyékben nagyobb területeken kez­dődött meg, sőt már Nógrádban is a betakarításon dolgoznak. Finn vendégeink a Duna-kanyarba látogattak SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BUDAPESTEN A magyar—finn barátsági hét al­kalmából hazánkban tartózkodó finnországi vendégek csütörtökön délelőtt megtekintették a Parla­mentet. Ezzel egyidőben a Haza­fias Népfront Belgrád rakparti székházában a barátsági hétre ér­kezett politikai delegáció — élén Jaakko Numminen oktatásügyi mi­niszterrel — találkozott a magyar sajtó, a rádió, a televízió képvise­lőivel. A miniszter közölte, hogy a kü­lönféle finn ifjúsági szervezetek — saját kezdeményezésük alapján — augusztusban megrendezik az euró­pai fiatalok biztonsági konferen­ciáját. Az eddigi jelek arra mutat­nak, hogy a tanácskozás iránt már­is nagy az érdeklődés. Az európai biztonság kérdésének témájához kapcsolódva Jaakko Numminen el­mondotta még: a finn kormány az európai biztonsági konferencia ösz­­szehívására vonatkozó javaslatára az érdekelt államoktól nagyon pozi­tív válaszokat kapott. Finnország kormánya derűlátóan ítéli meg a biztonsági konferencia összehívá­sának lehetőségét. Ugyancsak jó érzéssel tölt el ben­nünket, hogy hozzánk hasonlóan Magyarország is aktív szerepet ját­szik az európai biztonsági konfe­rencia sikerre vitelében. A következőkben a finn oktatás­ügyi miniszter röviden áttekintet­te a barátsági hét eseményeit. Han­got adott annak a véleményének, hogy a jövőben is nagyon hasznos lenne a mostanihoz hasonló, nagy­­létszámú küldöttség cseréje. Csütörtökön délben Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a Mátyás­pincében búcsúebédet adott a finn politikai delegáció tiszteletére. Délután finn vendégeink hajóki­rándulás során megtekintették a Duna-kanyar szépségeit, s az esti órákban érkeztek vissza Budapest­re. (MTI) A Magyar—Finn Barátsági Hét védnöksége tegnap a Néphadsereg Központi Klubjának nyári helységében fogadást adott a hazánkban tartózkodó finn vendé­gek tiszteletére. A képen: Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Jaakko Numminen finn oktatásügyi miniszter, a küldöttség ve­zetője, Anna-Liisa Tiekso, a Finn Kommunista Párt KB tagja, és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke beszélget a fogadáson. (MTI-fotó : Tormai Andor felvétele — KS) Tizenötezer kötet. ezer könyvtári tag Több mint ezer állandó tagja van az új biharkeresztesi könyvtár­nak, melyet a közelmúltban adtak át. A korszerű, szép könyvtár, melyet Varga László építészmérnök tervezett, 15 ezer kötet könyvvel rendel­kezik. (Kalmár István felvétele) Aláírás előtt a KGST-országok Nemzetközi Beruházási Bankjának megalakulásáról szóló egyezmény Dr. Garamvölgyi Károlynak, a pénzügyminiszter első helyettesének vezetésével csütörtökön magyar delegáció utazott Moszkvába a KGST- országok Nemzetközi Beruházási Bankjának megalakulásáról szóló egyez­mény aláírására. *­ ­r Mint ismeretes, a KGST hu­szonnegyedik ülésszakán Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK és Szovjetunió jóváhagyta a KGST-országok Nemzetközi Beru­házási Bankjának létrehozásáról szóló egyezményt, valamint a bank alapszabályzat-tervezetét, s megál­lapodtak abban, hogy az egyez­ményt 1970. július 10-ig aláírják. A bank alapvető feladata hitelek folyósítása elsősorban olyan intéz­kedések megvalósításához, amelyek a szocialista nemzetközi munka­megosztással, a nyers- és fűtő­anyagbázis közös érdekű bővítésé­re fordítható költségekkel függnek össze. A bank a gazdaság egyéb ágazataiban is segíti a kölcsönös érdekeket szolgáló, illetve az egyes országok népgazdasága fejlesztésé­hez nélkülözhetetlen létesítmények építését. A bank létrehozása az in­tegráció kibontakozása szempontjá­ból nagyjelentőségű, mivel minde­nekelőtt olyan beruházások finan­szírozása a feladata, amelyeknek létrehozása több KGST-országnak közös érdeke. (MTI)

Next