Hajdú-Bihari Napló, 1974. október (31. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-10 / 237. szám
IEMIÓT A fiinimus kitüntetett nagimusut emlékezik „Megyénk néhány községében bensőséges ünnepségeket rendeztek abból az alkalomból, hogy a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntetett ki több édesanyát. A kitüntetettek valamennyien sokgyermekesek. Fiaik, lányaik példamutatóan álltak helyt a néphadseregben.” (Napló, 1974. szeptember 27.) A hajdúhadházi özvegy Nánási Imrénét köszöntötték a közelmúltban, aki a területi pártalapszervezet tagja, kommunista asszony. Gyermekei közül hatan szolgáltak, vagy szolgálnak ma is a Magyar Néphadseregben. Férj és feleség egy emberként volt a párt aktív harcosa. A földosztástól kezdve a termelőszövetkezetek megalakulásáig a legnehezebb időkben álltak helyt. Nánási néni szeme a meghatottságtól könnyes, amikor átnyújtják neki a kitüntetést, majd virággal köszöntik az úttörők. Mindketten az ünnepi percek hatása alatt vagyunk még, mikor leülünk beszélgetni. A kérdésekre nem számított, így aztán hogyan lehetne az emlékeket ilyen gyorsan rendbe szedni, időrendi egymásutánban elősorjáztatni. — 1927-ben kerültünk össze a férjemmel — mondja. — Én cselédlány voltam, apám béres a Riveczky tanyán, ahol Imre, a leendő uram volt a bérlő. Akkoriban nagy szó volt, hogy egy olyan ember cselédlányt vett feleségül... Gábor fiam az első a gyerekek között. 1928-ban született és most egy éve, hogy meghalt. A csönd közénk telepszik egy pillanatra. — A gazdaság azonban hamarosan tönkrement. 1929-ben Hajdúhadházra költöztünk, nagyon nehéz körülmények közé. — A későbbi években volt úgy, hogy reggel tarisznyát készítettem az uramnak és csak annyit mondtam: itt az utolsó darab, nincs több kenyér a háznál. Akkor ő fogta, visszaadta a kenyeret. — A gyerekeknek jobban kell — mondta. Csak a felszabadulással változott az életünk, mi is földet kaptunk. — Akkor léptek a pártba? — Mindjárt a harcok után, méghozzá az urammal együtt. Láttuk, hogy ez az út a miénk. Nagyon sokat próbáltunk akkoriban. Emlékszelm, felvonulásokat szerveztünk a népi hatalom mellett. Oldalról szidalmaztak, köpködtek bennünket. De mi tudtuk, hogy ez az út a miénk! — mondja újra nyomatékkal. — Kilenc gyermeket szültem — mondja később. — Gabi és Laci önként mentek katonának. Erzsi úgyszintén, és ma már huszonöt éve szolgál a hadseregben. Most zászlós. Lajos Tégláson a Hajdúsági Iparművekben, Antal Pócsmegyeren a vízműveknél dolgozik. Sándor traktoros, Mátyás Pesten van, Izabella Szentendrén, Mária pedig itt él Hadházon. Nézze, milyen gyönyörű az unokám . A szöszke kislány elmélyülteti babrálja nagymama alig néhány perce kapott kitüntetését.— A gyerekek kiröppentek a fészekből — fordul újra hozzám az idős asszony. — Tizenhat unokám, két dédunokám is van már. Nekem az a boldogság, hogy látom, jól érzik magukat. A fiaim mind olyan megértőek a családjukkal. Így voltunk mi is. Az uram még tréfából sem bántott volna meg. Ezért hiányzik annyira. Hatvanhétben halt meg hosszú betegség után . . . — Valamivel később teszi hozzá: — Akkoriban a férjem mellett idős édesanyámról és még négy gyerekről kellett gondoskodnom. — A napjaim most már nyugodtan telnek. Várom a híreket a gyerekekről, az unokákról. Néha kézimunkázgatok, pótol ez is valamit a nyugdíjhoz. Mikor megtudtam, hogy kitüntetnek, alig jutottam szóhoz ... S hogy visszagondol zavarára, derűssé válik az arca. Domokos Lajos Fotó: Iklódy János Szemében olykor könny csillan ... — ... majd a múltba fordul a tekintete.— Mosolyog, nevet is néha ... A lakosság ellátása A Könnyűipari Minisztérium tájékoztatása szerint az ipari vállalatok felkészültek a lakosság őszi, téli ellátására. A belkereskedelem helyzete megnyugtató. Egyebek között lényegesen javult a kabátok mennyiségi és minőségi választéka. A kötött-hurkolt kelméből a tervezettnél is bőségesebb a kínálat, ebből a tavalyinál 18 százalékkal több készült. Minden igényt ki tudnak elégíteni férfi felső konfekcióból. A második félévben tett intézkedések nyomán erőteljesen fokozódott az előzőleg importfonal-hiány miatt némileg lemaradt kötöttárugyártás, és ezért az ilyen típusú