Hajdú-Bihari Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-12 / 190. szám
( I ----- Ahol élünk Ha nincs bennünk kibékíthetetlen ellenérzés, vagy valamilyen külső tényezővel meghatározható idegenkedés környezetünkkel szemben — általában szeretjük a bennünket közvetlenül övező világot. A „csak elviseljük” érzésénél jóval bensőségesebb ez, a lakóház, a kerület, a falu, a város iránt táplált érzelmünk, hiszen a szűkebb pátria figyelmes szemmeltartását tükrözi, azt a jóleső rokonszenvet, amellyel az ember magáénak vall egy környéket, egy emberi, lakóhelyi közösséget. Ennek a — szűkebb pátria iránti — pozitív érzésnyilvánításnak (fogalmazhatunk úgy is: táj és ember, lakóközösség és személyiség együvétartozásának) sok-sok jelét érzékelhettük az elmúlt hetekben, hónapokban. A népfront szeptemberi kongresszusára készülve, falvakban és városokban — egészen kicsinyke közösségtől a nagyokig — számbavették, s mérlegelték a népfrontbizottságok a helyi patriotizmus sokféle, sokszínű megnyilatkozásait. Volt többféle közös jellemzőjük ezeknek a számadásoknak — a szűkebb haza arculatának változásán érzett öröm, vagy a teendők újabb sorának leltározó számbavétele —, de a lényeg azonos volt. A népfront kongresszusára készülve, a helyi közösségek megint egy lépéssel közelebb kerültek falujuk, városuk életéhez, örömeihez és gondjaihoz. Most érdemes ismét — helytörténészeknek, honismereti szakkörök ügybuzgó tagjainak — elidőzni a települések fejlődését idéző beszámolóknál, méricskélve kicsit a felszólalók, a mondandójukat fogalmazók gondolatait. Az emberek, ha a házuk tájáról van szó, az utca, a község, a kisváros mai meg holnapi teendőiről, általában igényesen őszinték. Nyíltan, tán kicsit a követelés nyugtalanságával szólnak olyan teendőkről, amiket sürgősnek éreznek. A népfrontkongresszust előkészítő tanácskozássorozat is hordozott magában ilyen — nem elítélendő — követelőző türelmetlenséget. De — és ez a fontosabb — elsősorban ékesen bizonyította, sugározta az emberek érzelmi kötődését a szűkebb hazához, a lakóhelyhez, ahol élnek. Lehet lokálpatriotizmusnak nevezni a jelenséget. A szóhasználat idegensége, néhol még lebecsülő csengése arra indít: maradjunk inkább a szülőföld szeretete kifejezésnél. A szeretet felelősségénél — ha ezt a szálat tovább gombolyítjuk —, amely elemeire bontva például így fest: egy közösség holnapjáért korántsem csak a tanács, a hivatal felel. A lakóhelyek arculatát, mindjobban és mind több helyen a közösségek határozzák meg. Formálják, hozzáadva a magukét — erőben, munkában, nekigyürkőzésben — az állami iparkodáshoz. Cselekvőkészség és buzgalom jellemzi a „kisebb haza” szeretetét és értő figyelését. Olyan cselekvőkészség, amely együvé adódva már a haza javán buzgólkodó egységes nemzeti akaratot mutatja. jcJCjo/j/— HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ 1W**W,H* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 190. szám ^ |j| ÁRA: 80 FILLÉR, Csökken a táppénzen, nő a gyermekgondozási segélyen levők száma Ismeretes, hogy a Minisztertanács és az Egészségügyi Minisztérium ez évben hozott határozatai intézkedéseket tartalmaznak a táppénzes fegyelem megszilárdítása érdekében és ezzel összefüggésben a dolgozók egészségügyi ellátásának javítását is célozzák. Az intézkedéseket megyei szervek is tárgyalták és egyben kidolgozták azokat a javaslatokat, amelyekkel a határozatokat hathatósan végre lehet hajtani. Az intézkedési terv elsősorban arra irányul, hogy megszüntessék a táppénzes állományba került dolgozók felesleges járkáltatását, a keresőképtelen betegek konzultatív felülvizsgálatára is nagyobb súlyt kell fektetni a jövőben, csökkenteni kell lehetőség szerint a rendelőintézetek zsúfoltságát és a népgazdaság szempontjait is mérlegelni kell. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságán először arra kértünk választ, hogy az intézkedések hatására hogyan alakult Hajdú-Biharban a táppénzre felvett dolgozók arányszáma. Gábor Árpád igazgató tájékoztatója szerint a határozatoknak máris érzékelhető eredményei vannak. Országosan ez év első felében 0,7 százalékkal csökkent a táppénzesek száma, megyénkben pedig 0,8 százalékkal. Havonta átlag a dolgozók hat százaléka kerül betegállományba, míg tavaly ez a szám megközelítette a hét százalékot. A csökkenést elősegítette, hogy az idén az influenzajárvány enyhébb lefolyású volt a tavalyinál, de a legtöbb eredményt mégis az üzemorvosi hálózat megerősítése hozta. Javultak a betegellátás feltételei, vagy folyamatosan javítják őket és az orvosok nagyobb alapossággal járnak el a táppénzre vételkor. Ugyanakkor feltétlenül említést érdemel, hogy az igazgatóság folyamatosan felülvizsgálja azokat a munkahelyeket, ahol kiugróan magas a táppénzes arányszám és javaslatokat dolgoz ki a munkakörülmények javítására. Az igazgatóság másik fontos munkaterülete a nyugdíjügyek intézése. Ez évben ezen a területen is változások történtek. A párt szociális politikájának megfelelően 1980-ig fokozatosan egy szintre kell hozni az ipari és mezőgazdasági dolgozók nyugdíjjogosultságának időpontját. Az idén tehát a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül két évjárat mehet nyugdíjba, a hatvanöt évesek a régi rendelkezés szerint és most először a hatvannégy évesek is. Dr. Bárnyay István helyettes igazgató elmondta, hogy ennek hatására az év eddigi időszakában az átlagosnál mintegy másfélszer több dolgozó kérte a nyugdíjaztatását. A megnövekedett ügyfélforgalom nagy terheket rótt az intézet dolgozóira is, és így most körülbelül negyven napot vesz igénybe a nyugdíjjogosultság és a fizetendő összeg megállapítása. Ezt az időszakot azonban jelentősen le lehet rövidíteni, ha a nyugdíjba menő dolgozó nem az utolsó pillanatban jelenti be ezt a szándékát az intézetnél. A nyugdíjjogosultság előtt már egy évvel kérni lehet a nyugdíj összegének megállapítását és ebben az esetben a tényleges nyugdíjba lépéskor már a legtöbb adat rendelkezésre áll. Erre azért is lenne nagy szükség, mert a régebbi, esetleg már megszűnt munkahelyek igazolását elég körülményes beszerezni. Megtudtuk azt is, hogy az új rendelkezéseket tanfolyamon ismertették a szakszervezeti aktívákkal, termelőszövetkezeti ügyintézőkkel, hogy az átállás zökkenőmentesen történhessék. A gyógyszerforgalom és -fogyasztás egészében véve követi a táppénzes arányszámot, tehát szintén csökkenést mutat. Érdekességként megemlíthető, hogy a társadalombiztosítás június hónapban például 16 és fél millió forintot vállalt magára a gyógyszerek árából megyénkben, tehát egy lakosra mintegy 32 forint kiegészítés jutott. A gyermekgondozási segélyen levő anyák száma az év felére meghaladta a tizennégyezret. Megyénkben a számok tanúsága szerint egyre többen veszik igénybe a segélyt és Hajdú-Bihar ebben a tekintetben országosan is az elsők között áll, elérve vagy meghaladva az iparilag fejlettebb megyék hasonló mutatóit. Sz. J. Szocialista brig tanácskozása a Hajdúsági Iparművekben A Hajdúsági Iparműveknél 1976. augusztus 10-én tartották a vállalati brigádvezetők tanácskozását — írja tudósítónk, Szinkulics István — amelyen megjelent Gurbán György, a megyei pártbizottság titkára is. Fenyvesi Gábor, a szakszervezeti tanács titkára nyitotta meg az értekezletet, majd Lévai Imre, a Hajdúsági Iparművek vezérigazgatója tartott beszédet. " — A mai tanácskozásunk része annak a folyamatos tevékenységnek, amelynek keretében foglalkozunk a szocialista versenymozgalom szervezésével, értékelésével és irányításával. A vezérigazgató a továbbiakban a vállalatnak a IV. ötéves tervben elért eredményeivel foglalkozott. Külön kiemelte, hogy a 118 szocialista brigád 1870 fővel eredményesen vette ki részét a versenyből. A kétéves 27,5 millió forintos vállalással szemben 38 millió forintot teljesítettünk. Nem maradt el a szakmai-politikai műveltség fejlesztésének teljesítése sem, ami bizonyítja azt, hogy vállalatunknál a kongresszusi verseny két szakaszában 1751 fő vett részt különböző szakmai-politikai továbbképzésben — mondta az előadó. Az V. ötéves terv főbb feladatairól szólva a vezérigazgató elmondta, hogy a jelenlegi 1,4 milliárdról 2,5 milliárdra kell növelni termelési tervüket 1980-ra. A gyárfejlesztéssel egyidejűleg tovább kell bővíteni a szociális létesítményeket, a gyermekintézményeket, támogatni kell a lakásépítéseket. Erre a célra az 5 év során összesen 10—12 millió forintot fordítanak. A továbbiakban az 1976. évi eredményekről, munkáról adott tájékoztatót. Az elmúlt évhez képest 30 százalékkal kell növelni a termelést, és el kell érni 110 millió forintos nyereséget. Az első féléves munka alapján 200 millió forinttal termelt