Hajdú-Bihari Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

( I -----­ Ahol élünk Ha nincs bennünk kibékít­hetetlen ellenérzés, vagy vala­milyen külső tényezővel meg­határozható idegenkedés kör­nyezetünkkel szemben — ál­talában szeretjük a bennünket közvetlenül övező világot. A „csak elviseljük” érzésénél jó­val bensőségesebb ez, a lakó­ház, a kerület, a falu, a város iránt táplált érzelmünk, hiszen a szűkebb pátria figyelmes szemmeltartását tükrözi, azt a jóleső rokonszenvet, amellyel az ember magáénak vall egy környéket, egy emberi, lakó­helyi­ közösséget. Ennek a — szűkebb pátria iránti — pozitív érzésnyilvání­tásnak (fogalmazhatunk úgy is: táj és ember, lakóközösség és személyiség együvétartozá­­sának) sok-sok jelét érzékel­hettük az elmúlt hetekben, hónapokban. A népfront szep­temberi kongresszusára készül­ve, falvakban és városokban — egészen kicsinyke közösségtől a nagyokig — számbavették, s mérlegelték a népfrontbizott­ságok a helyi patriotizmus sokféle, sokszínű megnyilatko­zásait. Volt többféle közös jel­lemzőjük ezeknek a szám­adásoknak — a szűkebb haza arculatának változásán érzett öröm, vagy a teendők újabb sorának leltározó számbavéte­le —, de a lényeg azonos volt. A népfront kongresszusára készülve, a helyi közösségek megint egy lépéssel közelebb kerültek falujuk, városuk éle­téhez, örömeihez és gondjai­hoz. Most érdemes ismét — hely­történészeknek, honismereti szakkörök ügybuzgó tagjai­nak — elidőzni a települések fejlődését idéző beszámolóknál, méricskélve kicsit a felszóla­lók, a mondandójukat fogal­mazók gondolatait. Az embe­rek, ha a házuk tájáról van szó, az utca, a község, a kis­város mai meg holnapi teen­dőiről, általában igényesen őszinték. Nyíltan, tán kicsit a követelés nyugtalanságával szólnak olyan teendőkről, ami­ket sürgősnek éreznek. A nép­frontkongresszust előkészítő tanácskozássorozat is hordozott magában ilyen — nem elíté­lendő — követelőző türelmet­lenséget. De — és ez a fonto­sabb — elsősorban ékesen bi­zonyította, sugározta az embe­rek érzelmi kötődését a szű­kebb hazához, a lakóhelyhez, ahol élnek. Lehet lokálpatriotizmusnak nevezni a jelenséget. A szó­­használat idegensége, néhol még lebecsülő csengése arra indít: maradjunk inkább a szü­lőföld szeretete kifejezésnél. A szeretet felelősségénél — ha ezt a szálat tovább gombolyít­juk —, amely elemeire bontva például így fest: egy közösség holnapjáért korántsem csak a tanács, a hivatal felel. A lakó­helyek arculatát, mindjobban és mind több helyen a közössé­gek határozzák meg. Formál­ják, hozzáadva a magukét — erőben, munkában, nekigyür­­kőzésben — az állami iparko­dáshoz. Cselekvőkészség és buzga­lom jellemzi a „kisebb haza” szeretetét és értő figyelését. Olyan cselekvőkészség, amely együvé adódva már a haza javán buzgólkodó egységes nemzeti akaratot mutatja. jcJCjo­­/j/— HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ 1W**W,H* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 190. szám ^ |j| ÁRA: 80 FILLÉR­­, Csökken a táppénzen, nő a gyermekgondozási segélyen levők száma Ismeretes, hogy a Miniszterta­nács és az Egészségügyi Miniszté­rium ez évben hozott határozatai intézkedéseket tartalmaznak a táp­pénzes fegyelem megszilárdítása ér­dekében és ezzel összefüggésben a dolgozók egészségügyi ellátásának