felsőruházati termékekből a hűvösebb szezonban nem lesz hiány. A bébi kötöttáruk választékát a békéscsabai gyár jelentősen bővítette, az eredetileg vállalt mennyiségnél félmillió darabbal többet készített az ilyen keresett, jól kezelhető, rugalmas babaholmikból. Tekintettel az időközben végrehajtott árleszállításokra, a tervezettnél lényegesen több harisnya és harisnyanadrág készült, az ellátást biztosítani tudják. Még flórzokniból is — ami ugyan nem kifejezetten téli cikk — 300-400 ezer párral többet gyártottak. A cipőgyárak augusztus elejétől már a télre dolgoztak. A második félévre 11-12 millió pár férfi, női, gyermek lábbeli készült. Különösen a poliuretán talpú női harisnyacsizmák választéka bővült, női félcipőkből is ki tudják elégíteni a keresletet, s gyakorlatilag 30 százalékában megújították a modellválasztékot. A férfiak is többféle típusú lábbeli között válogathatnak, s van elegendő a múlt évi slágercikkből, a bonyhádi gyár Botond elnevezésű igényes technikával készülő vastagtalpú tartós termékéből is. A cipőiparra serkentőleg hatott az idén kapott állami árkiegészítés: több gyár vállalkozott gyermekcipők gyártására, mint régebben s ez meglátszik a kínálaton is. Fröcsiből és más fiúcipőből több készült az idén, színesedett a kicsinyeknek és a leánykáknak szánt őszi, téli választék is. SZOVJET FOTÓPÁLYÁZAT A Pravda szerkesztősége nemzetközi pályázatot hirdet amatőr és hivatásos fotósok számára. A pályázat célja: a fénykép segítségével bemutatni korunkat, a dolgozó, harcos és alkotó embert. A szerkesztőség elsősorban olyan feltételeket vár a pályázóktól, amelyek bemutatják a testvéri szocialista országok életét, a népek békéért és társadalmi haladásért folytatott harcát, a hetvenes évek emberét — örömeivel, gondjaival, vágyaival együtt. A pályázat díjai: 1. díj: kéthetes szovjetunióbeli utazás, II. díj 250 rubel, III. díj Zenit—B típusú fényképezőgép. A legérdekesebb képeket közli a Pravda. A pályázatra tetszés szerint küldhetők be 18X24 centiméteresnél nem kisebb méretű fotók. A felvételeket címmel és képaláírással kell ellátni. Közölni kell továbbá a felvétel dátumát, a szerző nevét és címét. Beküldési határidő: 1974. december 1. Cím: Moszkva, A—47 ul. „PRAVDI”, 24 Redakcija „Pravdi” Fotokonkursz. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1974. OKTÓBER 10. Megjelent a Nemzetközi Szemle októberi száma Bár havonta egyszer megjelenő folyóiratról van szó, a Nemzetközi Szemle szerkesztő bizottsága nagy körültekintéssel most is úgy válogatta össze a lap cikkeit, hogy a nemzetközi politikai élet sok száz fontos és kevésbé fontos eseményéhez kiváló háttéranyagot adjon azok kezébe, akik a napilapokból, rádióból és tévéből figyelemmel kísérik a történéseket. A tartalomjegyzék négy alcímmel foglalja öszsze a folyóiratot — a szocializmus és a kapitalizmus versenye: Ciprus és a Földközi-tenger; fegyverek és politika, nemzetközi könyvszemle. Az októberi Nemzetközi Szemlében befejeződik Hans Apelnak, a Frankfurter Hefte szemleírójának az „Új perspektívák a rendszerek versenyében” című összehasonlító elemzése a bolgár—görög viszonyról. A mai amerikai kapitalizmust értékeli legújabb könyvében J. K. Galbraith világhírű közgazdász és társadalomtudós. Mint kiderül: módosította eddigi nézeteit, s ugyancsak elmarasztaló elemzést ad az USA gazdasági helyzetéről, az állammonopolista kapitalizmus újonnan felmerülő belső ellentmondásairól. A Ciprus körül kirobbant válsággal foglalkozó cikkek címei: Washington, az athéni junta és a NATO, A földközi-tengeri válság és az enyhülés, Ciprus, Kissinger Watergate-je, A Török Kommunista Párt állásfoglalása, Az 1959-i londoni garanciaegyezmény... A nyugati világ gazdasági bajainak föltárása és a politikai-katonai válsághelyzetet teremtő „sakkhúzások” valahol találkoznak: a gazdaságibajok okozta társadalmi feszültségek féken tartására, levezetésére, valamilyen megoldásra ugyanis csábító eázi közül kínálkozhat a katonai erő bevetése. E témát az októberi Nemzetközi Szemle két cikke boncolgatja. gyorsítja a forgalmat Szegednél Tudósítónktól Akik a Tiszántúl felől igyekeztek a Duna—Tisza köze felé, vagy fordítva, sokat