Hajdú-Bihari Napló, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1977. DECEMBER 1. Új diplomáciai kapcsolataink A Magyar Népköztársaság diplomáciai kapcsolatot létesített nagyköveti szinten a Comore Köztársasággal és a Seychelles Köztársasággal. (MTI) Seychelle-szigetek Köztársaság A közel 90 szigetből álló Seychelle-szigetek az Indiaióceánon, Kelet-Afrika partjai mellett fekszik. A főképpen korall-szigetekből álló szigetcsoport területe 277 négyzetkilométer, a hozzá tartozó lakatlan szigetekkel együtt 376 négyzetkilométer. Lakóinak száma: közel 60 ezer (1976). Fővárosa Viktória (145 500 lakos) a legnagyobb szigetén, Mahén terül el. Népességét kreolok (a francia telepesek ún. kreol nyelvjárást beszélő utódai), bantu négerek (az afrikai rabszolgák leszármazottai), mulattok, malájok, indiaiak, kínaiak és kis számban európaiak alkotják. A hivatalos nyelv az angol és a francia, a lakosság többsége (94,4 százalék) a kreolt beszéli. Seychelle mezőgazdasági ország. A városi és a falusi lakosság számaránya 26,74. A megművelt terület kb. 60 százalékát kókuszpálmaültetvények foglalják el. Termesztenek továbbá fahéjt, vaníliát, illatszer készítésére alkalmas növényeket. Ipara az utóbbi időben indult fejlődésnek. Kisebb korpa- és vaníliafeldolgozó üzemei, illóolaj-lepárlói és szappanfőzői vannak. Mezőgazdasági termékei egyben külkereskedelmének legfontosabb tételei is. Kivitele elsősorban Indiába irányul, behozatala legnagyobbrészt Nagy-Britanniából származik. A portugálok fedezték fel 1505-ben az akkor még lakatlan szigeteket, amelyeket 1744-ben megszálltak a franciák. A francia telepesek nevezték el a gyarmatot Moreau de Séchelles, XV. Lajos korabeli francia politikusról. Az angol csapatok által 1810- ben elfoglalt terület az 1814- es párizsi békeszerződés értelmében brit birtok lett és közös gyarmati közigazgatás alá tartozott Mauritiusszal. A Seychelle-szigetek 1897- ben kapott külön közigazgatást, 1903-ban pedig koronagyarmati státust és külön brit kormányzót. Az angolok 1956-ban ide száműzték Makariosz ciprusi érseket (1956—57). A függetlenségi erőknek 1967-ben a Seychelle-i Egyesült Néppárt vezetésével alkotmányt és választójogot sikerült kiharcolniuk. Az ország két számottevő pártja 1964 óta működik. Ekkor alapította Albert René ügyvéd — jelenlegi köztársasági és miniszterelnök — a teljes függetlenségért síkra szálló Seychelle-i Egyesült Néppártot (Seychelles People’s United Party). James Mancham — aki Seychelle főminisztere, majd a független állam első köztársasági elnöke volt — pedig megalakította a Seychelle-i Demokrata Pártot (Seychelles Demokratie Party), amely hosszú ideig az angolokkal való szoros együttműködés szószólója volt. A függetlenség kikiáltását hosszas, többször megszakadó tárgyalások előzték meg. Először 1975. március 14—27. között, majd 1976. január 19—22. között tárgyaltak egymással Londonban a brit kormány és a seychelle-i pártok képviselői. Az alkotmányjogi tárgyalások eredményeképpen 1975. október 1-én a Seychelleszigetek teljes belső önkormányzatot kapott, majd 1976. június 28-án éjfélkor elnyerte teljes függetlenségét. Az 1976. június 29-én életbe lépett új alkotmány értelmében az ország államformája: Köztársaság. Az elnök kezében összpontosul a végrehajtó hatalom. Az öt évre választott, 25 tagú nemzetgyűlés tagjai közül a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt és a kormány tagjait. A függetlenség elnyerésekor a demokrata párt és az A Comore Köztársaságot 1975. november 12-én az ENSZ 143. tagállamaként felvették a világszervezetbe. A fiatal állammal diplomáciai kapcsolatokat létesített többek között az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Jugoszlávia, Kuba. A Comore Köztársaság az Afrikai Egységszervezet tagállama. A Comore-szigetcsoport az Indiai-óceán nyugati részén, Afrika délkeleti partjainál, Madagaszkártól északnyugatra fekszik. A szigetcsoporthoz tartozó négy sziget — Grande Comore, Anjouan, Mohéli és Mayotte — összterülete 2237 négyzetkilométer, lakosainak száma 1975. évi becslés szerint 300 000. A mai népesség arab—malgas—néger keverék, a legelterjedtebb afrikai nyelvvel, a szuahélivel rokon comore nyelvet beszéli. Mintegy ezer francia ültetvényes és alkalmazott él a szigeteken. Fővárosa 1956 óta a 15 ezer lakosú Morosi. A főként mohamedán vallású lakosság mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. Főbb exporttermékek: a vanília, a kávé, a kakaó, a kopra és a különféle illóolaj-kivonatok. A szigetcsoport a XIX. században lett francia gyarmat. 