Hajdú-Bihari Napló, 1974. május (31. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

— <?0£'W^£/t£iC·L^~ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Őszinte öröm Aligha kell külön kommen- t tár ahhoz a tudósításhoz, ame­­­­lyet napilapjaink ezzel a cím­­­mel jelentettek meg: „A ma­gyar irodalom könyvtára a­­ Szovjetunióban.” A hír lénye- 3 ge, hogy a Szovjetunióban a­­ fenti sorozat­ első kötetét köve-' | tően ebben az évben újabbak jelennek meg, majd­ mintegy irodalmunkat átfogó jelleggel összesen tizenöt kötet lát nap­­i világot. Mondanunk sem kell,­­ hogy ebben a sorozatban a ma­­i gyár irodalom, illetve a ma­­i gyár prózairodalom legjele­sebbjei szerepelnek, s így azok­­ a művek, amelyeket az itthoni­­ minősítés is a legjobbak közt­­ tart számon, új és új olvasó­tábort hódíthatnak maguknak. A tényt persze megkülönböz­tetett örömmel veszi tudomá­sul, akit csak egy kicsit is kö­zelebbről érint irodalmunk va­lósága. Igaz — mondhatják most egyesek —, ez elsősorban­­ az írók s még közelebbről az érintett szerzők ügye, azonban tegyük hozzá nagyon gyorsan, hogy ezúttal is jóval többről van szó. A szocialista valóság­nak olyan gyakorlatáról, amelyből szinte kifejezhetetlen szellemi haszon származik. S elsősorban nekünk, a mi né­pünknek. Mert miről is van itt szó? Valaha épp a magyar iro­dalomra vonatkozóan hányszor és mennyiszer keseregtek azon íróink, a szellemi élet legjobb­jai, hogy irodalmunk úgyszól­ván társtalan a világminden­ség áramában. Kis nép va­gyunk, nyelvünket alig néhány millióan beszélik, s így a leg­szebb gondolataink is bezárul­nak nyelvünk határai közé. S íme, most mi látszik meg­valósulni? Egy olyan nyelv vállalkozik közvetítő szerepre, amely a világirodalom legran­gosabb alkotásait adta az em­beriségnek. Puskin, Csehov, Gogol, Tolsztoj, Gorkij, Solo­­hov nyelvén hangzik fel majd egy-egy magyar mű szépsége, s a szovjet olvasók érdeklődé­sét ismerve minden bizonnyal megkülönböztetett figyelem­mel. A tudósításnak persze ez ed­dig még csak a szubjektív ol- 5 dala. A lényeghez ugyanis oda-­­ tartozik, s ez kerül első helyre mindenképp, hogy erre a régen óhajtott , lehetőségre csakis most, a szocialista testvériség közegében kerülhetett ilyen mértékben sor. A barátság tu­datosságáról van itt szó, két nép szellemi minőségének egyenrangúságáról, habár a nagyságrendek alapvetően kü­lönbözőek. Mert nyilvánvaló, hogy a vállakozás elsősorban a mi számunkra megtisztelő. Példányszám tekintetében is, nyelvi lehetőség tekintetében is. És az őszinte örömhöz még mi társul? Az, amivel, mi a szovjet irodalom népszerűsíté­sét a magunk lehetőségével elősegíthetjük. Olvasóink is­merik és nagyra is becsülik a szovjet irodalmat. Színes, gaz­dag, sokhangú és élményeket nyújtó ez az irodalom. Nem túlozunk, ha azt mondjuk: tar­talmilag alig van irodalom, amelyik ezzel vetekszik. Igen, mert ez az irodalom ihletésé­ben elsősorban emberközpon­tú, azok a társadalmi és közös­ségi dolgok izgatják, amelyek végül is az alkotás legfonto­sabb motívumai. Szellemi gazdagodásunk új bizonyítéka csak egy adalék ahhoz a három évtizedes törté­nelemhez, amelynek gyökérze­te a leglényegesebb esemény­hez nyúlik vissza: hazánk fel­szabadításához, népünk felsza­badulásához. Megkezdődött a Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresszusa • Sajtótájékoztató a Nemzetközi Diákszövetség programjáról • Budapestre várják Salvador Allende özvegyét Budapest a vendéglátó házigaz­dája — május 7—14 között — a Nemzetközi