bosszankodtak amiatt az „országúti szűkület" miatt, ami a Tiszánál a Debrecen— Szeged közötti 47-es számú országúton fogadta őket. Itt ugyanis a TL ■ szán egy vasúti-közúti kombinált Ind bonyolította le a forgalmat, egyre több várakozással, időveszteséggel. Tetézte a gondokat, hogy itt terül el a szegedi olajvidék is, amely ugrásszerűen dinamikusabbá, de nehezebbé is tette a közúti közlekedést. Elég sokat kellett azonban várni és bosszankodni, amíg a népgazdaság teherbírása lehetővé tette itt egy új közúti híd felépítését. Az építkezés 1969-ben kezdődött el, ilyen sokáig még talán egyetlen nagy új hidat sem építettek. Ennek oka, hogy közbejött az 1970-es nagy tiszai áradás, s más években is lassította a munkát a folyó magas vízállása. Végül — amint arról a lapok annak idején hírt adtak — az idén augusztus 20-ánátadták a forgalomnak az új hidat. Tulajdonképpen ez volt a felszabadulás után az első olyan új tiszai híd, amelynek minden csavarja vadonatúj volt. Ma már a déli országrészen meggyorsult a forgalom, "ége ,a vasúti hídon történt félórás várakozásoknak, a járművek zsúfoltságának. Az új híd 157 millióba került, s a hídtest hossza töltéstől töltésig 470 méter, az úttest pedig 8 és fél méter szélességű. Mindkét oldalon korláttal leválasztott gyalogjáró ad biztonságot. Természetesen indokolt volt mintegy 3,5 kilométer hosszú új út építése is, ezáltal lenyesték a kanyarokat, ami nemcsak rövidítette, de biztonságosabbá is tette a közúti közlekedést, hiszen itt a napi forgalom 6000 egység jármű, ami — számítások szerint — , 1979-re napi tízezerre növekszik. Ez is indokolta, hogy — szinte a huszonnegyedik órában — megépült az új híd Szegednél. Igen, Szegedet említettük, hiszen — néhány községnek a Tisza-parti nagyvároshoz történt csatolása következtében — a város határa most mindenütt a Tiszánál húzódik, s az új híd tulajdonképpen Szeged és Hódmezővásárhely határát köti össze. ÚJ TISZA-HÍD A HÉT FILMJEI* A HÉT FILMJEI* A HÉT FILMJEI Megtörtént eseményt, az 1944-es sátoraljaújhelyi börtönlázadást állította filmje középpontjába A szarvassá vált fiúk című új magyar film rendezője, Gyöngyössy Imre. A több dokumentumban is olvasható esetből szimbolikus, jelképes történetet formázott a rendező, hogy tisztelegjen azok előtt az emberek előtt, akik számára minden körülmények között a szabadság a legfontosabb. A film szereplőgárdája nemzetközi: Todor Todorov bolgár színész mellett játszik a szlovák Frantisek Velecky is, továbbá főszerepet alakít Törőcsik Mari és Kozák András, Hegedűs Erzsi és Lukács Sándor. Bemutatják az Apollóban délelőtt október 10-től 12-ig, a Vígben délután 10-től 13-ig, a Meteorban 14- től 16-ig, valamint az Apollóban délután 10-től 13-ig két előadásban, 14-től 16-ig pedig egyben. Alfrédnak már pici korában meggyűlik a baja. Hol a cumival, hol pedig a bölcsővel. Egész életében ilyen peches ember marad, míg egyszer el nem határozza: öngyilkos lesz. Balszerencsés Alfrédnak azonban ez sem sikerült■ ugyanekkor akarja eldobni az életét egy bájos hölgy is. Mi történik ezután? — a színes, magyarul beszélő film sok humorral ezt mondja el. A főbb szerepeket Pierre Richard és Annie Duperey játssza. — Vetítik az Apollóban délután, a Meteorban és a Vígben délután október 10-től 13-ig, az Apollóban délelőtt 14-től 16-ig. A Trajanus oszlopa, a Harc Romáért, A betyárkapitány, a Ralu hercegnő hozománya és sok más román film kedvelt színésze, Florin Piersic játssza az Ejtőernyősök főszerepét is. A történet arról szól, hogy Piersic mint alezredes belp■ szeret egyik beosztottja lányába, aki sokkal fiatalabb nála... — Vetítik az Apollóban délelőtt október 10-től 12-ig, valamint az Apollóban délután 14-től 16-ig. A Művész mozi műsorán csak 16 éven felülieknek Elia Kazan filmje, A látogatók szerepel október 10- től 13-ig. A Filmmúzeumban egész hónapban — így október 15-én és 16-án is — A bagdadi tolvaj című angol filmet mutatják be. BALSZERENCSE* ALFRED Színes szinkronizált francia film A címszerepet játssza és a filmet rendezte PIERRE RICHARD FJ/iiil /Jii K Színes magyar film RÍNDem GYÖNGYÖSSY IMRE ffotmiii < Hiitsii un. mii miit. iiiict uhu iiitittn trtsiiamu mhiühiiííh «nur