javítását is célozzák. Az intézkedéseket megyei szervek is tárgyalták és egyben kidolgozták azokat a javaslatokat, amelyekkel a határozatokat hathatósan végre le­het hajtani. Az intézkedési terv el­sősorban arra irányul, hogy meg­szüntessék a táppénzes állományba került dolgozók felesleges járkálta­­tását, a keresőképtelen betegek konzultatív felülvizsgálatára is na­gyobb súlyt kell fektetni a jövőben, csökkenteni kell lehetőség szerint a rendelőintézetek zsúfoltságát és a népgazdaság szempontjait is mérle­gelni kell. A Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság megyei igazgatóságán elő­ször arra kértünk választ, hogy az intézkedések hatására hogyan ala­kult Hajdú-Biharban a táppénzre felvett dolgozók arányszáma. Gá­bor Árpád igazgató tájékoztatója szerint a határozatoknak máris ér­zékelhető eredményei vannak. Or­szágosan ez év első felében 0,7 szá­zalékkal csökkent a táppénzesek száma, megyénkben pedig 0,8 szá­zalékkal. Havonta átlag a dolgozók hat százaléka kerül betegállomány­ba, míg tavaly ez a szám megköze­lítette a hét százalékot. A csökke­nést elősegítette, hogy az idén az influenzajárvány enyhébb lefolyá­sú volt a tavalyinál, de a legtöbb eredményt mégis az üzemorvosi há­lózat megerősítése hozta. Javultak a betegellátás feltételei, vagy folya­matosan javítják őket és az orvo­sok nagyobb alapossággal járnak el a táppénzre vételkor. Ugyanakkor feltétlenül említést érdemel, hogy az igazgatóság folyamatosan felül­vizsgálja azokat a munkahelyeket, ahol kiugróan magas a táppénzes arányszám és javaslatokat dolgoz ki a munkakörülmények javítására. Az igazgatóság másik fontos mun­katerülete a nyugdíjügyek intézése. Ez évben ezen a területen is válto­zások történtek. A párt szociális po­litikájának megfelelően 1980-ig fo­kozatosan egy szintre kell hozni az ipari és mezőgazdasági dolgozók nyugdíjjogosultságának időpontját. Az idén tehát a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül két évjárat mehet nyugdíjba, a hatvanöt évesek a régi rendelkezés szerint és most először a hatvannégy évesek is. Dr. Bárnyay István helyettes igazgató elmondta, hogy ennek hatására az év eddigi időszakában az átlagosnál mintegy másfélszer több dolgozó kérte a nyugdíjaztatását. A megnö­vekedett ügyfélforgalom nagy ter­heket rótt az intézet dolgozóira is, és így most körülbelül negyven na­pot vesz igénybe a nyugdíjjogosult­ság és a fizetendő összeg megálla­pítása. Ezt az időszakot azonban je­lentősen le lehet rövidíteni, ha a nyugdíjba menő dolgozó nem az utolsó pillanatban jelenti be ezt a szándékát az intézetnél. A nyugdíj­­jogosultság előtt már egy évvel kér­ni lehet a nyugdíj összegének meg­állapítását és ebben az esetben a tényleges nyugdíjba lépéskor már a legtöbb adat rendelkezésre áll. Erre azért is lenne nagy szükség, mert a régebbi, esetleg már megszűnt mun­kahelyek igazolását elég körülmé­nyes beszerezni. Megtudtuk azt is, hogy az új rendelkezéseket tanfo­lyamon ismertették a szakszerveze­ti aktívákkal, termelőszövetkezeti ügyintézőkkel, hogy az átállás zök­kenőmentesen történhessék. A gyógyszerforgalom és -fogyasz­tás egészében véve követi a táp­pénzes arányszámot, tehát szintén csökkenést mutat. Érdekességként megemlíthető, hogy a társadalom­­biztosítás június hónapban például 16 és fél millió