Diákszövetség XI kongresszusának. Az öt világrész 88 nemzeti diákszervezetét összefogó szövetség tanácskozásáról tájékoz­tatta az újságírókat kedden az Épí­tők Rózsa Ferenc székházában Bor­bély Gábor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, a magyar ren­dezőbizottság vezetője, és Fab­i­el Fadl, az NDSZ főtitkára. Borbély Gábor elmondotta: gaz­dag programmal várják az öt kon­tinensről érkező küldötteket. Szá­mos baráti találkozót rendeznek a kongresszus egy hete alatt, s a kül­döttek ellátogatnak egyetemekre, főiskolákra, üzemekbe és diák­klubokba, s a magyar diákság képviselőivel együtt ünnepük majd — nagygyűlésen — a győzelem nap­ját. Fab­i­el Fadl arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elmúlt napok­ban tartották Prágában — 44 ország 127 küldöttének részvételével — az MDSZ Végrehajtó Bizottságának ülését, s elfogadták a kongresszus előzetes programját. A körülbelül 70 országból érkező többszáz delegátus meghallgatja, s megvitatja majd a szövetség munkájáról szóló beszá­molót, s kialakítja a következő há­rom esztendőre szóló konkrét ak­cióprogramot. A tanácskozás napirendjei között szerepel majd a diákok és szerveze­teik harcának megvitatása az okta­tás demokratizálásáért, korszerűsí­téséért, s szóba kerülnek majd a diákjogok egyéb területei is, így a diákturizmus, kulturális tevékeny­ség és a diákjólét. Kiemelt helyet kapott a kongresszus programjában a nemzetközi diákszolidaritás. A Nemzetközi Diákszövetség — a Chile népével való szolidaritás je­gyében — korábban művészeti ver­senyt hirdetett, s nevezett el Pablo Nerudáról. A pályázatra — iroda­lom, fotó, zene és képzőművészet kategóriában — 32 ország 537 diák­ja küldte be munkáját. A díjakat a kongresszus ideje alatt Salvador Allende özvegye adja majd át, akit Budapestre vár az NDSZ titkársá­ga. **« Kedden délután az Építők Rózsa Ferenc székházában ünnepélyesen megnyílt a Nemzetközi Diákszövet­ség XI. kongresszusa. A tanácsko­zásra 70 ország többszáz küldötte érkezett öt kontinens nemzeti diák­­szervezeteinek képviseletében. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Huszár István, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, dr. Korni­­desz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, dr. Po­­linszky Károly művelődésügyi mi­niszterhelyettes és Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. A demokratikus diákmozgalom küldötteinek tanácskozását Dusán Ul­ak, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke nyitotta meg, majd M.­­■óthy László mondott beszédet. Az ünnepélyes megnyitót követő­en az NDSZ XI. kongresszusa meg­tartotta első plenáris ülését. Folytatta munkáját az Akadémia közgyűlése Kedden a tudományos osztályok üléseivel folytatta munkáját a Magyar Tudományos Akadémia 1974. évi közgyűlése. A kémiai tu­dományok ns­tá Vyának ülésén nyolc előadás keretében számoltak be a hazai analitikai kémiai kutatások helyzetéről és perspektíváiról. Az agrár-, az orvosi és a biológiai tu­dományok osztályainak együttes ülésén a reproduktív folyamatok szabályozásának aktuális kérdéseit vitatták meg a részvevők. Az ülé­sen elhangzott tíz előadás kereté­ben olyan időszerű témák kerültek napirendre, mint a családtervezés és a népességszabályozás, illetve azok orvosi problémái, valamint né­pesedéspolitikánk a világ népese­dési problémáinak tükrében. A műszaki tudományok osztályának ülésén az osztály elnöke számolt be arról, hogyan segítik a műszaki tudományok művelői a fontos nép­­gazdasági feladatok