Hajdú-Bihari Napló, 1973. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
Brezsnyev befejezte indiai látogatását DELHI Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára befejezte indiai hivatalos baráti látogatását, pénteken repülőgépen hazaindult Delhiből. A tárgyalások eredményeit közös nyilatkozatban rögzítették, és azt csütörtökön írta alá Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi. A szovjet vendégeket a repülőtéren Indira Gandhi és más indiai személyiségek búcsúztatták, a búcsúztatásra felsorakozott az indiai hadsereg három fegyverneméből alakult díszszázad. A zenekar eljátszotta a két ország himnuszát, majd Leonyid Brezsnyev ellépett a díszszázad sorfala előtt. Indira Gandhi a vendéget búcsúztatva hangsúlyozta, hogy a közte és Leonyid Brezsnyev között, a két kormány képviselői között lezajlott véleménycsere „igen hasznos volt”. Leonyid Brezsnyev válaszában rámutatott: az indiai vezetőkkel folytatott tárgyalások lehetővé tették az új fontos célkitűzések megállapításait a Szovjetunió és India barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára melegen búcsúzott Indira Gandhitól és az indiai kormány más vezetőitől, a miniszterektől, a diplomáciai testület tagjaitól. A búcsúztatás végső akkordja a tüzérség díszsortüze volt. Ezután az IL—62-es felemelkedett és elindult a Szovjetunió felé. Pénteken hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev. Brezsnyevvel együtt érkezett vissza Moszkvába Andrej Gromiko külügyminiszter, Dinmuhamed Kunajev, a Kazah KP KB első titkára, valamint a kíséret több más tagja. Az érkezőket Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető fogadta a Vnukovói repülőtéren. (TASZSZ) Brezsnyev és Indira Gandhi miniszterelnök kicserélik az aláírt okmányokat. (Telefotó — AP—MTI—RS) 25 ÉVES A NÉPHADSEREG CÍMŰ LAP Huszonöt esztendeje jelent meg a Honvédelmi Minisztérium központi politikai hetilapja, a „Néphadsereg” első száma. A jubileumról a lap szerkesztőségének kollektívája pénteken emlékezett meg a Magyar Néphadsereg központi klubjában. Az ünnepi eseményen részt vett Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. (MTI) ülést tartott a MEDOSZ elnöksége A MEDOSZ elnöksége pénteki ülésén dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást az erdőgazdaságok átszervezésével kapcsolatos tapasztalatokról, és ismertette az erdőgazdaságok fejlesztési terveit. Megszakadtak az egyiptomi-izraeli tárgyalások Izrael teljes harckészültségbe helyezte csapatait — jelentették be Tel Avivban — azt követően, hogy csütörtökön megszakadtak az Egyiptommal folytatott tárgyalások a Kairó—Szuez 101-es kilométerkövénél. Siilasouo, közel-keleti ENSZ békefenntartó erők főparancsnoka az egyiptomi hadügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően egyes hírek szerint találkozni fog Dajan izraeli hadügyminiszterrel is. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke egy interjúban közölte, hogy a béketárgyalásokon való részvételről a szervezet végrehajtó bizottsága fog dönteni. A kérdésről egyelőre a Központi Bizottság tárgyal és hamarosan várható a döntés. (MTI) Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tábornok távoznak a 101-es kilométerkőtől, ahol eddigi tanácskozásaik nem jártak eredménnyel. (Telefotó — AP—MTI—RS) VENDÉGEK BULGÁRIÁBÓL Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, az Államtanács elnöke vezetésével bolgár párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba. Bulgária 110 928 négyzetkilométer területű, 8,6 millió lakosú délkelet-európai ország. A népesség több, mint 85 százaléka bolgár, csaknem 10 százaléka a török nemzetiséghez tartozik, de az országban cigány, örmény, orosz és ukrán nemzeti kisebbségek is megtalálhatók. A magyarokkal rokon bolgár nép Közép-Ázsiából vándorolt hazája mai területére és 680 körül telepedett le ezen a vidéken. Itt vette át a szláv őslakosság nyelvét is. 1018 és 1878 között — kisebb megszakításokkal — bizánci, szerb és török megszállás váltotta egymást az ország területén, majd 1908-tól önálló királyságként szerepelt a térképeken. Bulgária az első és második világháborúban az uralkodó osztály reakciós politikájának eredményeként a német birodalom oldalán harcolt. A második világháború végén (1945. szeptember 9-én) a Vörös Hadsereg támogatásával győzött a kommunisták vezette Hazafias Front által szervezett fegyveres népi felkelés. A burzsoázia maradék erőinek megsemmisítése után a munkásosztály hatalma megszilárdult. Az 1946. szeptember 8-i — az államformáról szóló — népszavazás után, szeptember 15-én kikiáltották a Bolgár Népköztársaságot. 1949-ben — hazánkkal együtt — részt vett a KGST megalapításában, majd 1954. május 14-én csatlakozott a Varsói Szerződéshez. Bulgária a háború előtt elmaradott agrárország volt. A felszabadulást követően végrehajtott szocialista építőmunka eredményeként jelentős ipari fejlesztést valósítottak meg az országban. 1939-ben az ipar és a mezőgazdaság részaránya 15,65 volt, ez 1971-re 51:21-re alakult. 