többet a HIM, mint 1975. I. félévben. A tervezett 51 millió forint nyereséggel szemben 56 milliós nyereséget értek el. Befejeződött a műanyagüzem rekonstrukciója, a számítógép letelepítése.Gyorsabb ütemben folyik az automata mosógép gyártási rekonstrukciója. A szociális körülmények fejlesztése érdekében tovább bővült a lakástámogatás mértéke : 500 000 forintot fordítottak lakásépítésre. A tanácskozáson felszólalt Gurbán György, aki többek között a társadalmi és politikai tevékenység fontosságát hangsúlyozta. Meg vagyok róla győződve — mondotta Gurbán György —, hogy a feladatoknak a HIM dolgozói eleget fognak tenni. Ezt követően Lévai Imre vezérigazgató 42 fő részére 25 000 forint pénzjutalmat adott át, a munkaversenyben legjobb eredményt elért brigádvezetők, értékelő bizottsági elnökök, értékelő bizottsági tagok, valamint azon gazdasági vezetők részére, akik kiemelkedő munkasikereket értek el. Több szocialista brigád, illetve brigádvezető, értékelő bizottsági elnök, tag, üzemi kollektíva, brigádvezető, akik a szocialista munkaversenyben kimagasló eredményt értek el, vezérigazgatói dicséretben részesültek. A brigádvezetők egy csoportja (Fotó: Kiss Ferencné) Munkaszervezés a boltokban Elsődleges a színvonalnövelés, a korszerűsítés A Hajdú-Bihar megyei MÉSZÖV kezdeményezésére a szakemberek az utóbbi években felülvizsgálták a hajdúböszörményi, a debreceni, a nagylétai, a püspökladányi áruházak ABC részlegeinek szervezetét és a tapasztalatok birtokában javaslatokat tettek a profilváltoztatásra, a belső átrendezésre, az áruházi felszerelések cseréjére, pótlására. A szövetség a megyei ÁFÉSZ-ek vendéglátó helyiségeinek rekonstrukciós programjára is javaslatot tett. Ennek alapján 63 vendéglő, presszó stb. korszerűsítése máris megtörtént. A munka- és üzemszervezés állandó napirenden tartására, továbbfejlesztésére a MÉSZÖV ÁFÉSZ-titkársága feladattervet is kidolgozott, figyelembe véve a SZÖVORG és a KERORG rendelkezésre álló szervezési anyagait. Az intézkedések alapján úgynevezett mintaszervezést hajtottak végre a polgári fogyasztási szövetkezet vegyes boltjaiban. E vegyesboltok áruválasztéka,, differenciáltan s mindenképpen a helyi igényekhez és kereslethez igazodik. A hangsúly a napi ellátási cikkek széles körű választékán van. Hajdúböszörményben és Püspökladányban az eladóterek jobb kihasználásával önkiszolgáló cipőrészlegek alakultak. A vevők így könnyebben áttekinthetik az árut, s lerövidült a választás és vásárlás időtartama is. A hajdúböszörményi Hajdú áruházban a fentieken túl két hűtőkamra is elkészült, továbbá a raktárfalak eltávolításával bővült az eladótér is. Az így nyert helyen játék, kultúrcikk és könyvrészlegek állnak a vevők rendelkezésére. A hálózati, bolti szervezés káderfeltételeinek javítására, a fogyasztási szövetkezeteknél fokozták az ilyen tevékenységgel megbízott dolgozók képzését. Konzultációkra, eszközbemutatókra, tapasztalatcserékre, a jó és helyes módszerek megismertetésére is gyakran került sor az utóbbi időkben. A mostani tervciklusban a megyében működő ÁFÉSZ-ek az alapellátást szolgáló bolthálózat színvonalának növelését, a további, ésszerű koncentrációt, a korszerűsítést tekintik elsődlegesnek, annál is inkább, mivel a munkaerőtartalékok a kereskedelemben is kimerülőben vannak. A cél az, hogy 1980-ig minden háromezer lakost meghaladó községben korszerű bevásárlóhelyek álljanak a lakosság rendelkezésére. Most és a következő években egyre inkább előtérbe kerül az élőmunkával való takarékosabb gazdálkodás, a nehéz fizikai munka megkönnyítése. A két vagy több személlyel dolgozó üzletek önkiszolgálóvá alakítására is határozott lépések történnek. Napirendre került az italboltok melegkonyhás egységekkel történő ellátása, úgyszintén a szövetkezeti TÜZÉP-telepek átgondolt koncentrációja, továbbá a kereskedelmi szolgáltatásokhoz szükséges kisgépek fokozott beszerzése a VOSZK, a SZÖVÁRU és HUNGAROCOOP segítségével. Olyan javaslat is előterjesztésre került, hogy a SZÖVOSZ a Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben indítson kereskedelmi munkaszervezői tanfolyamot, mivel az egyetemről és a főiskolákról kikerülő szervezők messze elkerülik a kisebb településeket... Mai számunkban: Tanulságok, tartalékok 3. oldal Őrségváltás 4. oldal Ízlés és jellem édestestvérek 1. oldal Sport 7. oldal