forintot vállalt ma­gára a gyógyszerek árából me­gyénkben, tehát egy lakosra mint­egy 32 forint kiegészítés jutott. A gyermekgondozási segélyen le­vő anyák száma az év felére meg­haladta­ a tizennégyezret. Me­gyénkben a számok tanúsága sze­rint egyre többen veszik igénybe a segélyt és Hajdú-Bihar ebben a te­kintetben országosan is az elsők kö­zött áll, elérve vagy meghaladva az iparilag fejlettebb megyék hasonló mutatóit. Sz. J. Szocialista brig tanácskozása a Hajdúsági Iparművekben A Hajdúsági Iparműveknél 1976. augusztus 10-én tartották a válla­lati brigádvez­etők tanácskozását — ír­ja tudósítónk, Szinkulics István — amelyen megjelent Gurbán György, a megyei pártbizottság titkára is. Fenyvesi Gábor, a szakszervezeti tanács titkára nyitotta meg az ér­tekezletet, majd Lévai Imre, a Hajdúsági Iparművek vezérigaz­gatója tartott beszédet. " — A mai tanácskozásunk része annak a folyamatos tevékenység­nek, amelynek keretében foglalko­zunk a szocialista versenymozga­lom szervezésével, értékelésével és irányításával. A vezérigazgató a továbbiakban a vállalatnak a IV. ötéves tervben elért eredményeivel foglalkozott. Külön kiemelte, hogy a 118 szocialista brigád 1870 fővel eredményesen vette ki részét a versenyből. A kétéves 27,5 millió forintos vállalással szemben 38 millió fo­rintot teljesítettünk. Nem maradt el a szakmai-politikai műveltség fejlesztésének teljesítése sem, ami bizonyítja azt, hogy vállalatunknál a kongresszusi verseny két szaka­szában 1751 fő vett részt különbö­ző szakmai-politikai továbbkép­zésben — mondta az előadó. Az V. ötéves terv főbb feladatai­ról szólva a vezérigazgató elmond­ta, hogy a jelenlegi 1,4 milliárdról 2,5 milliárdra kell növelni terme­lési tervüket 1980-ra. A gyárfej­lesztéssel egyidejűleg tovább kell bővíteni a szociális létesítménye­ket, a gyermekintézményeket, tá­mogatni kell a lakásépítéseket. Er­re a célra az 5 év során összesen 10—12 millió forintot fordítanak. A továbbiakban az 1976. évi eredményekről, munkáról adott tá­jékoztatót. Az elmúlt évhez képest 30 százalékkal kell növelni a ter­melést, és el kell érni 110 millió forintos nyereséget. Az első féléves munka alapján 200 millió forint­tal termelt többet a HIM, mint 1975. I. félévben. A tervezett 51 millió forint nyereséggel szemben 56 milliós nyereséget értek el. Be­fejeződött a műanyagüzem re­konstrukciója, a számítógép lete­lepítése.­­Gyorsabb ütemben folyik az automata mosógép gyártási re­konstrukciója. A szociális körül­mények fejlesztése érdekében to­vább bővült a lakástámogatás mér­téke : 500 000 forintot fordítottak lakásépítésre. A tanácskozáson felszólalt Gur­bán György, aki többek között a társadalmi és politikai tevékenység fontosságát hangsúlyozta. Meg va­gyok róla győződve — mondotta Gurbán György —, hogy a fel­adatoknak a HIM dolgozói eleget fognak tenni. Ezt követően Lévai Imre vezér­­igazgató 42 fő részére 25 000 forint pénzjutalmat adott át, a munka­versenyben legjobb eredményt el­ért brigádvezetők, értékelő bizott­sági elnökök, értékelő bizottsági tagok, valamint azon gazdasági ve­zetők részére, akik kiemelkedő munkasikereket értek el. Több szocialista brigád, illetve brigádvezető, értékelő bizottsági elnök, tag, üzemi kollektíva, bri­gádvezető, akik a szocialista mun­kaversenyben kimagasló eredményt