1971-ben az ország ipari termelése 39-szerese volt az 1939. évinek. A háború előtt meglevő könnyű- és élelmiszeripar mellett új nehézipari bázis létesült. Az 1966—70 közötti időszakban különösen a fűtőanyagiparban (15,3 százalékos), a vaskohászatban (18,5 százalékos), a gépgyártásban (15,6 százalékos), és a vegyiparban (21,5 százalékos) értek el jelentős eredményeket. A fellendülő ipar legfontosabb ágazatai az elektrotechnikai ipar, a vagon-, a hajó- és a mezőgazdasági gépgyártás. Az ország jelentős szerepet vállalt a KGST- országok közötti gyártmányszakosításban is. Ennek során a bolgár ipar speciális traktorok, szerszámgépek, anyagmozgató, elektrotechnikai berendendezések és vegyipari cikkek gyártásában vesz részt. Mezőgazdasága zöldség- és gyümölcstermelésre szakosodott. Hazánk és Bulgária között gyümölcsöző együttműködés alakult ki az anyagmozgató berendezések és a mezőgazdasági gépek gyártásában. A Szovjetunióval együtt Várna mellett vegyi üzem építésében veszünk részt. A bolgár—magyar árucsere-forgalom egyenletesen fejlődik. A bolgár export 1972-ben 460,9 millió devizaforint értékű volt. Ennek keretén belül anyagmozgató-, építő- és mezőgazdasági gépeket, tehervagonokat, vegyi anyagokat, gyógyszereket és dohányt szállítottak hazánkba bolgár partnereink. Magyarország Bulgáriába 668,5 millió devizaforint értékben szerszámgépeket, híradástechnikai cikkeket, járműveket, alumíniumárut, pamutszövetet és fogyasztási cikkeket szállított az elmúlt évben. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1973. DECEMBER 1. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A DAWSON SZIGET FOGLYAI Kísértetiesek a párhuzamok. A dühödten haladásellenes, a törvényes kormány ellen fellázadó, a hatalmat puccsal átvevő chilei katonai junta Santiago nagy sportstadionjában rendezte be első, hatalmas internálótáborát, mert a börtönökben már nem volt hely annyi ember számára, amennyit „begyűjteni” pinocheték jónak láttak. És a sportstadiont használta fel Athénban a görög jobboldali kormány is a haladó elemek fogva tartására (mégha később az történt is, hogy még ez a jobboldali rezsim sem bizonyult eléggé jobboldalinak a tőle a hatalmat elragadó, még jobboldalibb új junta számára.) Páncélosok, terror, sportstadion, mint internálótábor — igen, a párhuzamok kísértetiesek, a fasizmus módszerei újra meg újra ismétlődnek. Most például Dawson sziget esetében is. Chile legdélibb körzetében, a Magellán-szoros vidékén, a legegészségtelenebb éghajlat alatt fekszik ez a sziget, amelyet a chilei fasiszta hatalom most börtönnek, internálótábornak rendezett be. (Emlékezzünk, amikor 1967 áprilisában a görög katonai junta puccsal átvette a hatalmat. Ugyancsak távoli szigeteken, Leroszon, Jaroszon rendezett be börtönnél is rosszabb koncentrációs táborokat a haladó emberek fogva tartására.) Dawson szigetére szállították át Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát és Allende népi egység kormányának több tagját, köztük szocialistákat s radikálisokat. Fokozódik tehát és még szélesedik is, mert egyre több embert érint a chilei fasiszta terror. A történelemből azonban jól tudjuk, hogy a szélsőjobboldali zsarnokság mindig megszüli a maga ellenfeleit is, azokat, akik a legkegyetlenebb megtorlások közepette is vállalják a harcot népük szabadságáért. És az ellenállók, a demokraták, a haladó chilei emberek harcát szerte a világon támogatja az emberiség jobbik fele. Naponta újabb és újabb jelentések érkeznek szolidaritás megnyilvánulásairól. Pénteken például a Morning Star című angol napilap figyelmeztetett a Dawson szigeti állapotokra, s arra, hogy Corvalánt újból életveszély fenyegeti. S ugyanezen a napon jelentették Svájcból, hogy az ország értelmiségének 500 kiemelkedő képviselője írta alá Genfben azt a petíciót, amely elítéli a chilei katonai puccsot és támogatásáról biztosítja a chilei ellenállási mozgalmat. Losonczi Pál Jan Szidlakkal szorít kezet, mellettük Varga Gáborné, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta a lengyel szejm küldöttségét, amely Jan Szydlaknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyes, baráti eszmecserét folytatott a lengyel képviselőkkel. A látogatásnál jelen volt Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke. Jan Szydlak a nap folyamán találkozott és megbeszélést folytatott Aczél Györggyel és Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a Központi Bizottság titkáraival és látogatást tett Huszár Istvánnál, a Minisztertanács elnökhelyettesénél. A lengyel parlamenti küldöttség pénteken találkozott dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével is. A lengyel vendégek és a magyar államférfiak találkozóin jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Elutazott a kubai küldöttség Pénteken továbbutazott hazánkból Berlinbe a kubai küldöttség, amely dr. Carlos Rafael Rodrigueznek, a kubai kormány elnökhelyettesének vezetésével részt vett Budapesten a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság harmadik ülésszakán. Búcsúztatására megjelent a Ferihegyi repülőtéren dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság és Günther Kohrt, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete.