Hajdú-Bihari Napló, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-13 / 241. szám
HAJDÚ-1 MM I INI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Együtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útján a békéért, a haladásért Megkezdődött Debrecenben a nemzetközi békemozgalmi találkozó Szerdán délelőtt megkezdődött Debrecenben az a nemzetközi békemozgalmi találkozó, amelyet az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A találkozón az 1917. november 8-án elfogadott orosz békedekrétum jelentőségét méltatták, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájának érvényesüléséről, a békemozgalmak feladatairól tanácskoztak. Kilenc órakor a résztvevő országok zászlóival díszített Bartók Teremben a békéről szóló dalokat énekelt egy öszszevont kórus, majd megkezdődött a találkozó. Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke üdvözölte a küldöttségeket és vendégeket, köztük Péter Jánost, az országgyűlés alelnökét, Kiss Károlyt, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnökét, az MSZMP Központi Bizottságának tagjait, Sikula Györgyöt, a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság első titkárát. Az elnöklő Darvasi István köszöntötte a küldöttségeket: a Szovjetunió küldöttségét, élén Nyina Leonova Sznyezskovával, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettesével, Ausztria küldöttségét, élén dr. Georg Fuchsszal, az Osztrák Béketanács Elnökségének tagjával, Bulgária küldöttségét, élén Vlagyimir Georgijevvel, a Bolgár Béketanács alelnökével, Csehszlovákia küldöttségét, élén dr. Josef Mudroch-hal, a Csehszlovák Békebizottság ügyvezető elnökhelyettesével, Jugoszlávia küldöttségét, élén dr. Dusán Calic-csal, a Szövetségi Tanács tagjával, Kuba küldöttségét, élén Clementina Serrával, a Kubai Békemozgalom elnökhelyettesével, Lengyelország küldöttségét, élén Zbigniew Reisich professzorral, Mongólia küldöttségét, élén D. Cahilgannal, a Mongol Béke és Baráti Társaságok Szövetsége VB elnökhelyettesével, a Német Demokratikus Köztársaság küdöttségét, élén Berta Langnerrel, az NDK Béketanács Elnökségének tagjával, Románia küldöttségét, élén Valeria Ripeanuval, a Nemzeti Békebizottság Irodájának tagjával, A magyar küldöttség vezetője dr. Berend T. Iván akadémikus, a Békevilágtanács és az Országos Béketanács Elnökségének tagja, küldöttségünk tagjai Darvasi István, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Vendégként jelen van a tanácskozáson megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális életéne negyven képviselője. Debrecen város lakossága nevében dr. Ács István, a városi tanács elnöke üdvözölte a vendégeket és röviden ismertette Debrecen történelmének kiemelkedő állomásait. Az MSZMP Központi Bizottsága, az országgyűlés elnöksége és a kormány képviseletében Péter János szólalt fel. Nagyon fontos ez a nemzetközi találkozó — mondotta —, a résztvevők olyan ügyben vannak együtt, amely a jelenlegi és jövendő nemzedékek sorsát érinti. Magyarország vezető testületei nagy tisztelettel tekintenek a tanácskozásra. A Nagy Otóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójához kapcsolódikez a tanácskozás, de a forradalomnak egy egészen sajátos vonatkozását vizsgálja, amelyet úgy lehet mondani, még mindig nem vizsgáltuk elég alaposan és következetesen: a békedekrétumot, amely 1917. november 8-án, a győzelem másnapján hangzott el. Nem vizsgáltuk még eléggé, hogy a forradalom végső győzelmében, a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének növekedésében milyen szerepe volt a dekrétumnak. A II. világháború utáni időben a nemzetközi békemozgalom kibontakozása során sem tanulmányoztuk eléggé, hol milyen erővel és milyen árnyalt finomsággal kellett támogatni az agresszió ellen küzdő réteget.. . Most új világhelyzetben sokféle tekintetben változó feltételek között úgy élünk, hogy még a béke ellenfelei is kénytelenek átvenni a kék világmozgalom jelszavait, amelyekkel az elmúlt harminc esztendő alatt harcunkat vezetjük. Alaposan kell tanulmányozni eddigi tapasztalatainkat és az ezutániakat. Kívánjuk, hogy az önök munkája vezessen eredményekhez, de tudjuk a kérdések olyanok, hogy nem egy konferencia keretében válaszolódnak meg, hanem otthoni tanulmányokban, következő konferenciákon is foglalkozunk velük, mert el kell érnünk a nagy fordulatot, hogy a nemzetközi béke ne elrettentő fegyvereken nyugodjon. (Folytatás a 3. oldalon) Péter János volt a tanácskozás első felszólalója JUBILEUMI VERSENY A BHC DEBRECENI GYÁRÁBAN Változatlanul a munka minőségi követelményei szabják meg a forradalom évfordulója tiszteletére tett munkaverseny-felajánlásokat a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár debreceni telefonközpont sávgyárában. Érthető, hiszen —s ez nem mond ellent a figyelemre méltó termelési sikereknek — az alig 600 fős kollektíva tulajdonképpen még most is a tanulás időszakát éli. Nem változott tehát a „tanulva termelünk” jelszó. Igazolja ezt az az alapvető, jóllehet külsődlegesnek tetsző tény is, hogy a termelés voltaképpeni színhelyei még mindig az úgynevezett betanító üzemek — maga az üzemcsarnok építés alatt áll. Nemcsak a munkaversenynek, a brigádok mindennapi életének is leggyakrabban emlegetett kérdése a begyakorlottság. A szocialista címért versenyző Egger Béla brigád például — jelfogószerelők és beállítók