1958-tól Franciaország ún. tengerentúli területe volt, élén francia főbiztos állt. 1961 decemberében belső autonómiát kapott: helyi parlament és kormány alakult. Az afrikai nemzeti felszabadítási mozgalmak ösztönző hatására a szigetek lakossága hosszas harcot folytatott a függetlenség és a nemzeti szuverenitás kivívásáért. Az , 1972-es választások előtt a függetlenség követelésének jegyében a szigetcsoport legjelentősebb pártjai szövetségre léptek. A választások után Ahmed Abdallah, a Comore-i Demokratikus Szövetség vezetője alakított egyesült néppárt tagjaiból koalíciós kormány alakult, élén Albert René-vel, aki 1977. június 5-én sikeres államcsínnyel átvette a köztársasági elnöki hatalmat is, az éppen Londonban tartózkodó James Manchamtól. Az államcsínyt bejelentő közlemény szerint Mancham megkísérelte módosítani az alkotmányt és öt évvel elodázni a választásokat. A hatalom átvételekor Albert René nyilatkozatban jelentette be, hogy kormánya el nem kötelezett politikát kíván folytatni. A Seychelle-szigetek Köztársaság 1976. szeptember 21-e óta tagja az ENSZ-nek (145. tagállam), 1976. június 29-e óta az Afrikai Egységszervezetnek (48. tagállam). A független szigetország már több állammal tart fenn nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot. A szocialista országok közül Csehszlovákiával, Jugoszláviával, a Kínai Népköztársasággal, a Koreai NDK-val, a Német Demokratikus Köztársasággal, Romániával és a Szovjetunióval kormányt, amely azonnal tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal a szigetek függetlenségéről. 1973 májusában megegyezés jött létre, hogy a lakosság népszavazáson dönt az ország jövőjéről. Az 1974. december 22-én megtartott népszavazáson a szavazók 95,56 százaléka a Franciaországtól való elszakadás, a teljes függetlenség mellett döntött. Mindössze a 45 000 lakosú Mayotte szigeten volt fordított eredményű a referendum. Erre a tényre hivatkozva a francia parlament 1975. június 30-án a népszavazás szigetenkénti megismétlését rendelte el. Ahmed Abdallah akkori miniszterelnök ezt törvényellenesnek minősítette, s 1975. július 6-án egyoldalúan kikiáltotta a Comoreszigetek függetlenségét; Abdallahot államfővé választották meg. A Mayotte-szigeti képviselők ezzel egyidőben hűségnyilatkozatot küldtek a francia államfőnek. A szigeten 1976. február 8-án megtartott népszavazáson a lakosság Mayotte Franciaországhoz való tartozása mellett döntött. A Comore Köztársaságban 1975 augusztusában az ellenzéki pártokat tömörítő Egyesült Nemzeti Front (FNU) égisze alatt végrehajtott államcsíny megfosztotta hatalmától Ahmed Abdallahot, államfővé 1976. január 2-án Ali Soilih-ot választották meg. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka 1977. november elsején határozatot szavazott meg, amelyben felszólította a Comore-szigetek és Franciaország kormányát, hogy dolgozzon ki olyan igazságos rendezést a Comore-szigetet problémájára, amely összhangban áll a Comoreszigetek politikai egységének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásáról intézkedő ENSZ-határozatokkal. (MTI) Comore Köztársaság A közel-keleti vita az ENSZ-ben Az ENSZ-ben kedden további határozatokban ítélték el Izraelnek a megszállt arab területeken folytatott politikáját. A közgyűlés 32. ülésszakának különleges politikai bizottsága három határozatot hozott. Az első határozat — amelyet 82 szavazattal 2 szavazat ellenében (Izrael és az Egyesült Államok) és 30 tartózkodás mellett hagytak jóvá — az izraeli akciók közül elítéli a megszállt területek egyes részeinek bekebelezését, zsidó települések létesítését, arab lakosok kitelepítését, kitoloncolását, száműzetését és kilakoltatását, továbbá arab vagyoni értékek elkobzását, lakóházak lerombolását, arabok tömeges letartóztatását, a foglyokkal való kegyetlen bánásmódot, s a foglyok megkínzását, a régészeti és kulturális értékek fosztogatását. A második határozatot 114 szavazattal 1 szavazat ellenében (Izrael), tartózkodás nélkül fogadták el. Ez kimondja, hogy a polgári személyek háború idején való védelméről intézkedő genfi konvenció vonatkozik az Izrael által 1967 óta megszállt összes arab területekre is, s felszólítja Izraelt, hogy tartsa tiszteletben ezt a konvenciót. A harmadik határozatot 85 szavazattal, Izrael ellenszavazata ellenében és 33 tartózkodás mellett (a tartózkodók között voltak az Egyesült Államok és az EGK-tagállamok is) hagyta jóvá a közgyűlés különleges politikai bizottsága. Ez a határozat erélyesen elítéli az izraeli erőket, amiért 1974-ben önkényesen porig lerombolták Kuneitra várost, s ugyanakkor ismételten megerősíti Szíriának a teljes kártérítéshez való jogát. (ADN, AFP) *** Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának keddi plenáris ülésén Kuvait és Jugoszlávia képviselője megerősítette: a Közel-Keleten nem jöhet létre béke a palesztinaiak nélkül vagy rovására, s a palesztinaiak egyetlen törvényes képviselője a PFSZ. *** Az ENSZ székhelyén általában kedvező fogadtatásra talált Kurt Waldheimnek, a világszervezet főtitkárának kedden előterjesztett javaslata, hogy a közel-keleti konfliktusban érintett összes felek „pár héten belül” akár az ENSZ-ben, akár másutt tartsanak előkészítő tanácskozást a genfi konferencia felújítására. A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága folytatta munkáját A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának tagjai — Budapesten zajló ülésük programjának részeként — szerdán megtekintették a Dunán felépített vasúti uszályhidat, a polgári és katonai szakemberek együttes munkájának eredményét. A bemutatón részt vett Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. (MTI) A kép az első tárgyaláson készült. KÖZÉLETÜNK HÍREI részvéttávirat Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Neelam Sanjiva Reddynek az Indiai Köztársaság elnökének a Kelet-Indiát sújtó ciklon pusztításai miatt. BORBÉLY SÁNDOR SOMOGY MEGYÉBEN Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán Kaposvárra látogatott. Részt vett és felszólalt a Somogy megyei párt-végrehajtó bizottság ülésén, ahol a XV. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta eltelt időszak gazdasági és politikai feladatainak végrehajtását vitatták meg és értékelték. BUDAPESTRE ÉRKEZETT AZ NSZK GAZDASÁGÜGYI Államtitkára Szerdán dr. Otto Schlechtnek, az NSZK gazdaságügyi minisztériumi államtitkárának vezetésével delegáció érkezett Budapestre a magyar NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbizottság második ülésére. (MTI) K Gierek Olaszországban Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti Rómából. A hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Edward Gierek kedden este Lengyelország roma nagykövetségén találkozott Enrico Berlinguerrel, az OKP főtitkárával. A két kommunista vezető tájékoztatta egymást országaik helyzetéről, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt politikájáról és áttekintett néhány nemzetközi kérdést is. Gierek és Berlinguer megerősítette, hogy pártjaik elkötelezettek Lengyelország és Olaszország kapcsolatainak fejlesztésében az élet minden területén — áll a közleményben, amely ezeknek a kapcsolatoknak az ápolása szempontjából nagyon fontosnak nevezi a LEMP KB első titkárának olaszországi látogatását. A két párt elő kívánja mozdítani az európai és a világméretű enyhülést és együttműködést, és sürgeti, hogy a belgrádi értekezlet résztvevői törekedjenek a helsinki záróokmányban foglaltak maradéktalan végrehajtására. Enrico Berlinguerrel folytatott tanácskozása után Edward Gierek szálláshelyén, a Grand Hotelben fogadást adott vendéglátói tiszteletére. *** Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának olaszországi látogatáson tartózkodó első titkára szerdán Milanóba és Torinóba tett utazást. A késő esti órákban utazott vissza Rómába. Csütörtökön látogatást tesz a Vatikánban VI. Pál pápánál. (UPI, AP) Szerdán hazautazott Moszkvából Abdel Halim Khaddam, az Arab Szocialista Újjászületés Pártjának vezetőségi tagja, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere, aki baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítást Szervezett Végrehajtó Bizottságának elnöke 48 órás iraki látogatását befejezve, szerdán elutazott Bagdadból. Szerdán Damaszkuszban, közvetlenül Arafat Bagdadból történt visszatérése után, rendkívüli ülésre hívták öszsze a palesztinai nemzeti tanácsot. Magyarországot is megválasztották az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezetének (FAO) 49 tagú tanácsába, amely két konferencia között a FAO irányító szerve. A mandátum 1977 novemberétől 1980. december végéig szól. Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének vezetésével szerdán hivatalos, baráti látogatásra a Vietnami Szocialista Köztársaságba és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége. Törökország 1974-es ciprusi inváziója után az amerikai törvényhozás fegyverszállítási tilalmat rendelt el a NATO-partnerrel szemben, viszonzásul Ankara felmondta a két ország 1969-es védelmi egyezményét és — egy kivétellel — ellenőrzése alá vette az amerikai támaszpontokat. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban november 30-án ünnepelték meg a függetlenség napját. Ebből az alkalomból Adenbenn —■ a fővárosban — katonai díszszemlét és nagyszabású sportünnepséget rendeztek. Moszkvában kedden hivatalos közleményt adtak ki arról, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn fogadta Josep Garba nigériai külügyminisztert, aki rövid munkalátogatáson tartózkodik Moszkvában. A nigériai diplomácia vezetője átnyújtotta Olesegun Obasanju nigériai szövetségi katonai kormányfőnöknek és fegyveres erők főparancsnokának Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökéhez intézett személyes üzenetét. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában folytatódott a vita a Szovjetuniónak a béke megszilárdítását célzó új javaslatairól , a nemzetközi enyhülés elmélyítésére és megszilárdítására, a nukleáris háború veszélyének elhárítására irányuló kezdeményezésről, valamint arról, hogy a világ országai szerződésben kötelezzék magukat az erőszak alkalmazásáról történő lemondásra, s az ENSZ által a nemzetközi biztonság megszilárdításáról már elfogadott nyilatkozat megvalósítására. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN Vorster voksol Nehéz már önmagában a kommentár első mondatát is megfogalmazni. Témánk: a Dél-afrikai Köztársaságban szerdán lezajlott választások. Azt azonban jószívvel mégsem írhatjuk, hogy Dél-Afrikában választásokat rendeztek. Egyszerűen arról kell beszélni, hogy Afrikának ebben a jelentős államában ismét urnák elé szólítják a fehér bőrű lakosságot, amely minden bizonnyal megújítja bizalmát Balthazar Johannes Vorster miniszterelnök és pártja, az 1949 óta megszakítás nélkül hatalmon levő nemzeti párt iránt. Csakhogy Dél-Afrikát nemcsak fehérek lakják. Pontosabban: számarányuk lényeges mértékben alulmarad az őslakosságéval szemben. Több mint 17 millió színesbőrű mellett 4,5 millió fehér telepes lakja a hazánk területénél tizenháromszorta nagyobb országot. A színesbőrűek tetemes többsége szülőföldjének vallja — kivéve az ázsiai bevándorlók leszármazottjait —, míg a fehérek részben holland afrikanderek (búrok), részben angolook ivadékai. Kétségtelen, hogy az etnikai okok önmagukban is alkalmat adnának az érdekellentétekre. Dél-Afrikában azonban többről van szó. Az ország fehér telepes kisebbségi kormánya a legelemibb emberi jogokat sem biztosítja a színesbőrű lakosság számára: a nyilvános szórakozóhelyekről, az iskolákból, de még a villamosokról és az autóbuszokról is kitiltották a négereket, s minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek állandó létbizonytalanságban tartani őket. Míg a fehérek számára 7—16 éves korban a törvény tankötelezettséget ír elő, a színesbőrű lakosság 80 százaléka analfabéta. Vorster rendszerét ízig-vérig az apartheid, a faji megkülönböztetés vezérli. Évente egymilliónál több ítéletet hoznak a színesbőrű lakossággal szemben az embertelen jogi törvények megszegéséért. A környező afrikai államokat atombombával és népirtással fenyegető Vorster-rezsim szerdai választási komédiája tehát voltaképpen nem az eredményét, inkább körülményeit tekintve érdemel szót. Az urnákba úgyis jobbára a Vorstert támogató voksok kerülnek, miután az egykori fő ellenzéki párt, az egyesült párt megszűnt, s utóda, a haladó szövetségi párt csupán a választókerületek felében lép fel. Az őslakosságot viszont kirekesztették a választásokból. Számukra még a demokrácia látszatát sem teremtették meg. Gyapay Dénes