Hajdú-Bihari Napló, 1981. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

­L­XX HAJDÚ-1 1 SiJ f i' P I­ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A nemzetközi politika fő feladata a béke megőrzése KÜLFÖLDI DELEGÁTUSOK KÖSZÖNTÖTTÉK A SZOVJET KOMMUNISTÁK TANÁCSKOZÁSÁT Befejezte a Szovjetunió népgazdasági terve fő irá­nyainak megvitatását és ha­tározatban fogadta el azokat az SZKP XXVI. kongresszusa hétfő délelőtti ülésén. Az ülé­sen több külföldi delegátus köszöntötte a szovjet kom­munisták tanácskozását. A hétfő délelőtti ülésen Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere elnö­költ. Elsőnek Ivan Pavlovsz­­kij vasútügyi miniszter ka­pott szót, aki a szállítás fel­adatairól beszélt. A szovjet népgazdaságnak ezt az ága­zatát számos bírálat érte, mert egyes területeken elma­radt tervétől, nem tudta meg­oldani tökéletesen a szállítási feladatokat. A miniszter ma­ga is kijelentette: bár a szál­lítás az elmúlt ötéves terv­ben gyorsan fejlődött és a szovjet vasutak például 18,5 milliárd tonna árut juttattak öt év alatt célhoz, a munka nem volt tökéletes. A vasuta­sok a párt és a kormány ha­tározata nyomán megkezdték az elmaradás felszámolását, korszerűsítik a vasúti teher- és személyszállítást. Ehhez nagyobb felelősségre és fe­gyelemre, a hatékonyság nö­velésére van szükség — mon­dotta a többi között a mi­niszter. A munkafegyelem kérdé­seit, a hatékonyság növelését emelte ki felszólalásában a novoszibirszki területi párt­­bizottság első titkára, Alek­­szandr Filatov is. Többek kö­zött szólt arról, hogy még mindig lassan jutnak el az ipari alkalmazáshoz a tudo­mányos eredmények. Mint is­meretes, Novoszibirszkben a tudományos akadémia jelen­tős központja működik. Az itt kidolgozottak ipari felhasz­nálása azonban sokszor igen lassú, így például a korsze­rű szállítóeszközök gyártása — amelyekre a szovjet tudo­mány megfelelő módszereket ajánlott — mind ez ideig csak lassan valósul meg. Filatov szólt a novoszi­birszki terület eredményeiről és terveiről is, a többi között hangsúlyozva: az élelmiszer­program megvalósítása során gyors ütemben kívánják fej­leszteni a mezőgazdaságot. Az elnöklő Usztyinov mar­sall bejelentette: a népgazda­ság fő irányairól szóló beszá­moló vitájában eddig 14 kül­dött szólalt fel. Javasolta a vita berekesztését. A javasla­tot a kongresszus egyhangú­lag elfogadta. A Nyikolaj Tyihonov mi­niszterelnök által beterjesz­tett beszámolóval kapcsolatos javaslatokat, felszólalásokat a kongresszus külön bizottsá­ga tekintette át. A bizottság nevében Grigorij Romanov, a Politikai Bizottság tagja ter­jesztett javaslatot a tanácsko­zás elé. Az egyhangúlag elfo­gadott határozat leszögezi: a kongresszus jóváhagyja a kormányfő beszámolójában előterjesztett, a népgazdaság 1981—85 közötti gazdasági és szociális tervére, illetve az 1990-ig terjedő időszakra vo­natkozó fő irányokat. Meg­bízza a Minisztertanácsot, hogy ezzel összhangban dol­gozza ki az új ötéves népgaz­dasági és szociális tervet éves részletezésben, a minisztériu­mok, a főhatóságok, a köztár­saságok részére vonatkozó bontásban is. A tervet 1981 októberében kell a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elé terjeszteni. A terv összeállításánál figye­lembe kell venni a kongresz­­szuson, a szövetséges köztár­saságok kommunista pártjai­nak kongresszusain, a terüle­ti, határterületi pártkonferen­ciákon és más pártfórumokon elhangzott javaslatokat, a sajtóban megjelent felszóla­lásokat, a dolgozók javasla­tait. „A XXVI. kongresszus vé­leménye szerint az ország gazdasági és szociális fejlesz­tése széles körű programjá­nak megvalósítása az új öt­éves tervben minden párt-, szovjet, szakszervezeti, Kom­­szomol és gazdasági szerv ré­szére a legfontosabb gazda­sági-politikai feladat — hang­súlyozza a határozat.