teljesítését. Délután a matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén a hazai matematikai, fizikai, számí­tástudományi és csillagászati kuta­tások feladatait vitatták meg, a gazdasági és jogtudományi osztá­lyok ülésén pedig a hazai társada­lomtudományi kutatások szakmai irányításának, ellenőrzésének és a tudománypolitikai irányelvek tár­sadalomtudományi kutatásokban való érvényesítésének aktuális kér­dései kerülnek napirendre. (MTI) Tíz nap múlva nyit a tavaszi BNV FÖLDES LÁSZLÓ VEZÉRIGAZGATÓ NYILATKOZATA A beruházási javakat bemutató első tavaszi BNV tíz nap múlva, május 18-án nyitja meg kapuit kor­szerű otthonában, az új budapesti nemzetközi vásárközpontban. Az előkészületekről és a gazdag prog­ramról nyilatkozott az MTI munka­­társának Földes László, a HUNG­­EXPO vezérigazgatója. " A tavaszi BNV ünnepélyes megnyitása lesz egyben az új vá­sárközpont avatása is, amelyet csaknem kétéves körültekintő elő­készítő és építő munkával alapoz­tunk meg. A kormánytól kapott, megbízásainkat, feladatainkat — az összes közreműködő vállalat, szer­vezet összefogásának eredménye­ként — ütemszerűen, határidőre teljesítettük. Március végén hivata­losan is visszaadtuk a Fővárosi Ta­nácsnak a Városligetet. Az új vá­sárközpontban az előírt 45 ezer he­lyett csaknem 50 ezer négyzetméter fedett területet bocsátottunk a ha­zai és külföldi kiállítók rendelke­zésére, s ugyanakkor az engedélye­zettnél 23 millió forinttal keveseb­bet költöttünk a beruházásokra. Az apró kiállítási csarnokok helyett létrehoztuk a modern, nagypavilo­­nos rendszert. Így Budapest most már Európa egyik korszerű vásár­­központjával rendelkezik, amely a kormány határozatának megfele­lően kifogástalan otthonban fogad­hatja a tavaszi és az őszi BNV-t, az ötévenkénti országos mezőgazdasá­gi és élelmiszer-ipari kiállítást, s még számos szakkiállítást.­­ A tavaszi BNV szakosított mű­szaki vásár, amely a beruházási ja­vak széles nemzetközi kínálatát mutatja be kilenc szakmai csoport­ban. Nincsenek tehát nemzeti pavi­lonok, mint korábban, mert most már egy-egy szakmai csoporton be­lül egymás mellé kerülnek a hazai és a különböző külföldi gépek, ter­mékek. A kézzel fogható összeha­sonlításra, a versenyképesség bizo­nyítására alkalmat nyújtó szakosí­tást a kiállítók is szívesen fogad­ták. Így összesen 25 országból és Nyugat-Berlinből csaknem 1500 ki­állító vesz részt a tavaszi BNV-n. Ebből több mint 800 a külföldi és 630 a hazai vállalat, gyáregység. Az érdeklődést mutatja, hogy a magyar és a külföldi cégek több mint 15 ezer négyzetméternyi kiállítási te­rülettel kértek több helyet, mint amennyit rendelkezésükre bocsát­­hattunk.­­ A szocialista országok a KGST negyedszázados évfordulójának je­gyében vonultatják fel termékei­ket. A vásárközpont legnagyobb pa­vilonjánál külön KGST-kiállítással is megemlékezünk a szocialista gazdasági közösség új típusú ál­lamközi kapcsolatainak révén elért fejlődésről.­­ A szakosított bemutató a szé­les körű műszaki tájékoztatással, a kiállítási szakcsoportok területén egymás mellé kerülő szocialista és tőkés vállalatok találkozóival újabb lehetőségeket nyújt a kelet-nyuga­ti kereskedelmi és kooperációs kap­csolatok erősítésére, új együttműkö­dési témák feltárására, megtár­gyalására is — fejezte be nyilatko­zatát Földes László vezérigazgató. (MTI) Mai számunkban: Hajdú-bihari vállalások a kongresszusi munkaversenyben (3. oldal) Jól vizsgáztak a hajdú-bihari borok (1. oldal) Miniszteri dicséretet kapott a derecskei járási