Hajdú-Bihari Napló, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
Testvérváros, testvérmegye A közelmúltban tért haza egy megyei pártküldöttség a Német Demokratikus Köztársaságból, amelynek Potsdam megyéjével Hajdú-Bihar testvéri kapcsolatban van. A napokban írták alá Debrecen és Klaipéda testvérvárosok közötti újabb két évre szóló együttműködési megállapodását. Művészeti együttesek, sportolók, látogató delegációk, turista csoportok mennek testvérvárosainkba, vagy jönnek onnan. Látván, bolgár, német, lengyel, vagy finn nyelven olvasnak távoli napilapokban híradásokat, riportokat vagy tudósításokat Debrecenről azok, akik még nem jutottak el városunkba, megyénkbe, hogy amíg erre sor kerül, addig is ismerkedjenek velünk, életünkkel. Amikor Debrecenben Klaipédáról utcát neveztek el, már majd mindenki tudta, hogy ez nem egyszerűen egy város a Szovjetunió egy távoli vidékén, ez a város a mi testvérvárosunk. Erősödnek, sokasodnak a barátság szálai. De mi fűti, mi táplálja a baráti érzéseket ilyen távoli városok lakói között? Hiszen látszatra annyi minden különbözik. A mi számunkra nyelvtörő nevek, kifejezések szintere kimondhatatlanok. Litvánul tudó alig akad Debrecenben, s a megyében. De Litvániában is csak néhány magyarul beszélő akad, jórészt az ott élő magyar származásúak. Mások a szokásaink, az életmódunk, mások a hagyományaink is. Amíg mi lábunkat lejárjuk Litvániában egy igazi kávéért és csodálkozva beszélünk számunkra szokatlan ételeikről, addig ők ittjárva már a második fekete kávé után könyörögve kérnek, hogy ne kelljen meginniuk, mert már az előző napi két magyar kávétól is egész éjjel álmatlanul forgolódtak. Jól nevelt tartózkodásnak hisszük, amikor udvariasan nem kérnek másodszor hagymás, paprikás ételeinkből. Pedig egyszerűen csak szokatlan nekik. Más ízeken, más fűszereken, más étkezési szokásokon nevelődtek. Mennyi minden különbözik a testvérvárosok életében és mégis napról napra újabb üzemek, iskolák, szövetkezetek keresik a baráti kapcsolatokat! Brigádok, kollektívák barátkoznak. Megtalálják a módot a nyelvi nehézségek elhárítására. Szakmai, emberi kapcsolatok épülnek, szövődnek. Milyen sikerrel szerepeltek már számtalanszor a litván, a bolgár, a finn együttesek Debrecenben, s milyen szeretettel fogadták testvérvárosainkban az innen odalátogató művészeti csoportokat! Milyen büszkén mutatják a sumeniek a Kossuth Lajossal kapcsolatos emlékeket! Mi pedig büszkén meséljük gyerekeinknek a sejtelmesen szép litván meséket. Hogy miért? Mert azt keressük, ami igazából összeköt, a baráti, a testvéri érzéseket, s nem azt, amiben különbözünk. Mert az ember természete ősidők óta a barátság, a testvériség. Csak a történelem során a gazdasági, a társadalmi, a politikai viszonyok ezt annyiszor ellenségeskedéssé fordították. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkban: Reflektorfényben a honvédelmi szövetség 1. oldal Közművelődés Kismacson 5. oldal Termékváltásra készül a házgyár 1. oldal Szakmunkásavató ünnepség az Alföldi Nyomdában Szakmunkásavató ünnepséget rendeztek július 13-án, szerdán délután az Alföldi Nyomdában. Zentai Csilla, a vállalat tanulmányi előadója mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében az elmúlt tanévi oktatás megváltozott feltételeiről beszélt, utalt arra, hogy a nyomda szakmunkástanulói az 1976—77-es tanévben a szakmunkásképző iskola nagyobb lehetőségeket nyújtó, szigorúbb munkafegyelmet követelő környezetébe kerültek. Ezzel egy időben egy számukra új oktatási formához, a beszámoltató rendszerhez dolgoztak ki új módszereket. Ezt követően elemezte a