­­ A kongresszus annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a népgazdaság minden ágazatának dolgozói a lenini párt vezetésével még széle­sebben bontakoztatják ki a szocialista munkaversenyt, s alkotó erőiket, tudásukat és tapasztalatukat a kommunista építés feladatai sikeres meg­valósításának szolgálatába ál­lítják.” A kongresszus ezután ha­tározatot fogadott el a ta­nácskozáshoz érkezett levelek és fellebbezések ügyében. A határozat rámutat arra: a le­velek és fellebbezések jelen­tős részét a kongresszus tit­kársága már feldolgozta és megtette a szükséges intéz­kedéseket. A kongresszus megbízta a Központi Bizott­ságot, hogy a többi levél és fellebbezés ügyében a szüksé­ges módon járjon el. A tanácskozáson ezután újabb külföldi küldöttek szó­laltak fel. Gilberto Vieira, a Kolum­biai EP Központi Bizottsá­gának főtitkára a többi kö­zött arról beszélt üdvözleté­ben, milyen nagy jelentőségű Kolumbia számára a Szovjet­unióval folytatott gazdasági együttműködés, amely — mint rámutatott — elősegíti az ország gazdasági függet­lenségét, technikai fejlődését. A kolumbiai kommunistáik nevében támogatásáról bizto­sította az SZKP külpolitikai irányvonalát, hangoztatva: a Központi Bizottság beszámo­lójában Leonyid Brezsnyev a nemzetközi politika fő fel­adatául a béke megvédését jelölte meg. Ez minden nép, így a kolumbiai nép érdeke is. A kolumbiai nép a béke, a békés egymás melllett élés híve, éppen ezért elutasítja az új amerikai kormányzat hidegháborús erőfeszítéseit. Kolumbia haladó erői harcol­nak a reakciós erők ellen, amelyek az ország gazdasági és politikai problémáit a mi­­litarizálás útján akarják megoldani. A Kolumbiai Kommunista Párt következe­tes munkát folytat azért, hogy széles körű, demokrati­kus egységfront jöjjön létre az országban, szembeszáll­ja­nak a reakciós, politikai tö­rekvésekkel. Ugyancsak ha­tározottan állást foglal a párt, az ország minden demokrati­kus ereje az USA újabb nyomása, a latin-amerikai országok belügyeibe történő beavatkozási kísérletei ellen. A kolumbiai nép messzeme­nően szolidáris a salvadori néppel és a haladásért küzdő többi erővel — mondotta Vieira. A Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára hangsúlyozta: mesz­­szemenően meg kell erősíteni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak a mar­xizmus—leninizmus halha­tatlan eszméin alapuló egysé­gét, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal az imperialis­ta elnyomás ellen létrehozott széles körű egységfrontot. Meir Wilner, az Izraeli Kom­munista Párt főtitkára a töb­bi között ismertette a párt most megtartott kongresszu­sának állásfoglalását a nem­zetközi politika és az izraeli belpolitika fő kérdéseiben. Hangsúlyozta: az Izraeli Kommunista Párt szolidáris az arab népnek az izraeli ag­resszió következményei ellen vívott harcával. Állást foglal a Jordán folyó keleti partján a független palesztin állam megteremtése mellett. Ennek az államnak vezetője a Pa­lesztinai­ Felszabadítási Front s a palesztin államnak magá­ban kell foglalnia Jeruzsá­lem arab övezetét és a gázai övezetet is. Az Izraeli Kommunista Párt harcol az arab nép el­nyomása ellen. Elítéli azokat a terrorakciókat, amelyeket az izraeli katonai vezetés hajt végre Dél-Libanon területén a palesztin menekültek tábo­rai ellen — hangoztatta a többi között a főtitkár, rá­mutatva: az országban egyre szélesebb körű ellenállás bon­takozik ki a katonai-politikai vezetés agresszív terveivel szemben. Wilner állást foglalt amel­lett, hogy tovább erősítsék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szolidari­tását. Felvetette: szükséges­nek látszik a kommunista és munkáspártok újabb nem­zetközi tanácskozásának összehívása. Ez a tanácskozás megvitatná a békéért és a szocializmusért vívott harc kérdéseit a jelenlegi kiélező­dött nemzetközi helyzetben. Athos Fava, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ugyancsak hangsúlyozta: az SZKP KB beszámolója, ame­lyet Leonyid Brezsnyev ter­jesztett a pártkongresszus elé, megmutatta, milyen nagy mértékben járul hozzá a Szovjetunió a világ békéjé­hez. Ez adja a