Művelődési Központ (5. oldal) Fokozni kell a szakosított sertéstelepek termelékenységét Ülést tartott a Debrecen és környéke Termelőszövetkezetek Szövetségének elnöksége A szakosított sertéstelepek üze­meltetésének kérdéseiről vitatott meg jelentést kedden a Debrecen és környéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségi ülése. Megállapították, hogy 1968-tól a szövetség területén gazdálkodó szö­vetkezetekben összesen nyolc nagy sertéstelep épült. A szakosított te­lepek műszakilag és üzemeltetési szempontjából különbözőek s így átlagtapasztalatokat levonni igen nehéz, a problémák megoldásában a legtöbb esetben csak egyedileg le­het eljárni. Mi az, ami mégis álta­lános tapasztalatként leszűrhető? A telepek eredményei még nem felelnek meg sem a népgazdasági, sem az üzemi elvárásoknak. A fel­épült telepek elsősorban a műszaki elképzeléseket tükrözik, így sok esetben nem felelnek meg az üze­meltetési előírásoknak. Az értéke­lésnél azonban feltétlenül figyelem­be kellett azt is venni, hogy 1972 őszén a száj- és körömfájás megti­zedelte a sertésállományt és ennek hatását a szakosított telepeken is jelentős mértékben érezték. Volt olyan telep, ahol a teljes állományt ki kellett cserélni, máshol viszont a múlt évi hizlaláshoz igen kevés „félkész” hízó és malac állt ren­delkezésre. Az általános megállapítások után az elnökség számba vette mindazo­kat a tényezőket, amelyek a telepek kihasználtságában, gazdaságos mű­ködésében hiányosságként eddig je­lentkeztek. A műszaki hiányossá­gokat, üzemeltetési, technológiai fogyatékosságokat, a telepek ki­használatlanságát, a takarmányel­látásban jelentkező gondokat és zavarokat, valamint az úgynevezett járulékos beruházásoknál fellelhető hibákat. összefoglalva megállapította az elnökség: a telepek üzemeltetése még messze van a teljes kihasznált­ságtól. Feltétlenül el kell érni, hogy rövidesen teljes kapacitással mű­ködjenek ezek a nagy beruházások. Ennek érdekében az üzemeknek jó­val többet kell tenni az üzemszer­vezés, a termelés programozása te­rén is. Külön gondot kell fordítani a telepeken dolgozók oktatására, szemléletük változtatására és a szi­gorú munkafegyelem betartására, mert a szubjektív tényezők is je­lentősen befolyásolják az eredmé­nyeket. Azt is leszögezte azonban az elnökség, hogy a megépült telepe­ken jelentkező hibák kijavítását — szellőztetések, klimatizáló berende­zések stb. — rekonstrukcióját egy­­magukban az üzemek nem tudják megoldani. Ezekhez központi segít­ség és támogatás is szükséges. Kitüntetések a vöröskeresztes világnap alkalmából A vöröskeresztes világnap alkal­mából a Magyar Vöröskereszt or­szágos vezetősége kedden ünnepsé­get rendezett a Magyar Néphadse­reg Központi Klubjának nyári he­lyiségében. Az ünnepi eseményen dr. Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vö­röskereszt elnöke köszöntötte a részvevőket, majd dr. Aczél György egészségügyi miniszterhe­lyettes kitüntetéseket adott át. Egészségügyi minisztériumi dicsé­retben részesült négy vértranszfú­ziós állomásvezető főorvos; az Egészségügyi Kiváló Dolgozója cí­met adományozták a Vöröskereszt három dolgozójának. Ezt követően dr. Gegesi Kiss Pál 25, kiemelkedő munkát végzett dolgozónak és társadalmi munka­társnak nyújtotta át a Vöröskeresz­tes Munkáért kitüntetés arany fo­kozatát. A kitüntetés ezüst fokoza­tát 11-en, bronz fokozatát 15-en kapták. Ezen kívül „Köszönet a véradásért” emlékplakettet adomá­nyoztak 15 többszörös véradónak és véradószervezőnek. (MTI)

Next