Hajdú-Bihari Napló, 1974. október (31. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-10 / 237. szám

IEMIÓT A fiinimu­s kitüntetett nagim­usut emlékezik „Megyénk néhány közsé­gében bensőséges ünnepsé­geket rendeztek abból az alkalomból, hogy a honvé­delmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntetett ki több édesanyát. A ki­tüntetettek valamennyien sokgyermekesek. Fiaik, lá­nyaik példamutatóan álltak helyt a néphadseregben.” (Napló, 1974. szeptember 27.) A hajdúhadházi özvegy Nánási Imrénét köszöntötték a közelmúlt­ban, aki a területi pártalapszerve­­zet tagja, kommunista asszony. Gyermekei közül hatan szolgáltak, vagy szolgálnak ma is a Magyar Néphadseregben. Férj és feleség egy emberként volt a párt aktív harcosa. A földosztástól kezdve a ter­melőszövetkezetek megalakulá­sáig a legnehezebb időkben álltak helyt. Nánási néni szeme a megha­tottságtól könnyes, amikor átnyújt­ják neki a kitüntetést, majd virág­gal köszöntik az úttörők. Mindketten az ünnepi percek ha­tása alatt vagyunk még, mikor le­ülünk beszélgetni. A kérdésekre nem számított, így aztán hogyan lehetne az emlékeket ilyen gyorsan rendbe szedni, időrendi egymás­utánban elősorjáztatni. — 1927-ben kerültünk össze a férjemmel — mondja. — Én cse­lédlány voltam, apám béres a Ri­­veczky tanyán, ahol Imre, a leendő uram volt a bérlő. Akkoriban nagy szó volt, hogy egy olyan ember cselédlányt vett feleségül... Gá­bor fiam az első a gyerekek kö­zött. 1928-ban született és most egy éve, hogy meghalt. A csönd közénk telepszik egy pillanatra. — A gazdaság azonban hamaro­san tönkrement. 1929-ben Hajdú­­hadházra költöztünk, nagyon nehéz körülmények közé. — A későbbi években volt úgy, hogy reggel ta­risznyát készítettem az uramnak és csak annyit mondtam: itt az utol­só darab, nincs több kenyér a ház­nál. Akkor ő fogta, visszaadta a kenyeret. — A gyerekeknek job­ban kell — mondta. Csak a felsza­badulással változott az életünk, mi is földet kaptunk. — Akkor léptek a pártba? — Mindjárt a harcok után, még­hozzá az urammal együtt. Láttuk, hogy ez az út a miénk. Nagyon so­kat próbáltunk akkoriban. Emlék­szel­m, felvonulásokat szerveztünk a népi hatalom mellett. Oldalról szi­dalmaztak, köpködtek bennünket. De mi tudtuk, hogy ez az út a miénk! — mondja újra nyomaték­­kal. — Kilenc gyermeket szültem — mondja később. — Gabi és Laci ön­ként mentek katonának. Erzsi úgyszintén, és ma már huszonöt éve szolgál a hadseregben. Most zász­lós. Lajos Tégláson a Hajdúsági Iparmű­vekben, Antal Pócsmegye­­ren a vízműveknél dolgozik. Sán­dor traktoros, Mátyás Pesten van, Izabella Szentendrén, Mária pedig itt él Hadházon. Nézze, milyen gyö­nyörű az unokám . A szöszke kislány elmélyülteti babrálja nagymama alig néhány perce kapott kitüntetését.­­— A gyerekek kiröppentek a fé­szekből — fordul újra hozzám az idős asszony. — Tizenhat unokám, két dédunokám is van már. Nekem az a boldogság, hogy látom, jól ér­zik magukat. A fiaim mind olyan megértőek a családjukkal. Így vol­tunk mi is. Az uram még tréfából sem bántott volna meg. Ezért hiányzik annyira. Hatvanhétben halt meg hosszú betegség után . . . — Valamivel később teszi hozzá: — Akkoriban a férjem mellett idős édesanyámról és még négy gyerek­ről kellett gondoskodnom. — A napjaim most már nyugod­tan telnek. Várom a híreket a gye­rekekről, az unokákról. Néha kézi­munkázgatok, pótol ez is valamit a nyugdíjhoz. Mikor megtudtam, hogy kitüntetnek, alig jutottam szóhoz ... S hogy visszagondol zavarára, derűssé válik az arca. Domokos Lajos Fotó: Iklódy János Szemében olykor könny csillan ... — ... majd a múltba fordul a tekintete.