Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
aaa aaa aaa IBI 911 aaa aaa kiia aaa aaa aaa MBS aaa aaa BMV aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa ■■■ Huszonegy évvel ezelőtt Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen létrehozták a kémiai intézeteket, és megkezdődött a vegyészképzés. Ekkor jött a városba Budapestről a műegyetem intézeti tanára, dr. Bognár Rezső. Az azóta eltelt több mint két évtized alatt volt a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Gyógyszeripari Kutatóintézet igazgatója, de közben egyetlen évre, hónapra sem vált meg Debrecentől, Kossuth egyetemi tanszékétől. Amikor a BIOGAL Gyógyszergyárban országgyűlési képviselőnek jelölték a debreceni 3. sz. választókerületbe, a nagyteremben levők jelentős százaléka úgy emelte szavazásra a kezét, hogy jó ismerőse volt a jelöltnek. Ki tanítványa volt, ki pedig évek óta munkatársa, hiszen dr. Bognár Rezső jó pár gyógyszergyárban otthonos. — Először a tiszavasvári Alkaloida gyárral dolgoztunk együtt, később a BIOGAL-lal, majd fővárosi gyógyszergyárakkal is. Természetes, hogy a debreceniekkel legjobb a kapcsolat. A kutatónak egy kicsit együtt kell élni a gyárral. Amit itt laboratóriumban kidolgozunk, azt ott valósítják meg. Úgy jó, ha ugyanazok a vegyészek viszik végig a folyamatot. — Nálunk manapság mindenki egy kicsit gyógyszerész. Hogyan lehetne elmondani, mi az, amivel tulajdonképpen professzor úrék foglalkoznak? — A vezetésem alatt álló tanszék és akadémiai kutatócsoport tulajdonképpen szerveskémiai intézet. A természetben előforduló, természetes eredetű szerves vegyületeket vizsgáljuk, főként azokat, amelyeknek fiziológiai, illetve gyógyító hatásuk van. Legismertebbek a növényekben előforduló hatóanyagok közül például ia mákban levő alkaloidok, vagy a gombák által termelt antibiotikumok. Ezek kémiai szerkezetvizsgálatán, szintézisén kívül a gyógyszergyárakban előforduló gyakorlati problémák felvetnek annyi elméleti kérdést, hogy bőségesen van mivel foglalkoznunk. A beteg a gyógyszer dobozán olvashatja a gyár nevét. De milyen gyógyszerek azok, amelyekhez az intézetnek is van valami köze? — Fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók, fényvédő anyagok és néhány újabb antibiotikum, illetőleg antibiotikum származék és gyógyszeralapanyag. Most például az orvosegyetem mikrobiológiai intézetével, az Országos Közegészségügyi Intézettel, valamint a gyógyszeriparral karöltve vírus elleni szerek kutatásával foglalkozunk. Ez persze hosszú távú feladat, s tulajdonképpen az egész világ kutatóinak együtt kell — vagy kellene — dolgozni, hogy minél előbb eredményt érhessünk el. — Mindabból, amit elmondott, magától értetődik, hogy ezt a munkát nem lehet elefántcsonttoronyba bezárkózva végezni. — A kutatónak magának kell feltenni a kérdést: mit akar. A természettudományok az utóbbi évtizedekben fantasztikus mértékben fejlődtek, ma viszonylag könnyebb egy tudományos értekezést elkészíteni. De vajon nem ugyanolyan hasznos-e, ha az ember gyakorlati kérdésekkel foglalkozik? Mérnök vagyok, számomra természetes, hogy minden munkámmal közvetlenül az élet igényeihez kívánjak kapcsolódni, az elméleti jellegű alapkutatások területén is. Ezek után már fölöslegesnek is tűnik az a kérdés, miért vállal egy természettudós közéleti szereplést , rektorhelyettességet, tagságot a Hazafias Népfront Országos Tanácsában és az Országos Béketanácsban tagságot, s most, ha megválasztják, újból az országgyűlési képviselőséget is. A szocializmus építésének tervei között szerepelnek az országos tudományos tervek is, ismerjük a párt tudománypolitikai irányelveit. A terveket sem kidolgozni, sem végrehajtani nem lehet szakemberek nélkül, olyanok nélkül, akik maguk is nap mint nap benne élnek a problémákban. Dr. Bognár Rezsőt tulajdonképpen nem is nagyon kell bemutatni mint képviselőjelöltet. 1953-tól tíz éven keresztül volt képviselő, közben két évig az Elnöki Tanács tagja is. A számos magyar és külföldi kitüntetés között két Kossuth-díj szerepel, és ugyancsak hosszan lehetne sorolni azokat a hazai és külföldi tudományos társulatokat, akadémiákat, amelyeknek tagja. A főváros, a nagyobb egyetemek, kutatóintézetek hívására mindig nemet mondott, és nemet mond ma is. Mi ennek a magyarázata? — Nem akarom itthagyni Debrecent. Vidéken születtem, egy alföldi városban, talán ennek is része van benne, hogy őszintén szeretem ezt a várost. De a döntő talán mégis az, hogy szent meggyőződésem, nagyon nagy szükség van a vidéki tudományos centrumokra. Nem véletlen, hogy a párt tudománypolitikai irányelveiben is azt olvashatjuk, meghatározott profilú tudományos centrumokat kell kialakítani vidéken. Olyan életkörülményeket, közéleti szellemet kell megteremteni, hogy a kutatók szívesen dolgozzanak vidéken. — Megvannak ezek a körülmények? — a kérdés az egyszerű nézelődő számára is csodálatos szép új kémiai épületben talán fölösleges is. — A körülmények és lehetőségek megvannak, de tőlünk is függ, hogy hogyan alakítjuk őket. Kétségtelenül vannak olyan korszerű, igen költséges műszerek, amelyek nálunk még nincsenek meg. Az én elvem azonban az, hogy az ember úgy válassza meg a tudományos témáját, és arra koncentráljon, amihez megvanak a szükséges feltételek. A baj akkor kezdődik, ha mindenáron objektív akadályokat keresünk, amelyekre hivatkozhatunk magunk mentségeképpen. — Sok megoldandó feladat, tehát sok téma van. Dolgozni mindig lehet, ha az ember akar. Debrecenben is, Debrecenért, a debreceniekért is. Nagy Zsuzsa „Őszintén szeretem ezt a várost..." A debreceni 3. számú választókerület képviselőjelöltje: Dr. Bognár Rezső aaa aaa aaa aaa aaa ■■I aaa ■ aa ■ ■■ aaa ■■■ ■■■ ■■■ ■ ■■ aaa aaa aaa aaa ■ ■■ aaa ■ ■■ ■ ■■ aaa aaa aaa aaa aaa■a ■ aa aaa ■ ■■ aaa aaa ■aa ■aaaaaa■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aa ■■■■■■■■aaaaaa■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■ ■a a ■ ■■ aaa aaa aaa aaa aaa aaa aaa a a a aun Településhálózat-fejlesztés általános rendezési terve A Minisztertanács nemrégiben jóváhagyta az egész országra kiterjedő egységes területfejlesztési irányelvet. A határozat 2000-ig előírja hazánk város- és községhálózatának tudatos, tervszerű fejlesztését. Az ország területének nagyobb része évszázadokon keresztül spontán fejlődött, s a jelenlegi laza, szórt struktúrájú települések nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek. Mint ismeretes, az új koncepció célja a többi között az, hogy mérsékeljék a települések között fennálló különbségeket, megakadályozzák az egyes országrészek elnéptelenedését, a helyi adottságoknak megfelelően fejlesszék a népgazdaság minden ágazatát, és megteremtsék a lakosság magasabb szintű ellátásának feltételeit. A korszerű településhálózat kialakításához szükséges, hogy az ország számos körzetében elkészítsék az általános rendezési terveket is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízására a Városépítési Tudományos és Tervezőintézet már hozzákezdett a nagyszabású munkához. Elsőként Komárom környékének általános rendezési tervét készítik el. A Minisztertanács határozatára ugyanis Komáromot azok közé a körzetek közé sorolták, amelyeket kiemelten fejlesztenek. Az általános rendezési tervelkészítéséhez nagyszabású felméréshez kezdett szerdán Komárom, Szőny és Almásfüzitő térségében a fővárosi intézet. Először a lakosság és a járművek mozgását vizsgálják. Mérik a három helységből ki-, illetve bejáró dolgozók adatait, a lakosság utazási igényeit, szokásait. A nagyszabású adatgyűjtésbe bekapcsolódtak a KISZ- fiatalok, az iskolák tanárai és diákjai is. (MTI) Üzemi poliklinika Debrecenben A Debreceni Ruhagyár 1700 dolgozójának mintegy 85 százaléka nő. Helyzetük könnyítésére — az MSZMP X. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében — sok gondot fordít a vállalat. Korábban létesített üzemorvosi rendelőjüket továbbfejlesztve megszervezték a bel-, a nő-, az ideg- és a bőrgyógyászati szakrendelést, jól felszerelt fogászatot létesítettek, és rendszeresítették a terhestanácsadást. A költségek egy részéhez a Debrecen Városi Tanács is hozzájárul; a vállalat — az orvosi műszerek beszerzésén túl — évente mintegy 150 ezer forintot fordít az üzemi poliklinikára. Képünkön: Terhestanácsadás. (MTI-fotó :Bajkor József felv.—K8) Falusi pénzintézetek ÚJ SZABÁLYOK SZERINT MŰKÖDNEK A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK A takarékszövetkezetek az elmúlt években a falusi lakosság elismert és többségében jól működő pénzintézeteivé váltak. Tevékenységükkel hozzásegítették a lakosságot, hogy megtakarított pénzét előnyösen elhelyezhesse. Fontos szerepet töltenek be azzal is, hogy rendszeresen nyújtott kölcsönökkel támogatják a háztáji termelés fejlesztését, a tagság építkezéseit és más hasznos törekvéseit. Működésük jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg már a falusi lakosság több mint négymilliárd forintnyi megtakarított pénzét kezelik, és csaknem másfél milliárd forint összegű kölcsönük van kinn tagjaiknál. Néhány nappal ezelőtt ismeretessé váltak azok az új szabályozók, amelyek a negyedik ötéves terv éveiben a takarékszövetkezetekre érvényesek. Ezek egyikének előírása a szövetkezetek és szövetkezni szándékozók régi kívánságát teljesíti, amikor megszünteti a területi elhatárolást. Tehát ezután nemcsak falun, hanem bármelyik városban alakítható takarékszövetkezet. A feltételek szigorúak: a megalakításnál az adott helyiségben a lakosság számottevő részének belépési szándékát feltételezik. Tízezer lakoson aluli településen akkor alakulhat takarékszövetkezet, ha a lakosságnak legalább öt százaléka belép tagnak, s az induló részjegyalap összege meghaladja a százezer forintot. Tíz-húszezer közötti lélekszám esetén a lakosság 4 százalékának részvétele és 300 ezer forintos részjegyalap létrehozása, húsz-harmincezer közötti létszámnál pedig 3 százalékos belépési arány és legalább egymillió forintos induló részjegyalap szükséges. A harmincezer lakoson felüli városokban egyedi elbírálás alapján állapítják meg a feltételeket. A szabályozás fontos új eleme, hogy megszűnik a kölcsönalap áthelyezési lehetősége, eddig ugyanis ha egy takarékszövetkezetnél a kikölcsönözhető összeget saját tagsága nem vette maradéktalanul igénybe, akkor (meghatározott feltételekkel és megszabott időre) átadhatta egy másik takarékszövetkezetnek. Ennek megszűnése miatt szükségessé válhat, hogy az induló új takarékszövetkezetek kölcsönalapját meghatározott ideig az OTP egészítse ki a szükséges mértékűre, s a korábbiaknál nem kedvezőtlenebb feltételek szerint. A takarékszövetkezetekre is kiterjesztik a nyereségadót; nyereségük után — a szövetségeik fenntartására fordított rész kivételével — 20 százalék adót kell ezentúl fizetniük. Egy párhuzamos rendelkezés ugyanakkor a szövetkezeti önkormányzat erősödését segíti elő, amikor előírja, hogy az adózott nyereségrész további felhasználása felett most már kizárólag a szövetkezet közgyűlése dönt. Halasztók és jelöltek Lezárult a választási előkészületek első szakasza: lezajlottak a képviselő- és tanácstagjelölő gyűlések, amelyeken a szavazati joggal bírók több mint egyharmada vett részt. A választók tekintélyes hányadának tehát már eddig is alkalma volt találkoznia, megismerkednie jelöltjével. A most következő napokban — április 20-ig — az állampolgárok újabb százezerei találkozhatnak a jelöltekkel a választási gyűléseken. A Hazafias Népfront helyi és megyei bizottságai szervezik ezeket az összejöveteleket, amelyeken a képviselő- és tanácstagjelöltek részletesen szólhatnak terveikről, elképzeléseikről, a választási program megvalósításáról. Helyes és szükséges, ha a leendő képviselők és tanácstagok nemcsak általában beszélnek e programról, hanem szólnak a szűkebb pátriában, a választókerületben, tanácstagi körzetben, községben, városban a mai és holnapi tennivalókról. Ezeket a helyi feladatokat sűríti, foglalja össze a jelöltek egyéni programja, amelynek valóra váltására a képviselők és a tanácstagok mögé felsorakoznak majd a választópolgárok. Mint a képviselőjelölteknek a sajtóban nyilvánosságra hozott listájából kitűnik, több helyen jelöltek két személyt országgyűlési képviselőnek; hasonló a helyzet a tanácstagjelöléseknél. S most felvetődik a kérdés: milyen legyen a „korteskedés” — a két (vagy több) jelölt közül melyiket pártoljuk inkább? Már a választási előkészületek legelején foglalkozott ezzel a témával a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése. Egyértelműen megállapította: nem kívánatos föléleszteni a régi világból ismert, rosszízű és felelőtlen ígérgetésektől terhes korteshadjáratot. De az is természetes, ha a jelölteknek megvan a maguk tábora. A Hazafias Népfront és a választási szervek számára minden jelölt egyforma. Éppen ezért a választói gyűléseket szervező népfrontbizottságoknak törvényes kötelességük, hogy két vagy több jelölt esetében mindegyiknek ugyanannyi alkalmat teremtsenek a választókkal való találkozásra, lehetőleg azonos feltételekkel és a választópolgárok egyformán szorgos mozgósításával. Csak ez lehet az igazságos eljárás, amely nem sérti sem a jelöltek, sem a választópolgárok önérzetét. Szellemében és módszereiben egyaránt tiszta, becsületesen lelkiismeretes magatartást várhatunk jelöltektől és választópolgároktól. Joga és természetesen lehetősége a választópolgárok egyes csoportjának, hogy a két vagy több jó jelölt közül az általa jobbnak, alkalmasabbnak vélt személy mellett kardoskodjék. Helyénvaló és szükséges, ha például a fiatal jelöltek mögé felsorakozik a KISZ-ifjúság, a paraszti jelöltet támogatják a termelőszövetkezetiek, az üzemi munkás mellett érvel a szakszervezet, és a női jelöltet erőteljesen támogatja a nőbizottság. De ezekben az esetekben sem arról van szó, hogy a másik jelölt ellen érvelnek, azt igyekeznek kisebbíteni, hanem a saját jelöltjük érdemeit sorakoztatják fel — az a helyes, ha ezt is mértéktartással teszik — számolva megválasztandó képviselőjük reális lehetőségeivel is. Április 25-én minden választókerületben csak egy országgyűlési képviselőt és egy helyi tanácstagot választanak meg. Ahol tehát két vagy több jelölt van, csak az lesz képviselő, illetve tanácstag, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Természetesen az sem,„bukott ember”, aki nem kerül be az országgyűlésbe, a helyi tanácsba. Hiszen már az is nagy tisztesség, hogy a választópolgárok felvették a jelöltek listájára, vagyis több száz, esetleg több ezer ember alkalmasnak tartja választottközéleti tisztség betöltésére. Népszerűségük, rátermettségük mindenképpen kívánatossá teszi, hogy a jövőben aktív résztvevői legyenek valamennyien a népfrontmozgalomnak, bekapcsolódjanak a helyi politikai, társadalmi élet vezető szerveinek munkájába. H. L. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■aII aaaaaa■■■■■■aaaaaaa■■■■■■■■■ aaaaaBBBBiaaaBBBaaaafeaaa ■aiiaiaRiaiiiBia............■■■■mi.............mi aaaa«a*aaaaaaaaaBaaaa _aBBBBBBBaaBBBaBBBBBBBBUSBaGBBBBBBBBBBaaBBBiimamiiiaiaiaaiaiiMMiaiiiaia ........................laaaaa..................................... HAJDÜ-BIHARI NAPLÓ — 1971. ÁPRILIS 8. ■ ■■ ■■■ ■ aa aaa aaa aaa vor ■ ■■ aaa sta aaa ■aaa■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Baaaaa■■■■■■»■■■laaaaaaaariaaaaaaaa ■ aaa a ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■!! naaaaoaaaaiSiCMiaaattaaaaaBaaaa