Hajdú-Bihari Napló, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ VHPVPli 104. SZÁM |||^ p | FILLÉR^^p A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJAI Megkezdődött a MTA jubiláns közgyűlése AZ ELNÖKI TANÁCS A MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMRENDDEL TÜNTETTE KI A MÁSFÉL ÉVSZÁZADOS AKADÉMIÁT Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a másfél évszázada fennálló Akadémia jubiláris közgyűlése. A sorrendben immár 135. évi közgyűlés ünnepélyes megnyitásán részt vett és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a kormány elnökhelyettese, a Tudománypolitikai Bizottság elnöke és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára Bognár Géza, Szabó Imre és Szentágothai János, az Akadémia alelnökei, Láng István és Tétényi Pál főtitkár-helyettesek. Részt vett az ülésen a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság és a kormány több tagja, az országos főhatóságok több vezetője. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban vettek részt a közgyűlésen a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az akadémiai kutató intézetek vezetői, egyetemi tanárok, kutatók. A hazai meghívottakon kívül 21 országból 67 tudós volt jelen a jubiláris közgyűlés megnyitásán. Az Akadémia külföldi tiszteletbeli tagjain kívül ott voltak mindazoknak a külföldi akadémiáknak, illetőleg tudományos központoknak a képviselői, amelyekkel akadémiánk kapcsolatban áll. Az ünnepi közgyűlést Erdey- Grúz Tibor nyitotta meg. Köszöntötte a közgyűlés külföldi és hazai vendégeit, majd megnyitó előadásában áttekintést adott az Akadémia másfél évszázadáról. Hangsúlyozta: a nagymúltú intézmény életében a legdöntőbb változást a felszabadulás jelentette. Az azóta eltelt három évtized alatt az Akadémia újjászerveződött, tevékenysége gyökeresen átalakult, tagsága megújhodott; olyan körülmények teremtődtek, amelyek között — a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett — feladatait méltóképpen teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban az Akadémia a közélet szerves része lett. Megváltozott a kutatók helyzete, megnőtt a tudósok tekintélye, szavuknak súlya van, felelős állásfoglalásaikra az ország vezetéséért felelős szervek igényt tartanak. Munkájukat ugyanakkor a kormányzat is nagyra értékeli és erkölcsileg-anyagilag egyaránt támogatja. Nemzeti jövedelmünk mintegy három százalékát fordíthatjuk tudományos kutatások céljaira. Erdey-Grúz Tibor beszéde után Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke köszöntötte a közgyűlést. — Engedjék meg, hogy tolmácsoljam a jubileumi közgyűlésnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának üdvözletét, s köszöntsem a megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének valamennyi résztvevőjét.• Az Akadémia 150 éves múltja progresszív tartalmú reformkori alapítása óta máig azt tanúsítja, hogy a tudomány akkor fejlődött, a tudósok akkor alkottak igazán maradandót, amikor a társadalmi haladás érdekeit szolgálták tevékenységükkel. A Magyar Tudományos Akadémia is akkor tölthetett be valóban haladó, progresszív funkciókat a tudományos élet kibontakoztatásában és szervezésében, amikor a magyar társadalom fejlődésében olyan mozgalmak játszottak meghatározó szerepet, amelyek — szembefordulva a reakciós és konzervatív erőkkel — a haza és a haladás egymást kölcsönösen kiegészítő jelszavait tűzték zászlajukra. E feltételek nagymértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a reformkorban és történetének első periódusában az Akadémia nagy érdemeket szerzett nemzeti kultúránk és nyelvünk ápolásában, nemzeti múltunk, hagyományaink feltárásában. — A magyar progresszió ügyét súlyos vereségek is érték az Akadémia történetének első 120 évében, és ez óhatatlanul visszahatott az Akadémia fejlődésére — mondotta Losonczi Pál. — Harminc évvel ezelőtt új