Hajdú-Bihari Napló, 1974. április (31. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-07 / 80. szám
í:$. ..vám m VIRÁGZÓ AMATŐR SZÍNJÁTSZÁS Az elmúlt kéthónapban csaknem minden hét végén volt valamilyen rangosabb eseménye az amatőr színjátszásnak. Január 25—26- án Debrecenben került sor a Műhely ’74 elnevezésű országos szakmai találkozóra, amelynek keretében a legjobb színjátszó csoportok léptek fel, s kiosztották a „Szóljatok játszók, regölők”, a Népművelési Intézet által meghirdetett forgatókönyv-pályázat díjait. Ezzel egy időben országszerte megkezdődtek a „Szóljatok játszók, regölők” elnevezésű verseny területi elődöntői. A megyei döntőket március közepén Balmazújvároson, Szolnokon, Salgótarjánban, Zalaegerszegen, Tatán és Budapesten rendezték, s ezekről a rádió vasárnap délelőttönként és hétfő esténként helyszíni közvetítést adott. Az országos döntő színhelye , és időpontja: Debrecen, április 29. Ugyancsak áprilisban kerül sor egy másik nagyszabású seregszemlére; az immár hagyományos Csokonai diákszínjátszó napokat a Somogy megyei Csurgón rendezik 11-e és 14-e között. Az országos színjátszó fesztiválok idei „menetrendjébe” tartozik még a kazincbarcikai ifj. Horváth István fesztivál júniusi találkozója, a tatabányai országos munkásszínjátszó seregszemle, a balassagyarmati irodalmi színpadi napok, az egyetemi színpadok országos fesztiválja és a szakmun-,kásképző intézetek diákszínpadjainak országos találkozója. Egyszóval: nem múlik el hónap az évben fesztivál nélkül. Az amatőr színjátszás előretörése és fejlődése tulajdonképpen azzal magyarázható — tájékoztattak erről a Népművelési Intézetben —, hogy az 1967-es egri konferencia óta sikerült megfékezni a gombamódra szaporodó irodalmi színpadokat, amelyek az utóbbi évtizedben „arisztokratikus” módon teljesen elkülönültek az amatőr színjátszástól. Működésüket már-már az unalomba fúló szavalatok és oratóriumi előadások jellemezték. Műsoraikat kizárólag az évfordulókhoz, az ünnepségekhez igazították, mert számukra az volt a legkényelmesebb. Ám ez nem volt színjátszás, legfőképpen nem az, ami az öntevékeny színjátszást kell, hogy jellemezze. S az is az igazsághoz tartozik, hogy az irodalmi színpadok egy része közönség nélkül maradt. A fordulat 1968-ban kezdődött, a Népművelési Intézet szárnyai alá vette az amatőr színjátszó mozgalmat, és szervezett keretek között fejlesztette tovább. 1970-ben hirdette meg a „Szóljatok, szép szavak” elnevezésű, több évre szóló közművelődési programot. 1971- ben 700 öntevékeny együttes nevezett az országos versenyre, amelyet a rádió is pártfogásába vett. A sok jó színjátszó csoport közül kiemelkedett a tatabányai Bányász Színpad (1972-ben 15 különböző műsort mutattak be, és 206 előadást tartottak az országban), a budapesti Csik Sós Imre Színpada, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium Diákszínpada, a zalaegerszegi Reflex Színpad, a debreceni Alföld Színpada. A szentesi gimnazisták meg is nyerték a vetélkedő nagydíját (megérdemelten, hiszen a szájhagyományokon alapuló népi rigmusokból gyűjtöttek össze csokorra valót, amiből aztán színpadi játékot kerekítettek), ami nem volt más, mint egy mikrobusz. Mostanában ezzel járják a Szentes környéki falvakat, tanyaközpontokat, olyan helyekre viszik a kultúrát, ahová eddig még a Déryné Színház sem látogatott el. A próza, az ének, a tánc, a mozgás nagyszerű és eredeti megnyilvánulása a taktaszadai „Röpülj, páva!”