Hajdú-Bihari Napló, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
| BIHARI I I 1 1 I I I I I Mi UI a MflGYPR SZOCIOLISTflMÜHKflSPaRTHINDÜ-BIHAR HEGYEI BIZOTTSflCBHBK llPi» Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XX. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány rendeletekben módosította a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló és a társadalombiztosítást érintő egyes korábbi rendelkezéseit. Az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kormány áttekintette az állami és a szövetkezeti ellenőrzés helyzetét és rendeletben szabályozta a továbbfejlesztés feladatait, ugyancsak megtárgyalta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztését és határozatot hozott az ellenőrzési munka továbbfejlesztéséről. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és a külkereskedelmi miniszter előterjesztésében a licenciák igénybevételének jelenlegi helyzetét elemezte, egyben javaslatot tett a fejlesztés irányelveire. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének jelentését az V. ötéves terv időszakára elhatározott műszaki fejlesztési fő irányok érvényre jutásának tapasztalatairól. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének ülése A Vöröskereszt jövő évi feladatairól, az országos vezetőség és a végrehajtó bizottság munkaprogramjáról tanácskozott szerdán a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége. Gegesi Kiss Pál akadémikusnak, a Vöröskereszt elnökének megnyitója után Hantos János főtitkár ismertette az 1978. évi munkatervet. Hangoztatta, hogy a szervezet fő feladata a Vöröskereszt V. kongresszusán hozott határozatok feldolgozása, ismertetése. A jövőben is a tanfolyamos oktatást tekintik az egészségnevelés, a családvédelmi munka leghatékonyabb eszközének. A tömegoktatás továbbfejlesztéséhez sajátos módszereket dolgoznak ki. Az alkoholizmus elleni küzdelemben a szervezet a megelőző tevékenységen kívül támogatja az alkoholmentes klubok szervezését és működését, a volt alkoholisták patronálását. Javítani kívánják a felvilágosító munkát, elsősorban a fiatalok körében. A Vöröskereszt véradómozgalma már eddig is szép sikereket vallhat magáénak. E téren a fő feladat a térítésmentes véradásra való áttérés. A szerkezet 1978-ban továbbfejleszti együttműködését más szervekkel, mozgalmakkal. Egyezményt kívánnak aláírni a Hazafias Népfronttal és felülvizsgálják, korszerűsítik a SZOT-tal, valamint az úttörőszövetséggel korábban megkötött egyezményeket. Tovább bővülnek, erősödnek jövőre a szervezet nemzetközi kapcsolatai is. Folytatják a baráti együttműködést a szocialista országok Vöröskereszt-szervezeteivel, mind a kétoldalú, mind pedig a többoldalú kapcsolatokban. (MTI) Százéves az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum megalapítása — egy évszázada — a magyar kultúra fejlődésének jelentős állomása volt — mondta Arató Ferenc, az intézmény főigazgatója szerdán a Tudományos Akadémia kongresszusi termében megrendezett jubileumi konferencián. A hagyomány és korszerűség a magyar pedagógiai közgyűjtemények százéves fejlődésében” című főreferátumában a főigazgató bemutatta a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tevékenységének fejlődését, hozzájárulását az oktatáspolitikai döntések előkészítéséhez, a pedagógiai kutatás támogatásához, és az iskolai oktató-nevelő munka korszerűsítéséhez. Egyebek között utalt arra, hogy az elmúlt évszázadban felbecsülhetetlen kulturális értékű pedagógiai mű, elméleti és módszertani könyv, tankönyv, az iskolában használatos tárgyi eszköz és egyéb tanszerféleség került az intézményhez. Az OPKM alapvető feladata, hogy az oktatási rendszerhez igazodva segítse a pedagógiai kutatásokat. A teljesség igényével 360 napilapból, folyóiratból, valamint