— Mosolyog, nevet is néha ... A lakosság ellátása A Könnyűipari Minisztérium tá­jékoztatása szerint az ipari vállala­tok felkészültek a lakosság őszi, téli ellátására. A belkereskedelem helyzete megnyugtató. Egyebek kö­zött lényegesen javult a kabátok mennyiségi és minőségi választé­ka. A kötött-hurkolt kelméből a tervezettnél is bőségesebb a kíná­lat, ebből a tavalyinál 18 százalék­kal több készült. Minden igényt ki tudnak elégíteni férfi felső konfek­cióból. A második félévben tett intézke­dések nyomán erőteljesen fokozó­dott az előzőleg importfonal-hiány miatt némileg lemaradt kötöttáru­gyártás, és ezért az ilyen típusú fel­sőruházati termékekből a hűvösebb szezonban nem lesz hiány. A bébi kötöttáruk választékát a békéscsa­bai gyár jelentősen bővítette, az eredetileg vállalt mennyiségnél fél­millió darabbal többet készített az ilyen keresett, jól kezelhető, rugal­mas babaholmikból. Tekintettel az időközben végre­hajtott árleszállításokra, a terve­zettnél lényegesen több harisnya és harisnyanadrág készült, az ellátást biztosítani tudják. Még flórzokni­­ból is — ami ugyan nem kifejezet­ten téli cikk — 300-400 ezer párral többet gyártottak. A cipőgyárak augusztus elejétől már a télre dolgoztak. A második félévre 11-12 millió pár férfi, női, gyermek lábbeli készült. Különösen a poliuretán talpú női harisnya­csizmák választéka bővült, női fél­cipőkből is ki tudják elégíteni a ke­resletet, s gyakorlatilag 30 száza­lékában megújították a modellvá­lasztékot. A férfiak is többféle tí­pusú lábbeli között válogathatnak, s van elegendő a múlt évi sláger­cikkből, a bonyhádi gyár Botond elnevezésű igényes technikával ké­szülő vastagtalpú tartós termékéből is. A cipőiparra serkentőleg hatott az idén kapott állami árkiegészítés: több gyár vállalkozott gyermekci­pők gyártására, mint régebben s ez meglátszik a kínálaton is. Fröcsi­­ből és más fiúcipőből több készült az idén, színesedett a kicsinyeknek és a leánykáknak szánt őszi, téli választék is. SZOVJET FOTÓPÁLYÁZAT A Pravda szerkesztősége nemzet­közi pályázatot hirdet amatőr és hi­vatásos fotósok számára. A pályá­zat célja: a fénykép segítségével be­mutatni korunkat, a dolgozó, har­cos és alkotó embert. A szerkesztő­ség elsősorban olyan feltételeket vár a pályázóktól, amelyek bemu­tatják a testvéri szocialista országok életét, a népek békéért és társadal­mi haladásért folytatott harcát, a hetvenes évek emberét — örömei­vel, gondjaival, vágyaival együtt. A pályázat díjai: 1. díj: kéthetes szovjetunióbeli utazás, II. díj 250 rubel, III. díj Ze­nit—B típusú fényképezőgép. A legérdekesebb képeket közli a Pravda. A pályázatra tetszés sze­rint küldhetők be 18X24 centimé­teresnél nem kisebb méretű fotók. A felvételeket címmel és képalá­írással kell ellátni. Közölni kell to­vábbá a felvétel dátumát, a szerző nevét és címét. Beküldési határidő: 1974. december 1. Cím: Moszkva, A—47 ul. „PRAV­­DI”, 24 Redakcija „Pravdi” Foto­­konkursz. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1974. OKTÓBER 10. Megjelent a Nemzetközi Szemle októberi száma Bár havonta egyszer megjelenő folyóiratról van szó, a Nemzetközi Szemle szerkesztő bizottsága nagy körültekintéssel most is úgy válo­gatta össze a lap cikkeit, hogy a nemzetközi politikai élet sok száz fontos és kevésbé fontos eseményé­hez kiváló háttéranyagot adjon azok kezébe, akik a napilapokból, rádióból és tévéből figyelemmel kí­sérik a történéseket. A tartalom­­jegyzék négy alcímmel foglalja ösz­­sze a folyóiratot — a szocializmus és a kapitalizmus versenye: Ciprus és a Földközi-tenger; fegyverek és politika, nemzetközi könyvszem­le. Az októberi Nemzetközi Szemlé­ben befejeződik Hans Apelnak, a Frankfurter Hefte szemleírójának az „Új perspektívák a rendszerek versenyében” című összehasonlító elemzése a bolgár—görög viszony­ról. A mai amerikai kapitalizmust értékeli legújabb könyvében J. K. Galbraith világhírű közgazdász és társadalomtudós. Mint kiderül: mó­dosította eddigi nézeteit, s ugyan­csak elmarasztaló elemzést ad az USA gazdasági helyzetéről, az ál­­lammonopolista kapitalizmus újon­nan felmerülő belső ellentmondá­sairól. A Ciprus körül kirobbant válság­gal foglalkozó cikkek címei: Wa­shington, az athéni junta és a NA­TO, A földközi-tengeri válság és az enyhülés, Ciprus, Kissinger Water­­gate-je, A Török Kommunista Párt állásfoglalása, Az 1959-i londoni garanciaegyezmény...­­ A nyugati világ gazdasági bajai­nak föltárása és a politikai-katonai válsághelyzetet teremtő „sakkhúzá­sok” valahol találkoznak: a gazda­sági­­bajok okozta társadalmi fe­szültségek féken tartására, leveze­tésére, valamilyen megoldásra ugyanis csábító eázi közül kínálkoz­hat a katonai erő bevetése. E témát az októberi Nemzetközi Szemle két cikke boncolgatja. gyorsítja a forgalmat Szegednél Tudósítónktól Akik a Tiszántúl felől igyekez­tek a Duna—Tisza köze felé, vagy fordítva, sokat bosszankodtak amiatt az „országúti szűkület" miatt, ami a Tiszánál a Debrecen— Szeged közötti 47-es számú ország­úton fogadta őket. Itt ugyanis a TL ■ szán egy vasúti-közúti kombinált Ind bonyolította le a forgalmat, egy­re több várakozással, időveszteség­gel. Tetézte a gondokat, hogy itt te­rül el a szegedi olajvidék is, amely ugrásszerűen dinamikusabbá, de ne­hezebbé is tette a közúti közleke­dést. Elég sokat kellett azonban vár­ni és bosszankodni, amíg a nép­gazdaság teherbírása lehetővé tette itt egy új közúti híd felépítését. Az építkezés 1969-ben kezdődött el, ilyen sokáig még talán egyetlen nagy új hidat sem építettek. Ennek oka, hogy közbejött az 1970-es nagy tiszai áradás, s más években is las­sította a munkát a folyó magas vízállása. Végül — amint arról a lapok annak idején hírt adtak — az idén augusztus 20-án­­átadták a forgalomnak az új hidat. Tulaj­donképpen ez­ volt a felszabadulás után az első olyan új tiszai­ híd, amelynek minden csavarja vado­natúj volt. Ma már­ a déli országrészen meg­gyorsult a forgalom, "ége ,a vasúti hídon