-kör Csárdázás című műsora. A zömmel idős emberekből álló együttes a bujdosók, betyárok és pásztorok életéből villantott fel képet, egy fogadóban töltött est dramatizálásával. A Népművelési Intézet másik kitűnő ötlete volt, hogy az országos vetélkedők előtt meghirdette a forgatókönyv-pályázatot. Ez serkentőleg hatott az együttesek vezetőire, mert a beküldött pályaművek igazolják, hogy a népköltészeti értékeket, a néphagyományokat és életszokásokat színpadra lehet és kell is állítani. A forgatókönyv-pályázatoknak azonban semmi „közük” az együttesek produkcióihoz, az esetek többségében az fordult elő, hogy a pályázaton díjnyertes forgatókönyveket bemutató színjátszó csoportoknak csak helyezésre jutott tehetségükből, az érdekesebben és jobban játszó együttesek megelőzték őket. De nemcsak a kiosztott díjak, elismerő oklevelek jelzik, hogy az amatőr színjátszó csoportokat és irodalmi színpadokat hivatalosan is elismerték, hanem az az intézkedés is, hogy ezeket az együtteseket az idén már minősítik is. Az erről szóló szabályzatot — a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyásával — a Népművelési Intézet dolgozta ki. A minősítés nem kötelező érvényű, tehát attól még nem lesz „kisebb” vagy „harmadrangú” egy színjátszó csoport, hogy nem kéri a hivatalos minősítést. Az intézkedés elsőrendű célja, hogy a Népművelési Intézet hű képet kaphasson arról, a hasznos és fontos művelődéspolitikai funkciót betöltő együttesek milyen színvonalon és milyen hatókörben, továbbá milyen tartalommal működnek. A minősítésnek azonban alapvető feltételei vannak, így alapminősítést csak azok az együttesek kaphatnak, amelyek legalább fél éve működnek és részt vesznek a megyei fesztiválokon, bemutatókon. Országos minősítésben pedig azok az együttesek részesülhetnek, amelyek legalább egy év óta rendszeres színjátszó tevékenységet folytatnak, s erről a területileg illetékes járási, városi, államigazgatási szervek igazolást adnak. A minősítés különböző kategóriánként történik és minden két évben megismétlődik. A Kiváló Együttes cím eléréséhez két alkalommal kell elnyernie egy együttesnek az aranydiplomás minősítést. Ezenkívül létezik még egy úgynevezett „Kiemelkedő Együttes” cím is, ezt azok a színjátszó csoportok és irodalmi színpadok kapják, amelyek a közművelődés területén módszertanilag és művészileg egyaránt kiemelkedőt nyújtanak. Az országban pillanatnyilag 2000 amatőr színjátszó csoport működik. Hazánk felszabadulásának jövő évi, 30 éves évfordulójára „Hazánkról szóljatok, szép szavak!” elnevezésű vetélkedőt rendez a Népművelési Intézet. A versenykiírást hamarosan elküldik az amatőr színjátszóknak. A téma: a felszabadulás, amelyet helytörténeti dokumentumokkal, dramatizált riportokkal, lírai és drámai műsorokkal lehet felidézni. Pethes Sándor „ az őssejtig vagyok minden ős" — fogalmazza meg József Attila csodálatos tömörséggel a nagy biológiai (s nemcsak biológiai) csodát. Azt hiszem, gyerek-ember nem értheti ezt igazán. Nem értheti, mert csak az értelmével érti. Mostanában, hogy serdülő lányunkat — tán kicsit türelmetlenül is — tanítjuk erre-arra (mozdulatokra, munkafogásokra) eszembe jut, hogy mindez valamiféle önzés; szeretnénk tovább élni. Legalább egy-egy mozdulatban. A nagyszüleim sírját — apám s anyám nem kis megbotránkozására — évek óta nem látogatom meg. Szomorúan soha nem is idéztem emléküket — hisz élnek. Nemegyszer rajtakaptam magam — s meglátták mások is —, hogy éppen úgy szegem meg a kenyeret, mint apai nagyapám. Még az a mozdulat is a kezemben van (s megvallom, néha alig bírom visszafogni), amellyel keresztet irt a kenyérre az öreg. Az ő kezével fenem meg a kést, s ha minden szökőévben gyeplőt kapok a kezembe, megérzik a lovak — mert megérzik! —, hogy paraszti marok kapta szárba őket, s a kocsisok némi elismeréssel bólogatnak mellettem. Nagyapám, mikor — több, mint harminc esztendővel ezelőtt — kezembe adta a hajtószárat, nem volt elégedett. Ahogy helyet cseréltünk az ülésen, vagyis megfogtam a gyeplőt (akkor lett törvény a „jobbra hajts, balra előzz!’’), Tóni, a vasderes öreg paripa azonnal letért az útról. — Megbolondítod ezt a lovat — korholt a nagyapám, de azért újra és újra mutatta, magyarázta, hogyan fogjam, tartsam a gyeplőt, s később arra is érdemesnek tartott, hogy az ostort a kezembe adja. Vasvillával bánni (ennek később hasznát vettem a nagy társadalmi munkák idején), markot szedni, kévét kötni is megtanított. A kaszálásig sajnos nem jutottam el. Ritkán törte fel a tenyerem szerszám nyele, mire megyek hát ezekkel az ismeretekkel? Hát, talán jobban szeretem és jobban megértem a falusi embereket, mint egyébként érteném. S nemcsak a valóságban, hanem annak égi másává emelt szférákban is. Maradjunk József Attilánál: „...hisz nyíltan dönt, ki ezer éve, magával kötve, mint a kéve, / sunyit vagy parancsot követ." Magával kötve, mint a kéve... Számos kísérletet tettem érettségizők között; ezt a sort nem értik a városi gyerekek. Ahhoz többet kellene tudniuk az aratásról. (A gabonakévét önnön szálaiból sodort kötél fogta össze, míg nem voltak aratógépek.) Hány mozdulatot őrzünk! Vér szerinti ősök, tanítók (talán ők élnek legtovább: betűink formájában, a számok rajzában, stílusunkban), mesterek mozdulatait, s persze lényükből is sokat. Nem szabad mindent őrizni és vállalni, őseink jobbágyfélelmét és alázatát semmiképpen. Pedig valahol ezek is itt élnek génjeinkben, s nem olyan könnyű megszabadulni tőlük. Az egymás után jövő nemzedékek — mint máris látható — ki fogják nőni... Az új társadalom intézményeivel, erkölcseivel, uralkodó ideológiájával megteszi a magáét. Közben persze elpusztulhatnak értékek is. A kezünk még sok mindenre emlékszik, az agyunk már nem. Pedig a technika fejlődésével még nem okvetlenül következik, hogy elhal például a mivesség. Korszerű gyermekintézményeink, a kisded szakszerű gondozása nem pótolhatja az anya dédelgető mozdulatait — ahogy Déry Tibor írja —, a bőrközelséget. S a nyelv, az anyanyelv... Tanulása közben, micsoda távolságból és mélységből mozdulnak az ősök. Kosztolányi azért nem szerette a műnyelvet, mert hiányoznak belőle az olyan szavak, mint a zsizsi, a bibis, a dádá és sorolhatnám tovább... Ki ne szeretne tovább élni? Gyerekkorunktól kezdve igyekszünk jeleket, nyomokat hagyni magunk után. De nem hiszem, hogy fába, kőbe vésett, ólomból formált emlékünk az igazán maradandó. Igazán az utódok mozdulataiban élünk, fogjuk meg a kezüket, amíg nem késő. (gyarmati) OZDULATO Új könyvek A Kossuth Könyvkiadónál megjelent Marx és Engels műveinek 20. kötete, amely Engels két jelentős művét tartalmazza: Eugen Dühring úr tudományforradalmasítása és A természet dialektikája. Zalka Miklós vietnami irodalmi riportjait tartalmazza aCsollima szárnya címmel most napvilágot látott kötet. A Táncsis Könyvkiadó közérdekű kézikönyvet jelentetett meg, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló jogszabályokat tartalmazza. A Szépirod Könyvkiadó egyik,új kötet Lázár Ervin novelláit tartalmazza, Buddha szomorú címmel. Sokadik kiadásban látott napvilágot a ma is oly népszerű Jókai Mór Rab Ráby című regénye, továbbá Passuth László Esőisten siratja Mexikót című történelmi regénye. Mai témájú Balázs Anna második kiadásban megjelent regénye, a Tettének oka ismeretlen. A Magyar Helikon Eötvös József életmű sorozatában a legújabb kötet A falu jegyzője című regény. A könyvhöz Wéber Antal irodalomtörténész írt bevezetőt. A Móra Könyvkiadónál második kiadásban jelent meg Vargha Balázs Játsszunk a szóval! című könyve, mely mellékletként érdekes feladatokat is közöl, a megoldásokkal együtt. A kisgyerekekhez szól Gazdag Erzsi — Reich Károly pompás illusztrációival készült — verses képeskönyve, az Itt a tavasz! Az általános iskola 5—8. osztályosainak nyújt jó segítséget az Iskolai Színpad sorozatban napvilágot látott Április 4. című kötet a felszabadulás évfordulós ünnepségeinek műsorfüzete. Az Európa Könyvkiadó három szép új kötettel jelentkezett. Hazánkban először jelent meg grúz versantológia, melyet Rab Zsuzsa állított össze, legjobb műfordításaiból. A száz grúz verset tartalmazó, színes illusztrációkkal is ellátott ízléses kis kötet címe Ivótülök. Jack London életrajzi ihletésű regénye, a Martin Eden A Világirodalom Remekei sorozatban kerül ismételten az olvasó kezébe. A Modern Könyvtár legfrissebb kötete John Kenneth Galbraith Győzelem című írása, melynek alcíme A modern diplomácia regénye. A Műszaki Könyvkiadó két újdonsága: Raffay Anna Filmezés utazás közben című, az amatőr filmeseknek jó segítséget adó kis kötete és a Technikai érdekességek a világ minden tájáról idei első kötete, amely — többek közt — a híradástechnika várható fejlődését ismerteti, sok képpel, illusztrációval. A Mezőgazdasági Könyvkiadó 6., bővített és átdolgozott kiadásban jelentette meg Mohácsy Mátyás Gyümölcstermesztés házi és háztáji kertekben című hasznos kézikönyvét. (KS) FILMNAPLÓ „Segítenünk kell Bangladest” A koncert utolsó számát George Harrison, a popzene egyik bálványa adja elő. A dal hangulati összefoglalásnak, tartalmi summának is beillik: „Banglades, Banglades, ily iszonytató borzalomra nincs szó, lidércek éje ez. E látvány földhöz szegez. Tétlen nem nézheted, nyújtsd a kezed. Segítenünk kell Bangladest! Banglades, Banglades, cselekvésre tanít, szíveket lángra szít. Tedd meg, mit megtehetsz, kötelességed ez. Adj egy darab kenyeret, valakit éhhaláltól ment meg. Segítenünk kell Bangladest!” A. HANGVERSENY BANGLADESÉRT című amerikai film meg-lehetősen szabálytalanprodukció. Nem esztrád jellege miatt — ez a műfaj régen polgárjogot nyert a filmművészetben, kivált az USA- ban — s még csak nem is azért, mert a rendező, Saul Swimmer szinte kihívó módon mellőzte a látványos show „mozgóképi” áthangszerelését. Ebből persze az is következik, hogy a filmnek színházi atmoszférája van, az adott pillanat vérpezsdítő ritmusaival , és a popzene mestereinek a szokásosnál is lelkesebb teljesítményével a középpontban. Ami a vállalkozás rendhagyó jellegét illeti (a filmre és a filmezésre ürügyet biztosító hangversenyre egyaránt gondolunk),, az indítékok valóban különlegesek, mi több, tiszteletet parancsolóak. A krónika ennyit mond csak: „A popzene leghíresebb képviselői 1971. augusztus 1-én hangversenyt tartottak New Yorkban. Az előadás bevételét a pakisztáni kormány brutalitása