országos és helyi kiadásban megjelenő könyvekből tekinthetik át az érdeklődők a hazai pedagógiai és közoktatás-politikai szakirodalmat. Az OPKM szervező munkájának eredményeként ma már 86 általános iskolában, 124 szakmunkásképzőben és 163 középiskolában segíti a tanulók felkészülését, az ismeretek elsajátítását korszerű könyvtár. A megnyitó után a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK és a szovjet társintézmények vezetői üdvözölték a százéves közművelődési intézményt. Ezt követően az iskolai könyvtárak helyzetéről és fejlődéséről, az iskolamúzeumokról öt előadás hangzott el. (MTI) Az ötödik ötéves terv közoktatási beruházásai A Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság határozata alapján az ötödik ötéves tervben a közoktatás fejlesztésére az eddigieknél nagyobb öszszeget fordítanak. Alapvető feladat, hogy a megye területén biztosítani tudják a növekvő óvodai igények kielégítését. Ezzel egy időben javítani kell az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeit, de szükségszerű a megye középfokú oktatási intézményeinek korszerűsítése, fejlesztése is. Ezen belül a szakmunkásképzés feltételeinek javítása a legfontosabb feladat. Az ötödik ötéves terv oktatási beruházási programjának elkészítésekor megvizsgálták a megye kulturális és oktatási intézményeinek helyzetét, és azok a beruházások kaptak elsőbbséget, amelyek társadalmi szempontból a legfontosabbak. Az ötödik ötéves tervben a megyében 3650 gyerek számára épül új óvoda. Az ötödik ötéves terv első évében — 1976-ban — ennek 34 százaléka készült el, ebben az évben pedig újabb 14 százaléka. A gyarapodás két év alatt 1982, a csökkenés (az épületek korszerűtlensége, avultsága miatt) 223 óvodai hely. A születések számának emelkedése miatt a nagyarányú és gyors ütemű óvodaépítési program ellenére sem tudják fogadni az óvodák a jelentkezőket, az új óvodák építése csak a meglevő ellátottsági szint fenntartását biztosítja. Az általános iskolai tanulók számának növekedése, a még sok helyen meglevő váltott tanítás, az iskolai épületek korszerűtlensége szükségessé teszi új iskolák, tantermek, diákotthonok építését. Az ötödik ötéves tervben 126 új tanterem épül a megyében. Eddig ebből 48 készült el, de már több helyen megkezdődött az új oktatási intézmények építése, jelenleg 28 új tanterem építésén dolgoznak, s a kivitelező vállalatok rövidesen hozzákezdenek újabb 12 tanterem építéséhez. 1978-ban sor kerül Nyíradonyban a 100 ágyas általános iskolai diákotthon átadására, Hajdúböszörményben pedig 120 tanulónak gyógypedagógiai intézet épül, melyet várhatóan a harmadik negyedévben adnak át. A középfokú oktatási intézmények hálózatának korszerűsítése, bővítése is folyamatosan halad. Ősszel átadták Hajdúszoboszlón a 200 ágyas középiskolai kollégiumot , amely a negyedik ötéves terv időszakából áthúzódó beruházás volt. Debrecenben megkezdődött és jó ütemben halad az új 20 tantermes kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképző iskola építése. Berettyóújfaluban, az Arany János Kollégiumban új konyha és étterem építésén dolgoznak. A berettyóújfalui Zalka Máté Szakközépiskola három új műhelytermet kap. Négy tanteremmel és tornateremmel bővül a 108. számú Szakmunkásképző Intézet. A jövő évben kezdődik meg a 126. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet bővítése. (Négy tanterem, tornaterem és 80 személyes diákotthon épül.) Az ötödik ötéves terv időszakában hozzákezdenek — és a tervek szerint el is készül — egy 500 személyes szakmunkástanuló kollégium építéséhez Debrecenben. Elkészült a 108. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet részére épülő öt tanteremnek a beruházási programja is. Az ötödik ötéves tervben a megyében épülő általános iskolák és a szakmunkástanuló kollégium építésének előkészületei jó ütemben haladnak, az építőipari kapacitás — a Józsán épülő négy tanterem és a Hortobágyra tervezett 120 személyes általános iskolai diákotthon kivételével — biztosítva van. A tervek szerint 1979 második felében adják át Földesen a Kulturális Minisztérium támogatásával felépülő művelődési komplexumot is. Az ötödik ötéves terv közoktatási beruházásai — amennyiben a kivitelezők tartják a vállalt határidőket — a tervezett ütemben valósulnak meg. A múlt ismerete segít eligazodni a jelenben Dr. Postás Sándor megnyitja a konferenciát Kétnapos várostörténeti konferencia kezdődött Debrecenben Két évszázaddal ezelőtt egy angol utazó — nem csekély csodálkozással és megrökönyödéssel — írta: „Debrecen ugyan városnak neveztetik, és városi jogokkal fel van ruházva, azonban falunak tekintendő, ennél fogva talán a legnagyobb falu egész Európában. Ha pedig városnak tekinthetjük, akkor a legutolsók között kell számítanunk, jóllehet lakosai nem a legszegényebbek .. Európa hajdani legnagyobb faluja ma hazánk harmadik legnépesebb városa. Bár sok területen meg kell még küzdeni a múlt örökségével, ám új lakótelepeit, intézményeit, gyárait, szorgalmas népének a gazdaság és a kultúra területén elért eredményeit szégyenkezés nélkül tárhatja a ma utazója elé. Debrecen népe sokat tesz a múlt örökségeinek felszámolásáért. Ám ez a munka csak akkor lehet igazán eredményes, ha ismerjük a város történetét, azt a múltat, amelyből a jelen csírázott. Éppen ezért nagy jelentőségű az a kétnapos várostörténeti konferencia, amelyet a Debreceni Akadémiai Bizottság, a Debrecen városi Tanács és a Debrecen Története szerkesztőség rendezett a Déri Múzeum előadótermében. A tanácskozás részvevőit a megnyitó ünnepségen, szerdán délelőtt dr. Ónosi László, a Debreceni Akadémiai Bizottság történelmi és politikai tudományok szakbizottságának elnöke köszöntötte, majd dr. Postás Sándor, a Hajdú-Bihar megyei Pártvégrehajtó bizottság tagja, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára nyitotta meg az előadássorozatot. A korábbi századokban az öntörvényű zárt közösséggé alakult Debrecent nem minden alap nélkül nevezték a maradandóság városának. A másik, az igazi Debrecen azonban a múltban is fogékony volt a társadalmi haladás eszméire, befogadta a feudalizmus bástyáit ostromló, majd le is romboló felvilágosodás és liberalizmus gondolatait, és Kossuth szavaival élve a magyar szabadság ősvárosa lett. Ezután arról beszélt a városi pártbizottság első titkára, hogy a szocialista társadalom büszkén vállalja a múlt haladó hagyományait, mivel az ősök tetteinek ismerete segít eligazodni a jelen dolgaiban, irányt mutat a jövő cselekedeteihez. — A várostörténeti tanácskozást azért is tekintjük fontos eseménynek — folytatta beszédét —, mert az elhangzó előadások és hozzászólások tematikája tükrözi, hogy a múlt megidézése nem öncélú, a jelen jobb, igazabb, reálisabb megértését és megítélését kívánja elősegíteni. Az előadások Debrecen és a magyar városok fejlődésének számos lényeges pontját érintik. Lehetőség van arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek az eredmények azon részével, amelyeket a Debrecen történetének feldolgozására alakult munkaközösség tagjai eddigi kutatásaik során elértek. Rangos szerzői gárda dolgozik azon, hogy a már több mint két éve folyó kutatások eredményeképpen megjelenhessen a marxista szemléletű, több kötetes Debrecenmonográfia. A városi pártbizottság első titkárának beszéde után megkezdődtek az előadások. A kétnapos konferenciával egy időben kiállítás nyílt a Déri Múzeumban helytörténeti kiadványokból. Részlet a Déri Múzeumban megnyílt helytörténeti kiállításról A hallgatóság egy csoportja