tanulók gyakorlati és elméleti oktatása közötti differenciát, elmondta, hogy a gyakorlati tárgyak átlaga egy teljes érdemjegygyel magasabb, mint az elméleti tárgyak osztályzataié. A Szakma Kiváló Tanulója versenyen szép sikert értek el az Alföldi Nyomda szakmunkástanulói. A könyvkötők és kéziszedők megyei versenyén az első három helyen a nyomdában tanuló fiatalok végeztek, közülük az országos versenyen Vécsei Tibor könyvkötő tanuló első helyezést ért el, és Berna Béla kéziszedő ötödik lett. Beszéde befejező részében a vállalat tanulmányi előadója elemezte az oktatásban részt vevő szakemberek munkáját. Ezt követően Benkő István, az Alföldi Nyomda igazgatója köszöntötte a vállalat fiatal szakmunkásait. Az Alföldi Nyomda igazgatója átadta a sikeres szakmunkásvizsgát tett 32 tanulónak az oklevelet. Ezt követően az oktató-nevelő munkában élen járó dolgozóknak adott át jutalmakat. Az ünnepség befejező részében Bankos István, a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozói Szakszervezetének képviselője nyújtotta át a szakszervezet ajándékát az újdonsült szakmunkásoknak. Ifjú szakmunkások és tanáraik az Ünnepségen / „ Nincs ok az aggodalomra HATÁRJÁRÁSON VIHAR UTÁN”’ * Beszédtéma mostanság falun és városon az aratás, a mezőgazdaság. Megdöbbenve nézzük a vonat ablakából a földre dőlt, széltől zilált búzatáblákat, s felsóhajtunk: hogy lesz ebből kenyér? A tehetetlenség érzése fogott el engem is, mikor a vasárnapi újságban olvastam: a bánki határszélen szinte mindent elsöpört, tönkretett a jég. Egy százhektáros kukoricatáblából semmi nem mararadt a csonkokon kívül Megtépázta a vihar a Debrecen környéki kiskerteket is, és saját keserű tapasztalataik birtokában elcsüggedve mondják a kerttulajdonosok :"az idén semmi nem lesz a mezőgazdaságból. Hajlamosak vagyunk a helyzet dramatizálására. Nem kisebbíteni akarom azt az emberfeletti erőfeszítést, amit szombaton meg vasárnap a kombájnosok, a traktorosok, meg a műszakiak tettek a gabona betakarításáért. Tudom, hogy az ítéletidőt követő napon embert és gépet egyaránt megkínzott a sár, a tárgyilagosság azonban azt követeli, hogy leírjam: a megye egészét tekintve még így is jók a kilátások. Határszemlén jártunk szerdán. Bényei Bélát, a megyei pártbizottság és Jakab Tamást, a megyei tanács osztályvezetőjét kísértük el Hajdúszoboszlóra, a Vörös Lobogó Tsz-be. ők is arra voltak kíváncsiak, hogyan folyik az aratás, milyen kárt okozott a vihar? Megtettünk néhány tíz kilométert a dűlőutakon. Mást én sem tudok mondani, csak amit Kállai Lajos, a Vörös Lobogó elnöke: nincs az a fenyves erdő, amiben jobban tudnék gyönyörködni, mint ezekben a táblákban. Szó ami szó: gyönyörű volt a határnak az a tekintélyes, a kábai földekkel szomszédos darabja, amit bejártunk. De lássuk előbb a károkat! Az elmúlt hét végi jégeső a Mikepércs—Nyíradony—Debrecen háromszögben, a püspökladányi járás egy részén és Komádi körzetében okozott nagyobb veszteségeket. Ezek húsz termelőszövetkezetet, három állami gazdaságot és számos kistermelőt érintettek. Tizenötezer hektárnyi területet sújtott a vihar, amit azonban annak tükrében kell értékelni, hogy Hajdú-Biharban 400 ezer hektár a megművelt földek nagysága. A tizenötezer hektáron sem pusztult el minden. Megdőlt a búza , szörnyülködik a laikus. A Vörös Lobogó elnöke viszont azt mondta erről: szerencsére a szem megtermékenyülése után következett be a dőlés, így csak az alulra került kalászokat fenyegette a mag megszorulásának a veszélye. Persze ez is néhány mű (Folytatás a 2. oldalon) Jó állagtermést ígér a napraforgó A kukoricában alig hagyott nyomot a jég