következtében földönfutóvá lett bengáli menekültek számára ajánlották fel. A zenészek a világ legkülönbözőbb országaiból érkeztek, több tízezer kilométert tettek meg, hogy Banglades népének segítségére legyenek.” A szándék önmagában még nem eredmény; a tisztességes alkotói alapállás csak egy lépcső a művészi tett felé vezető úton. Nos, a HANGVERSENY BANGLADESÉRT közreműködői tehetségük legjavát adják, hogy humanista meggyőződésüket s egyszersmind a műfaj életképességét bizonyítsák. Propagandára vállalkoznak? Voltaképpen igen, ám ezt a propagandát a művészet ereje hitelesíti. E sorok írója meglehetősen keveset tud a popszámok népszerűségi listáiról s csupán felületesen ismeri (jobbára „háttérrádiózásaiból”) a legnagyobb sztárokat. Így hát a minősítést szakértőkre hagyja, megelégedve egy szubjektív megjegyzéssel. Valamennyi énekes (zenész) — egyéniség, saját stílussal, saját kifejezési eszköztárral, ami más szavakkal azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt csinálják, csak mindig másképpen. Előadói készségük természetesen kiforrott, rutinos, mozgáskultúrájuk látványos, a forma kedvéért nem adják el a belső tartalmat. Leginkább Bob Dylan t tetszett, talán azért, mert az ő száma a legszuggesztívebb, költői sodrása van s visszafogottságában is aktív tettekre, emberi cselekvésre mozgósító. Eredeti filmi megoldásokról — mint fentebb írtuk — nem nagyon beszélhetünk, a beállítások híjával vannak a trükköknek, érdekes módon még sincs hiányérzetünk: a HANGVERSENY BANGLADESÉRT megteremti az illúziót, hogy mi is ott ülünk a hatalmas nézőtéren s a jelenlevőkkel együtt éljük át a koncert eseményeit. Igaza van a Morning Star kritikusának. Más ez a légkör, mint például az 1969-es altamonti Rolling Stones-hangverseny erőszakos hisztériája, amely halállal és katasztrófával végződött. Egyszersmind ez a körülmény biztosítja Saul Swimmer alkotásának igazi jelentőségét. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy a nyugati filmművészet is elkötelezettséggel telítődik, valóságos társadalmi kérdésekre irányítja a figyelmet, túllépve a szórakoztatás szempontjain. A HANGVERSENY BANGLADESÉRT szórakoztat és politizál, magas színvonalon, robbanó lendülettel, színes látvánnyal apellálva értelmünkre és érettségünkre. Rokonszenves film ez, melyet kiemelkedő hely illet meg a kapitalista világban született politikus alkotások sorában. (v. j.) KULTURÁLIS HÍRADÓ TENK LÁSZLÓ festőművész kiállítását rendezi meg a Debreceni Agrártudományi Egyetem április 8- án 11 órakor. Az egyetem aulájában megrendezendő kiállítás április 22-ig tekinthető meg naponta 10—18 óráig. MERRE HALAD A VILÁG? címmel tart előadás-sorozatot a Megyei Művelődési Központ. A sorozat következő rendezvényét hétfőn 18 órakor tartják Debrecenben, a Művész moziban (Vörö® Hadsereg útja 28./C). Előadó dr.Lőrincze Lajos, aki a nyelv és logika kapcsolatáról beszél majd. KÜLFÖLDI diákokkal rendezett baráti találkozót a napokban a berettyóújfalui Arany János Gimnázium és Szakközépiskola KISZ- szervezete. A jól sikerült rendezvényen libanoni, bolíviai, szudáni, jemeni és szíriai fiatalok vettek részt, valamennyien a Debreceni Orvostudományi Egyetem hallgatói. AZ ÁLLAMI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Taar Ferenc: Sírkő pántlikával című színművét április 7-én este Nyíregyházán, a Móricz Zsigmondi Színházban mutatja be. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1974. ÁPRILIS 7.)