korszak kezdődött népünk életében. A magyar tudomány legnagyszerűbb sikerei a felszabadulás óta eltelt három évtizedre esnek. A kibontakozó szocialista társadalom új feltételeket teremtett a tudományos kutatómunka számára. Országunk, erőforrásaihoz mérten, áldozatoktól sem visszariadva biztosította a tudományos alkotómunka feltételeit, bizalommal épített a tudományok művelőinek munkájára, a magyar nép felemelkedéséért érzett felelősségére. Az új társadalmi feltételek között a tudományos kutatásra nemes és szép társadalmi hivatás várta szolgálni a szocializmus építését, a hazát. — Tudományos életünk felszabadulás utáni eredményeiben jelentős része van a megújult Magyar Tudományos Akadémiának, amely az utóbbi huszonöt év során létrehozott kutatóhálózatának konkrét eredményei mellett fontos tudományszervezői és tudománypolitikai központként is hozzájárult a szocialista társadalomépítés feladatainak megoldásához. A tudomány művelői jelentős részt vállaltak iparunk korszerűsítésében, a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásában. Az Akadémiának nagy érdemei vannak a felszabadulás előtt hivatalosan kirekesztett marxista elitélet és módszer elterjesztésében is. — Tudósaink nemzetközileg is elismert eredményes munkája révén szélesedtek a magyar tudo (Folytatás a 2. oldalon) Élő hagyomány Népművészeti kiállítás nyílt Debrecenben Vasárnap, május 4-én nyitották meg Debrecenben a Pódium-teremben a megyei népművészeti pályázatra beérkezett munkák kiállítását. A pályázati felhívás igen nagy visszhangra talált: 130-an küldték be pályamunkájukat. A zsűri csaknem száz alkotó pályamunkáját találta érdemesnek a kiállításra. A megnyitó ünnepségen a szokatlanul nagy számú érdeklődőt Gyarmati Kálmán, a Megyei Művelődési Központ igazgatója üdvözölte, majd dr. Bényei József, a Napló főmunkatársa mondott megnyitó beszédet. Ezután Gyarmati Kálmán okleveleket és pályadíjakat adott át. Ezer forintos pályadíjat nyert Dankovszki Lorándné, a debreceni és a bihari cifraszűr motívumainak újjáalakításáért, Nyakas Miklósné, a bihari szőtteshagyomány feldolgozásáért, Mihalkó Zoltán, a hagyományos kalapos mesterség színvonalas folytatásáért, Szabó Sándor, a hagyományt feldolgozó értékes fafaragásaiért, Vitéz Istvánná, a gyékénytárgyak felkutatásáért és újraélesztéséért, Varga Dánielné és szakköre, a furtai hímzés folytatásáért, tervező és népszerűsítő munkásságáért. A megyei KISZ-bizottság különdíját kapta megosztva Bolyós Andrásáé és Bolyós András kékfestők, Galánffi András kisbútorfaragó. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa különdíját kapták a BIOGAL Gyógyszergyár kiállító brigádjai, ötszáz forintos pályadíjat kapott Erdei Lajos szűrrátétes munkáiért, Fazekas József a nádudvari fekete kerámiákért, Fekete Erzsébet, a komádi hímzés felkutatásáért és felélesztéséért, Kádár Gyula bőrdíszműves munkáiért, dr. Lammert Keresztély faragott fatárgyaiért, Lovass Ervin szarutárgyaiért, Schudich Ilona tervező munkájáért, Szoboszlai Gábor pásztoreszközeiért, Újvárosi Imre bérmunkáiért, Tikász Mihályné archaikus szőtteseiért. Mint a felsorolásból látható, a kiállításon a népművészet szinte minden ága képviselve van. A gazdag, értékes kiállítás május 16-ig tekinthető meg. A kiállítás egyik részlete Mai számunkban: Tovább tart a munkaverseny! (3. oldal) A Napló postája Vendégünk volt Szabó József, a nagyváradi Állami Színház rendezője (5. oldal) (4. oldal) Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Sikula György megyei első titkár elnökletével 1975. május 5-én ülést tartott. A pártbizottság a napirend első részében jelentést tárgyalt meg és fogadott el a megye fontosabb beruházásainak előkészítéséről és végrehajtásának helyzetéről. A napirend előadója dr. Ambrus István, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke volt. A pártbizottság ezután Kollár János megyei