történt félórás várakozások­nak, a járművek zsúfoltságának. Az új híd 157 millióba került, s a híd­­test hossza töltéstől töltésig 470 méter, az úttest pedig 8 és fél mé­ter szélességű. Mindkét oldalon korláttal leválasztott gyalogjáró ad biztonságot. Természetesen indo­kolt volt mintegy 3,5 kilométer hosszú új út építése is, ezáltal le­­nyesték a kanyarokat, ami nem­csak rövidítette, de biztonságo­sabbá is tette a közúti közleke­dést, hiszen itt a napi forgalom 6000 egység jármű, ami — számí­tások szerint — , 1979-re napi tíz­ezerre növekszik. Ez is indokolta, hogy — szinte a huszonnegyedik órában — megépült az új híd Sze­gednél. Igen, Szegedet említettük, hiszen — néhány községnek a Ti­­sza-parti nagyvároshoz történt csa­tolása következtében — a város ha­tára most mindenütt a Tiszánál húzódik, s az új híd tulajdonkép­pen Szeged és Hódmezővásárhely határát köti össze. ÚJ TISZA-HÍD A HÉT FILMJEI* A HÉT FILMJEI* A HÉT FILMJEI Megtörtént eseményt, az 1944-es sátoraljaújhelyi börtönlázadást ál­lította filmje középpontjába A szarvassá vált fiúk című új ma­gyar film rendezője, Gyöngyössy Imre. A több dokumentumban is olvasható esetből szimbolikus, jel­képes történetet formázott a ren­dező, hogy tisztelegjen azok előtt az emberek előtt, akik­­ számára minden körülmények között a sza­badság a legfontosabb. A film sze­replőgárdája nemzetközi: Todor Todorov bolgár színész mellett ját­szik a szlovák Frantisek Velecky is, továbbá főszerepet alakít Törő­­csik Mari és Kozák András, Hege­dűs Erzsi és Lukács Sándor.­­ Bemutatják az Apollóban délelőtt október 10-től 12-ig, a Vígben dél­után­ 10-től 13-ig, a Meteorban 14- től 16-ig, valamint az Apollóban délután 10-től 13-ig két előadás­ban, 14-től 16-ig pedig egyben. Alfrédnak már pici korában meggyűlik a baja. Hol a cumival, hol pedig a bölcsővel. Egész életé­ben ilyen peches ember marad, míg egyszer el nem határozza: ön­gyilkos lesz. Balszerencsés Alfréd­nak azonban ez sem sikerül­t■ ugyanekkor akarja eldobni az éle­tét egy bájos hölgy is. Mi történik ezután? — a színes, magyarul be­szélő film sok humorral ezt mond­ja el. A főbb szerepeket Pierre Richard és Annie Duperey játssza. — Vetítik az Apollóban délután, a Meteorban és a Vígben délután ok­tóber 10-től 13-ig, az Apollóban délelőtt 14-től 16-ig. A Trajanus oszlopa, a Harc Ro­máért, A betyárkapitány, a Ralu hercegnő hozománya és sok más román film kedvelt színésze, Florin Piersic játssza az Ejtőernyősök fő­szerepét is. A történet arról szól, hogy Piersic mint alezredes belp­­■ szeret egyik beosztottja lányába, aki sokkal fiatalabb nála... — Ve­­­títik az Apollóban délelőtt október 10-től 12-ig, valamint az Apollóban délután 14-től 16-ig. A Művész mozi műsorán csak 16 éven felülieknek Elia Kazan film­je, A látogatók szerepel október 10- től 13-ig. A Filmmúzeumban egész hónap­ban — így október 15-én és 16-án is — A bagdadi tolvaj című angol filmet mutatják be. BALSZERENCSE* ALFRED Színes szinkronizált francia film A címszerepet játssza és a filmet rendezte PIERRE RICHARD FJ­­/iiil /Jii­ K Színes magyar film RÍNDem GYÖNGYÖSSY IMRE ffotmiii < Hiitsii un. mii miit. iiiict uhu iiitittn trtsiiamu mhiühiiííh «nur

Next