értek el, vezérigazgatói dicséretben részesültek. A brigádvezetők egy csoportja (Fotó: Kiss Ferencné) Munkaszervezés a boltokban Elsődleges a szín­vonaln­ö­velés, a korszerűsítés A Hajdú-Bihar megyei MÉSZÖV kezdeményezésére a szakemberek az utóbbi években felülvizsgálták a hajdúböszörményi, a debreceni, a nagylétai, a püspökladányi áru­házak ABC részlegeinek szerveze­tét és a tapasztalatok birtokában javaslatokat tettek a profilváltoz­tatásra, a belső átrendezésre, az áruházi felszerelések cseréjére, pót­lására. A szövetség a megyei ÁFÉSZ-ek vendéglátó helyiségeinek rekonst­rukciós programjára is javaslatot tett. Ennek alapján 63 vendéglő, presszó stb. korszerűsítése máris megtörtént. A munka- és üzemszervezés ál­landó napirenden tartására, to­vábbfejlesztésére a MÉSZÖV ÁFÉSZ-titkársága feladattervet is kidolgozott, figyelembe véve a SZÖVORG és a KERORG rendel­kezésre álló szervezési anyagait. Az intézkedések alapján úgyne­vezett mintaszervezést hajtottak végre a polgári fogyasztási szö­vetkezet vegyes boltjaiban. E vegyesboltok áruválasztéka,, diffe­renciáltan s mindenképpen a helyi igényekhez és kereslethez igazo­dik. A hangsúly a napi ellátási cikkek széles körű választékán van. Hajdúböszörményben és Püspök­ladányban az eladóterek jobb ki­használásával önkiszolgáló cipő­részlegek alakultak. A vevők így könnyebben áttekinthetik az árut, s lerövidült a választás és vásár­lás időtartama is. A hajdúböszörményi Hajdú áru­házban a fentieken túl két hűtő­kamra is elkészült, továbbá a rak­tárfalak eltávolításával bővült az eladótér is. Az így nyert helyen játék, kultúrcikk és könyvrészle­gek állnak a vevők rendelkezé­sére. A hálózati, bolti szervezés ká­derfeltételeinek javítására, a fo­gyasztási szövetkezeteknél fokoz­ták az ilyen tevékenységgel meg­bízott dolgozók képzését. Konzul­tációkra, eszközbemutatókra, ta­pasztalatcserékre, a jó és helyes módszerek megismertetésére is gyakran került sor az utóbbi idők­ben. A mostani tervciklusban a me­gyében működő ÁFÉSZ-ek az alap­ellátást szolgáló bolthálózat szín­vonalának növelését, a további, ésszerű koncentrációt, a korszerű­sítést tekintik elsődlegesnek, an­nál is inkább, mivel a munkaerő­tartalékok a kereskedelemben is kimerülőben vannak. A cél az, hogy 1980-ig minden háromezer lakost meghaladó községben kor­szerű bevásárlóhelyek álljanak a lakosság rendelkezésére. Most és a következő években egyre inkább előtérbe kerül az élő­munkával való takarékosabb gaz­dálkodás, a nehéz fizikai munka megkönnyítése. A két vagy több személlyel dolgozó üzletek ön­­kiszolgálóvá alakítására is hatá­rozott lépések történnek. Napi­rendre került az italboltok meleg­konyhás egységekkel történő el­látása, úgyszintén a szövetkezeti TÜZÉP-telepek átgondolt kon­centrációja, továbbá a kereskedel­mi szolgáltatásokhoz szükséges kisgépek fokozott beszerzése a VOSZK, a SZÖVÁRU és HUNGA­­ROCOOP segítségével. Olyan javaslat is előterjesztés­re került, hogy a SZÖVOSZ a Bel­kereskedelmi Minisztériummal egyetértésben indítson kereskedel­mi munkaszervezői tanfolyamot, mivel az egyetemről és a főisko­lákról kikerülő szervezők messze elkerülik a kisebb településeket... Mai számunkban: Tanulságok, tartalékok 3. oldal Őrségváltás 4. oldal Ízlés és jellem édestestvérek 1. oldal Sport 7. oldal

Next