titkár előterjesztésében jelentést fogadott el a megyei pártértekezleten szóban és írásban felvetett észrevételek, javaslatok végrehajtására teendő intézkedésekről. Megkezdődtek a VIL közgazdászhét rendezvényei A Magyar Közgazdasági Társaság Hajdú-Bihar megyei Szervezete, a Hazafias Népfront Debrecen városi Bizottsága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetei rendezésében megkezdődtek Hajdú-Bihar megyében a VII. közgazdászhét rendezvényei. A megnyitóra május 5-én, hétfőn délelőtt 10 órakor került sor Debrecenben, a MTESZ Kossuth utca ,8. szám alatti székházában. A rendezvénysorozat megnyitóján részt vettek: dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az MKT (Magyar Közgazdasági Társaság) országos elnöke, Bartha István, az MSZMP Debrecen városi Bizottságának titkára, Kovács Béla, a Hazafias Népfront Debrecen városi Bizottságának elnöke, valamint megyénk vállalatainak, szövetkezeteinek vezetői, illetve gyakorló közgazdászai, a tudományos és a felsőoktatási intézmények, az irányító testületek és szervek gazdasági szakemberei. Az ötnapos előadássorozatot Gellértffi István, az MKT megyei alelnöke nyitotta meg, majd Bartha István tartott bevezető előadást. Hangsúlyozta, hogy a közgazdászlét a népgazdaság aktuális feladatairól, problémáiról való szakmai tájékoztatás és a megye gazdaságáról folytatott tapasztalatcsere mellett igen fontos az egységes gazdasági szemlélet kialakításában, formálásában is. A XI. kongresszus határozata megszabta a feladatokat és egyben segítséget is adott azok végrehajtására. Nem kampányra van szükség, hanem a szemlélet gyökeres változtatásával: folyamatos, ésszerű munkára. A hatékonyabb gazdálkodás megvalósításában a közgazdászok sokat tehetnek, hiszen részt vesznek a döntések meghozatalában és figyelemmel kísérik a végrehajtást, a termelői munkát, a gazdálkodást. Bartha István köszöntő szavai után dr. Csikós Nagy Béla tartott előadást. Elmondta, hogy népgazdaságunkban a hatvanas évek második felétől kezdődő intenzifikálási folyamat hatására növekedett a termelés anyagfelhasználása, módosult a termékszerkezet (nőtt az anyagigényes termékek aránya) és változott a termelés anyagszerkezete is. Példa erre a műanyagnak és a vegyipar más termékeinek fokozódó aránya a termelés alapanyagai között. A mezőgazdaság iparosodásának ütemét figyelembe véve 1980-ra a földeken előállított termelési érték 30-40 százaléka a vegyiparból, gépiparból származik. Az anyagszerkezet megváltozása szükségessé tette az importált alapanyagok arányának növelését, mely ma a termelés alapanyagainak közel 30 százalékát képezi. Ilyen helyzetben érte népgazdaságunkat a világgazdaságban 1973- tól bekövetkező anyag- és energiaválság, infláció és a nyersanyagok irracionális ármozgása, mely ma is tart és nem változik alapvetően a közeljövőben sem. A nyersanyagok drágulását nem követte a félgyártmányok és a késztermékek árának hasonló változása; a cserearányok számunkra kedvezőtlenül alakultak. Ha tartani akarjuk az előirányzott évi öt és fél százalékos gazdasági növekedést, akkor a növekedés üteménél nagyobb arányban kell gyorsítanunk a gazdasági hatékonyság javítását és csökkentenünk kell az alapanyagok tőkés importját, valamint a fajlagos anyag- és energiafelhasználást. Szükséges változtatnunk gyártási technológiákon és gyártmányszerkezeten. Ezután Csikós Nagy Béla beszélt a népgazdasági tervezésről, a szabályozó rendszerekről, a beruházáspolitikáról, készletgazdálkodásról, a vállalatok takarékossági intézkedési terveiről, valamint a másodlagos- és hulladékanyagok hasznosításának szükségességéről. A közgazdászhét eseményei ma 15 órakor Debrecenben, a Kossuth utca 3. szám alatt, 16 órakor Berettyóújfaluban, a művelődési házban, 18 órakor Rábán, szintén a művelődési házban megtartandó előadásokkal folytatódnak. T. D. Bartha István bevezető előadását tartja