tízfős kollektívája — olyan fiatal, hogy egyelőre csak egy-két tagja képes a norma száz százalékos teljesítésére. Nem kellett tehát gondolkozniuk azon, hogy mit ajánljanak fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére: vállalták, hogy az „idősebbek” patronálják az „újoncokat”, s elérik, hogy a betanulási idő lejárta előtt „hozza” a brigád a száz százalékot. — Kétségtelen, hogy legfontosabb, bár nem az egyetlen vállalása ez brigádunknak — mondja érdeklődésünkre Angyal József brigádvezető —, hiszen a társadalmi munkából sem akarunk kimaradni. Épp a napokban beszéltük meg a brigádtagokkal, hogy még ebben az évben körülbelül száz óra társadalmi munkát vállalunk. Az új telephely kialakítása igen nagy terhet ró a gyáregység kollektívájára. Felajánlásaink egy részével mi ezen a terhen akarunk osztozni. 535155 Az időjárás kedvező, jó a betakarítás üteme Helyzetjelentés az őszi mezőgazdasági munkákról Az időszerű őszi mezőgazdasági munkák jól haladnak Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági nagyüzemeiben — mondotta Gacsó Demeter, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa szerdán, amikor a megyei szervezési bizottság ülésén értékelte a betakarítás, a szántás, a vetés helyzetét. Az időjárás az elmúlt hetekben kedvező volt a munkák végzésére, s így — néhány növény kivételével — az üzemekben előbbre is tartanak az őszi érésű növények betakarításával, mint az elmúlt esztendőben. A bevezető után a szeptember végi fagykárokról adott részletesen számot, s itt mondotta el többek között, hogy ezek a korai fagyok szinte valamennyi kintlevő és még betakarítatlan növényt érzékenyen érintettek, nem egy üzemben számottevő kárt okozva. A legnagyobb területen termelt növény, a kukorica levélzete lefagyott a talaj mentén mért mínusz 4-5 fokos hidegekben s így a vegetáció is megszűnt. Különösen nagy kárt okozott a kukoricákban a fagy a Tisza mentén gazdálkodó szövetkezetekben, itt előfordult olyan eset is, hogy a hideg 30—40 százalékát elvitte a termésnek, különösen a későbbi érésű fajtáknak. A rizs is jelentős fagykárt szenvedett szinte az egész megyében s így nem valószínű, hogy a hektáronkénti átlagtermés ebből a növényből a 10 mázsát meghaladja. A még kintlevő dohányból a fagy következtében mintegy 4000 mázsát ért a károsodás, s 600-700 hektáron a ciroknak is 85-90 százaléka károsodott. A zöldségfélékből a fagy a legnagyobb kárt a zöldpaprikában és a paradicsomban tette. Ezekből a növényekből a kintlevő termés szinte teljes egészében lefagyott, ami azt jelenti, hogy a paradicsom össztermésének mintegy 5 százaléka, a paprika össztermésének pedig mintegy 10 százaléka ment tönkre. A szeptember végi fagyok miatt egy-egy üzemet — különösen ahol kertészeti kultúrák termelésével is foglalkoznak — jelentős kárért, s ezek feltétlenül kihatással lesznek a jövedelmezőségre is. Az őszi betakarításról szólva legelőször azt emelte ki, hogy a munkák jó ütemben, szervezetten folynak és nem egy növény betakarításával előbbre tartanak az üzemek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A burgonyának jelenleg 84 százaléka van felszedve és az elkövetkezendő napokban még mintegy 900 hektár termés vár betakarításra. Az átlagtermés lényegesen jobb, mint az elmúlt évi, hiszen a hektáronkénti 123 mázsás hozamokkal szemben most 170 mázsa körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani. A cukorrépának eddig több mint 42 százalékát szedték fel az üzemek és még mintegy 5500 hektár termés vár felszedésre. A betakarítás ütemével itt sincs gond, úgy dolgoznak az üzemek, ahogyan azt előzetesen a cukorgyárakkal ütemezték. A termés ebből a növényből is jó lesz: 430-440 mázsa átlagtermés várható hektáronként. A napraforgó betakarításának üteme viszont lassúbb, mint az elmúlt években volt. Az érési idő a későbbi vetések miatt kitolódott, s vannak üzemek, amelyek még meg sem kezdték ennek a fontos növénynek a betakarítását. A vetésterületnek eddig mindössze csak 56 százaléka lett betakarítva, ami azt jelenti, hogy 7000 hektár termésének a leszedéséről még ezután kell gondoskodni. A kukorica 20 százalékát törték le eddig a megyében, az elmúlt esztendőben ebben az időben 11 százalékát takarították be a kukoricának. Néhány gazdaságban a fagyok után le kellett állni a kukorica betakarításával a nagy nedvességtartalom miatt. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta Gacsó Demeter, hogy a kukorica betakarítása összefügg a szárítókapacitással is. Magas a víztartalom, a törés után szárítani kell a termést s ez a többletköltség mellett a betakarítás ütemét is lassítja. Az őszi szántással-vetéssel kapcsolatban elsősorban azt mondotta el, hogy a 93 ezer hektáron termesztett őszi búzából eddig csak 34 ezer hektár lett elvetve s ez 20 ezer hektárral kisebb terület, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában volt. Az elmaradást nem a talaj-előkészítés okozta. Az üzemek vezetői elsősorban talán a vetésekkel egy kis esőre vártak. Mindenesetre most már valamennyi üzemben gyorsítani kell ezt a munkát, hiszen október végéig — ha jó búzatermést akarunk elérni — be kell fejezni mindenütt a búza vetését. Igen vontatottan halad a rozs vetése is, főleg a debreceni járás termelőszövetkezeteiben. Az elmúlt évben ilyenkor már a földben volt a rozs, most pedig még közel 5000 hektár vár vetésre.