pártkongresz­­szus világraszóló jelentőségét — mondotta a többi között. A főtitkár beszámolt arról a harcról, amelyet az argen­tin haladó erők vívnak az ország demokratikus meg­újulásáért. Leszögezte: Ar­gentínában jelenleg súlyos társadalmi és politikai bi­zonytalanság van. Ez annak a gazdaságpolitikának a kö­vetkezménye, amelynek egyetlen célja az, hogy a transznacionális monopóliu­mokat szolgálja a dolgozók érdekeivel ellentétben. Ez népellenes, társadalomelle­nes politika, amelynek kö­vetkeztében Argentínában korlátozták az általános, de­mokratikus szabadságjogo­kat. A párt küzd minden de­mokratikus, haladó erő ösz­­szefogásáért, azért, hogy megfelelő szervezeti formát adjanak az általánosan meg­nyilvánuló elégedetlenség­nek, demokratikus nemzeti egyetértést alakítsanak ki ez­zel a politikával szemben. Az Argentin Kommunista Párt ugyancsak elítéli a be­avatkozást Latin-Amerika belügyeibe. Az amerikai im­perializmus ismét az agresz­­szióhoz, a nyílt vagy burkolt politikai nyomás eszközeihez folyamodik Latin-Ameriká­­ban, de a kontinensen erősöd­nek az imperializmussal szembenálló erők — mondot­ta, hangsúlyozva: az argentin kommunisták, az argentin nép messzemenően szolidáris Salvador népiének küzdelmé­vel. Az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára a továbbiakban hangsúlyozta: a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egysége nagy fontossá­gú tényezője a békéért, a ha­ladásért vívott harcnak. Ezért a párt küzd a munkás­­mozgalom, a kommunista mozgalom egységének a pro­letár internacionalizmuson alapuló megszilárdításáért. Az ülés utolsó felszólalója Pierre Mze, a Kongói Munka­párt Politikai Bizottságának tagja volt. Részletesen mél­tatta azt a nagyszabású se­gítséget, amelyet a Szovjet­unió, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja nyújtott és nyújt a békéért, a társadalmi hala­dásért, az imperialista és gyarmati elnyomás ellen küz­dő valamennyi erőnek. Az ország helyzetéről szólva el­mondotta: a Kongói Munka­párt 1979-ben megtartott kongresszusa megerősítette a párt helyes irányvonalát, vé­get vetett a jobboldali torzítá­si kísérleteknek, a likvidátor­­próbálkozásoknak. Pierre Mze leszögezte: a Kongói Munkapárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja között szoros együttműködés áll fenn. A két párt nézetei valamennyi fontos nemzetkö­zi kérdésben egybeesnek. Meggyőződésem, hogy kap­csolatunk fejlődése elősegíti a kongói nép építő munká­jának sikereit is — mondotta a többi között. Ezzel a délelőtti ülés vé­get ért. A kongresszuson dél­után zárt ülést tartanak, ame­lyen megkezdik a negyedik napirendi pont megtárgyalá­sát, a Központi Bizottság megválasztását. Az SZKP XXVI. kongresz­­szusa hétfőn délután zárt ülésen folytatta munkáját. A kongresszusi küldöttek meg­választották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Központi Revíziós Bizottságának a tag­jait. Ezt követően az új Köz­ponti Bizottság választja majd meg a Politikai Bizottságot. KÖZÉPPONTBAN A GAZDASÁGI MUNKA BÉRPÁLYÁZATI RENDSZER A BIOGÁLBAN (3. oldal) A NAPLÓ POSTÁJA (4. oldal) HA VAN ÁLLÁS, MIÉRT NINCS? TOPOR ANDRÁS KÉPEI TOVÁBBTANULÁS FELSŐFOKON (5. oldal) Mm szAmuhk URTaLMamr zA tszAmmÁsi KÖZGYŰLÉSEK Berekböszörményi Május 1. Tsz A múlt év tavaszán meg­választott új vezetőség ne­vében adott számot a pénte­ken megtartott zárszámadási közgyűlésen a berekböször­ményi Május 1. Termelőszö­vetkezet tagságának Zolnai Sándor tsz-elnök az 1980. évi gazdálkodásról és az ötödik ötéves terv eredményeiről, s egyben ismertette az 1981. évi célkitűzéseket. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Juhász István, a megyei tanács elnökhelyettese, Van­­csa Miklós, a megyei tsz-szö­­vetség titkárhelyettese. Az a beszámoló, amit Zol­nai Sándor, a vezetőség nevé­ben a tagság­ elé terjesztett, a korábbi esztendőkhöz képest biztató. Az 1979. évi csak­nem 6 millió forintos veszte­ségével szemben az 1980-as esztendő tiszta nyeresége megközelíti az 5 millió fo­rintot. A beszámoló részlete­sen elemezte és értékelte a változás okait és feltételeit és ennek során két dolgot emelt ki nyomatékkal. Az egyik a termelőszövetkezetben dol­gozó szorgalmas emberek mindennapi munkája, a má­sik pedig élni a községben le­vő lehetőségekkel, elsősorban a jól termő földdel. Az előre­lépésnek és változásnak ked­vező tapasztalatai vannak, bár a tavalyi esztendőben a sok eső és belvíz lassította ezt a folyamatot. A növényter­melés valamivel elmaradt a kitűzött terv mögött, az ál­lattenyésztés viszont csak­nem 6 millió forinttal hozott többet, elsősorban a libane­velésből és hízómarha-tar­tásból. A működő kiegészítő ágazatoknak is csak egy ré­sze hozott eredményt. Ezzel kapcsolatban a s­zövetkezet elnöke, különösen a villamos energiával és üzemanyaggal való fokozottabb takarékos­ságra, a gépek jobb kihasz­nálására, az álattenyésztés­­ben a tartási és tenyésztői munka színvonalának emelé­sére hívta fel a figyelmet. Kérte a gazdaságban levő szocialista brigádokat, legye­nek kezdeményezői és szer­vezői az újnak, s a párt- és a gazdaságvezetéssel együtt változtassanak azon, ami visszahúz, maradt, gazdaság­talan. Az 1981. évi termelési és pénzügyi terv ismertetése után a tsz elnöke arról szólt, hogy tovább kell szélesíteni a közös gazdaság ügyeiben a döntéshozatal demokratiz­musát, javítani a tagság tá­jékoztatását, fejleszteni az ellenőrzést, a szakmai, mű­szaki gárdát tovább erősíteni, a szemléletet az új követel­ményeknek megfelelően for­málni. Kiemelte: a hatékony­­ság növelésének fő útja a fe­gyelmezettebb és tervszerűbb munka. A szövetkezet vezetősége a munkában élenjáró dolgozó­kat, szocialista brigádokat és háztáji termelőket kitüntette, illetve megjutalmazta. Debreceni Új Élet Tsz A halápi erdőkkel sűrűn szabdalt területen gazdálko­dik a debreceni Új Élet Ter­melőszövetkezet. Az elmúlt esztendőben végzett munká­ról és az ötéves terv alatt történt változásokról Lokodi László elnök adott számot a pénteken megtartott zár­­számadási közgyűlésen. A ta­nácskozáson jelen volt Ola­jos Ernő, a városi pártbizott­ság titkára is. Az amúgy is rossz gazdasá­gi körülményeket még jobban rontotta ezen a részen a ta­valyi rendkívüli időjárás, s nehezítette a munkát. Több mint 500 hektár területen pusztított a belvíz, ehhez tár­sult, hogy nem tudtak legel­tetni, s rossz minőségben le­hetett betakarítani a téli ta­karmányt. A mostoha időjá­rás nemcsak a növényter­mesztést érintette súlyosan, hanem a kiszolgáló gépüze­met is. Bár a tavalyi esztendő rendkívüli volt az Új Élet Tsz gazdálkodásában, összes­ségében az ötödik ötéves ter­vi programot teljesíteni tud­ták. Jelentős változások is történtek ez alatt az idő alatt. Csatlakozott hozzájuk a Tol­di növénytermesztő Szakszö­vetkezet. Az egyébként szű­kös termelőeszközök össze­vonása és koncentrálása tet­te lehetővé, hogy a tervidő­szakban megépítettek nyolc dohányszárítót, egy termény­­szárítót, egy 1800 juh befoga­dására alkalmas telepet, egy gépműhelyt, egy szociális épületet s egy kultúrtermet. Intenzívvé tették a rét- és legelőgazdálkodás egy részét, közel 4 millió forint értékű vízrendezést végeztek el. Az alaptevékenységhez szerve­sen kapcsolódva támogatták a háztáji kisegítő gazdaságok tevékenységét, megszervez­ték az ott tenyésztett állatok és azok termékeinek forgal­mazását, amelynek értéke 1980-ban már meghaladta a 90 millió forintot. Különösen a csúcsmunkák idején nagy gondot jelentett a sok tennivaló, mert mint az elnök mondotta, a tanyán lakó tagok többsége öreg s közel fele pedig nő. Ilyen adottságok és feltételek mel­lett — mondotta az elnök — csak a meglevő eszközök leg­jobb kihasználásával, fegyel­mezett munkavégzéssel tud­ják célkitűzéseiket megvaló­sítani. Kiemelte: további fej­lődésünk forrása nem lehet más, mint a becsületes pa­rasztember tisztelete, megbe­csülése, mozgósítása, a fe­gyelmezett alkotó munkának az anyagi és erkölcsi elisme­rése.

Next