Hajdú-Bihari Napló, 1973. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

Brezsnye­v befejezte indiai látogatását DELHI Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára befejezte indiai hivatalos baráti lá­togatását, pénteken repülőgépen hazaindult Delhiből. A tárgyalások eredményeit közös nyilatkozatban rögzítették, és azt csütörtökön írta alá Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi. A szovjet vendégeket a repülő­téren Indira Gandhi és más indiai személyiségek búcsúztatták, a bú­csúztatásra felsorakozott az indiai hadsereg három fegyverneméből alakult díszszázad. A zenekar elját­szotta a két ország himnuszát, majd Leonyid Brezsnyev ellépett a dísz­század sorfala előtt. Indira Gandhi a vendéget bú­csúztatva hangsúlyozta, hogy a köz­te és Leonyid Brezsnyev között, a két kormány képviselői között le­zajlott véleménycsere „igen hasz­nos volt”. Leonyid Brezsnyev válaszában rámutatott: az indiai vezetőkkel folytatott tárgyalások lehetővé tet­ték az új fontos célkitűzések meg­állapításait a Szovjetunió és India barátságának és együttműködésé­nek elmélyítéséhez. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára melegen búcsúzott Indi­ra Gandhitól és az indiai kormány más vezetőitől, a miniszterektől, a diplomáciai testület tagjaitól. A búcsúztatás végső akkordja a tüzér­ség díszsortüze volt. Ezután az IL—62-es felemelke­dett és elindult a Szovjetunió felé. Pénteken hazaérkezett Moszkvá­ba Leonyid Brezsnyev. Brezsnyev­­vel együtt érkezett vissza Moszk­vába Andrej Gromiko külügymi­niszter, Dinmuhamed Kunajev, a Kazah KP KB első titkára, vala­mint a kíséret több más tagja. Az érkezőket Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető fogadta a Vnukovói repülőtéren. (TASZSZ) Brezsnyev és Indira Gandhi miniszterelnök kicserélik az aláírt okmá­nyokat. (Telefotó — AP—MTI—RS) 25 ÉVES A NÉPHADSEREG CÍMŰ LAP Huszonöt esztendeje jelent meg a Honvédelmi Minisztérium központi politikai hetilapja, a „Néphadse­reg” első száma. A jubileumról a lap szerkesztőségének kollektívá­ja pénteken emlékezett meg a Magyar Néphadsereg központi klubjában. Az ünnepi eseményen részt vett Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Csémi Károly al­tábornagy, honvédelmi minisztériu­mi államtitkár, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai. (MTI) ülést tartott a MEDOSZ elnöksége A MEDOSZ elnöksége pénteki ülésén dr. Madas András mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter­­helyettes tartott előadást az erdő­­gazdaságok átszervezésével kapcso­latos tapasztalatokról, és ismertette az erdőgazdaságok fejlesztési ter­veit. Megszakadtak az egyiptomi-izraeli tárgyalások Izrael teljes harckészültségbe he­lyezte csapatait — jelentették be Tel Avivban — azt követően, hogy csütörtökön megszakadtak az Egyiptommal folytatott tárgyalások a Kairó—Szuez 101-es kilométer­kövénél. Siilasouo, közel-keleti ENSZ bé­kefenntartó erők főparancsnoka az egyiptomi hadügyminiszterrel foly­tatott tárgyalásait követően egyes hírek szerint találkozni fog Dajan izraeli hadügyminiszterrel is. Jasszer Arafat, a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezet elnöke egy in­terjúban közölte, hogy a béketár­gyalásokon való részvételről a szer­vezet végrehajtó bizottsága fog dönteni. A kérdésről egyelőre a Központi Bizottság tárgyal és ha­marosan várható a döntés. (MTI) Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tábornok távoznak a 101-es kilo­méterkőtől, ahol eddigi tanácskozásaik nem jártak eredménnyel. (Telefotó — AP—MTI—RS) VENDÉGEK BULGÁRIÁBÓL Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt első titkára, az Államtanács el­nöke vezetésével bolgár párt- és kor­mányküldöttség látogat hazánkba. Bulgária 110 928 négyzetkilométer terü­letű, 8,6 millió lakosú délkelet-európai ország. A népesség több, mint 85 száza­léka bolgár, csaknem 10 százaléka a tö­rök nemzetiséghez tartozik, de az or­szágban cigány, örmény, orosz és uk­rán nemzeti kisebbségek is megtalálha­tók. A magyarokkal rokon bolgár nép Kö­­zép-Ázsiából vándorolt hazája mai terü­letére és 680 körül telepedett le ezen a vidéken. Itt vette át a szláv őslakosság nyelvét is. 1018 és 1878 között — kisebb megszakításokkal — bizánci, szerb és török megszállás váltotta egymást az ország területén, majd 1908-tól önálló királyságként szerepelt a térképeken. Bulgária az első és második világhábo­rúban az uralkodó osztály reakciós poli­tikájának eredményeként a német bi­rodalom oldalán harcolt. A második világháború végén (1945. szeptember 9-én) a Vörös Hadsereg tá­mogatásával győzött a kommunisták vezette Hazafias Front által szervezett fegyveres népi felkelés. A burzsoázia maradék erőinek megsemmisítése után a munkásosztály hatalma megszilárdult. Az 1946. szeptember 8-i — az államfor­máról szóló — népszavazás után, szep­tember 15-én kikiáltották a Bolgár Nép­­köztársaságot. 1949-ben — hazánkkal együtt — részt vett a KGST megalapí­tásában, majd 1954. május 14-én csatla­kozott a Varsói Szerződéshez. Bulgária a háború előtt elmaradott agrárország volt. A felszabadulást köve­tően végrehajtott szocialista építőmunka eredményeként jelentős ipari fejlesztést valósítottak meg az országban. 1939-ben az ipar és a mezőgazdaság részaránya 15,65 volt, ez 1971-re 51:21-re alakult. 1971-ben az ország ipari terme­lése 39-szerese volt az 1939. évinek. A háború előtt meglevő könnyű- és élel­miszeripar mellett új nehézipari bázis létesült. Az 1966—70 közötti időszakban különösen a fűtőanyagiparban (15,3 szá­zalékos), a vaskohászatban (18,5 száza­lékos), a gépgyártásban (15,6 százalé­kos), és a vegyiparban (21,5 százalékos) értek el jelentős eredményeket. A fel­lendülő ipar legfontosabb ágazatai az elektrotechnikai ipar, a vagon-, a hajó- és a mezőgazdasági gépgyártás. Az or­szág jelentős szerepet vállalt a KGST- országok közötti gyártmányszakosítás­­ban is. Ennek során a bolgár ipar spe­ciális traktorok, szerszámgépek, anyag­­mozgató, elektrotechnikai berendende­­zések és vegyipari cikkek gyártásában vesz részt. Mezőgazdasága zöldség- és gyümölcstermelésre szakosodott. Hazánk és Bulgária között gyümöl­csöző együttműködés alakult ki az anyagmozgató berendezések és a me­zőgazdasági gépek gyártásában. A Szov­jetunióval együtt Várna mellett vegyi üzem építésében veszünk részt. A bolgár—magyar árucsere-forgalom egyenletesen fejlődik. A bolgár export 1972-ben 460,9 millió devizaforint értékű volt. Ennek keretén belül anyagmozga­tó-, építő- és mezőgazdasági gépeket, tehervagonokat, vegyi anyagokat, gyógyszereket és dohányt szállítottak hazánkba bolgár partnereink. Magyar­­ország Bulgáriába 668,5 millió devizafo­rint értékben szerszámgépeket, híradás­­technikai cikkeket, járműveket, alumí­­niumárut, pamutszövetet és fogyasztási cikkeket szállított az elmúlt évben. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1973. DECEMBER 1. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A DAWSON SZIGET FOGLYAI Kísértetiesek a párhuzamok. A dühödten haladásellenes, a tör­vényes kormány ellen fellázadó, a hatalmat puccsal átvevő chilei katonai junta Santiago nagy sportstadionjában rendezte be el­ső, hatalmas internálótáborát, mert a börtönökben már nem volt hely annyi ember számára, amennyit „begyűjteni” pinocheték jónak láttak. És a sportstadiont használta fel Athénban a görög jobboldali kormány is a haladó elemek fogva tartására (mégha később az történt is, hogy még ez a jobboldali rezsim sem bizonyult eléggé jobboldalinak a tőle a ha­talmat elragadó, még jobboldalibb új junta számára.) Páncélosok, terror, sportstadion, mint interná­lótábor — igen, a párhuzamok kí­sértetiesek, a fasizmus módszerei újra meg újra ismétlődnek. Most például Dawson sziget esetében is. Chile legdélibb körze­tében, a Magellán-szoros vidékén, a legegészségtelenebb éghajlat alatt fekszik ez a sziget, amelyet a chilei fasiszta hatalom most bör­tönnek, internálótábornak rende­zett be. (Emlékezzünk, amikor 1967 áprilisában a görög katonai junta puccsal átvette a hatalmat. Ugyancsak távoli szigeteken, Le­­roszon, Jaroszon rendezett be bör­tönnél is rosszabb koncentrációs táborokat a haladó emberek fog­va tartására.) Dawson szigetére szállították át Luis Corvalánt, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárát és Allende népi egység kormányának több tagját, köztük szocialistákat s ra­dikálisokat. Fokozódik tehát és még széle­sedik is, mert egyre több embert érint a chilei fasiszta terror. A történelemből azonban jól tudjuk, hogy a szélsőjobboldali zsarnok­ság mindig megszüli a maga el­lenfeleit is, azokat, akik a legke­gyetlenebb megtorlások közepette is vállalják a harcot népük sza­badságáért. És az ellenállók, a demokraták, a haladó chilei emberek harcát szerte a világon támogatja az em­beriség jobbik fele. Naponta újabb és újabb jelentések érkeznek szo­lidaritás megnyilvánulásairól. Pénteken például a Morning Star című angol napilap figyelmezte­tett a Dawson szigeti állapotokra, s arra, hogy Corvalánt újból élet­veszély fenyegeti. S ugyanezen a napon jelentették Svájcból, hogy az ország értelmiségének 500 ki­emelkedő képviselője írta alá Genfben azt a petíciót, amely el­ítéli a chilei katonai puccsot és támogatásáról biztosítja a chilei ellenállási mozgalmat. Losonczi Pál Jan Szidlakkal szorít kezet, mellettük Varga Gáborné, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénte­ken fogadta a lengyel szejm kül­döttségét, amely Jan Szydlaknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezeté­sével tartózkodik hazánkban. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyes, ba­ráti eszmecserét folytatott a len­gyel képviselőkkel. A látogatásnál jelen volt Varga Gáborné, az or­szággyűlés alelnöke. Jan Szydlak a nap folyamán ta­lálkozott és megbeszélést folytatott Aczél Györggyel és Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a Központi Bizottság tit­­­káraival és látogatást tett Huszár Istvánnál, a Minisztertanács elnök­­helyettesénél. A lengyel parlamenti küldöttség pénteken találkozott dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével is. A lengyel vendégek és a magyar államférfiak találkozóin jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykö­vete. (MTI) Elutazott a kubai küldöttség Pénteken továbbutazott hazánk­ból Berlinbe a kubai küldöttség, amely dr. Carlos Rafael Rodriguez­­nek, a kubai kormány elnökhelyet­tesének vezetésével részt vett Bu­dapesten a magyar—kubai gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság harma­dik ülésszakán. Búcsúztatására megjelent a Ferihegyi repülőtéren dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lénárt Lajos me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, valamint Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köz­társaság és Günther Kohrt, a Né­met Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete.

Next