Hajdú-Bihari Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVIII. ÉVFOLYAM 129. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1971. VI. 3., CSÜTÖRTÖK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Pullai Árpád előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Akadémiájának előadássorozatában szerdán, az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságainak titkára előadást tartott „Az MSZMP ifjúságpolitikájának néhány kérdése” címmel. Óvári Miklós, a párt Központi Bizottságának titkára nyitotta meg az előadást, amelyen részt vett politikai, társadalmi és kulturális életünk számos ismert személyisége. (MTI) A Debreceni Ruhagyár sikere a BNV-n A Debreceni Ruhagyár termékeivel részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásáron, és mint Pozsgai Boldizsár, a gyár főmérnöke közölte, a Pamutnyomóipari Vállalat díjat nyert szintetikus anyagából készült ruhái nagy érdeklődést keltettek. A Corvin Áruház bizományba átvett a Debreceni Ruhagyár által készített 2000 ruhát, melyek különböző fazonokban kerültek gyártásra. Két debreceni mérnök találmányának nemzetközi sikere Hajdúböszörményben már épül az új rendszerű szennyvíztisztító Magyarországon, de az egész világon súlyos gondot okoz a vizek szennyeződése, s egyre nagyobb nehézségbe ütközik különösen a nagy iparvárosok körzetében a jó ivóvíz megszerzése. A vizek szennyeződése káros a mezőgazdaságra is, mert nemcsak a halállomány pusztul, hanem öntözésre sem lehet felhasználni a mérgező anyagokkal szenynyeződött vizet. Hatalmas költséggel, de aránylag k£vés haszonnal készülnek szerte a világban szennyvíztisztító berendezések, s keresik a legmegfelelőbb, leggazdaságosabb megoldásokat. Ezen a téren nemzetközi jelentőségű két debreceni mérnök találmánya. Gyulavári Imre, az ÉM Debreceni Tervező Vállalatának irányító tervezőmérnöke és Praznovszky István, a Hajdú megyei Víz- és Csatornaművek főmérnökei felbecsülhetetlen értékű szabadalommal jelentkeztek. Új eljárást dolgoztak ki, és elkészítették a berendezési tervét a szennyvizek mechanikai és biológiai tisztításának. Az új szennyvíztisztító eljárás és berendezés (BMKO) lehetővé teszi, hogy aránylag kevés költséggel megoldható legyen a szennyvizek tisztítása. A találmány révén a szerves anyagok elbontásához szükséges oxigénmennyiséget biológiai úton a mikroorganizmusok fotoszintézise révén mechanikus módszerrel oldják meg. Ennek a szabadalomnak az előnye az, hogy 30—50 százalékkal kisebb a telep építési költsége, és 40—70 százalékkal kevesebb az üzemköltség. A technológiai eljárás teljesen automatizált, és többek között alkalmas a szennyvíz nitrogéntartalmának 85—90 százalékos, foszfortartalmának 85—95 százalékos mérséklésére. A baktericid hatása pedig bármely eddigi alkalmazott eljárásnál kedvezőbb. Ez azért nagy jelentőségű, mert a kórházi szennyvizeket a legtökéletesebben tisztítja. Magyar földön először a Devecseri Szeszipari Vállalatnál alkalmazzák az új találmányt. Devecserben a megelőzőleg tervezett 40 millió forintos berendezés helyett most 5 millió forintból tudják megoldani a szennyvíz tisztítását. A második ilyen BMKO Hajdúböszörményben készül. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatásra került a modell, és a külföldiek részéről igen nagy érdeklődés mutatkozott meg. A NIKEX a találmány külföldi értékesítése érdekében már levelet küldött, melyben kérik a találmány alapszámát azzal a megjegyzéssel, hogy a licencia külföldi értékesítésével kizárólag a vállalatot bízzák meg. A BNV-n a vízügyi pavilonban bemutatott makett több külföldi szakember érdeklődését felkeltette. Egy kaliforniai egyetemi tanár és több nyugatnémet szakértő kért ismertetést. A Találmányi Hivatal illetékesei szerint a BMKO szerte a világon nagy érdeklődésre tarthat számot. A NIKEX vezetői Debrecenbe küldött levelükben hangsúlyozzák, hogy a külföldi értékesítés ügyében a legrövidebb időn belül szeretnének a feltalálókkal megállapodni. A feltalálók mellett a tervdokumentációk szerkesztésében tevékenykedett Szabó Béla gépészmérnök, Kovács József villamosmérnök, Varga László gépészmérnök és Ködmön Irén mélyépítési szerkesztő. Ez a gárda hírt, nevet szerzett Debrecennek, és hogy ez a hír mennyire terjed, mutatja az, hogy Jugoszláviából máris meghívás érkezett Szőllősi Gyula szabadkai biológus részéről, aki előzőleg szaktanácsadáson vett részt a feltalálókkal. Bencze Mihály Építik Hajdúböszörményben az új rendszerű szennyvíztisztító telepet A Debreceni Kefegyárban az első negyedév önköltsége hosszú időn át mindig nagyobb volt, mint a többi negyedévé. Az ok: ebben az időszakban a vállalat kénytelen a drágább száraz faanyagokat vásárolni. A nedves alapanyag szárítására régebben csakis természetes módszer jöhetett számításba, napon szárították. A szárítóberendezés a napi termelésnek csak töredékét fogadta be. A száraz fa köbméterenként ezer forinttal növelte az önköltséget. Ez a gond azonban ma már a múlté, mert elkészültek az új szárítókamrák. A szárítószerkezetet oldalról is fűtik, s a padlóból is forró levegőt fújnak a kamra légterébe. A beruházás jelentősen csökkenti a gyártás önköltségét. (Gőz József) A kefetestek lyukasztása nehéz fizikai munkát követel, ráadásul lassú, kevéssé termelékeny művelet. A gyár főművezetője, Tóth József többszörös újító segített az itt dolgozókon. Olyan gépet szerkesztett — tegyük hozzá — a gyár műhelyeiben megtalálható anyagokból, amely automatikusan, gyorsan, pontosan és biztonságosan végzi el ezt a műveletet. A kísérleti példány fél éve működik — kifogástalanul. S a gyár műhelyeiben már készül a többi darab is, mert minél hamarabb szeretnék ezt a — főleg nők által végzett — nehéz fizikai munkát gépesíteni. Második képünkön a kísérleti gép látható, amely pillanatok alatt a kefetestbe fúrja a százhúsz lyukat. A felületkezelőben egészségre ártalmas nitrolokkal dolgoznak a munkások. A lakkgőzökhöz nem szokott látogató csak egy-két percet tudott eltölteni az üzemrészben, később tűrhetetlennek érezte a levegőt. Ezt a helyzetet szüntették meg, amikor nagy teljesítményű elszívóberendezést állítottak munkába, amely a talajközelben összegyűlt nitrolakkgőzöket szívja el. Ugyanakkor felülről friss levegőt nyomatnak az üzemrészbe. Külön veszélyt jelentett a mártóknak a nitrolakk, mert ők a kádak fölé hajolva dolgoztak. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a felületkezelő kád felett külön helyi elszívóernyőt helyeztek el, s a kefetestek bemártása is ügyes szerkezettel, emberi erőt kizárva történik. Ez látható harmadik képünkön. Bonn és a Hallstein doktrína (2. oldal) Kísérlet haszonnal (3. oldal) Hüvelyk Malyi Tanácsok turistáknak (4. oldal) .. (5. oldal)